Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

1981. december 16., szerda Szomszédolás- • • . DELMAGYARORSZAG Vadászok. Vadászok a ró­kák ravaszságáról beszélget­nek. Az egyik kijelenti: — Szerintem, a rókánál rava­szabb állat nincs. Nemrég naphosszat lopakodtam egy róka nyomában, amikor pe­dig végül lelőttem, kiderült, hogy kutya. A Szegedi Textilművekben. Kisebb létszám — nagyobb termelékenység. Azt mond­ják, Európában a textilipar halálra van ítélve — ha hagyja magát. —, veti ellen Császár Jenő, a Szegedi Tex- tilművek főmérnöke. — Re­konstrukcióval növelni lehet a termelékenységet, és nem­csak óriási pénzekért. Mi, a régi gépek masszív vázára egy sor kiegészítő berende­zést szereltünk. Az így fel­újított masinák többet tud­nak, mint a tőkés piacon kapható legmodernebb gé­pek, s a felújítás tizedébe kerül. Szabadalmak. Kovács Gyu­la szegedi nyugdíjas két sza­badalmi okiratot tesz az új­ságíró elé. Találmányait el­fogadták, az NSZ-tagállamok területére kérte (hasznosítá­sukat. Az egyik: a növények kémiai kezelése. Ennek ha­tására elérhető a korábbi termésbeérés és a fokozott cukorképződés. A szőlő egy- négy héttel korábban érik be, a bor pedig mintegy MM-fokkal több alkoholt tartalmaz. SZÓ LMOK MEGYEI Elkótyavetyélt támogatás. Szolnokon, a városi tanácson, ahol a jövő évi tejutalvá­nyokat adják ki, nagy a for­galom. Az országban csupán 16 városban jutnak a kis­gyermekes családok ilyen kedvezményhez. Itt 119 ezer jogosultat tartanak nyilván. Elszomorító, hogy vannak, akik már az épület folyosó­ján potom pénzért eladásra kínálják utalványukat. Min­den egyes havi utalványhoz 68 forinttal járul hozzá az állam. Egy évre ez 816 fo­rint. Ha ezt 119 ezerrel be­szorozzuk ... Luca széke boszorkányok nélkül. Állítólag kilencféle fából készül a „boszorkány­szög”, alakjában faragott kis alkotmány. December 13-án este kezdik faragni, és nap­ról napra úgy folytatják, hogy karácsonyra készüljön el. Azt tartják róla, hogy aki karácsony éjjelén ráül, fel­ismeri a falu valamennyi bo­szorkányát. Manapság in­kább csak azt tudják a Lu- ca-székéről, hogy lassan ké­szül. Mondjuk is jelzőként olykor, ha alig győzünk va­lamit kivárni: úgy készül, mint a Luca széke. Pedig nem vagyunk babonásak, nem hiszünk a boszorkányok létezésében. Jó lenne már, ha Luca székét se gyárta­nánk. Zsákbamacska dobozban. A vásárlók nagy örömmel fedezték fel, hogy ismét megjelent Szolnok élelmi­szerüzleteiben a dobozos BIP-gyümölcslé, és a felira­tok szerint 29 forint helyett annyiért lehet kapni, mint a hasonló minőségű és válasz­tékú magyar társait. De nem árt figyelmesen elolvasni a kis cédulát a do­boz tetején, amely szerint az elmúlt év októberében, no­vemberében, sőt augusztusá­ban dobozolt nedűért csak egy évig vállal szavatosságot a gyártó jugoszláv cég. nUc moh lAtju icrítOijirtKi HAJDÚ­BIHARI HJITIKI 00 NAPID MUCH* SLOCIIUSII MUMlSPlIlt HUOU Húszezer lakás melegéről gondoskodnak. Nem fognak fázni az idén sem Debrecen­ben. Legalábbis azokban ' a lakásokban, amelyek mele­gét a Debreceni Hőszolgálta­tó Vállalat biztosítja. Anton József, a vállalat főmérnöke elmondta, hogy a lakások 95 százalékában húsz—huszon­négy fok közötti hőmérsék­letet tudnak biztosítani. Bár az Aranybikában. Debrecen, sőt megyeszerte ismert egykori Aranybika bár, a Grill néhány évvel ezelőtt bezárt. Azóta a me­gyeszékhely nem rendelke­zik színvonalas éjszakai