Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

1981. november 7., szombat NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT ©­Négy tavaszi labdarúgó-fordulót előre hoztak Ma délután: Videoton A labdarúgó NB I 12. fordulójának sorsolása: Ózdi Kohász—SZEOL AK, 13.00. Bp. Honvéd—Zalaegerszegi TE, 13.00. Pécsi MSC—Haladás VSE, 13.00. Debreceni MVSC—Ű. Dózsa, 13.00. Csepel—Rába ETO, 15.80. Diós­győri VTK—Nyíregyházi VSSC, 13.80. Tatabánya—Vo­lán SC (vasárnap), 13.88. Ferencváros—Vasas (vasár­nap), 11.00. Bcs. Előre Spartacus—Videoton, 13.00. „B csapat közösséggé formálódott” Végre: felfelé a lejtőn Az NB I-es labdarúgócsa­patok vezetői, a klubok képviselői megállapodtak a bajnokság, az MNK, vala­mint a vb-re történő felké­szülés összhangjának bizto­sítása érdekében a labdarú­gó-bajnokság programjának módosításában. Így az NB I négy tavaszi fordulóját őszre előre hozták, amely szerint a következőképpen módosul a Bcs. Előre Spartacus prog­ramja: XIII. forduló, nov. 11.: Rába ETO—Bcs. Előre Sp., 15.30. XIV. forduló, nov. 22.: Bcs. Előre Sp.—Nyíregy­háza. 13.00. XV. forduló, nov. 25.: DVTK—Bcs. Előre Sp. XVI. forduló, nov 28.: Bcs. Előre Sp.—Csepel. XVII. forduló, dec. 2.: Volán SC— Bcs. Előre Sp. XVIII. for­duló, dec. 5.: Bcs. Előre Sp. —Debrecen. December 9., MNK-forduló. XIX. forduló, dec. 12.: FTC—Bcs. Előre Sp. XX. forduló, dec 16.: Bcs. Előre Sp.—Pécs. XXI. for­duló, dec. 19.: Bp. Honvéd— Bcs. Előre Sp. A Videoton-mérkőzést megelőzően érdeklődtünk Marosvölgyi Károlynál, a lila-fehér csapat vezető ed­zőjénél, a Fejér megyei csa­pat elleni készülődésről: — A Videoton előkelő helyen áll a tabellán, 4. Idegenbeli mérlege kitűnő, hiszen a za­laegerszegieket és a diósgyő­rieket is legyőzték, továbbá döntetlent értek el a Fáy ut­cában a Vasas ellen, de a Volántól is pontot raboltak. Mindig nagy csatározás folyt a fehérváriak ellen Békés­csabán, s ez várható szom­baton is. Számunkra egyéb­ként nagy a tét, hiszen meg kell kezdeni a felzárkózást, ehhez viszont a két pontra szükség van. — Kurucz sérülése lassan javult, s egy héttel ezelőtt Zsíros is megsérült. Király­vári viszont egészséges, új­ra pályára lép a kezdő csa­patban. Ügy vélem, a két csatár kevés, a mozgékony videotonosok ellen, így „fu­tó” emberekre van szüksé­günk elöl is. Éppen ezért Pásztor játszik a center he­lyén. Egyébként Pásztor mellett szól az is, hogy az idei baj­nokságban már négyszer ta­lált az ellenfél hálójába. Így az összeállítás: Rab- csák — Királyvári, Kerekes, Tisza, Rácz — Kőhalmi, Mo­hácsi, Csepregi — Steiger­wald, Pásztor, Melis. Ké­szenlétben : Oláh, Vágási, Maján, Kanyári. A Videoton legutóbb ha­zai pályán 1—0-ra győzte le a mind jobban erősödő cse­peli gárdát. Akkor a követ­kező összeállításban léptek pályára — amely várhatóan nem változik: Disztl P. — Csuhay, Disztl L., Baranyi, Végh — Palkovics, Csongrá­di, Vadász — Májer, No- vath, Tieber. MÉRLEG Sz.-fehér- Bcs.-n 1974—75 varon 0—1 0—0 1975—76 3—0 2—3 1976—77 3—0 2—5 1977—78 4—0 1—1 1978—79 3—0 3—1 1979—80 1—0 3—1 1980—81 3—1 2—0 Örömmámor a Népstadi­onban. Jó félórával a Norvé­gia elleni győzelmet lezáró bírói sípszó után is legalább húszezer ember tombolt a lelátókon, kórusban — és persze jókora megbocsátha­tó elfogultsággal — hirdet­ve, hogy a magyar futballis­tánál nincs jobb a világon. Emlékezzünk csak: a te­remtornán kifütyülték a cí­meres rpezben pályára lépő­ket, s még néhány hónappal ezelőtt is ki adott volna akár csak egy lyukas két- fillérest is azért, ami most már valóság — akár pá­holyból is végignézhetnék labdarúgóink november 18- án az angolok elleni utolsó selejtezőt. A Wembleyben már csak a brit oroszlánnak van vesztenivalója. Mészöly Kálmán, a siker egyik fő részese nemrégiben így nyilatkozott: „Egyetlen kollégámnak sem kívánom azt a sikertelenségi soroza­tot, azt a kudaredömpinget, amely a kezdetben osztályré­szemül jutott”. Hát nem is volt abban semmi felemelő! Kínkeserves kilencven per­cek, megalázó vereségek, rossz szájízzel befejezett dél-amerikai túra. De vajon hogyan válhatott a semmi jóval sem kecsegtető kezdet ilyen mindent feledhető diadallá? Kíséreljük meg feltérképezni az okokat. „Ez egy örült csoport” Ezek a szavak Ron Green- woodtól, az angol szövetsé­gi kapitánytól származnak, így jellemezte a vb-selejte­zők negyedik csoportját. S valóban. Volt itt minden, csak éppen a papírforma szakmailag körülhatárolt, gondosan megszervezett okos előrejelzései mondtak cső­döt. Elsőként ugyan Anglia magabiztosan söpörte félre’ útjából Norvégiát, de aztán ugyanezek az „eltemetett” norvégok legyőzték a sváj­ciakat Svájcban. Aztán Ro­mánia! Három pontot rabol­tak el a biztos favoritnak számító angoloktól, s ami­kor ezután a világ közvéle­ménye már-már a legjobbak közé kezdte sorolni keleti szomszédainkat, nem bírtak velük, s a hazai pályán ve­reséget szenvedtek a sváj­ciaktól is. Közben a norvé­gok otthon óriási meglepe­tésre visszavágták az ango­loknak. Mészöly a rutinra szavazott Mind nyilvánvalóbbá vált, hogy itt csak az a nemzeti tizenegy maradhat talpon, amely idegileg és fizikailag egyaránt bírja ezt a félel­metes tempót. S ennek az öldöklő, kegyelmet nem ké­rő, de nem is adó verseny- futásnak épp a mind ide­haza, mind pedig külföldön elparentált magyar váloga­tott lett a győztese. Hogy miért? Például azért, mert az MLSZ okosan szervezte meg a mérkőzések időrendjét. Va­lóságos sportdiplomáciai si­kernek könyvelhető el, hogy kétszer egymás után nem kellett idegenben játszani, s hogy mindig volt kellő idő a felkészülésre. Ne feledjük a svájciak kudarcának egyik fő oka az volt, hogy négy nap leforgása alatt kísérel­tek meg sikeresen szerepel­ni két nagyon sorsdöntő idegenbeli találkozón. De ennél is jóval lényege­sebb az a pozitív folyamat, amely válogatottunk ugrás­szerű javulását okozta. So­káig azon sopánkodtunk, hogy egyáltalán nincs csapa­tunk. Szinte hétről hétre változott a keret összetétele. Ekkor azonban a Mészöly— Mezey duó egy huszárvágás­sal megoldotta a gondokat. A rutinra szavaztak. Azokra az idősebb játékosokra, akik külföldre szerződtek, s ott képesek voltak megújulni. Mészárosra, akiről ódákat zengenek Portugáliában, Bá­lintra, az első idegenlégiósra, aki sokáig a kispadra kény­szerítette a belga válogatott Meuwest, Müllerre, aki ugyancsak Belgiumban vált felelősségteljes sportemberré, az újjászületett Fazekasra, aki számolatlanul rúgja a gólokat külföldön, a kemény és gyors Martosra. Termé­szetesen az itthoniakra is; Nyilasira, aki egyszer már szegre akasztotta a futballci- pőt, mostanra azonban Eu­rópa második legeredménye­sebb góllövője, igazi vezér- egyéniség lett, Törőcsikre, aki egyre érettebben gondol­kozik. Vagy a gólgyáros Kissre, a mind magabizto­sabb Garabára, és az üstö­kösként berobbant Sallaira. És még ott volt a mindig el­sőrangúan . beugró Kerekes és Szántó is. Példamutató harci szellem Ügy tűnik, a nagy siker legfőképp az új szellemnek köszönhető. Az idegenlégió- sok felelősségteljes szemléle­te, s a bizonyítani akarás mindenki részéről. A csapat közösséggé formálódott, ahol az egymás segítése, a közös cél lett az összetartó erő. S ennek — mind jobb játék­kal — az eredményességben is meg kellett mutatkoznia! Jó ez a csapat, noha még tá­volról sem tökéletes. Spa­nyolországban világraszóló nagy sikert aligha érnek el. Példát azonban mutatott vá­logatottunk. Ha azt a szel­lemet sikerül átmenteni honi labdarúgásunk egészére is, bizonnyal nem marad el a sportág igazi nagy felemel­kedése sem! Szabó Illés A kapu mögött... avagy szurkolnak a tartalékok, a békés­csabaiak legjobbja, Kerekes (balra) és Szántó a norvégok elleni találkozón A srác hétéves volt. A szülei mindenképp azon vol­tak, hogy megtanuljon úsz­ni. Annál is inkább, mert a szakszervezet biztosított egy diáküdülési lehetőséget a Balaton partján. Küszködött vele az anyja, az úszómes­ter, az edző, de sehogy sem haladt. Aggódva engedték el Balatonkenesére. Aztán mikor visszatért: „Anya, tudok úszni’’ — büsz­kélkedett. „Ugyan, el tu­dom képzelni. Ami nem ment a szakembernek, azt te egy-kettőre megoldottad!” — legyintettek a szülei. De addig erösködött, amíg egy­szer lementek az uszodába. S csoda vagy sem, valóban átszelte a mélyvizes meden­cét, minden segítség nélkül. „Beíratták” a szakosztály­ba, aztán elkezdte az edzése­ket. Hetente egyszer-kétszer, majd mindennap. Nem mu­lasztott el egy tréninget sem. Elsők között toporgott a medence partján, sokszor egy órával előbb, mint ahogy az edzés kezdődött, A mester még az előző cso­porttal foglalkozott, de ő már ott bámészkodott, nézte a nagyokat, hogyan szelik a vizet, miközben gyűrögette tornazsákja madzagját, ami­ben benne volt a „fecskéje”, egy szúrós hátú törülköző és két zsömle, vastagon megva­jazva. A nyár elmúlt, mind csí­pősebbek lettek a napok, az őszi szél mind gyakrabban aláemelt a», felső vízréteg­nek, s habos hullámokat sö­pört a medence falának. Egy napon a mester kézen fogta a fiút: „Ide figyelj öcs- kös! Eljön hamarosan a nagy nap, neked is rajtkőre kell állnod egy versenyen! Mit szólsz hozzá?” Nem szólt semmit, csak felragyo­gott az arca. Látszott rajta, erre vár már hosszú ideje. Csupán annyit kérdezett: „Mikor?” — de a választ hiszen egy órával előbb le kellett érkeznie az uszodába, mint ahogy a verseny kez­dődik. „Anyu! Várlak! De el ne késs!” — akarta mon­dani búcsúzóul, de anyja szólt: „Várj kisfiam! Van egy kis rpeglepetésem” — s ezzel a szekrény mélyéről elővett egy vadonatúj fürdő­köntöst. „Ezt neked