Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
o 1981. november 17., kedd Tervezők és beruházók nagyobb személyes felelőssége Több száz, úgynevezett ajánlott tervből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet az építkező nagyüzemi gazdaságok, a megvalósításhoz meghatározott esetekben állami támogatás is jár. Vannak azonban olyan üzemek, amelyek saját elképzeléssel, esetleg speciális építőanyaggal, helyi tapasztalatokat kamatoztatva akarnak új telepet, üzemet tető alá hozni. Ezek most — a MÉM mezőgazdasági főosztályának közleménye szerint — állami támogatáshoz juthatnak, ha a terv megvalósítható, s kedvező költséggel „házilag” is kivitelezhető. Nincs szükségük külön engedélyezési eljárásra, ha beruházási költségeik meghatározott kereten belül rnarad- nak. A MÉM pontosan meghatározta a különböző építmények egy köbméternyi vagy egy négyzetméternyi területére eső legmagasabb költségeket, esetenként egy-egy állat férőhelyét, és ettől a beruházó nem térhet el. Egyértelműen arról van szó, hogy a rendelet — amellett, hogy felkarolja a helyi lehetőségekkel élni akarók törekvéseit — kimondatlanul is hangsúlyozza a személyes felelősséget. Egyfelől a tervező felelősségét, aki valamilyen oknál fogva eltér a megszokottól, másfelől a beruházóét, aki elkötelezi magát egy módszer mellett, vállalva netán a kockázatot is. Az AGROBER rugalmasan alkalmazkodik a MÉM által nyújtott lehetőséghez: az ajánlott tervek készítői nem „vonultak vissza”, ellenkezőleg, anyagilag is támogatják a legjobb helyi törekvéseket. Amennyiben valahol helyi erőből egyedi tervek, elképzelések alapján sikerül valamilyen előremutató terv megvalósítása, úgy a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási Vállalat — úgymond — magáévá teszi a dokumentációt, és anyagi érdekeltséget is teremt a terv szélesebb körű elterjesztéséhez. alatt ha öt jó évet kifogtunk, az nagy csoda volt. Mégis, ez a mostani téesz már egy erős gazdaság. Nagyon kötöttek és mély fekvésűek a talajaink. Ráfér a melioráció, amit rövidesen végre is hajtanak. Mert teremne ez a föld, de ha a víz meglátogatja, semmi sem marad. Hat éve gépesítési brigádvezető Kolozsi Ferenc. Akkor jött létre a Köröstáj Tsz, akkor változtatták meg szervezeti felépítését. Nagy különbség van egy gyalogmunkásokat irányító ember és egy gépesítési brigádvezető között. A hat elemin és néhány tanfolyamon kívül nem volt módja a tanulásra. Most már szeretne, de késő van, 1988-ban nyugdíjba megy. Mindig mondja, nem okozott neki különösebb gondot a technikai fejlődést követni, hiszen folyamatában látta, végigélte az egészet. Amikor bejött egy új gép a tsz-be, a vezetőkkel együtt körbeállták, megcsodálták. Nem tetszik neki, hogy sokan szidják a Bison Gigant kombájnokat. Azt valfja, hogy megfelelő embert kell rátenni, és nem szabad túlhajtani, dolgozik akkor rendesen. De azért a John Deere traktorokért lelkesedik igazán. Nagy barátja a gépeknek magánéletében is. Még az ötvenes években vásárolt egy Csepel motort, anélkül nem bírta volna a munkát szervezni. Egy jól sikerült hízóleadás után vett egy Trabdhtot. Ma is érzi Ízületeiben a hideg motorozásokat. A család is rendes fedél alá jutott. 1965-ben vett Gyulán egy régi házat, azt öt év alatt helyrehozták. Amikor a hetvenes árvíz jött, beköltözött két fiával és feleségével. Megunták _ az örökös rettegést a víztől, amiből Remetén jócskán kiA Mohácsy Mátyás centenáriumi rendezvénysorozat tanulságai Befejeződtek a Mohácsy Mátyás Kossuth-díjas egyetemi tanár születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezéssorozat eseményei. A nagyüzemi gyümölcstermesztés, a kertészeti tudományos kutatás szervezője, a kertészeti felsőfokú oktatás megalapozója emlékének tisztelgett a Budapesti Kertészeti Egyetem, szülővárosa, Békéscsaba, valamint a nevét viselő gyulai kertészeti szakközépiskola. Az ünnepségek előkészítésére emlékbizottság- alakult. A rendezvénysorozat végül is három egymástól elhatárolható, de szorosan összefüggő részre tagolódott: a kertészeti egyetem centenáriumi' megemlékezésére, a gyulai eseménysorozatrá, valamint a békéscsabai rendezvényekre. A tudós születésének napján — március 12-én — a kertészeti egyetem emlékezett meg ünnepi tanácsülés keretében az egyetem megalapítójáról és professzoráról, majd március 14-én a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola ünnepsége következett. Ugyanitt rendezték meg április hónapban a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt is. A békéscsabai ünnepségsorozat szeptember 17-én kezdődött az emlékünnepség megtartásával, és külön csemegével is szolgált: a posta — az emlékbizottság felkérésére — Mohácsy Mátyásportréval illusztrált levelezőlapot jelentetett meg. A szoboravatással folytatódott a nap programja a Széchényi ligetben. A művész — Varga Géza — kalapos Mohácsy szobra telitalálat. Az emlékkiállításnak a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum méltó helyet adott. A szeptember 17-i rendezvényvették a részüket. A csalódban két tévé van, mosógép, centrifuga, fürdőszoba — manapság ezek egyike sem luxus. A Köröstáj Tsz megbecsült „öregje” Kolozsi Ferenc: — Jól kijövünk a vezetéssel és a brigádtagokkal. Tíz éve én szervezem meg az aratást. Hiába nem tanultam, azért átlátom a menetét. Megkövetelem a jó munkát az emberektől, de irányítani őket csak-úgy lehet, ha kölcsönösen tiszteljük egymást. Havonta kétszer átnézem a szállítási papírokat, adminisztrációs munkát végzek. Hát, az valóságos kínszenvedés nekem. Azt szeretem látni, amikor rendben mennek a gépek és szép a vetés. Gondoltam, amíg jó vagyok ebben a beosztásban, ellátom,. ha már nem, keresünk más munkát. Egyszer el akart menni a téeszből. Nem engedte a vezetés, a felesége is azt mondta, ne hagyja itt a köny- nyebbért azt, amihez ért, és amit szeret. Maradt és nem bánta meg. Biztos kenyeret ad a téesz. Otthon, a háztájiban is neveli az állatokat. Közben azon töpreng, mit fog tenni, ha nyugdíjba megy, hogyan tudja majd „leállítani” magát? „Nehéz föld ez, nagyon hajtani kell, hogy valamit elérjünk. De hiába, ez a mienk. Jólesik hallani, hogy milyen szépen fejlődik az ország mezőgazdasága. Sebben egy kicsit én is, az én munkám is benne van. Épp ezt a küzdeni akarást hiányolom a mai fiatalokból. Hamar elcsüggednek, pedig csak úgy lehet valamit elérni, ha az ember reméli a jót. Különösen itt, ezen a mostoha vidéken.” M. Szabó Zsuzsa (Vége) sorozat a kertésztalálkozóval zárult. A tudományos ülésszak szeptember 18-i előadásai elsősorban Békés megye kertészeti termelésének fejlesztési kérdéseivel foglalkoztak, mintegy programot adva az elkövetkezendő időszakra. A megyei kertészeti termék- bemutatót és kiállítást ugyancsak szeptember 18-án nyitották meg. Ez volt röviden a Mohácsy Mátyás centenáriumi rendezvénysorozat. Kérdés, hogy miképp sikerült a 11 éve elhunyt tudós kertészt emberközelbe hozni, azok számára is, akik nem ismerték munkásságát? Mi az, ami a gazdag életműből az utókor számára is tanulságként levonható? Meggyőződésünk, hogy a Mohácsy-életmű megismertetése ráirányította a figyelmet a kertészetre is. A kertészet Békés megyében nem meghatározó az agrárágazatok között. Jelentőségét mégis hangsúlyozni kell, mert múltja és jelene alapján országosan is számottevő. Elegendő csak arra hivatkozni, hogy az elmúlt században itt tevékenykedett Bereczki Máté, az Európa-szerte ismert pomoló- gus (a gyümölcstermesztés szaktudósa), Stark Adolf — az azóta már világhírű — Csabagyöngye szőlő nemesi- tője, de a Zatykó család, Bo- hus János, vagy Ambrus Pál nevét is említhetem. A megyénk nagyüzemeiben évente megtermelt több mint 100 ezer tonna zöldség a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT igényeit elégíti ki. Az évente előállított 7—800 ezer gyümölcsfaoltvány az ország szükségletének 17-18 százalékát fedezi. Az ország zöldségvetőmag-igényének 90 százalékát Békés megyében termelik meg. A gyümölcs- termelésben országosan is kimagasló eredményeket ért el a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A Mohácsy-életmű feltárásával és megismertetésével bizonyítani akartuk azt is, hogy az utókor nem feledkezett meg azokról az elődökről, akik a haladás, a progresszió élharcosai voltak a maguk korában. Egyben ez a rendezvénysorozat jó alkalom volt arra, hogy beismerjük, többet kell tennünk azért, hogy megyénk agrártörténetének — de nem csak agrártörténetének — jelentős személyiségeit méltóképpen bemutathassuk a jelen kornak, és emléket hagyjunk az utókor számára. Az emlékbizottság Mohá- csy-emlékplakett készítésére kérte fel Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászt. Az emlékbizottság a plakettet azoknak adományozta, akik a centenárium méltó megünnepléséhez hozzájárultak. Felvetődött a gondolat: a rendezvénysorozaton elhangzott előadások, megnyitó beszédek oly színvonalasak voltak, hogy érdemes lenne az utókor számára rögzíteni és könyv alakban megjelentetni. Ügy tűnik, sikerül a centenáriumi rendezvénysorozat krónikáját megjelentetni 500 számozott példányban. Az ünnepségsorozat befejezése nem jelenti az emlékezés végét. Szeretnénk élő hagyományát teremteni a Mo- hácsy-kultuszból. Ez év végén a pénzügyi elszámolás után az emlékbizottság — megszűnésével egy időben — maradványpénzből alapítványt kíván létesíteni. A Mohácsy centenáriumi rendezvénysorozat például szolgálhat, — sikereivel és kudarcaival együtt — mindenki számára: aki jó ügyet szolgál, eléri célját. Szabó András, a Mohácsy Mátyásemlékbizottsága tagja, megyei főkertész Új acélöntődé Orosházán s VERESS ERZSI KÉPÖSSZEÁLLÍTÁSA
