Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

1981. december 15., kedd SPORT SPORT SPORT Könnyű győzelem Mezőtúron Bcs. Előre Sp.—Eger SE 27-15 (13—6) Női kézilabda MNK-mérközés. A csoport. Mezőtúr, 200 né­ző. V: Halmai, Kovács. Előre: BJELIK — Oláh I. 1, Rácz E. 3, Tobakné 2, JAKAB (10) 5, Csulikné 3, Kisuczki 2. Csere: Rácz Gy., (kapus), Varga 1, Oláh II., Nagy I. 5, (3), Hegedűs. Edző: Szabó Károly. A győri értékes pontszer­zés után „hazai” környezet­ben fogadták a lila-fehérek az Eger SE női együttesét. A harmadik percben már 3—0 volt a csabaiak javára, de az egriek a 18. percben egyen­lítettek (6—6). A vendégek ebben az időszakban kihasz­nálták a vendéglátók hibáit. Ezután a lila-fehérek állva hagyták ellenfelüket, és zsi­nórban hét gólt lőttek — gyors, korszerű kontratáma­dásokból. A második félidőben a két csapat már nem volt egy súlycsoportban, kiütközött a jobb kondíció, a nagyobb ta­pasztalat és a rutin. Végül is fölényes csabai győzelem szü­letett. Legközelebb a Békéscsabai Előre Spartacus NB I-es női kézilabda-együttese MNK- mérkőzésen a KEK-győztes Budapesti Spartacus otthoná­ba látogat. A találkozó de­cember 16-án, (szerdán) Bu­dapesten lesz, 17.00 órakor. Röviden # Ma délelőtt tartja a VII. országos természetbarát-találko­zó szervező bizottsága soron kö­vetkező ülését Békéscsabán, a TSH-székház tanácskozótermé­ben. Ezen a munkabizottságok és a propagandabizottság szá­molnak be az eddig végzett szer­vező munkáról. • Az Orosházi Labdarúgó Szövetség 1982. január—február folyamán JII. osztályú labdarú­gó-játékvezetői tanfolyamot szer­vez, amelyre december 21-ig le­het levélben vagy személyesen jelentkezni az orosházi sportfel­ügyelőségen, illetve a városi ta­nácson. ^ A labdarúgó NB I vasárna­pi mérkőzése: SZEOL AK-Video­ton 1—2 (0—2). Novath kettő és Gruborovics góljával. ® A labdarúgó Világ Kupá­ért: Flamengó—Liverpool 3—0 (3—0). Ezzel a huszadik Világ Kupa döntő után tizenkétszer bi­zonyult jobbnak Dél-Amerika kontinense. • A női röplabda BEK-ért: Ruda Hvezda—Vasas Izzó 3:1, a férfi KEK-ért: VbC Paderborn— Csepel 3:2. # Ifjúsági birkózóink szép si­kert értek el Szófiában, ahol Do­bozi és Jáger szabadfogásban, Gombár és Bereczki kötöttfogás­ban aranyérmet, nyert. # Az orosz téli rallye-verseny abszolút sorrendjében a csehszlo­vák Kvajzar, Soukop páros vég­zett az élen. A legeredményesebb magyar duó a Ferjánc—dr. Tan- dari volt — 23. helyen kötöttek ki. • Lapunk vasárnapi számá­ban értelemzavaróan jelent meg Novák Dezső nyilatkozata az FTC—Bcs. Előre Sp. labdarúgó­mérkőzésről. Az edző második mondata így hangzik: „...a helyzetek kihagyásában azonban még mindig az élen állunk . . .” Súlyemelő minősítő verseny Az elmúlt napokban Szol­nokon, a Tisza-ligeti sport- csarnokban súlyemelő minő­sítő versenyt rendeztek, amelyen csaknem 50 nehéz­atléta vett részt — köztük a Békéscsabai Előre Spartacus fiataljai. A területi verse­nyen ez volt az utolsó alka­lom, hogy aki még nem szer­zett minősítést, az pótoljct. A lila-fehér versenyzők kö­zül a 67,5 kilós Almási András másodszorra teljesí­tette az aranyjelvényes szin­tet, lökésben 127,5 kilo­grammra javította a megyei csúcsot. Takács, Harangozó és Machnitz egyéni rekord­dal zárta az évet — Takács eredményével megközelítette az I. osztályú szintet. Eredmények: Ifjúsági II. korcsoport: 67,5 kg: Almási 230 (102,5+127,5). Felnőttek: 75 kg: Machnitz 237,5 (107,5 +130) II. o. szint. 