Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

1981. november 3., kedd

A neorealizmus mestere

Népművészet vagy üzleti

azt a Proust-filmet is, amelyre annyira készült, és amelynek forgatása mégsem adatott meg neki. Voltaképpen a Meghitt családi kör foglalja össze legpontosabban a nagy műveltségű tudós-művész reménytelen vergődését, aki kultúrája védelmében is kiszolgáltatottja az erőszak és a pénz hangos és győzedelmes offenzí- vájának. Talán sehol másutt nem- ilyen nyilvánvaló, mennyire is Visconti tekint ránk, szól hozzánk a főhős professzor alakjából. Amikor Búrt Lancester homá- lyosuló szemével magát figyeli az antik tükörben, a rendező búcsúzik századától.

(MTI-fotó — KS)

reeső sarkából, kényelmes foteléből igyekezett emlékeztetni a világot arra, hogy talán még nem késő visz- szafordulni önnön sutba vágott értékeiért, a feledés csöppet sem teszi könnyűvé a nagyon is bizonytalan holnapba való száguldást. Most, hogy hetvenöt éves születésnapját ünnepeljük, egyre tökéletesebben tapasztaljuk hiányát, nélküle óhatatlanul szegényebb lett a mozik filmkínálata, talán mert tudjuk, 1981 Olaszországában Luchino Visconti emberi, művészi példájára nagyobb szükség lenne, mint bármikor.

Nemlaha György

Az olasz társadalom már olyan, idegen, olyan érthetetlen Visconti számára, mint amilyen megfoghatatlan Pa- solininek. Sem egyik, sem másik nem ismer rá azokra az értékekre, amelyeket oly nagy hévvel védett valamikor, s mindkettőben az alkotás az egyetlen mód a fel- emelkedésre, a csömör, a hazugság, a valóságtól való menkülés kikerülésére. A valamikori romantika egyre inkább felolvadt a pénz utáni hajszában, és azok a hősök, akik még a Rocco és társaiban új -életet reméltek, Visconti műhelyében egyre ritkábban jelentkeztek, s helyüket a d’Annunzio műve alapján készült Ártatlan* ban szóhoz jutó keserű, csalódott arisztokraták, és más előkelőségek veszik át. Valahogy a rendező beletörődött abba, hogy kortársainak inkább gyönyörű képes albumokra van szüksége, mint felrázó dokumentumokra.

Viszont aki a Fehér éjszakákban a visszafogott, elemi nagy érzelmeknek talán szinte Puccinihez fogható költője volt, öregkori munkáiban megadóan hajtott fejet a környezet cinizmusa, közönye előtt, s a stúdió félHetvenöt éve született Luchino Visconti

Felesleges lenne egyebütt keresni Luchino Visconti által az embirségnek hagyott végrendeletét, mint éppen filmjeiben: utolsó filmjeinek halni készülő hősei minduntalan legyőzték az elmúlást, méghozá úgy, hogy egyre inkább hasonlatossá váltak mesterükhöz ... Pusztuló figurái megtört tekintetében a világ fonákságait egyre kevésbé értő, az el-. uralkodott káoszon felülemelkedni képtelen értelmiségi néz ránk. Égy művész, aki enged belső démonai sugallatának.

Voltaképpen egyfajta

diszkrét visszatérése ez Viscontinak önmagához, kicsit a megfáradt harcos ta- karodója is, aki a fiatalság lendületét vesztve immár inkább a világ csöndes, rezignált vizsgálatába menekül. A marxizmus fiatal megszállottja, aki a negyvenes évek elején a fasiszta rezsim hivatalos kultúrpolitikája ellenében teremt művészetet, akár egy Amerikából importált krimiből is. Ügy lázad Mussolini ellen, hogy a James Cain regényelemeire hagyatkozva egyfajta új népiséget hirdetve nyúl az olasz művészet fér' tőzetlen rétegéhez, s mint a film Bartókja, már-már folklórhagyományokra építve indít útjára új irányzatot,' amely aztán a következő évtizedben meghatározója lesz nemcsak hazája filmművészetének, de amely nélkül másként alakult volna, bizonyára még a magyar film sorsa is. A neorealizmus, amely hivatalosan is a Megszállottak című Visconti-film bemutatójával datálódik — új fejezet a hetedik művészet históriájában. Utána már senki sem forgathatott úgy filmet — mint előtte. Az antifasizmus, a verizmus iskoláján nevelkedett, természetesen a politikai, gazdasági feltételektől megszabott irányzat valóságigénye, valóságábrázolása azonban nemcsak valami ellen született meg, hanem valami miatt is: az egyszerű emberek világában való hit, újfajta humanizmus kopogtatott ezzel az 1942-es művel, amelyet aztán a Vihar előtt, a Szépek szépe követett.

Aztán ahogy múltak az évtizedek, úgy vesztette el az olasz mester egyre inkább hitét abban, amit a jelen ígért számára. Kései nagy tablói azonban nem múltba zárkózásról árulkodnak, Hanem a régi értékek felmutatásával tiltakoznak a ma elsivárodása ellen. Hajdani civilizációk nemes eszményeit felidézve mondta el véleményét az egyre inkább széteső társadalomról. Már a Párducban is ott kísért mindez a balsejtelem, s bizonyára ez hatotta volna át

Nincs vasárnap népművészeti vásár nélkül, nincs olyan számottevő esemény — filmfesztivál, könyvhét, ifjúsági találkozó —, amelynek „járulékos elemeként” ne_ szerepelne a népművészeti’ kirakodó vásár.

Nem ellenzem a népművészeti vásárokat, bemutatókat, a magyar népi művészet kincseinek ilyen módon való széles körű bemutatását és terjesztését, de szeretném hangsúlyozni a népművészeti jelzőt. Még akkor is, ha a népművészet és a népi iparművészet mindinkább összemosódik, s ebben a közeledésben mind kisebb teret kap az első fogalom, és mind nagyobbat az ipari jellegű tevékenység.

A népművészeti alkotások iránti érdeklődés nemcsak valamiféle társadalmi ízlésváltozást jelez, nemcsak a bartóki tiszta forrás kereséséből fakad, hanem közreját-. szik benne itt-ott a divat is. A divat pedig múlandó. Valami kampányszerűség, valamiféle időszakos lelkesedés tapasztalható a népművészet tiszta forrásából való merítéseinkben.

Már közhellyé silányult a vidéki házak kifosztása, azaz a régi népi kerámiák, használati eszközök felvásárlása, és a városi házak velük történő díszítése. Ebben is több a divat, mint a szülői, nagyszülői környezet iránti nosztalgia, és az őszinte t:szte- .let az ősi, népi művészet iránt. Legalábbis, ami társadalmi méretű lakáskulturális cikké történő „átminősítését” illeti. Hovatovább az eredeti népművészeti remekek eltűntek. újraszületésük — nem illik azt írnom: újratermelésük! — szinte teljesen megszűnt, hisaen a parasztember már nem maga készítette fadobozban tartja borotváját, a villanypásztor nem farag botot stb., szükségleti cikkeit nem magának gyártja a nép fia, és vágyait, álmait nem vési-faragja fá- ba-szaruba. Igen kevesen ápolják már a népművészetet, ám annál többen lettek népi iparművészek, azaz a népművészetre épülő tisztes kisipar művelői. Ez a megkülönböztetés nem kíván valamiféle rossz minősítés vagy megszégyenítő hátrább sorolás lenni, pusztán ténymegállapítás. Megbecsülést érdemlő tisztes népi iparművészek mellett ügyeskedők is beállnak a sorba, és a nép- művészeti kirakodó vásárokon hovatovább nem népművészeti alkotás, hanem inkább népi iparművészeti munka kínálja magát, nem ritkán olyan tömeggyártási ízzel és jelleggel, hogy az effajta vásárokon járkáló ember el kell hogy gondolkodjék.

A népművészethez igen közel álló népi iparművészeti értékek mellett ott vannak a sátrakban a már teljesen iparszerűen termelt tömegcikkek is — például a bőrműveseknél a szíjból font korbács, s feltűnnek olcsó bazáráruk, helyenként gics- csek, értéktelenségek is. Nem egy népművészeti kirakodó- vásárnak hirdetett eseményen lehettünk — és félő, hogy a jövőben még inkább lehetünk — tanúi ilyesminek: Vigyázzunk hát! Kár lenne a népművészetből táplálkozó népi iparművészet egyszerű vásári portékává devalválódását, a népművészeti kirakodó vásároknak pusztán kereskedelmi eseménnyé züllését szótlanul néznünk.

Benedek Miklós

Több célú kulturális igényt kiszolgáló létesítménnyé alakítják át az 1909-ben épített zalaegerszegi zsinagógát. Az épület bizánci stílusát megőrizve újítják fel a homlokzati falakat, a belső, tér kiképzését leegyszerűsítve teszik alkalmassá az igények kielégítésére

(MTI-fotó: Kiss Ferenc felvétele — KS)

KÉPERNYŐ

Mese, mese, mákos...

Szombaton este alighogy megittam egy kávét a magyar fiúk győzelmének örömére, a tévétorna után máris aludni indult a maci. Felébredt bennem a kíváncsiság: nézzük, mivel altatják a tíz év alatti ifjúságot? Frakk-ismétléssel altatták! Valahogy nem tetszett a dolog (pedig a Frakk igen jó sorozat), de mitől mese? Mitől olyan mese, amilyent nekünk, gyerekkorunkban, amikor még nem volt tévé, az anyánk mesélt? Egyáltalán: „esti mese” a Frakk? Nem esti mese.

Végigböngésztem aztán a rádióújságban, hogy miféle koncepció tűzte műsorra esti mesének a Frakk-epizódot? Kiderült, hogy újabb divat szerint az elmúlt héten három báb- és három rajzfilmet vetítettek esti mese ürügyén. Az e heti műsorban négy rajzfilm és két bábfilm lesz.

Volt idő, amikor azt hittük, hogy nem kell már a mese a gyerekeknek. Az olyan „régi” mese, amiben királylány meg boszorkány szerepel, mert azok elavult figurák. Aztán az is kiderült, hogy igaz a latin mondás, miszerint „tévedni em-, béri dolog”. Beláttuk tévedésünket, és felfedeztük, hogy a magyar népmesekincs, de a Duna mentén élő népek mesekincse is szinte kimeríthetetlen tárháza a kalandos, tanulságos, szép történeteknek. Gyermekeink újból rátaláltak a mesére, mely megmozgatja fantáziájukat, jóra neveli őket, és pótolni látszik sok mindent, amire alig jut időnk. A tévé is beállt a sorba: kezdetben neves színművészek olvastak mesét, aztán egyszer csak elkezdődött a báb- és rajzfilmek áradata, kiölve az élő meseszót az „Esti mesé”-ből. Nagy kár érte! Nyilván Mazsola, Manócska, Tádé és a többiek szeretette méltó figurák, újabban egy-két magyar meserajzfilm is gyönyörű, de az a régi, közvetlen mesemondás nagyon hiányzik. Az is elképzelhető lenne, hogy népi mesemondók szájából hallgathatnának gyerekeink esti mesét. De szép is lenne!

Mert ami most van, rossz irányba látszik fejlődni. Némely rajzfilm követhetetlen, idegen a mi gyerekeinknek. Pedig a mese az egyik legértékesebb szellemi táplálék néhány éves korban. A mese világa utánozhatatlan világ, olyan, amilyennek a mesemondó a valóságot szeretné látni. Hogy abban mindig győz a jó, és a rossz elnyeri méltó büntetését.

Lehet, hogy fésületlenek ezek a mondatok, de a törekvésük egyértelmű, hozzuk vissza a mesét a tévé „Esti mesé”-ibe, hiányoznak. És ne Frakkal pótoljuk, az ő helye máshol van.

(sass e.)

MAI MŰSOR

KOSSUTH RADIO

8.27: Napenergia világfórum.

8.57: Nótacsokor.

9.44: Rímeid és ritmusok.

(ism.)

10.05: MR 10—14.

10.35: Fúvós esztrád.

10.57: Lendvay Kamilló: Orogenesis.

11.40: Gondolatok a mexikói költészetről.

12.35: Törvénykönyv.

12.50: A Rádió Dalszínháza.

13.47: Daloló, muzsikáló tájak. 13.59: OIRT-hangjátékfesztivál. 15.10: Alexander Brailowski három Liszt-rapszódiát zongorázik.

15.28: Nyitnikék.

16.05: Zengjen a muzsika.

17.12: Nagyon furcsa esetek. 17.45: A Szabó család.

18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Prokofjev: D-dúr hegedű- verseny.

19.38: Bécsi operettest.

Közben: kb.

20.25: Kicsi vizek, kicsi tájak. Kb.

20.40: A7 operettest közvetítésének folytatása.

21.30: Szolgáljuk ki egymást!

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Kodály-kórusmüvek.

22.50: Szakértelem.

23.00: A dzsessz világa.

0.10: Virágénekek.

PETŐFI RADIO

8.05: Béres Ferenc nótákat énekel.

8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Társalgó.

10.00: Zenedélelőtt.

12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél.

13.30: Éneklő Ifjúság.

14.00: Kettőtől hatig . . .

18.06: Tip-top parádé.

18.33: Beszélni nehéz.

18.45: Barangolás régi hanglemezek között.

19.06: Népdalok.

19.33: Csak fiataloknak!

20.33: Magányos utazás.

20.53: Véleményem szerint.

21.03: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára.

22.39: Sanzonok.

23.20: Népdalok.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: Kamarazene.

11.05: Fiatalok stúdiója.

11.32: Énekszóval, muzsikával. 11.50: Beatrice di Tenda.

13.07: Zenekari muzsika.

15.35: Magyar muzsika.

16.35: Mi a véleményed?

16.55: Beethoven-művek.

18.22: A Luca Marenzio együttes olasz szerzők madrigáljaiból énekel.

19.00: Iskolarádió.

19.35: Szimfonikus zene.

Közben: kb.

20.28: Mai bolgár költők versei.

Kb.

20.48: A hangverseny-közvetítés folytatása.

Kb.

21.15: Operaáriák.

21.30: Rolling Stones-nagyleme- zek.

SZOLNOKI STÜDIÖ

17.00: Hírek.

17.05: Andy Williams és a Temptation együttes énekel.

17.15: Üttörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva.

17.30: Üj felvételeinkből. A Mezőtúri 2. számú Általános Iskola kórusa énekel.

17.40: Üzemi lapszemle.

17.45: Karel Vlach zenekara játszik örökzöld melódiákat. Közben: Túl a nehezén. Braun Ágoston jegyzete.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Az A La Carte együttes slágereiből.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lapés műsorelőzetes.

BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.)

9.05: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.)

9.35: Korok művészete. (ism., f.-f.)

10.10: Csak gyerekeknek! 1. Észak-Amerika indiánjai, (ism.) 2. Mikrobi. (ism.)

10.40: Technika. (Alt. isk. 1. oszt.) (ism.)

11.05: Aki mer, az nyer. Matematikai rejtvényműsor 5. osztályosoknak, (f.-f.)

11.30: Idesüss! (ism., f.-f.)

14.00: Iskolatévé. Technika, (ism.)

14.20: Fizika, (ism., f.-f.)

14.45: Napköziseknek — szakköröknek. (ism., f.-f.)

15.15: Nyelvtanárok, figyelem! (ism., f.-f.)

16.00: Hírek, (f.-f.)

16.05: Gólyavári esték.

16.40: A háború hosszú útjai, (f.-f.)

17.30: Reklám, (f.-f.)

17.40: Sakk-matt. (/.-f.)

18.00: „Egész jól vagyok.”

(ism.)

18.30: Pannon Krónika, (f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Magyar népmesék.

20.10: Az Onedin család.

20.55: Stúdió ’81.

21.55: Kockázat.

22.25: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.01: Képmagnósok, figyelem! 20.30: Szeminárium, (f.-f.)

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Reklám, (f.-f.)

21.30: Két nyár között. NDK tévéfilm.

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

17.15: Ifjúsági klub.

18.00: Üttörőhíradó.

18.25: Tv-ankét.

18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.25: Gazdasági figyelő.

19.45: Politikai fórum.

20.20: A sevillai borbély. Rossi- ni-opera.

22.10: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Tv-napló.

17.40: Hírek.

17.45: Napszárnyúak.

18.15: Tv-naptár.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Stop.

21.00: Játékfilm.

22.40 : Tv-napló.

II. MŰSOR

18.45: Energia a bőség végén. 19.15: Halljuk a zenét.

19.27: Ma este.

19.3.0: Tv-napló.

20.00: Külföldi szórakoztató zene. 20.55: Dokumentumműsor.

21.25: Zágrábi körkép.

21.50: Válogatás az iskolatelevízió műsorából.

SZÍNHÁZ

1981. november 3-én, kedden délután i5 órakor Békéscsabán:

A brémai muzsikusok János vitéz-bérlet 1981. november 3-án, kedden este 19 órakor Orosházán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak 1981. november 4-én, szerdán délután 15 órakor Békéscsabán:

A brémai muzsikusok Toldi M.-bérlet

MOZI

Békési Bástya: Repülés az űrhajóssal. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Vérvonal. Békéscsabai Terv: A királyi biztos szeretője. Gyulai Erkel: Száguldás gyilkosságokkal. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: A kölcsönkért gyufa, 7 órakor: A bíró és a hóhér. Orosházi Partizán: Egy zseni, két haver, egy balek. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Zugügyvéd zavarban, 22 órakor: Rocky.

Visconti egy sajtóértekezleten