mu­latóval. Valló Péter, a szál­loda üzletigazgatója elmond­ta, hogy az elkészült új bár­helyiség 100 személy befoga­dására alkalmas, és magas igényeket kielégítő reprezen­tatív egysége lesz a vendég­látó vállalatnak. A szórako­zóhely hétköznapokon este 22 órától hajnal 4-ig tart nyitva, pénteken és szomba­ton pedig 22 órától reggel 5 óráig. Vasárnap szünetel. A belépődíj is „reprezentatív”, 100 forint, plusz a fogyasz­tás. Eladni tudni kell. Az áru­házi hangszóró az üzlet na­pi ajánlatát sorolja. Többek között: — „Ajándékosztá­lyunkon fafoglalatú színes ceruzák kaphatók.” Fafoglalatú ? Akkor veszek. A pulthoz férkőzöm, kérek egy dobozzal. Közönséges színes ceruzák, a ceruzabél fafoglalatban — természete­sen. Mint minden színes és nem színes ceruzáé. Unfair Play. A DUSE— Nagykálló NB III-as asztali­tenisz-mérkőzés mindenkép­pen megérdemelné a díjat. A tények: a nagykállóiak a köd miatt nem tudtak idő­ben megérkezni, és ezért négy perccel később érkez­tek a debreceni mérkőzés színhelyére. A DUSE csapa­ta viszont élt azzal a jogá­val, hogy — mivel a nagy­kállóiak a találkozó kezdete előtt öt perccel nem adták át a mérkőzési lapot a já­tékvezetőnek — nem állt asz­talhoz, és 16:0 arányban megnyertnek tekintette a „mérkőzést”. F^FhÍRLAP Abrosz. Az újságíró egy öregek napközi otthonában járt. Épp ebédidőben érke­zett. — Abroszt nem szoktak feltenni az asztalra? — kér­dezte. — Nem, nem szoktunk. Lecsurgatják levessel, főze­lékkel. Nem győznénk mos­ni. — A zsurnaliszta össze­szedte bátorságát, és meg­kockáztatta még egyszer. — Soha nem terítenek ab­roszt? Az egyik kísérője már seb­tében válaszolt: — Dehogynem! Mindig! Csak tegnap sokat elpiszkol- tak, és nincs elég tiszta. így ma nem tettünk ... Jól működő házibank. A Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyáregységében és a központban dolgozók köré­ben népszerűvé vált a köl­csönös segítő takarékpénz­tár. Az idei december 4-i visszafizetéskor 2 millió 84 ezer forint betét került, a kamatokkal együtt, a KST- tagok borítékjába. Szentesén sincs elegendő tanterem. Serfőző Sarolta, Szentes tanteremgondjaira próbált magyarázatot találni írásában, melyből idézünk néhány sort: „A pedagógu­soknak persze mindenféle körülmények között tanítani, a diákoknak pedig természe­tesen tanulni kell. Ezért újí­tanak fel termeket, alakíta­nak át pincéket, áldoznak fel szakköri helyiségeket, műhelyeket évről évre az iskolák vezetői, hogy vala­melyest megteremtsék azo­kat a — ha nem is ideális, de — megfelelő feltételeket, amelyek az alkotó munka zökkenőmentességéhez szük­ségesek. De az is eszünkbe jut, hogy már öt évvel ez­előtt is hiányzott egy isko­la ...” Összeállította: Lovász Sándor „Élelmiszer-eladó! keresünk” Békéscsabai szobrok Egy vevő látható módon keres valamit a gondolán, s ezt te, mint eladó, látod. Hogyan szólítod meg? Példák: — Mit keres? — Tessék! — Segíthetek a vásárlás­ban? — Mit óhajt? — Mit csinál? Ne válogas­son ! Vigye azt, amit most megfogott, egy az áruk! Még mielőtt bárki is töp­rengeni kezdene a fenti so­rokon, elárulom, hogy ez az „Élelmiszer-eladót keresünk” komplex pályaválasztási programsorozat foglalkozá­sain szereplő feladatok egyi­ke. Reális pályaismeret A program, amelyet a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, pedagógusok, keres­kedelmi szakemberek dol­goztak ki, tavasszal indult. Megyénk hetedikesei közül 271-en jelentkeztek, hogy részt vesznek a foglalkozá­sokon. Közülük jónéhányan ma már élelmiszer-eladó szakmunkásjelöltnek vall­hatják magukat. — Az volt az egyik cé­lunk —, magyarázza Rutt- ner Erzsébet, a PTI munka­társa —, hogy segítsünk biz­tosítani a szükséges tanuló­utánpótlást. Nemcsak elmé­leti előkészítést (feladatla­pok kitöltése, vetélkedők), de a választott szakma tapasz­talati úton való megismeré­sét is felkínáltuk a gyere­keknek. Tanáraikkal és a boltvezetőkkel együttmű­ködve folyamatosan látogat­ták az üzleteket, ahol »meg­határozott feladatokat kel­lett végrehajtaniuk. Csoma­goltak, mértek, számoltak blokkon, árut rakodtak, pró­bára téve így önmagukat, képességeiket, ugyanakkor vezetőik is informálódhattak alkalmasságukról, kitartá­sukról. A feladatok megoldását mindig beszélgetés, értéke­lés — írásos is — követte. És nemcsak a tanárok értékel­ték a gyerekeket, de ők is magukat. Meglehetősen ér­dekes olvasmányok ezek. A „Milyennek ismered önma­gad” kérdésre például a sablonválaszok mellett (sze­retem az embereket) volt né­hány talpraesett is, mint: „Az biztos, hogy nem va­gyok sértődős!”, ez bizony fontos tulajdonság egy le­endő kereskedőnél. Már csak az kell, hogy a vevő se le­gyen sértődős. Mikor hasznos a munka? Egyébként nagyon körül­tekintően, minden részletre ügyelve állították össze az egyes foglalkozások anya­gát, így az rengeteg infor­mációval szolgál. A kérdé­sek közvetlenek, érdekesek, valósággal kedvet csinálnak a témával való foglalkozáshoz. Döntésre készteti a gyereke­ket, hogy az adott esetben hogyan viselkednének, mit cselekednének? Egyes, az el­adók számára fontos fogal­mat is igyekeznek tisztázni, mint például az ember­ismeretet. Arra, hogy ho­gyan lehet ezt az élelmiszer­eladó szakmában hasznosí­tani, ilyen válasz érkezett: „Megismerni azt, .aki rossz szándékkal jött”, arra pe­dig, ■ hogy mit neveznek hasznos munkának, a legkü­lönfélébb definíciók érkez­tek. Ezek közül néhány: „Ha valamit el akarok érni a munkával, akkor hasznos”, „Ha valaki olyan munkát végez, amit szeret, akkor hasznos, mert, ha nem sze­reti, csak összecsapja, az olyan, mintha nem is csi­nálta volna!” Végül is a több hónapon át tartó, valamennyi foglal­kozáson részt vevő 134 ta­nuló közül a legjobb har­minchárom élelmiszer-eladó szakmunkás lesz de a több- biekből is, akik gyengébb eredményt értek el, vagy — bár szerepel terveik között — de elsősorban nem erre a pályára készülnek, bőséges információ áll rendelkezés­re. És vajon mennyit segített ez a programsorozat az évek óta munkaerőhiánnyal küz­dő kereskedelemnek? Válogatni muszáj — Igaz, hogy nem bővel­kedünk eladókban, de ez nem jelenti azt, hogy ne vá­logatnánk — mondja erről Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelemi osztá­lyának vezetője. Mindenhol, de a kereskedelemben külö­nösen fontos, hogy ki az, aki az embereket kiszolgálja. Ez a program segített nekünk választ adni. — A szakmában — legyen az bármilyen —, az a leglé­nyegesebb, hogy az ember szeresse, amit csinál. Szeret­ni pedig csak azt lehet, amit ismerünk. Igazán szeretni, pedig akkor lehet, ha siker­élményt is nyújt. Ezért na­gyon fontos, hogy mindenki az érdeklődésének, képessé­geinek, egyéniségének meg­felelő helyre kerüljön. Eb­ben van nagy szerepe a PTI-nek, feltétlenül tovább kell fejleszteni, és kiterjesz­teni az ilyen akciókat! — Mit üzen azoknak a gyerekeknek, akik az élel­miszer-eladó szakmát válasz­tották? — Azt, hogy hivatássze­rűen, szíwel-lélekkel dol­gozzanak, találjanak örömet munkájukban, hiszen az em­bereket élelemmel ellátni nagyon szép dolog. Szatmári Ilona Fotó: Martin Gábor Belföldi utazási ajánlatok Az utazási irodák belföldi ajánlataiból: Karácsonyi kirándulások­ra hívja az IBUSZ az ér­deklődőket: december 24-től 26-ig Szilvásváradra és a Bükk-fennsíkra szervez utat 1250 forintos részvételi dí­jért;' december 25—26-án pe­dig Pannonhalmára és Győr­be 900 forintos költséggel, illetve a Göcsej—Hetes túrá­ra személyenként 850 fo­rintért indít csoportokat. A Budapest Tourist kará­csonyi ajánlata: december 24—26-ig programok Kő­szegen. Elhelyezés az Irottkő Szálló kétágyas, zuhanyozós szobáiban. A költség teljes ellátással 1540 forint. Ezen­kívül sítanfolyamokat szer­vez a Nagyhideghegyen és Bánkúton január 4-től feb­ruár 27-ig, 6 éjszakás tur­nusokban. A költség teljes ellátással Nagyhideghegyen 1270 forint, Bánkúton pedig 1410 forint. Az utazási iroda a gyermekekről sem feled­kezett meg, nekik sporttá­bort szervez Egerben de­cember 30-tól január 4-ig. Elhelyezés a Butler Túrista- szállóban. A programban uszodalátogatás, városnézés és kirándulás szerepel. A költség teljes ellátással 1030 forint személyenként. A programra december 19-ig lehet jelentkezni. . A Volán Tourist január 6-án Szilvásváradra disznó­toros túrára invitálja a je­lentkezőket 440 forintos rész­vételi díjért január 16-án pedig dobogókői síelésre hívja a téli sportok kedve­lőit, itt a költség 170 forint. Rajki László: Fürdőző nő szobra a Kazinczy utcában a szol­gáltatóház előtti terecskén látható Fotó: Váradi Zoltán II román gazdaság II. II kohászat gondjai Románia ipari termelése tíz év alatt megháromszo­rozódott, különösen nagy iramban fejlődött a kohá­szat, amely napjainkban már Románia alapvető ipari ága­zatává nőtt. Tíz évvel ezelőtt az ország 6,5 millió tonna acél előállítására volt ké­pes, ma 17 millió tonna acél gyártására van kapacitása. (Csak összehasonlításul: ha­zánk ennek a negyedét ál­lítja elő.) A fejlesztést annak ellené­re határozták el, s valósítot­ták meg, hogy Romániának nincsenek kiemelkedő vas­érclelőhelyei. A hazai ter­melés mindössze 450 ezer tonna évente, s ez messze nem fedezi a szükségletet. Kokszolható fekete szénből sincs elég, ebből szintén im­portálni kell. A vasérc és a szén a behozatali listán je­lentős tétel: tavaly 16 millió tonna vasércet, 3 millió ton­na kokszot és 2 millió 400 ezer tonna kokszolható feke­teszenet importáltak. A román kohászatnak há­rom nagy körzete van: Ga- lac, Resica és Vajdahunyad, s mindegyikhez több kohá­szati üzem tartozik. Az el­múlt években új, hatalmas kohászati üzemekkel rendel­kező városok jelentek meg a térképeken: Calaras, Zirnni- cea, Zilah, Becleanu és Tir- goviste. A berendezéseket a Szovjetuniótól, Japántól, az NSZK-tól és Franciaország­tól vásárolták, ám Romániá­ban sok esetben nem termel­nek olyan jól e korszerű gé­pek, mint máshol. Romániá­ban jelenleg kilenc konver- teres acélmű működik, s az összes acélmennyiség 19 szá­zalékát folyamatosan öntő berendezéseken állítják elő. (1985-re szeretnék 43 száza­lékra föltornázni ezt az arányt.) A nagyolvasztókkal, acél­művekkel párhuzamosan a feldolgozó kapacitást is bő­vítették, óriási hengerműve­Az acéltermelés tíz év alatt megháromszorozódott (A szerző felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom