Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-17 / 295. szám
NÉPÚJSÁG 1981. december 17., csütörtök ^ flz MSZMP Békés megyei Bizottságának közleménye az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, az 1982. évi gazdasági tennivalókról Dz 1981. évi gazdasági feladatok teljesítése A megyei pártbizottság az 1981. évi megyei gazdaság- politikai célkitűzéseket a párt XII. kongresszusa, a Központi Bizottság és a megyei pártértekezlet határozatai alapján, a népgazdasági tervvel összhangban jelölte meg. A fő figyelmet a gazdasági egyensúlyt javító folyamatok fejlesztésére fordította. Az 1981-es év termelésére és gazdálkodására az ár- és gazdasági szabályozórendszer mind jobb érvényesülése, a tovább nehezedő piaci helyzethez való. rugalmas alkalmazkodás, a gazdaságosabb, takarékosabb termelés volt a jellemző. A vállalatok és szövetkezetek alkalmazkodóképessége tovább javult: A gazdasági egységek Í981. évi' terveikben a megyei célkitűzéseknek1 megfelelő növekedési ütemet irányoztak elő. * * * Megyénkben a szocialista ipar termelése dinamikusan nőtt. A termelés főként a belföldi igények hatására emelkedett. Egyes vállalatok és gyárak tervteljesítése elmaradt, mely konzekvenciákkal jár. Bár még nem kielégítő, de folytatódott az ipar termékszerkezetének korszerűsítése. Az élelmiszeripar termelésnövekedése ez évben mérsékeltebbén, a többi ágazaté dinamikusabban nőtt. A foglalkoztatottak száma tovább csökkent, megközelítően két százalékkal. Az iparban az egy főre jutó termelés közel 6 százalékkal emelkedett. A termelékenység emelkedése a szövetkezeti szektorban nagyobb ütemű. A megye szocialista iparának az eredménye jobb az 1980. évinél, az árbevételnek a költségeknél valamelyest kedvezőbb növekedése miatt. Tovább nőtt a vállalatok és szövetkezetek nyereségének differenciálódása. Két vállalat (a ‘Békés megyei Patyolat és a Szeghalmi Építőipari Közös Vállalat) veszteséggel zárja az évet. A gazdálkodás javulására, a belső tartalékok hasznosítására általában jellemző, hogy csökkenő létszámmal, az előző évinél alacsonyabb készletekkel, mennyiségben és dinamikusabban növekvő termelés valósult meg. A gazdálkodók szemléletében a nyereségorientáltság érvényesült. Az eredményt nem mindenhol a hatékonysággal, korszerű termékszerkezet kialakításával, hanem áremeléssel, kedvező árarányosítással, előnyös kooperációs és bérmunka megszervezésével érték el. , Az iparban továbbra sem javult megfelelően a termelőkapacitások kihasználása. A tervezettnél magasabb nyereség realizálási lehetősége nem kényszerítette a vállalatokat a tartalékok még gyorsabb ütemű feltárására. A munkaerő-létszám csökkenése még csak néhány vállalatnál kényszerítette ki a színvonalasabb munkaerő- és bérgazdálkodást, az üzem- és munkaszervezés lényeges javítását. A nehezedő piaci feltételek, a korábbinál gyorsabban változó exportgazdaságosság — a belföldi értékesítés növekedése mellett — nem ösztönözte, illetve nem kényszerítette az előirányzatnak megfelelően a vállalatok nem rubel elszámolású exportjának bővítését. * * * A mezőgazdaság év eleji növénytermesztési pozíciója az 1980. évhez viszonyítva kedvezőtlenebbül alakult. Az 1980-as ősz csapadékos időjárása miatt 45 ezer hektár szántása maradt el. A kény- szerűségből abbahagyott búzavetés állapota a téli és kora tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt romlott, mintegy 10 ezer hektár kipusztult. A belvízzel borított terület nagysága elérte az 50 ezer, a vetetten terület a 27 ezer hektárt. A 12 ezer hektárral csökkent búzavetés-területet tavaszi kalászossal, cukorrépával és napraforgóval pótolták. Az állattenyésztés termelése a célkitűzéseknek, ágazatonként az igényeknek megfelelően alakult. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési volumene tovább nőtt. Részarányuk a mezőgazdasági termelésben továbbra is jelentős. Jelenleg 98 ezer kisüzemi gazdaság van a megyében, és rajtuk keresztül a megye lakosságának több mint 60 százaléka van kapcsolatban a mezőgazdasággal. A megye mezőgazdaságának alap- és kiegészítő tevékenysége a célkitűzéseknek megfelelően tovább növekedett. Az ország mezőgazda- sági termelésére ható tényezők közvetlenül és közvetve éreztették hatásukat a megye gazdaságaiban is. A kalászos gabonák meny- nyiségének csökkenését az őszi betakarítású növényi kultúrák — előzetes számítások szerint — pótolják. Az állattenyésztés termelésének volumene várhatóan 1,2—1,5 százalékkal haladja meg az 1980-as szintet. A mezőgazdasági üzemek nyeresége a tervnél kedvezőbben, az 1980-as évi szinten alakul. Az üzemek gazdálkodását továbbra is a differenciáltság jellemzi. A hozamoknál nagy a szóródás. A szabályozó rendszer változásai a mezőgazdasági üzemek pozícióit nem rontották. A változások negatív hatásának ellensúlyozására különböző intézkedéseket tettek. Ezek közül a legjellemzőbbek: az anyag- és energiatakarékosság ; a termelési szerkezet átalakítása; az értékesítési forgalom; a kiegészítő tevékenység növelése. Kedvező folyamat, hogy keresik és alkalmazzák azokat az új irányítási és agronómiái módszereket, melyekkel jövedelempozíciójukat stabilizálhatják. A mezőgazdasági jellegű beruházásoknál a fejlesztési pénzeszközök átrendezése volt tapasztalható. Visszafogottabb lett a szarvasmarha- ágazat fejlesztésére fordított pénzeszközök aránya. A sertéságazatnál az 1980. évihez viszonyítva 100 százalékot meghaladó az új utóhizlaló férőhelyek építésének megkezdése. A mezőgazdasági termékek felvásárlási összvolumene várhatóan az 1980-as teljesítménnyel lesz azonos, vagy kis mértékben növekszik1. Az összes foglalkoztatottak száma az állami gazdaságokban és a kombinátban csökken, a szövetkezeti gazdaságokban alig változott 1980- hoz képest. * * * A vasúti és közúti személy- és áruszállítás teljesítménye növekedett. Tovább javult a ^zállítta- tók rakodási készsége és együttműködése. Az autóbuszközlekedés teljesítménye, járatkihasznált- sága, kulturáltsága emelkedett. Bár a helyi közlekedésben előfordul járatkimaradás is. A kiskereskedelem eladási forgalma — összehasonlító árakon számítva — több mint 5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. Továbbra is a vegyesiparcikkek eladása nőtt a legdinamikusabban. A kereskedelemben új feladatként jelentkező szerződéses üzembe adást legszélesebb körben a vendéglátóipari vállalat valósította meg. Ez az üzemeltetési forma a számítások szerint mintegy 10 százalékos eredménynövekedést fog hozni. A megye kiskereskedelmi vállalatainak helyzete jó, nyereségük várhatóan 6 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. A megyei beruházások pénzügyi teljesítése (folyóáron számítva) várhatóan 5 milliárd forint körül alakul. Csökkent a fejlesztési ráfordítások összege, mintegy 10 —15 százalékkal. A megye szövetkezeti szektora várhatóan a tavalyihoz hasonló összeget fordít beruházásokra. Tovább csökkent a beruházások anyagiműszaki összetételén belül az építés aránya. Átadták rendeltetésének az orosházi szállodát, éttermet, több általános iskolát Békéscsabán, Békésen és máshol. Átadás előtt van a békéscsabai, 310 ágyas kórház. Ebben az évben mintegy 4,5 milliárd forint összegű beruházást helyeznek üzembe. Az árvíz miatti helyreállítandó és újjáépítendő 1300 lakás építése 1981-ben befejeződött. A megyei tanács által tervezett 3 ezer 700 lakásból 3 . Az 1982. évi feladatok az MSZMP XII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet gazdaságpolitikai célkitűzéseinek végrehajtását szolgálja. A fő figyelmet a gazdasági egyensúlyt javító folyamatok további erősítésére kell fordítani.' Meg kell valósítani az ár- és gazdasági szabályozók maradéktalan érvényre juttatását. A gazdaság egészében feladat: — a termelés szerkezete, üteme, differenciáltan a nemzeti jövedelem növelését, a piaci igények mind teljesebb kielégítését kell, hogy szolgálja ; — bővíteni kell a korszerű, gazdaságosan előállítható, jól értékesíthető és exportálható termékek előállítását, a tőkés exportot tovább kell növelni ; v — a fejlesztési eszközök, a beruházások, a műszaki szín- vonal emelését, az exportképesség ^fokozását szolgálják. Elsőbbséget kell biztosítani a kiegészítő fejlesztéseknek; — a termelés importigényét hatékonyabb anyag- és energiafelhasználás ösztönzésével, ésszerű takarékossággal kell csökkenteni; — az elért életszínvonal megőrzése, a teljesítményhez kötött, differenciált bérezés, a megfelelő áruellátás továbbra is fontos politikái feladat; * — az ötnapos munkahét bevezetése politikai feladat, nem járhat teljesítmény- és bércsökkenéssel, a dolgozók életszínvonalának, szociális helyzetének romlásával; — az eddigieknél nagyobb szerepet kell kapnia az emberi tényezőknek. A vezetői munkában érvényesüljön az önálló, a kezdeményező, a változásra időben reagáló, a nehézségeket felmérő, és azzal számoló, a mozgósító, a demokratikus vezetői módszer. 1. AZ IPAR FELADATAI: Az ipar teljesítménye 1981- ben :— az előző év csökkenését követően — növekedett. Erre alapozva lassúbb ütemű, de egyenletesebb növekedést kell megvalósítani. A termelés volumenét a jövedelmezőség és a piaci pozíciók figyelembevételével, differenciáltan — átlagosan 2—2,5 százalékkal — indokolt meghatározni. A mérsékelt ütemű növekedés mellett meghatározó kell legyen az exportképesség, a gazdaságosság, a kevésbé anyag- és energiaigényesség. A termelés növekedésének még erőteljesebb differenciálódása jusson érvényre az ezer 500 kerül átadásra. A tervtől való elmaradás a telepszerű társasházépítésnél várható. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzések megvalósultak. A megye lakosságának központi forrásból származó készpénzbevétele, az országos átlagnál mérsékeltebben, 6,4 százalékkal emelkedett. A bér- és bérjellegű bevételek 5,6 százalékkal, ezen belül a munkabérek 5,5 százalékkal nőttek, a bérjellegű bevételek ilyen arányú emelkedése a minőségi és hatékony munkavégzést ösztönző prémiumok és jutalmak szerepének fokozódását jelzi. A megye óvodai ellátottsága némileg javult, á fejlesztések és a gyermekek létszámának csökkenése révén. Enyhült a zsúfoltság, de az óvodai felvételt kérők 2,6 százalékának elhelyezését nem lehetett megoldani. Az általános iskolai tantermek száma — bővítés és új építése révén —: 110-zel emelkedett. Ennek ellenére az általános iskolai osztály- termek 19 százaléka továbbra is szükségtanterem. I * ágazatok és vállalatok között, a hatékonyság alapján. A nehéziparban a befejezett és a folyamatban levő fejlesztések a termelést, az export mennyiségét az átlagosnál jobban fokozzák. A szénhidrogén-kutatást és -termelést a központi programok biztosítják. A gépipar termelésében a dinamikusabb ütemet folytatni kell. Az építőanyag-ipar belföldi ellátás miatti tőkésexport-csökke- nését az ágazatnak minél nagyobb arányban kell ellensúlyozni. A könnyűipar a belföldi kereslet kielégítését, a gazdaságos export fokozását biztosítsa. A kapacitások jobb kihasználása, az ellátás javítása érdekében az együttműködések vállalati szélesítésére van szükség. Az élelmiszeriparban növelni kell a gazdaságos, exportra alkalmas termékek mennyiségét, a lakosság igényeinek választékosabb kielégítését. Erősítse befolyását a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok minősége. A tárolókapacitás