Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
1981. december 16., szerda «iwjrara Pályaválasztási tájékoztató jr Általános iskola után A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet közelmúltban megjelent kiadványa az 1982—83-as tanévben továbbtanulóknak és a továbbtanulásukban érdekelt felnőtteknek szól. Ez a tájékoztató az Országos Pálya- választási Tanácsadó Intézet gondozásában megjelent központi anyag rövidített, megyei igényt kielégítő, átdolgozott változata. Ez az alig hetven oldalas füzet elsődleges céljaként azt jelölte ki, hogy a gyerekeknek segítséget nyújtson a végleges pályaválasztási döntéshez. Rendszerezi a tudnivalókat, kiegészíti a pálya- választásban érdekeltek ismereteit, elemzi a tavalyi jelentkezések tapasztalatait, közli az elmúlt időszak változásait. Szól azokról, akiknek egészségi okok miatt korlátozottabbak a ^ehetőségeik, s közreadja az 1982— 83-as tanév középfokú iskoláinak beiskolázási adatait. Logikus felépítésű a tájékoztató, hiszen a legelemibb tudnivalóval kezd: hogyan kell jelentkezni a továbbtanulásra? Ezután írja le a középfokú iskolák típusait, jellemzőit, olyan részletekre is kitérve, mint példáu] a szociális juttatások. Mivel té- rr-----------------------------------------B eszélgessünk? . A kárpitos Alacsony növésű fiatalember. Félrecsapott, baszk sapkájával, markáns kecske- szakállával akár modell is lehetne egy spanyol piktor műtermében. Hamar kiderül, hogy első megérzésem csalt, hiszen Varga Árpád békéscsabai kárpitosmester valóban híve a festészetnek. Kezével lágyan simítja végig a megkopott* heverőt, úgy, hogy tenyere puhán követi a bútor hajlatait. — Meg kell erősíteni a rugókat és egy új huzat . is ráférne szegénykémre — mondja együttérzőn. — Hoztam egy régi epedét, talán azt fel lehet használni valamire. Szakértőén fogja az ócska dárabot. — A lószőr elég jó még benne, a rugók is frissek. De a vászon? Nagyon elfáradt már. Legfeljebb, ha valami „antik” képet festek, akkor tudnám használni. — Csak nem fest? — De bizony. Kiállításon is szerepeltem, Budapesten. — Ez érdekes. Hogyan kerültek a képei a fővárosba? — A Családi Lap című újság a rokkantak éve alkalmából pályázatot hirdetett, arra küldtem 8 képet, aminyekre épül, szükségképpen őszinte. Nem rémít el, de alapos, reális megfontolásra ösztönöz, amikor az elmúlt év tapasztalatait közli. Alapos képet ad a gimnáziumokban tanulható tantárgyak, illetve a szakközépiskolákban és a szakmunkás- képzőkben elsajátítható szakmák részletes felsorolásával. Nemcsak a megyei lehetőséget említi, de átfogó képet nyújt a megyén kívüli képzési lehetőségekről is. Jó szolgálatot tehet a továbbtanulni nem szándékozz keveseknek a Munkavállalás az általános iskpja után című fejezet, amely Igen praktikus tanácsokat ad,. s felvillantja a munka melletti tanulás lehetőségét. A részletes tartalomjegyzék után még az országos és megyei pályaválasztási kiadványokat is felsorolja, s megjegyzi, hogy ezek kölcsönözhetők az iskolai könyvtárakból. Továbbtanulóknak szinte nélkülözhetetlen ez g tájékoztató füzetecske, amely hasznos útmutatásokkal könnyíti meg — ha nem is a döntést — de a pályaválasztás gyakorlatát. G. K. bői a zsűri hármat elfogadott. — Megbocsásson, de egyáltalán nem látszik rokkantnak. — Pedig súlyos szívműtétem' volt. Nem is lenne szabad bútorokat emelgetnem, de mit csináljak? Amíg bírom, csinálom a dolgom. — Megmutatna néhány festményt? — Nagyon szívesen. Bemegyünk a régi parasztház hátsó szobáiból alakított műhelybe, ahol különös „tárlatvezetővé” alakul a mester. Egy fotel mögül legalább 100 festményt szed elő, zömmel préselt rostlemezre festett képeket. — Ez az utcarész a gyerekkoromat idézi. Megfestettem rajta Sárit, a kecskénket. Nagyon szegények voltunk és ez a mekegő jószág volt a család „tehene”. — Már gyerekkorában is festett? — Persze! Gyakran előfordult, hogy a szomszédok megkértek, pingáljak mintákat a házuk falára. Egy kis kolbász, darab sonka volt az első „megbízóim” fizetsége. — Tanulta a festészetet? — Csak, amit saját fejem után tapasztaltam. De mindig új módszerekkel kísérleteztem. Most is magam állítok elő festéket. — Hogyan? — Az titok — mosolyodik el, de végül mégis beavat a módszer rejtekeibe: mákdarálóval őrli az anyagot, Hajszál híján Thornton Wilder háromszoros Pulitzer-díjas amerikai írót nálunk inkább regény-, mint drámaíróként ismeri az olvasóközönség. Legismertebb munkája itthon a Kosztolányi Dezső fordításában megjelent Szent Lajos király hídja, de Az androsi leány és a Meny- nyei ügyekben utazom is olvasott műveinek mondható. Különös hangulatú regényeiben, de főként drámáiban teret enged metafizikus érdeklődésének — szinte korlátlanul. Bár mondható, hogy Wil- dernek „hagyománya” van Békéscsabán, (hiszen a Jókai Színházban már játszották A mi kis városunk című művét), a mai közönség nemigen ismeri, mint drámaírót. Ezért volt hasznos vállalkozás, hogy a TIT és a színház közös drámasorozatának következő állomásául épp világhírű darabját, a magyarra szinte lefordíthatatlan című, 1942-ben íródott, Pulitzer-díjas drámát választották. Lefordíthatatlanságát bizonyítja a három, tartalmában épphogy hasonló cím: Az utolsó leheletig, Hosszú út, Hajszál híján. (A másik két cím alapján talán többen felismerik.) Nem szőrszálhaso- gatás ez, hiszen egy dráma címe többnyire a lényegét is kifejezi, s a mondanivalót ismerve ez leginkább a Hajszál híján-ra fogható ez aztán különböző kencékkel, olajokkal hígítja. Képein a legkülönbözőbb témákat dolgozza fel. Meglepően sok a tájkép. — Ezt egy bélyeg után festettem. Ez a holland utcakép pedig a fantáziám szülötte. — Sose járt még külföldön ? — Három gyerekünk van, amíg ők kicsik voltak, nem mozdulhattunk el. Aztán a betegségem is sokat elvitt a háztól, örül az ember, ha tisztességgel megél. Kalandos útjaimat eddig csak az ecset segítségével tettem. De most végre útlevelet váltottunk, jövőre talán eljutok a feleségemmel külföldre is. Az űrrepüléstől a rabszolgaháborúkig csapong a képek témavilága. Amikor furcsán csavargatom a nyakam egy vörösben játszó ember- csoport láttán, a mester magyarázkodva mondja: — Magam is érzem, hogy nem erős oldalam a művészi anatómia. A karokat, a vál- lakat nem tudom mindig jól megfesteni. Talán, ha valami képzőművész körbe iratkoznék, tanulhatnék az okosabbaktól. Jaj, de elbeszéltem itt az időt. Közben pedig a nyulaimnak enni kellene. — Nyulakkal is foglalkozik? — Meghiszem azt! Kétszáz van belőlük. Különleges színeket próbálok keresztezni. Megnézi őket? Megnéztük. Andódy Tibor esetben. Hiszen Wilder óriási, s ugyanakkor liliputi vállalkozása az emberiség történetéről, vagyis az átlag amerikai család életéről szól. Csak látszólag feloldhatatlan ellentmondás ez! A drámaíró ugyanis korlátlanul bánik, játszik a térrel, idővel, szereplőkkel, sőt, a nézőkkel. Wilder mindent megenged magának. Harmincezer év távlatából szabadon csapong a mába, színészeit időnként kizökkenti szerepükből, rájuk kényszerítve saját, illetve második szerepüket, a néző nyugalmát megzavarja, s úgy játszik a díszlettelen térrel, mint kisgyerek az építőkockáival. Antrobusék a legátlagabb átlagpolgárok. Egy amerikai átlagkisváros átlagotthonában élnek, átlagos számú gyermekeiket nevelgetve. Hétköznapjukat csupán néhány apróság zavarja meg: Henry fiuk örökös verekedni vágyása, és a közeledő jéghegy. Mert, hogy jön a jégkorszak! Mr. Antrobus — miután feltalálta a kereket és az ábécét —, hazatér békés családi tűzhelye mellé, és a menekülteknek szendvicset és feketekávét főzet. Antrobus asszony gyermekeit regulázza, a szobalány, Sabina pedig hagyja kialudni a tüzet. Ez pedig nagy tragédia, hiszen közeledik a jég. — No de sebaj, amíg könyvek vannak, nem fagyunk meg — mondja Antrobus úr. Három felvonásba nehéz sűríteni az emberiség történetét; erre azonban nem is törekszik Wilder. Inkább valamiféle madách-i célt tűzött maga elé: keresni az értelmet és főképp megnyugtató választ adni. A múltban ott is a válasz, hiszen az emberiség eddig még mindig képes volt — hajszál híján — újrakezdeni. De az „eddig”-ben ott a kérdés is: mi lesz ezután? Mert „az utolsó háború” utáni jelenet már ismét a jégkorszakban játszódik. Inkább az ismerétterjesztő előadás, mint a színház légkörét teremtette meg ez a hétfő esti, értelmiségi klubbeli program. Bár a sorozat rendezője és műsorvezetője, Udvaros Béla rengeteg érdekes információt közölt, s ezt egy rendező megjelenítő erejével tette, hiányoztak a wilder-i színház „kellékei”: a díszlettelen, de a teret sajátos módon mozgató színpad, a háttérbe vetített jelenetek. A hagyományos színházhoz szokott közönség fantáziája véges e furcsa világ elképzeléséhez, még ha a körülményeket jobban átérző színészek — Szentirmay Éva, Vajda Márta. Székely Tamás, Med- gyessy Pál — segítik is hozzá az illúzióhoz. Persze, ilyen keretek között nem lehetett többet nyújtani. A drámasorozat fő célja — az „aggódás a világ sorsáért” — ez esetben is sikeresen párosult az ismeretterjesztés mindig hasznos - folyamatával. — gubucz — KPVDSZ Napsugár bábegyüttes Amatőrök magas művészi színvonalon Hétfőn este a KPVDSZ Napsugár bábegyüttes tagjainak jutalmazással egybekötött találkozót tartott a szak- szervezet megyei bizottsága az Örökös Kiváló cím elnyerése alkalmából. A rendezvényen részt vett Szabó Csabáné, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára, dr. Baross Gáborné, a kulturális osztály vezetője és Rákóczi Ferenc megyei titkár. A hazánkban és világszerte híres Napsugár együttest 33 éve alakította a szakszervezet, s jelenleg 21 felnőtt és 15 ifjúsági taggal működik. Többen — mint Lenkefi Konrád, az együttes vezetője és felesége, Molnár 1st- ván és felesége, továbbá Eitel Sándorné, Román Zsu~ zsa — három évtizede vesznek részt a bábjátszásban Évente 30—50 fellépésük van, s játszanak a megye- székhelyen, szerte a megyében, az ország különböző helyein, a környező államokban és Európa távolabbi országaiban is. Turnéztak hosszabb ideig Dél-Ameriká- ban nagy sikerrel, játszottak München legelőkelőbb helyén, de egy hét múlva mór a tarhosi gyerekeket szórakoztatták. Sok elismerést kaptak, többek közt háromszor UNIMA-diplomát, és elnyerték az Állami Ifjúsági Bizottság nívódíját is az ifjúsági nevelő munkáért. A gyermekközösség és a bábjátszás elválaszthatatlan egymástól, s a bábművészet pedagógiai, személyiségformáló szerepe közismert. Az együttes tagjainak munkáját nagyra értékeli a szakszervezet, fiiért mindig is súlyt helyeztek az amatőr művészeti mozgalmakra. És büsz- ‘ke a Napsugár hosszú és eredményes működésére, s hogy az Örökös Kiváló Együttes címmel olyan kitüntetést érdemeltek ki, amelyet rajtuk kívül még csak hárman kaptak meg. A szakszervezeti vezetők a jutalmakkal együtt köszönetü- ket tolmácsolták az együttes tagjai mellett a családtagoknak is, mert az ő segítségüknek komoly szerepe van a magas színvonalú művészeti munkában, amely a tagok teljes szabad idejét igénybe veszi. V. M. SzaZSVes kút Fotó: Fazekas László MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehézr. 9.08: Elgar: Enigma-változatok. 9.40: Kis magyar néprajz. 9.45: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélófca. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Olasz kamarazene. 11.30: Fekete Pál operett- és daljátékfelvételeiből. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Kritikusok fóruma. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.14: Borgulya András: A hajnal hősei. 