82,5 kg: Harangozó 240 kg (100+140) IIÍ. o. szint. 100 kg: Takács 307,5 kg (137,5+170) II. o. Burjakék éremre pályáznak Vjacseszlav Koloszkov, a Szovjetunió Sportbizottsága labdarúgóügyekkel foglalko­zó testületének vezetője nyi­latkozott a Komszomolszkaja Pravdában a labdarúgó­idényről. — A szovjet labdarúgás eb­ben az esztendőben jelentős tekintélyt vívott ki magának a nemzetközi küzdőtéren, mi­után világbajnoki döntőbe került a válogatott, és a klub­csapatok is szép sikereket ér­tek el, a Dinamo Tbiliszi a Kupagyőztesek Európa Ku­pája győztese lett — mon­dotta. A szovjet válogatottal kap­csolatban a sportvezető ki­emelte, hogy a tehetséges já­tékosokból jó együttes és ki­váló kollektíva kovácsolódott össze. Konsztantyin Beszkov munkáját hathatósan segítet­ték az edzők, Valerij Loba- novszkij, Nodar Ahalkaci, Gennagyij Logofet és Vla­gyimir Fedotov. — A szovjet labdarúgó-vá­logatott előtt most nagy fel­adatok és komoly célok áll­nak, következik az újabb vi­lágbajnoki döntő — mondot­ta Koloszkov. — Nem tit­koljuk, érmes helyet pályá­zik meg Spanyolországban a csapat. A 24 legismertebb szovjet labdarúgó-szakíró és -ripor­ter március és november kö­zött minden hónapban meg­választja az időszak legjobb játékosát. Akárcsak novem­berben, decemberben is Bur- jak, a Dinamo Kijev váloga­tottja lett a hónap játékosa. Burjak eddig 230 mérkő­zést játszott a szovjet baj­nokságban, és 40 gólt lőtt. A hónap legjobbjai közé került Daszajev és Gavrilov (Szpar- tak Moszkva), Kipiani, Gu­szajev, Sengelija (Dinamo Tbiliszi) és Blohin (D. Kijev). ALGÉRIA, KAMERUN, HONDURAS ÉS... Akár Kína, Kuvait vagy Üj-Zéland jut tovább az Ázsia-Gceánia csoportból,, most már elkönyvelhető, hogy öt új csapat küzd majd 1982. június—júliusában az 1982. évi labdarúgó-világbaj­nokság döntőjében. Algéria, Kamerun és Hon­duras először kelhet verseny­re a világ legjobbjaival, ugyanúgy Kína, Kuvait és Üj-Zéland is — ha bekerül. Velük ötven fölé kerül azon nemzetek száma, amelyek 1930-tól egy vagy több alka­lommal világbajnoki döntő szereplői lehettek. Üjoncok jönnek, ugyanak­kor régen látott csapatok is újra színre lépnek. Észak- Irország csaknem negyedszá­zad múltán játszhat a világ legjobbjaival, az 1958. évi, svédországi VB óta nem tu­dott a döntőbe kerülni. Ang­lia, Belgium, Csehszlovákia, Salvador és a Szovjetunió 12 évet várt, utoljára 1970-ben Mexikóban indultak, Chile és Jugoszlávia egy kihagyás (1978. után utazik ismét vi­lágbajnokságra. A 24-es döntő csapatai kö­zül 11 válogatott Argentína után újra VB-döntős (Brazí­lia, NSZK, Olaszország, Ma­gyarország, Ausztria, Argen­tína, Spanyolország, Skócia, Peru, Lengyelország és Fran­ciaország). Lényegében teljes a VB- döntő, 22 együttes már hiva­talosan ott van, és csak az Ázsia-Óceánia csoportban van kérdőjel. Osztalitenisz Érdekes asztalitenisz-ese­mény színhelye lesz kedden délután a tolnai