bővítése a termelőkkel való együttműködés útján, elsősorban a gabonatárolás fejlesztésében és a hűtőtárolás rekontsruk- cióiban valósuljon meg. A tartósítóipar alakítson ki szorosabb és rugalmasabb kapcsolatot a,mezőgazdasági üzemekkel, integrációs társulásokkal. Az építőiparban bekövetkezett teljesítmény- és létszámcsökkenést' váltsa fel a kezdeményező magatartás. A sajátosan alacsony megyei kapacitás szinten tartása az építési, szerelési és felújítási munkák közötti programszerű átrendeződéssel valósuljon meg. A módosított vállalati törvény adta lehetőségeket kihasználva — ahol a feltételek adottak — célszerű a rugalmasabban gazdálkodó kisvállalatok és szövetkezeti társulások számát növelni. Ezzel kihasználva az alacsonyabb rezsiköltséget, a nem hasznosított eszközök, a munkaidőalap növelésében és a hulladékanyagok felhasználásában kínálkozó lehetőségeket. Javítva vele az alkatrészgyártásban, a szolgáltatásban és a hiánycikkek körében kialakult helyzetet. Célszerű a termelőszövetkezeti melléküzemágakat is az eddigieknél szélesebb körben bekapcsolni. 2. A MEZŐGAZDASÁG FELADATAI: A termelés növelésében — az 1981-es évi előkészítés és feltétel alapján — meghatározó szerepet játsszon a növénytermesztés, és különösen a vetetlen területek csökkentése. Az 1980—81-es évek átlagához viszonyítva 4—4,5 százalékos növekedést kell elérni. Feladat — a belföldi ellátás javítása mellett — az exportkötelezettségek teljesítése a minőségi és jövedelmezőségi mutatók együttes javításával. A növénytermesztés fejlődési üteme haladja meg a mezőgazdaság átlagát. Kiemelt feladat a kukorica terméshozamának stabilizálása, a búza, a cukorrépa hozamainak növelése, valamint a vetőmag termelése. A napraforgó és a zöldség vetés- területének csökkenése mellett a hozamok emelésével kell biztosítani a feldolgozó- ipar és az -export igényeit. Jelentőben javítani kell a gyepgazdálkodás színvonalát, a hozamok növelését. A melléktermékeket az eddigieknél még nagyobb arányban kell hasznosítani. Az állattenyésztésben kisebb mértékű növekedést kell biztosítani. Kiemelt feladat az állattartótelepek bővítő rekonstrukciójának meggyorsítása, a takarmányozási költségek további csökkentése, a nagyüzemi állattartás színvonalának további emelése. A sertéshústermelés, a tejtermelés, a vágójuh- és vágómarha-termelés növelését a tervezett szinten, a baromfihús-termelés növelését a piaci igényekhez és a feldolgozó kapacitáshoz kell alakítani, A termelés növekedését elsősorban a nagyüzemekben kell biztosítani, de fontos a háztáji és kisegítő gazdaságok magas szintű termelésének stabilizálása a baromfi és a tej termelésében is. Tovább kell szorgalmazni és szélesíteni a kooperációs tevékenység kibontakozását. A termőföld minél nagyobb mérvű megóvása, termőképességének javítása, a vetetlen területek csökkentése, a belvíz okozta károk mérséklése, illetve megszüntetése, az öntözés fejlesztése, a komplex melioráció gyorsabb ütemű elvégzése alapvető feladat. A veszteséges és alaphiányos gazdaságok körének és számának csökkentése, a helyi és központi lehetőségek felhasználásával, további erőfeszítéseket igényel. Külön figyelmet kell fordítani az egyedileg rendezett — kedvezőtlen adottságú — szövetkezetek gazdálkodásának javítására. A területi szövetség és az integrációs szervezetek nyújtsanak nagyobb segítséget a tagszövetkezeteknek,, fejlesz- szék tovább a termelés és a gazdálkodás hatékonyságát. 3. A KÖZLEKEDÉS FELADATAI: Az áruszállításban nő a vasút és a közhasznú közlekedés szerepe. Biztosítani kell a kialakult együttműködés bővítését, az ötnapos munkahétre való áttérés során a szállítási fegyelem és teljesítmény azonban nem csökkenhet. A személyszállításban a nagyobb létszámot foglalkoztató egységek munkarendjéhez való igazodással a kulturáltságot, menetrendszerűséget javítani, az üzemanyag-takarékosságot fokozni kell. Békéscsaba autóbuszközlekedését a lépcsőzetes munkakezdés kiszélesítésével kell javítani. 4. A KERESKEDELEM ÉS VENDÉGLÁTÁS FELADATAI: A kiegyensúlyozott alapellátás és az 1981-ben elért kisegítő árukínálat megtartása mellett kellő figyelmet kell fordítani a változó igények megfelelő követésére, a fogyasztói igények színvonalasabb, kielégítésére. Az életszínvonal szinten- tartási célja mellett a kereskedelem politikai feladata, hogy minden társadalmi réteg igényeit megfelelő színvonalon elégítse ki. A kereskedelem vállaljon nagyobb szerepet az árualapok termelésében, termeltetésében. A vendéglátás továbbra is kiemelt feladatként kezelje a köz- és gyermekétkeztetés területén jelentkező igények kielégítését. A szerződéses üzemeltetési mód tapasztalatainak hasznosításával javítsa tová,bb az ellátást és a gazdaságosságot. ,5. BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK: Fő feladat a folyamatban levő beruházások ütemes megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakásépítés ütemének gyorsítására, a Csepel—SZOT-üdülő építésének befejezésére, a felújításokhoz kapcsolódó beruházások megvalósítására. Az élelmiszeriparban biztosítani kell a baromfiipari és hűtőipari rekonstrukció megvalósulását. A feldolgozó- és mezőgazdasági üzemek össze' hangoltan fejlesszék tároló- kapacitásúkat. A mezőgazdaságban legfontosabb feladat a meliorációs munkák ütemének gyorsítása, a vízkárelhárítással, vízhasznosítással kapcsolatos beruházások folytatása. Az ütemtervnek megfelelően folytatni kell az árvízvédelmi művek kiépítését. A közlekedés és hírközlés területén folytatni kell a vasútvonalak korszerűsítését, be kell fejezni a Kettős-Körös- híd és a posta műszaki létesítmény építését. Az életkörülményeket befolyásoló beruházások területén valósuljon meg 3100 új lakás építése. 6. GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI FELADATOK: A nemzetközi helyzetben jelenlevő negatív jelenségek gazdaságunkra gyakorolt hatása várhatóan azt eredményezi, hogy még fokozottabb erőfeszítések szükségesek -az 1982. évi gazdasági célkitűzések megvalósításához. Kiemelt feladat, hogy a területi és üzemi pártszervek, pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységükkel segítsék elő a kitűzött feladatok végrehajtását. Sajátos eszközeikkel biztosítsák a közvélemény formálását. Támogassák a hasznos, a változó körülményekhez rugalmas alkalmazkodást elősegítő kezdeményezéseket. Ösztönözzék a helyi lehetőségek feltárását. Törekedjenek olyan munkahelyi légkör kialakítására, amely elősegíti a jól dolgozók differenciáltabb anyagi és erkölcsi megbecsülését. A társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó párttagok a mozgalom lehetőségeit kihasználva mozgósítsák a pár- tonkívülieket a feladatok végrehajtására. Mozgalmi eszközeikkel biztosítsák a szocialista munkaverseny-mozga- lom töretlen fejlődését. Az állami szervek és szövetkezeti szövetségek rendszeres ellenőrzéssel, irányító tevékenységük folytonos korszerűsítésével segítsék elő a végrehajtást. Fontos feladat a termelés alakulásának elemzése, hogy hogyan érvényesülnek a hatékonysági követelmények, a versenyképességet javító differenciált fejlődés. A Békés megyei Népújság szerkesztősége rendszeresen adjon tájékoztatást a feladatokról, azok végrehajtásáról. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság félévenként tűzze napirendre és értékelje a végrehajtást. A célkitűzések egységes értelmezése érdekében a gazdaság területén dolgozó vezetők részvételével megyei aktívaértekezletre kerüljön sor. Békéscsaba, 1981. december 15. Dz 1982. évi gazdaságpolitikai célkitűzések
