Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-11 / 264. szám
Sajtótájékoztató Finn—magyar kapcsolatok Nemzetiségi könyvtárosok tanácskozása Oklevélátadás úttörővezetőknek 1981. és 1985. között kétszeresére nő hazánkban a nemzetiségi lakosság anyanyelvén kiadott könyvek száma. A nemzetiségi könyvtárosok kedden tartott mohácsi tanácskozásán elmondották, hogy az ötödik ötéves terv során 16 német, 15 szerb-horvát, 12 szlovák és 11 román nyelvű szépirodalmi, illetve ismeretterjesztő kiadvány látott napvilágot a tankönyvkiadó gondozásában. Példányszámuk együttvéve elérte a nyolcvanezret. Az utóbbi időben tehetséges szerzőgárda nőtt fel a hazai német, délszláv, szlovák és román lakosság soraiban, a nemzetiségi szövetségeken belül létrejöttek az irodalmi szekciók. A Magyar Űttörők Szövetsége képzési határozata értelmében ebben az évben harmadszor szervezték meg az úttörővezetők országos képzését. A Csillebércen megtartott kéthetes tanfolyamot 4 napos megyei előkészítő vezette be. A képzés úttörővezetői dolgozat írásával, majd tábori gyakorlat teljesítésével zárult. Békés megyéből az idén 22-en tettek eleget a komplex képzés követelményeinek. A november 10-én, kedden Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban rendezett oklevélátadáson az úttörővezetőket Nagy Istvánná, a megyei úttörőelnökség tagja köszöntötte. Az úttörővezetői ismereteket kiválóan elsajá- títóknak: Dányi Lászlóné- nak, Gyurkovics Katalinnak, Krnács Istvánnak, Varga Gusztávnak és Zalai Antal- nénak pedig az oklevél mellé tárgyjutalmat is adtak. K. J. Fotó: Fazekas László Vietnami vendégek megyénkben Tegnap, kedden baráti látogatásra Békés megyébe érkeztek a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsosai. Chau Tho Thong búcsú- és Ta Quynh bemutatkozó látogatása során az orosházi Üj Élet és a körös- ladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-t kereste fel. A korábbi években mindkét mezőgazdasági üzemnek jó kapcsolatai alakultak ki a távol-keleti szocialista országgal, annak magyarországi nagykövetségével. A vendégek a délelőtti órákban az orosházi Üj Élet Tsz gazdálkodásával, eredményeivel ismerkedtek. Kora délután Chau Tho Thong- ot és Ta Quynh-t az MSZMP Békés megyei bizottságának A bővülő finn—magyar kapcsolatok sorába tartozik a városok közötti barátság kiépítése, hiszen a személyes tapasztalatokat egymás megismerésében semmi sem pótolhatja. Az év elején talált Békéscsaba és a finnországi Mikkeli város egymásra. A nyáron húsztagú csoport járt itt nálunk, ismerkedni a leendő testvérvárossal, majd Mikkeli város és Békéscsaba vezetői együttműködési egyezményt írtak alá. Ez már nemcsak az elvekről, hanem konkrét kapcsolati formákról is döntött. A jövő év elején városunk vezetői adják vissza a látogatást, majd már márciusban Mikkeliben megrendezésre kerülő zenei hetek programjában a Békéscsabai szimfonikus zenekar is fellép. Ezenkívül az év folyamán sor kerül művészeti, sport-, szakmai csoportok kölcsönös látogatására. Elhatározták, hogy mindkét városban létrehozzák a baráti társaságot is. A testvéri kapcsolatok fejlesztésének mind ez ideig komoly akadályát jelentette a nagy távolságból eredő magas .útiköltség. A Finn Légi- forgalmi Társaság és az IBUSZ tegnap Békéscsabán tárgyalást folytatott a város vezetőivel e probléma áthidalásáról, amelynek során a légitársaság képviselői — Tage Backlund, a FINNAIR magyarországi képviseletének vezetője és helyettese, Mariann Kyster, valamint a tárgyaláson részt vevő Kari Talvitie, a finn nagykövetség kereskedelmi tanácsosa — igen kedvező feltételeket, lehetőségeket ajánlottak fel csoportos utazás esetére. E tárgyaláson jelen volt Mla- tilik József, az IBUSZ igazgatója is, hiszen ezen utak az ő szervezésükben bonyolódnak majd le. A legnagyobb akadály ezzel elhárult a két város fejlődő kapcsolata elől. A tárgyalást követően Sasaid János, a városi tanács elnökhelyettese és Jelinek Lajos osztályvezető ismertették az üzemek, intézmények meghívott képviselői előtt a két város között létrejött együttműködési egyezményt, akik nagy rokonszenvvel fogadták Békéscsaba és 'Mikkeli városok között kialakuló közvetlen szakmai, emberi kapcsolatfelvételt. Végül számos érdeklődő megtekinthette az úttörő- és ifjúsági házban vetített két kisfiímet, amelyek Finnországról, a finn emberek életéről adtak ízelítőt. —g— Fotó: Fazekas László BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! la 1981. NOVEMBER 11., SZERDA MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Mikkeli—Békéscsaba a fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről A vietnami vendegeket fogadta Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára Fotó: Fazekas László Nehezebb körülmények között is eredményesen gazdálkodtak a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt években; valamennyi ágazatuk gyarapodott javakban, és a gazdálkodás minden területén megerősítették pozícióikat — erről számolt be az újságíróknak Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke a Parlamentben tegnap megtartott sajtótájékoztatóján. A IX. kongresszusukra készülő fogyasztási szövetkezetek fejlődése viszonylag arányos volt. Ennek egyik jele, hogy az új beruházásoknál, rekonstrukcióknál és a korszerűsítéseknél nem került egymással szembe a város és a falu. Az új, illetve a felújított létesítmények döntő többsége a falvak épülését szolgálja, úgy, ahogy azt a vásárlói igények is megkövetelik. A fogyasztási szövetkezés a községekben ma már lényegében az egész lakosságot átfogja; az ottani népesség fogyasztóként, illetve kistermelőként közvetlenül érdekelt a szövetkezetek működésében. De erőteljesebben fejlődött * a mozgalom szerepe a városon is; elsősorban a kereskedelemben és a lakásépítésben. A szövetkezeti tevékenység területi kiszélesedése nyomán gyakorlatilag az egész társadalom kapcsolatba került a mozgalommal. A szövetkezetek tagjainak száma öt év alatt félmillióval nőtt, és jelenleg meghaladja a 3,3 milliót. Mindez a lakosság erősödő bizalmát jelzi. A fogyasztási szövetkezetek az ország teljes kiskereskedelmi forgalmából mintegy 35 százalékos arányban részesülnek. Egyes megyékben az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vállalatok működése meghatározó az élelmiszer-ellátásban, például Békés, Győr-Sopron, Sza- bolcs-Szatmár, Szolnok és Tolna megyékben, ahol a bolti élelmiszer-forgalom 60—80 százalékát biztosítják. Mintegy 2800 településen csaknem kizárólag az ÁFÉSZ-ek gondoskodnak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkekről. A takarékszövetkezetek kezelik a lakosság betétben elhelyezett pénzének mintegy 13 százalékát. A lakáságazatba tartozó szövetkezetekhez ma már mintegy félmillióan kapcsolódnak. A lakásszövetkezés főként a munkások, a fiatal házasok, az alacsony és a közepes jövedelműek lakásgondjainak megoldásához nyújt segítséget — mint ahogyan azt az adatok is bizonyítják. A fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi munkája különösen dinamikusan fejlődött az elmúlt időszakban. Gyarapodott a létesítményhálózat; 15 új áruház épült, 200 ABC-üzletet adtak át. öt év alatt 700-zal nőtt az önkiszolgáló és önkiválasztó üzletek száma, az idén már ezek bonyolítják le az ösz- szes bolti forgalom több mint felét. A szövetkezeti kereskedelem bővítette az árukínálatot is. Sikerült a korábbinál jobban felhasználni a helyi árualapokat is. A szövetkezeti húsfeldolgozó üzemek, valamint a sütödék már csaknem félmillió ember szükségletét állítják elő. Az elmúlt öt évben a lakásépítő; szövetkezetek 21 ezer lakást adtak át, további 6600 kivitelezése pedig folyamatban van. A szövetkezeti lakásépítés ma már vidékre is kiterjedt, minden negyedik lakás községekben épül fel. Még jobbak lennének az eredmények, ha néhány ellentmondás nem akadályozná a tervszerű munkát. A pénzügyi feltételek a telepszerű építkezésre ösztönöznek, viszont időközben nagyrészt elfogytak az alkalmas telkek és a terület- rendezéssel is gyakran megkésnek. Kialakult a szövetkezetek mezőgazdasági kapcsolat- rendszere. Az ÁFÉSZ-ek évente átlagosan 8 milliárd forint értékű áruval, alapanyaggal, termékkel, terményei stb. látják el a kistermelőket. Felvásárlásuk 90 százalékát már szerződésekre alapozzák; évente 700—750 ezer kistermelővel kötnek egymilliónál több szerződést. A következő hetekben, hónapokban, őszi, téli estéken az ország több mint 4000 helyi — falusi, tanyai, városkörzeti — népfrontbizottsága hívja beszélgetésre az érdeklődőket. A Hazafias Népfront politikai ismeret- terjesztő tevékenységének időszerű feladatairól az „évad” kezdetén Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára nyilatkozott Császár Tibornak, az MTI munkatársának: — A Hazafias Népfront idei, VII. kongresszusa három fő területre irányította tudatformáló munkánk figyelmét. A politikai és az erkölcsi kultúra gazdagítása segít megérteni helyünket a világban, s a változó értékek, életformák közepette szilárd fogódzókat, etikai tájékozódási pontokat nyújtani az egyének emberi magatartásához. E témaköröknek, műveltségi területeknek megfelelően igyekeznek összeállítani ismeretterjeszszékházában fogadta Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően a vietnami nagykövetség tő évadjuk programját a helyi népfrontbizottságok. A választék egyébként bőséges: a VI. ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos közös feladataink — benne a helyi településfejlesztési koncepció — megvitatása, a termelés, a fogyasztás, az életszínvonal összefüggéseinek elemzése; szövetségi politikánk, a szocialista demokrácia, a közélet jellemzőinek, fejlődésének helyi példákkal gazdagon illusztrált bemutatása éppúgy terítékre kerülhet, mint a család mai szerepével, a gyermekneveléssel, vagy éppen az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadások, beszélgetések sorozata. E sokféleségből kiemelésre kívánkozik egy — várhatóan széles körű érdeklődésre számot tartó — téma: „Beszélgessünk 36 évünkről” címmel országszerte több száz népfrontbizottság rendez ismeretterjesztő fórumot, a történelmi tudat fortanácsosai a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-be látogattak. K. J. málásának szándékával. Elsősorban a fiatalokat kívánjuk az eddiginél szélesebb körben bevonni ismeretterjesztő tevékenységünkbe, annál is inkább, mivel a felszabadulást követő évekről nincsenek, nem lehetnek közvetlen tapasztalataik. E beszélgetésekre az elmúlt évtizedek eseményeinek formálásában részt vett előadókat is várunk, arra számítva, hogy visszaemlékezéseik a személyes élmény erejével gazdagítják majd a hallgatóságot. Egyszersmind azt is ígérhetjük a fiataloknak, hogy kérdéseikre őszinte, nyílt és teljes válaszokat kapnak majd, legyen szó akár a szocialista építés „hőskoráról”, vagy az 1950- es évek társadalmi-politikai válságának okairól, illetve a válság _leküzdéséről, s az elmúlt negyedszázad töretlen, következetes politikája szülte eredményekről, történelmi utunk nehézségeiről, s sikereiről — mondotta befejezésül Molnár Béla. Beszélgessünk 36 évünkről Népfrontfórumok országszerte