14.29: Kagylózene — Hódmezővásárhelyen. 15.10: Mendelssohn: Esz-dúr szonáta. 15.28: MR 10—14. 16.35: Rafael Arié operaáriákat énekel. 17.07: Üvegestánc. 17.32: Népdalcsokor. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gondolat. 20.00: Mi a titka? 21.01: A félfülű. 22.20: Tíz perc külpoiitika. 22.30: Az észt állami férfikar Tormisz-művéket énekel. 22.52: „Milyen voltál Te régen elhunyt ember?” 23.07: Artur Rubinstein (zongora) és Henryk Szeryng (hegedű) Brahms-felvéte- leiből. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Martha Angelici énekel. 8.20: Párizs tíz év után. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: Pillanatkép. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.40: Sullivan: Patience. 17.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 17.20: Bojtor Imre nótákat énekel. 17.30: ötödik sebesség.* 18.33: Sanzonok. 19.00: Népdalkörök pódiuma. 19.25: Szintézis. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: 139-660. A Magyar Rádió automata telefonszolgálata. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A váci Vox Humana énekkar énekel. 9.50: Pierre Fournier gordonká- zik. 10.21: Operaáriák. 11.05: Dzsesszfelvételekből. 11.36: Bach-m\ivek. 13.07: Cziffra György Liszt Magyar rapszódiáiból zongorázik. 13.47: XX. századi opetákból. 14.56: Mahler: Dal a Földről. 16.03: Magnóról magnóra. 16.48: öt földrész zenéje. Bulgária. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Szabolcsi Bence rádióelőadásai Bartók Béláról. 19.05: Bellini: Az alvajáró. Közben: 20.28: Modern írók portréi. 20.48: Az operaközvetítés folytatása. 21.45: A vízrenéző, 21.50: Huzella Elekre emlékezünk. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Csider István, a népművészet ifjú mestere citerázik. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. Szerkesztő : Gulyás Ferenc. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz, (ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek, (közép- isk. számára) (f.-f.) 9.05: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.40: Magyar nyelv. (ált. isk. 1. oszt.) 9.55: Stop! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Petrocelli. (ism.) 11.15: A fény hegyei, (ism.) 13.05: Iskolatévé. Stop! (ism.) 13.10: Magyar nyelv, (ism.) 13.25: Földrajz, (ált. isk. 7. oszt.) (ism.) (f.-f.) 13.45: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (ism.) (f.-f.) 14.20: Kamera, (f.-f.) 14.50: Mindenki iskolája. Matematika. (f.-f.) 15.30: Hírek, (f.-f.) 15.35: Az ember felemelkedése, (ism.) 16.25: Kertünk-udvarunk. (f.-f.) 16.45: Egészségünkért! (f.-f.) 16.55: A vizsgálóbíró asszony. 18.15: önállóan vagy egyedül. 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A megsebzett bolygó. 20.30: Családi kör. (f.-f.) 21.25: Hatvanhat. Vendég: dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Autó-motorsport. 20.20: Szép szó — könyvkiadóink műhelyében, (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.40: Napfogyatkozás. Olasz— francia film. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Zenei újdonságok. 17.35: Nyelvművelés. 18.25: A mezőgazdaságban dolgozóknak. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.00: A minőség védelmében. 20.20: Az utólsó lehetőség. Olasz játékfilm. 21.50: Népdalfesztivál. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelő stúdió. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Aktuális szerda. 21.15: Dokumentumadás. 22.00: Tv-napló. 22.15: Popparádé. • n. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. J9.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Ivó Vojnovic: Dubrovniki trilógia. 21.35: Huszonnégy óra. 21.55: Kapelai tüzek, (ism.) f SZÍNHÁZ 1981. december 17-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BARANGHOK Szakmai bemutató.