sportcsar­nok. A Bajnokcsapatok Eu­rópa Kupájában a helyi Vö­rös Lobogó negyeddöntőt vív a nyugatnémet DSC Kaiser­berg csapatával, amely a leg­utóbbi Vásárvárosok Kupa győztese volt. A tolnaiak legerősebb ösz- szeállításukban állnak asz­talhoz (Balogh, Bolvári Ildi­kó és Katalin), míg a vendé­geknél Stork személyében az NSZK egyik válogatottja ját­szik, s indul Simonné is, a volt világbajnoknő, aki még mindig klubcsapata rendel­kezésére áll. Labdarúgás Az \B I-es ifjúsági bajnokság állása: 1. ZTE 17 13 2 2 43-16 28 2. Bp. Honvéd 17 12 3 2 49-21 27 3. DMVSC 17 9 4 4 22-18 22 4. Békéscsaba 17 8 3 6 32-27 19 5. SZEOL AK 1G 9 1 6 19-14 19 6. Haladás 17 7 4 6 29-21 18 7. Vasas 17 7 4 6 23-19 18 8. PMSC 17 8 1 8 30-23 17 9. Ü. Dózsa 16 6 5 5 26-23 17 10. FTC 17 7 2 8 39-36 16 11. Tatabánya 17 7 2 8 29-29 16 12. Rába ETO 17 6 4 7 24-26 16 13. Csepel 17 6 4 7 24-29 16 14. DVTK 17 4 7 6 24-30 15 15. NYVSSC 17 6 3 8 22-29 15 16. Videoton 17 4 4 9 23-36 12 17. özd 17 4­13 18-42 8 18. Volán SC 17­5 12 12-49 5 A SZEOL AK­■Ü. Dózsa mérkő­zést december 19-én játsszák. •Totó A totó 50. heti telitalálata: 1, 2, x, törölve, 2, x, 1, x, 2, x, 1, x, 1, 1, 2. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése .szerint az 50. heti totónyeremények az illeték levonása után a kö­vetkezők: 13 találatos szel­vény 3 darab, nyereményük egyenként 1 017 416 forint. Ezek közül 13 plusz 1 talála­tos szelvény 1 darab, a nye­remény és a jutalom együtt 2 034 832 forint. 12 találatos szelvény 66 darab, nyeremé­nyük egyenként 30 831 forint. 11 találatos szelvény 797 da­rab, nyereményük egyenként 2553 forint. A 10 találatos szelvények száma 6033 darab, ezekre egyenként 500 forin­tot fizetnek. A közölt adatok tájékozta­tó jellegűek. 11 cél ugyanaz marad Osztályozó tanulságok Tatáról Ültünk a tatai edzőtábor —■ „régi” edzőtermé­ben a kispadon, figyelve a mezőhegyesieket, amint be­melegítenek első mérkőzé­sükre. A játéktér másik fe­lén az ellenfél, a Szegedi Vízügy SE. A két csapat, rendhagyó módon, „jól is­merte” egymást, hiszen a kedvező földrajzi távolságot kihasználva, kölcsönösen részt vesznek egymás tor­náin. És mégis, a kívülálló ta­lán észre sem vette volna.de a mezőhegyesiek rendkívül elfogódottan mozogtak, lát­szott, hiába beszélnek napok óta arról, hogy sutba az idegességgel, most mégis egyszerre mindenkin úrrá lett. Mi lesz, ha nem sike­rül? Állítólag jön az igaz­gató is. Illetlen lenne leég­ni. — 1965 óta sok csapatnak emlékezetes ez a terem — jegyezte meg Tiborfi Károly, a Magyar Kézilabda-szövet­ség NB-s szervezési bizott­ságának tagja, miközben el­lenőrizte az igazolásokat. — Kinek.kinek másért. Volt,- amelyik itt harcolta ki az NB ll-ben való szereplési jogot, mások azért emlékez­nek rá, mert elbuktak. A 16 esztendő immár nyilvánva­lóan bizonyította, hogy ez a legszerencsésebb módja, hogy eldöntsük, 'ki foglalja el a kiesők helyét a harmadik vonalban? Amikor a me­nyékben rendeztük, túlságo­san nagy előnyt jelentett a hazai pálya, mondhatnám behozhatatlant. Aztán oda­visszavágó alapon dőlt el az NB 11-be jutás sorsa, de a tapasztalatok eme forma he­lyességét sem igazolták. Itt Tatán teljesen „semleges” környezetben minden csaptai egyforma előnyt élvez, vagy ha úgy tetszik, egyforma a hátránya. Pártatlan játékve­zetők fújják a sípot, szinte ugyanazok a párosok, s igyekszünk a minimálisra csökkenteni, hogy bármelyik csapat jogosulatlan előnyhöz jusson. Nos, az idei osztályozó tel­jes mértékben igazolta Ti­borfi Károly szavait, leg­alábbis a minősítő 72 mér­kőzéséből azok mindenkép­pen, amelyek a férfiak C és D csoportjában zajlottak. Még a legkényesebb téma, a játékvezetők működése sem adott okot esténként a csa­patvezetőknek és játékosok­nak, azaz, ha adott, akkor „csak” annyit: kitűnően fúj­ták a sípot. Ami — mondják a korábbi években is Tatán járt sportvezetők, edzők — elismerésre méltó „újdon­ság” az osztályozókon. Persze ezt véletlenül t sem a kisördög sugallja, az említett csopor­tokban meglehetősen egyér­telműen megállapítható volt már az első mérkőzés után, hogy melyik gárda tartozik az úgynevezett „jobbak”, s az úgymond „gyengébbek” kategóriájába. Hamar nyil­vánvaló lett például, hogy a Budapest-bajnokságban ve­retlenül első Bp. Testvériség, a sokszoros válogatott Bitt- vai által vezérelt gárdája az idén nem fog úgy járni, mint tavaly, amikor éppen a Kon- dorosi TSZSK ütötte el őket a feljutástól. A fentiek alap­ján talán paradox: a Mező- hegyesi SE csapatát nem le­hetett egyértelműen egyik csoportba sem beskatulyázni. Annak ellenére, hogy a pusz­ta eredményeiket itthon ol­vasva, ezt bizonyára megtet­ték a szurkolók. Igaz is, 30— 40, 25—31, 24—28. Joggal pa- rentálták el itthon a biza­kodva elutazó hegyesieket. Pedig nagyon jól indult. A szegediek ellen az első félidőben csaknem a szüne­tig vezettek, s felesleges hangsúlyozni, mit jelent, ha a nagyobb tudású, több NB I-es rutinnal rendelkező já­tékost felvonultató Tisza- partiak ellen sikerül a bra­vúr. Aligha véletlenül je­gyezte meg Bittvai a szünet előtt közvetlenül, amikor valaki érdeklődött tőle az eredmény felől; „csak ket­tővel jók a vízügyesek.”. Ké­sőbb azonban egyre inkább elbizonytalanodtak a Békés megyeiek, egyszerűen nem tudtak taktikai választ adni arra, hogy legjobb átlövőjü­ket, Imre Miklóst kikapcsol­ták a játékból. Az ugyanaz­nap délutáni, Hőgyész elle­ni meccsen egyértelmű volt: csak győzelem esetén ma­radhat esélyük. Akik látták a csapat Tolna megyeiek el­leni teljesítményét, egysze­rűen értetlenül álltak a történtek előtt, minduntalan hangsúlyozva, hogy ilyen po­csék teljesítményt még fenn­állása óta nem produkált az MSE. Szó ami szó, választ­hatott volna szerencsésebb délutánt is a vezérigazgató a zöld-fehér sportolók megte­kintésére ... Pedig annál yalobai\--------—----------- sokkal, de s okkal többre képesek a me­zőhegyesiek. És erre már az utolsó, Bp. Testvériség elle­ni 60 perc is utalt, főleg an­nak második félideje. Mel­lesleg ez volt az egyetlen félidő, amit megnyertek a mieink. Aki látta azt a bi­zonyos 30 percet is, azt alig­ha lehetne meggyőzni az el­lenkezőjéről, miszerint Krecsméri kapus teljesítmé­nye döntően közrejátszott az eredmény viszonylag kedve­zőbb alakulásában. Egysze­rűen mindent kivédett, ami kivédhető. Máris adódhat a kérdés. Akkor ugyan miért csak ekkor állt első ízben