varr­Az első verseny I * j meg sem várva hozzáfűzte: „Anyukám is eljöhet? Ö még nem látott igazi versenyt meg versenyzőket.” „Hát, ha versenyzőt akar látni az anyukád, akkor csak téged nézzen!” — mosolyodon el a tréner. Még egy hét volt a nagy ünnepig, a debütálásig. A fiú lázasan készülődött. Az utolsó éjszakáján is. Nem tudott aludni. Képzeletben többször is végigúszta a me­dencét. Meg azon gondolko­dott, vajon melyik rajtkőre állítják. Meg, kik lesznek az ellenfelei, akikkel felveszi a versenyt. S ha ő érmet is nyerne ... Nehezen aludt el, de ha­mar felkelt reggel. Vasárnap lévén, nem kellett kapkod­nia. Komótosan felöltözött, összehajtogatta a törülközőt, s az úszónadrággal együtt elsüllyesztette a tornazsák­jába. Már indulni készült, tam, hogy úgy mehess az uszodába, mint a nagyok.” Szinte belszédült a fiú — neki is van köpenye. Egy vádonatúj lila köpenye. Amilyen az igazi verseny­zőknek. Akkor most már ő is igazi sportoló. Mint azok a nagy srácok, akiket min­dennap lát az uszodában ed­zeni. Akik olyan gyorsan odaérnek a medence egyik falától a másikig. A buszon újra eszébe ju­tott a verseny. Némi izgalom vett erőt rajta. Sőt. Azon kezdett gondolkozni, mi lesz, ha rosszul sikerül a fejese. Vagy egy nagyot iszik a hullámokból, s akkor köhög­nie kell, mint a Balatonon, ahol egyedül küzdötte végig a tanulók minden keservét- kínját. De aztán erőt vett magán, nem lehet baj, hi­szen most már olyan jól megy minden. De akkor is. Hányadik lesz. „Csak az el­sőnek és a harmadiknak jó” — szokta mondogatni az ap­ja. „A másodiknak mindig azt mondják, akkor már mi­ért nem nyertél? A negyedik hely még rosszabb, mert az még dobogóra sem állhat”. „Nekem viszont jól kell sze­repelnem — zárta le magá­ban a vitát —, hiszen most már én is igazi versenyző l vagyok.” Nem sokkal később az uszodában már nem is tépe- lődött. Csak leste a hangszó­rókat, mikor szólítják a bé­ka gyorsúszókat a rajthoz. S aztán ez a pillanat is el­jött. A sípszóra levetette a köpenyt, s fölállt a rajtkőre. A pisztolydörrenésre pedig négy tökéletes fejessel meg­kezdte a versenyt. Az ötös pályán. Mellette balról egyik legjobb' barátja, a nyurga Rudi, a másik oldalt egy is­meretlen fiú volt. A többie­ket sem ismerte. Már 25 métert megtettek, de együtt volt a mezőny — ahogy a víz alatt, s ahol lehetett a víz felett átlesett a szomszé­dos pályákra. Nem sokkal később egy kissé szétszóró­dott a mezőny. A cél előtt meglepve vette észre, hogy nincs mellette Rudi, de a másik ismeretlen is jócskán lemaradt. „Most már első leszek” — gondolta magá­ban, s mire e szavakat ki­gondolta, már bent is volt a célban. Nem sokkal később boldo­gan rohant az anyjához: „Ezt az érmet neked nyertem. S most már igazi versenyző vagyok ...” Jávor Péter------------------------------------—I S portműsor j SZOMBAT Kézilabda. November 7. Kupa, női kézilabda torna. Kétsoprony, 9.00. Ünnepi, férfi kézilabda­torna, Szarvas, Kossuth utca, 8.30. Szőnyeg Kupa, női torna. Békésszentandrás, 8.30. Röplabda: NB II. BÁCSÉP SC —Bcs. Volán, férfi, Kecskemét, 15.00. Gyoma-Endrőd STK-Mo- hács-Véménd, női, Gyoma, Hő­sök u., 10.00. Labdarúgás. NB I. Bcs. Előre Spartacus—Videoton, Békéscsaba, Kórház utca, 13.00, Pálvölgyi (Csáki, Király). NB I. Ifjúsági bajnokság. Bcs. Előre Spartacus —Videoton, Békéscsaba, 11.00, Nyári. Tömegsport. Járási bajnokok tornája. Kispályás labdarúgás, Szarvas, 8.30, Erzsébet liget. VASÁRNAP Kézilabda. Megyei bajnokság. H. osztály. Nők. Nagyszénás— Csanádapáca, 10.00, Bohus, Far­kas. Tarhos—Gerla, 10.00, Valas- tyán, Unyatinszki. Mezőkovács- háza—Kaszaper, 10.00, Hajdú, Zsuzsa. Labdarúgás. NB II. Hódmező­vásárhelyi MSE—Gyulai SE, Hód­mezővásárhely, 13.00, Nagy L. Szarvasi FSSC—Gyöngyösi SE, Szarvas, 13.00, Szávó. Területi bajnokság. Körös-csoport. (Kez­dési időpontok: ifjúságiak 11.00, felnőttek 13.00.) Lajosmizse— Szeghalom, Pördi. OMTK—H. Porcelán, Franciskovics. Bcs. Agyagipar—Tiszakécske, Kérdő. Sz. Vízmű—Nagyszénás, Horváth Gy. Kun B. SE—Füzesgyarmat, Kovács K. Megyei bajnokság. Gyulavári—Békés (jv.: Szolnok megyéből). Kondoros—Tótkomlós (jv.: Bács megyéből).. Határőr Dózsa SE—Medgyesegyháza 10.00, Oravecz J. Gerendás—H. Szalvai SE, Dér. Mezőkovácsháza—Gyo­ma-Endrőd STK. Fábry. Mező­hegyes—Sarkad. Prókai. Gádoros —Battonva, Lenhart. Medgves- bodzás—:^Mezőberény, Molnár L. Vívás. II. osztályú országos női tőrverseny. Békéscsaba, Ró­zsa F. Gimnázium, 9.00. Súlyemelés Az elmúlt hét végén a Bcs. Előre Spartacus súlyemelőcsa­pata Debrecenben a területi esb II. fordulóján vett részt. Az első fordulója — mint arról már beszámoltunk — nem a legjobban sikerült. A két után­pótlás válogatott versenyző, Bökfi és Marton eredményének beszámításával is 5394 ponttal a csapat csupán az 5. helyen vég­zett. Ezúttal a három ifjúsági vá­logatottal felálló békéscsabaiak­nak viszont a folytatás kitünően sikerült. Nagyszerű formában versenyzett Zsiros, aki egyéni rekordját 270 kg-ra javította, s ezzel másodszor is teljesítette a felnőtt I. osztályú szintet. A jó csapatszellemnek köszönhető, hogy a második fordulóban a csapat több mint 1000 ponttal többet gyűjtött össze, mint ko­rábban. Ez egyben azt is jelen­ti, hogy a területi csb-n bronz­érmesek lettek, s ezzel feljutot­tak az Nb n-be. S akik ezt az eredményt kiharcolták: Bökfi, Marton, Zsiros, Almási, Mach- nitz, Novák, Takács. Labdarúgás A területi ifjúsági labdarúgó­bajnokság Körös-csoportjának állása: 1. OMTK 12 10 2 - 44-10 22 2. Baja 12 732 33-12 17 3. Lajosmizse 12 633 29-12 15 4. Nagyszénás 12 633 24-13 15 5. H. Porcelán 12 633 25-20 15 6. Bcs. Agyagip. 12 543 32-17 14 7. KTE 12 543 22-14 14 8. H. Kun. B. SE 11 533 30-13 13 9. DÉLEP 12 453 30-25 13 10. Jánoshalma 12 525 32-27 12 11. Mindszent 12 516 22-38 11 12. Szeghalom 11 4 2 5 35-2M0 13. Szent. Vízm. 12 237 12-26 7 14. Tiszakécske 12 237 20-36 7 15. Füzesgyarm. 12 2-10 11-49 4 16. Sz. Kender 12- 1 11 5-66 1 A Szeghalom­-H. Kun B. SE elmaradt mérkőzést november 29-én játsszák le. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedl G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: SCleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 1. sz„ 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. i. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesitőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom