Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
1981. december 16., szerda Szomszédolás- • • . DELMAGYARORSZAG Vadászok. Vadászok a rókák ravaszságáról beszélgetnek. Az egyik kijelenti: — Szerintem, a rókánál ravaszabb állat nincs. Nemrég naphosszat lopakodtam egy róka nyomában, amikor pedig végül lelőttem, kiderült, hogy kutya. A Szegedi Textilművekben. Kisebb létszám — nagyobb termelékenység. Azt mondják, Európában a textilipar halálra van ítélve — ha hagyja magát. —, veti ellen Császár Jenő, a Szegedi Tex- tilművek főmérnöke. — Rekonstrukcióval növelni lehet a termelékenységet, és nemcsak óriási pénzekért. Mi, a régi gépek masszív vázára egy sor kiegészítő berendezést szereltünk. Az így felújított masinák többet tudnak, mint a tőkés piacon kapható legmodernebb gépek, s a felújítás tizedébe kerül. Szabadalmak. Kovács Gyula szegedi nyugdíjas két szabadalmi okiratot tesz az újságíró elé. Találmányait elfogadták, az NSZ-tagállamok területére kérte (hasznosításukat. Az egyik: a növények kémiai kezelése. Ennek hatására elérhető a korábbi termésbeérés és a fokozott cukorképződés. A szőlő egy- négy héttel korábban érik be, a bor pedig mintegy MM-fokkal több alkoholt tartalmaz. SZÓ LMOK MEGYEI Elkótyavetyélt támogatás. Szolnokon, a városi tanácson, ahol a jövő évi tejutalványokat adják ki, nagy a forgalom. Az országban csupán 16 városban jutnak a kisgyermekes családok ilyen kedvezményhez. Itt 119 ezer jogosultat tartanak nyilván. Elszomorító, hogy vannak, akik már az épület folyosóján potom pénzért eladásra kínálják utalványukat. Minden egyes havi utalványhoz 68 forinttal járul hozzá az állam. Egy évre ez 816 forint. Ha ezt 119 ezerrel beszorozzuk ... Luca széke boszorkányok nélkül. Állítólag kilencféle fából készül a „boszorkányszög”, alakjában faragott kis alkotmány. December 13-án este kezdik faragni, és napról napra úgy folytatják, hogy karácsonyra készüljön el. Azt tartják róla, hogy aki karácsony éjjelén ráül, felismeri a falu valamennyi boszorkányát. Manapság inkább csak azt tudják a Lu- ca-székéről, hogy lassan készül. Mondjuk is jelzőként olykor, ha alig győzünk valamit kivárni: úgy készül, mint a Luca széke. Pedig nem vagyunk babonásak, nem hiszünk a boszorkányok létezésében. Jó lenne már, ha Luca székét se gyártanánk. Zsákbamacska dobozban. A vásárlók nagy örömmel fedezték fel, hogy ismét megjelent Szolnok élelmiszerüzleteiben a dobozos BIP-gyümölcslé, és a feliratok szerint 29 forint helyett annyiért lehet kapni, mint a hasonló minőségű és választékú magyar társait. De nem árt figyelmesen elolvasni a kis cédulát a doboz tetején, amely szerint az elmúlt év októberében, novemberében, sőt augusztusában dobozolt nedűért csak egy évig vállal szavatosságot a gyártó jugoszláv cég. nUc moh lAtju icrítOijirtKi HAJDÚBIHARI HJITIKI 00 NAPID MUCH* SLOCIIUSII MUMlSPlIlt HUOU Húszezer lakás melegéről gondoskodnak. Nem fognak fázni az idén sem Debrecenben. Legalábbis azokban ' a lakásokban, amelyek melegét a Debreceni Hőszolgáltató Vállalat biztosítja. Anton József, a vállalat főmérnöke elmondta, hogy a lakások 95 százalékában húsz—huszonnégy fok közötti hőmérsékletet tudnak biztosítani. Bár az Aranybikában. Debrecen, sőt megyeszerte ismert egykori Aranybika bár, a Grill néhány évvel ezelőtt bezárt. Azóta a megyeszékhely nem rendelkezik színvonalas éjszakai mulatóval. Valló Péter, a szálloda üzletigazgatója elmondta, hogy az elkészült új bárhelyiség 100 személy befogadására alkalmas, és magas igényeket kielégítő reprezentatív egysége lesz a vendéglátó vállalatnak. A szórakozóhely hétköznapokon este 22 órától hajnal 4-ig tart nyitva, pénteken és szombaton pedig 22 órától reggel 5 óráig. Vasárnap szünetel. A belépődíj is „reprezentatív”, 100 forint, plusz a fogyasztás. Eladni tudni kell. Az áruházi hangszóró az üzlet napi ajánlatát sorolja. Többek között: — „Ajándékosztályunkon fafoglalatú színes ceruzák kaphatók.” Fafoglalatú ? Akkor veszek. A pulthoz férkőzöm, kérek egy dobozzal. Közönséges színes ceruzák, a ceruzabél fafoglalatban — természetesen. Mint minden színes és nem színes ceruzáé. Unfair Play. A DUSE— Nagykálló NB III-as asztalitenisz-mérkőzés mindenképpen megérdemelné a díjat. A tények: a nagykállóiak a köd miatt nem tudtak időben megérkezni, és ezért négy perccel később érkeztek a debreceni mérkőzés színhelyére. A DUSE csapata viszont élt azzal a jogával, hogy — mivel a nagykállóiak a találkozó kezdete előtt öt perccel nem adták át a mérkőzési lapot a játékvezetőnek — nem állt asztalhoz, és 16:0 arányban megnyertnek tekintette a „mérkőzést”. F^FhÍRLAP Abrosz. Az újságíró egy öregek napközi otthonában járt. Épp ebédidőben érkezett. — Abroszt nem szoktak feltenni az asztalra? — kérdezte. — Nem, nem szoktunk. Lecsurgatják levessel, főzelékkel. Nem győznénk mosni. — A zsurnaliszta összeszedte bátorságát, és megkockáztatta még egyszer. — Soha nem terítenek abroszt? Az egyik kísérője már sebtében válaszolt: — Dehogynem! Mindig! Csak tegnap sokat elpiszkol- tak, és nincs elég tiszta. így ma nem tettünk ... Jól működő házibank. A Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyáregységében és a központban dolgozók körében népszerűvé vált a kölcsönös segítő takarékpénztár. Az idei december 4-i visszafizetéskor 2 millió 84 ezer forint betét került, a kamatokkal együtt, a KST- tagok borítékjába. Szentesén sincs elegendő tanterem. Serfőző Sarolta, Szentes tanteremgondjaira próbált magyarázatot találni írásában, melyből idézünk néhány sort: „A pedagógusoknak persze mindenféle körülmények között tanítani, a diákoknak pedig természetesen tanulni kell. Ezért újítanak fel termeket, alakítanak át pincéket, áldoznak fel szakköri helyiségeket, műhelyeket évről évre az iskolák vezetői, hogy valamelyest megteremtsék azokat a — ha nem is ideális, de — megfelelő feltételeket, amelyek az alkotó munka zökkenőmentességéhez szükségesek. De az is eszünkbe jut, hogy már öt évvel ezelőtt is hiányzott egy iskola ...” Összeállította: Lovász Sándor „Élelmiszer-eladó! keresünk” Békéscsabai szobrok Egy vevő látható módon keres valamit a gondolán, s ezt te, mint eladó, látod. Hogyan szólítod meg? Példák: — Mit keres? — Tessék! — Segíthetek a vásárlásban? — Mit óhajt? — Mit csinál? Ne válogasson ! Vigye azt, amit most megfogott, egy az áruk! Még mielőtt bárki is töprengeni kezdene a fenti sorokon, elárulom, hogy ez az „Élelmiszer-eladót keresünk” komplex pályaválasztási programsorozat foglalkozásain szereplő feladatok egyike. Reális pályaismeret A program, amelyet a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, pedagógusok, kereskedelmi szakemberek dolgoztak ki, tavasszal indult. Megyénk hetedikesei közül 271-en jelentkeztek, hogy részt vesznek a foglalkozásokon. Közülük jónéhányan ma már élelmiszer-eladó szakmunkásjelöltnek vallhatják magukat. — Az volt az egyik célunk —, magyarázza Rutt- ner Erzsébet, a PTI munkatársa —, hogy segítsünk biztosítani a szükséges tanulóutánpótlást. Nemcsak elméleti előkészítést (feladatlapok kitöltése, vetélkedők), de a választott szakma tapasztalati úton való megismerését is felkínáltuk a gyerekeknek. Tanáraikkal és a boltvezetőkkel együttműködve folyamatosan látogatták az üzleteket, ahol »meghatározott feladatokat kellett végrehajtaniuk. Csomagoltak, mértek, számoltak blokkon, árut rakodtak, próbára téve így önmagukat, képességeiket, ugyanakkor vezetőik is informálódhattak alkalmasságukról, kitartásukról. A feladatok megoldását mindig beszélgetés, értékelés — írásos is — követte. És nemcsak a tanárok értékelték a gyerekeket, de ők is magukat. Meglehetősen érdekes olvasmányok ezek. A „Milyennek ismered önmagad” kérdésre például a sablonválaszok mellett (szeretem az embereket) volt néhány talpraesett is, mint: „Az biztos, hogy nem vagyok sértődős!”, ez bizony fontos tulajdonság egy leendő kereskedőnél. Már csak az kell, hogy a vevő se legyen sértődős. Mikor hasznos a munka? Egyébként nagyon körültekintően, minden részletre ügyelve állították össze az egyes foglalkozások anyagát, így az rengeteg információval szolgál. A kérdések közvetlenek, érdekesek, valósággal kedvet csinálnak a témával való foglalkozáshoz. Döntésre készteti a gyerekeket, hogy az adott esetben hogyan viselkednének, mit cselekednének? Egyes, az eladók számára fontos fogalmat is igyekeznek tisztázni, mint például az emberismeretet. Arra, hogy hogyan lehet ezt az élelmiszereladó szakmában hasznosítani, ilyen válasz érkezett: „Megismerni azt, .aki rossz szándékkal jött”, arra pedig, ■ hogy mit neveznek hasznos munkának, a legkülönfélébb definíciók érkeztek. Ezek közül néhány: „Ha valamit el akarok érni a munkával, akkor hasznos”, „Ha valaki olyan munkát végez, amit szeret, akkor hasznos, mert, ha nem szereti, csak összecsapja, az olyan, mintha nem is csinálta volna!” Végül is a több hónapon át tartó, valamennyi foglalkozáson részt vevő 134 tanuló közül a legjobb harminchárom élelmiszer-eladó szakmunkás lesz de a több- biekből is, akik gyengébb eredményt értek el, vagy — bár szerepel terveik között — de elsősorban nem erre a pályára készülnek, bőséges információ áll rendelkezésre. És vajon mennyit segített ez a programsorozat az évek óta munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelemnek? Válogatni muszáj — Igaz, hogy nem bővelkedünk eladókban, de ez nem jelenti azt, hogy ne válogatnánk — mondja erről Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelemi osztályának vezetője. Mindenhol, de a kereskedelemben különösen fontos, hogy ki az, aki az embereket kiszolgálja. Ez a program segített nekünk választ adni. — A szakmában — legyen az bármilyen —, az a leglényegesebb, hogy az ember szeresse, amit csinál. Szeretni pedig csak azt lehet, amit ismerünk. Igazán szeretni, pedig akkor lehet, ha sikerélményt is nyújt. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki az érdeklődésének, képességeinek, egyéniségének megfelelő helyre kerüljön. Ebben van nagy szerepe a PTI-nek, feltétlenül tovább kell fejleszteni, és kiterjeszteni az ilyen akciókat! — Mit üzen azoknak a gyerekeknek, akik az élelmiszer-eladó szakmát választották? — Azt, hogy hivatásszerűen, szíwel-lélekkel dolgozzanak, találjanak örömet munkájukban, hiszen az embereket élelemmel ellátni nagyon szép dolog. Szatmári Ilona Fotó: Martin Gábor Belföldi utazási ajánlatok Az utazási irodák belföldi ajánlataiból: Karácsonyi kirándulásokra hívja az IBUSZ az érdeklődőket: december 24-től 26-ig Szilvásváradra és a Bükk-fennsíkra szervez utat 1250 forintos részvételi díjért;' december 25—26-án pedig Pannonhalmára és Győrbe 900 forintos költséggel, illetve a Göcsej—Hetes túrára személyenként 850 forintért indít csoportokat. A Budapest Tourist karácsonyi ajánlata: december 24—26-ig programok Kőszegen. Elhelyezés az Irottkő Szálló kétágyas, zuhanyozós szobáiban. A költség teljes ellátással 1540 forint. Ezenkívül sítanfolyamokat szervez a Nagyhideghegyen és Bánkúton január 4-től február 27-ig, 6 éjszakás turnusokban. A költség teljes ellátással Nagyhideghegyen 1270 forint, Bánkúton pedig 1410 forint. Az utazási iroda a gyermekekről sem feledkezett meg, nekik sporttábort szervez Egerben december 30-tól január 4-ig. Elhelyezés a Butler Túrista- szállóban. A programban uszodalátogatás, városnézés és kirándulás szerepel. A költség teljes ellátással 1030 forint személyenként. A programra december 19-ig lehet jelentkezni. . A Volán Tourist január 6-án Szilvásváradra disznótoros túrára invitálja a jelentkezőket 440 forintos részvételi díjért január 16-án pedig dobogókői síelésre hívja a téli sportok kedvelőit, itt a költség 170 forint. Rajki László: Fürdőző nő szobra a Kazinczy utcában a szolgáltatóház előtti terecskén látható Fotó: Váradi Zoltán II román gazdaság II. II kohászat gondjai Románia ipari termelése tíz év alatt megháromszorozódott, különösen nagy iramban fejlődött a kohászat, amely napjainkban már Románia alapvető ipari ágazatává nőtt. Tíz évvel ezelőtt az ország 6,5 millió tonna acél előállítására volt képes, ma 17 millió tonna acél gyártására van kapacitása. (Csak összehasonlításul: hazánk ennek a negyedét állítja elő.) A fejlesztést annak ellenére határozták el, s valósították meg, hogy Romániának nincsenek kiemelkedő vasérclelőhelyei. A hazai termelés mindössze 450 ezer tonna évente, s ez messze nem fedezi a szükségletet. Kokszolható fekete szénből sincs elég, ebből szintén importálni kell. A vasérc és a szén a behozatali listán jelentős tétel: tavaly 16 millió tonna vasércet, 3 millió tonna kokszot és 2 millió 400 ezer tonna kokszolható feketeszenet importáltak. A román kohászatnak három nagy körzete van: Ga- lac, Resica és Vajdahunyad, s mindegyikhez több kohászati üzem tartozik. Az elmúlt években új, hatalmas kohászati üzemekkel rendelkező városok jelentek meg a térképeken: Calaras, Zirnni- cea, Zilah, Becleanu és Tir- goviste. A berendezéseket a Szovjetuniótól, Japántól, az NSZK-tól és Franciaországtól vásárolták, ám Romániában sok esetben nem termelnek olyan jól e korszerű gépek, mint máshol. Romániában jelenleg kilenc konver- teres acélmű működik, s az összes acélmennyiség 19 százalékát folyamatosan öntő berendezéseken állítják elő. (1985-re szeretnék 43 százalékra föltornázni ezt az arányt.) A nagyolvasztókkal, acélművekkel párhuzamosan a feldolgozó kapacitást is bővítették, óriási hengerműveAz acéltermelés tíz év alatt megháromszorozódott (A szerző felvétele — KS)