a háló elé? semmi esetre sem helyes, ha az edző belülről kénytelen irányítani játékostársait, lé­vén, hogy maga is ott van a pályán. A jövőben erre is megoldást kell találni. A balsikerű torna végén Sokat töprengtek a vezetők azon is, vajon jót tett-e, kellett-e propaganda, beharangozás a csapat „mellé”, nem lett vol­na-e elegendő „utána” arról beszélni, milyen szép is volt? Nos, kényes kérdés ez is. Ügy véljük, a pozitív hangú propagandára rászol­gált a csapat a megyei baj­nokságban mutatott eredmé­nyei alapján. A dicséretet „elhallgatni” is hiba. Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő pillanatban jövő népszerűsítés legalább any- nyira segítheti a játékosok­ban rejlő képességek kibon­takozását, mint amilyen hát­rányos a jogos elismerés mellőzése. Tatán jövőre is ott lehet a sportszerű magatartásról immár egy kicsit ismert Me- zőhegyesi SE. S ha még job­ban akarják, mint az idén — ebben nem kételkedünk —, s okulnak a mostani ta­nulságokból, NB Il-es csa­patként jöhetnek vissza Bé­késbe. Osztja eme nézetün­ket a gárda idei minősítő tornáján kísérőként jelen volt Kocsis János, a megyei kézilabda-szövetség elnöke is. Ezek voltak a fontosabb tanulságok, de nem elhanya- golandóak a kevéssé fontos­nak vélt egyéb körülmények sem. Így például a meccsen­ként 10—15 gólra képes Ko­vács Mihály sérülése miatt még a közvetlen „rákészü- lés” során sem szerepelhe­tett. Vagy: Imre Miklós, a másik meghatározó játékos, Tatán is sérüléssel bajlódva lépett pályára. Sok szó esett erről a csa­pat vezetőinek osztályozó utáni, rögtönzött értékelőjén is, még ott Tatán. Bizony, luxus volt a legtapasztaltabb játékost, méghozzá kulcs­poszton szereplő kézilabdást a kispadon hagyni, illetve a mezőnyben szerepeltetni. El­lenkező esetben, lehet, hogy ma NB II-es csapata van Mezőhegyesnek. De nem ér­demes mindent arra építe­ni utólag sem, mi lett volna, „ha”? Viszont kutatni kell, hogy miképpen lehet a játé­kosok válláról úgy levenni adott pillanatban a felelős­séget, hogy közben legalább­is megközelítsék igazi tudá­sukat. Nyilván, a lehető leg­jobbat akarták a vezetők, de Szeder Pál szakosztályve­zető: „Azt hiszem, világos mindannyiunk előtt, hogy mit rontottunk el, s mi volt, ami biztatóan alakult. Az utóbbiaknál maradva, példá­ul feltétlenül szót érdemel Krecsméri kapusteljesítmé­nye, s az, hogy úgymond fel­fedeztük Malya Zoltit, aki bejátszotta magát a csapxit- ba. Mindent összevetve: ugyanazokat a hibákat nem követhetjük el még egyszer.” SIliiből az is kiviláglik, hogy a mezőhe­gyesiek jövőre is ott akar­nak lenni Tatán. És pilla­natnyilag ez a lényeg. Fábián István Az osztályozó után. Nem, persze, hogy nem éppen vidám te­kintetek keresik a fotós lencséjét. Krecsméri István kapust (a felső sor bal szélén) idézve; „jövőre mosolyogni fogunk, s lesz ez a fotó még emlékezetesebb is.” BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyéi Bizottsága és a Békés megyéi Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet- tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 1. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. ZA, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom