Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. NOVEMBER 14., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Brit szakszervezeti vezetők Kádár Jánosnál Kádár János, a Központi Bizottság székházában fogadta Len Murrayt, a Brit Szakszervezetek Szövetségének (TUC) főtitkárát. Kádár elvtárs mellett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára (MTI-fotó, Tormai Andor felvétele — Telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székházában fogadta Len Murrayt, a Brit Szakszervezetek Szövetségének (TUC) főtitkárát, valamint a kíséretében hazánkban tartózkodó angol szakszervezeti vezetőket. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A népesedéspolitikáról tárgyalt a Hazafias Népfront Országos Elnöksége Tegnap — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Szentistvá- nyi Gyulánénak, a HNF OT titkárának előterjesztésében megvitatta a Gyermek, család, társadalom című előterjesztést, amely a magyar népesedéspolitika legfontosabb jellemzőiről szólt. S. Hegedűs László országos titkár tájékoztatta az elnökség tagjait a „társadalmi balesetvédelmi munkabizottság”, valamint a „Fogyasztók Országos Tanácsa” megalakítására vonatkozó javaslatokról. Ezeket az elnökség támogatja, s ugyancsak a Népfront Országos Tanácsa elé terjeszti. Sajtótájékoztató a kollektív szerződésekről A kollektív szerződések eredményesen szolgálták a tervek, a gazdasági célkitűzések végrehajtását, előmozdították az ösztönzőbb bérezési formák kialakítását, és hozzájárultak a munkafegyelem megszilárdításához — hangzott el azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet pénteken tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. Radnay József, a hivatal munkajogi önálló osztályának vezetője elmondta, hogy mintegy 150 vállalatnál vizsgálták meg az elmúlt évi kollektív szerződések tapasztalatait, és az 1981—85 évekre kötött szerződések gyakorlatát. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a vállalatok jó része élt azzal a lehetőséggel, miszerint meghosszabbítható a munkakörön kívüli munkavégzés időtartama. Az Ipari Minisztérium egyes vállalatainál például hat hónapra emelték fel az eddigi háromhónapos időtartamot. Ez az intézkedés lehetővé tette a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, az esetenkénti munkaerőgondok megoldását. Országos véleménycsere Ma országos méretű számvetésre ül ösz- sze a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, amelyen az ÁFÉSZ-ek, a lakás- és a takarékszövetkezetek, valamint a szövetkezeti vállalatok mintegy 650 küldötte cseréli ki véleményét, határozza meg további tennivalóit. A kongresszust megelőző hónapokban lezajlott tézisviták tapasztalatait összegző beszámoló jelentés elemzi azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi, 1976- ban tartott kongresszus óta a fogyasztási szövetkezeti szervek elértek. Részletesen szó lesz arról a közös munkáról, amely elősegítette a fogyasztási szövetkezetek hatékony közreműködését a népgazdasági és életszínvonal-politikai célkitűzések végrehajtásában. Figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet a fogyasztási szövetkezeti mozgalom mindhárom ágazata. Az ÁFÉSZ-ek 35 százalékkal részesednek a1 szocialista kiskereskedelmi forgalomból. Az alapellátáshoz, az iparcikk-kínálat bővítéséhez hozzájárult az elmúlt 5 éves tervben épült 216 ABC- és 15 szövetkezeti áruház, valamint a Skála-Coop megalakulásával az áruházi kereskedelmi integráció. Jelentősen fejlődött a szövetkezetek háztáji termelést szervező munkája: az elmúlt évben 11 milliárd forint értékű mezőgazda- sági terméket vásároltak fel, ebből közel • 5 milliárdnyit az ÁFÉSZ-ek keretében működő 2518 mezőgazdasági szakcsoport 200 ezer tagja értékesített. Dinamikusan fejlődött a szövetkezetek ipari termelése, ami gazdagította a falvak, kistelepülések áruellátását. A takarékszövetkezetek tevékenysége is számottevő, elég, ha csak azt említjük, hogy a „falusi lakosság bankja” kezeli az ország összes betétállományának közel 13 százalékát. A iákosság hiteligényeinek kielégítésével és a különféle szolgáltatások bővítésével a takarékszövetkezetek is elősegíthetik az életszínvonal-politikai célok megvalósítását. Mint ahogy ezt teszik a lakásszövetkezetek is. A kezelésükben levő lakások száma meghaladja a 210 ezret. A szövetkezeti lakások közel felének karbantartását, felújítását társulásos alapon működő 35 karbantartószervezet látja él. A hazai fogyasztók javára végzett munka mellett bizonyára napirendre kerül az is, miként vesznek részt a fogyasztási szövetkezetek1 a külgazdasági egyensúly javításában. Ehelyütt csupán két adat álljon: termékeik értékesítésével 1980-ban mintegy 335 millió rubel és 240 millió dollár devizabevételhez juttatták a népgazdaságot. A gazdasági eredmények, a szövetkezeti mozgalom anyagi és szellemi gyarapodásán túl természetesen szó lesz arról, hogyan érvényesült, teljesedett ki a szövetkezetek társadalmi funkciója és a szövetkezeti demokrácia. Ennek egyik legfrissebb bizonyítéka, hogy a nyári hónapokban a kongresszusi tézisvitákon közel 10 ezren mondták el véleményüket a fogyasztási szövetkezeti mozgalom időszerű társadalmi és gazdasági feladatairól. Ám. legtöbben — és ez is a szövetkezés erejét mutatja — a helyi gondokról, közös tennivalókról, azok megoldásáról beszéltek. A továbblépés érdekében — annak ellenére, hogy napjainkban a fogyasztási szövetkezetek is nehezebb gazdasági feltételek között dolgoznak, s így fejtik ki tevékenységüket a tagság és a működési területükön élő fél magyarországnyi népesség javára — természetesen elemzik a gondokat. Elsősorban arra keresnek választ, hogy melyek azok a nem külső feltételek, amelyek az elmúlt időszakban a hatékonyabb gazdálkodást akadályozták. Bizonyára szóba kerül a munkafegyelem, a kereskedői magatartás, a vásárlási körülmény, az olykor hiányos áruismeret, a helyenként fellelhető szervezetlenség, tehát mindaz, ami az embereken, a 180 ezer szövetkezeti alkalmazotton is múlik. A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusának, illetve határozatának irányt kell mutatnia a kereskedelmi munkában a hatékonyság, a minőség további javítására, a falusi áruellátás, az áruházi integráció, a háztáji és a kisegítő gazdaság, a mező- gazdasági termékfelvásárlás, a szövetkezeti export, a tagság vagyoni kapcsolatainak', az önkormányzati munka, a szövetkezeti demokrácia, a tulajdonforma és a közéleti tevékenység fejlesztésére. A kibontakozott, széles körű eszmecsere nem fejeződik be a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusával. Ahhoz, hogy a nemzeti jövedelmet a jövőben is évente 18 milliárdnyi forinttal — vagy még többel — gyarapítsák a fogyasztási szövetkezetek, állandóan új gondolatokra, ötletekre, korszerű módszerekre van szükség. Ehhez a fogyasztási szövetkezeti mozgalom 3,3 millió tagsága érdekében bizonyára jó iránytűt ad, erre biztat, buzdít majd a szövetkezeti kongresszus. Több vállalat — a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása érdekében — módosította a felelős beosztású dolgozók kategóriáját. A Művelődési Minisztérium terüle-' tén például a vizsgált vállalatok 50 százaléka szélesítette ezt a kört. Tovább bővült a teljesítménybérben foglalkoztatottak száma: a Lenin Kohászati Művekben például a fizikai dolgozók 83 százaléka dolgozik már teljesítménybérben, s ez a szám tovább már nem is növelhető. Radnay József megállapította: fokozódott az a törekvés, hogy a vállalatok egy- egy ágazaton belül hasonló módon szabályozzák az egyes kérdéseket (például a felmondási és felmentési időt, a bérpótlékot), és csak ott legyen eltérés, ahol - ezt a vállalati sajátosságok valóban indokolják. Az is kitűnt, hogy egyre több helyen a munkakörtől függően állapítják meg a próbaidő hosszát, s terjed az a gyakorlat, miszerint a fizikai dolgozóknál is bevezetik a próbaidőt. Egy helytelen gyakorlatra is fény derült a vizsgálat során: sok helyen hibás a vezető állású dolgozók körének meghatározása. Általános tévedés, hogy a műszaki-gazdasági tanácsadókat, a csoportvezetőket és az osztályvezető-helyetteseket a vezető állásúak közé sorolják annak ellenére, hogy a jogszabály csak az osztály- vezetőket. illetve az ezeknek megfelelő, és az ezeknél magasabb beosztású dolgozókat minősíti vezetőnek. összegzésképpen rámutatott arra, hogy a kollektív szerződések rendszere tovább fejlődött, s az ma már nélkülözhetetlen része a munkaügyi szabályozásnak. Jelentős szerepe van a vállalatok önállóságának növelésében, s ugyanakkor az üzemi demokrácia érvényesülésének egyik legfejlettebb területe. A Zalai Kőolajipari Vállalat 658 millió forintos rekonstrukciójának második ütemében épül fel Zalaegerszegen az új atmoszférikus vákuumdesztillációs üzem. Az új üzemet, mely évi 400 ezer tonna olajat dolgoz majd fel, 1984 decemberében adják át rendeltetésének. A képen: a szakemberek helyére emelik a 25 méter magas, 2,8 méter átmérőjű atmoszférikus lepárlótornyot (MTI-fotó: Kis Ferenc felvétele — KS) n városkörnyéki irányítás tapasztalatai A békéscsabai és a békési Városi Tanács a város környéki községek vezetőinek évente szervez tanácskozást. A tapasztalatcsere jellegű megbeszéléseknek az új városkörnyéki irányítási modell létrejötte, 1975 óta egy- egy község a házigazdája. A városi, községi vezetők találkozóin a városkörnyéki területszervezés sikereiről, gondjairól cserélnek véleményt. Legutóbb november 13-án Muronyban rendeztek hasonló jellegű tanácskozást. Hazánkban 1981-ig ilyen új irányítási megoldást * vezettek be a városok több mint felénél, a községek 15 százalékánál. A Békés megyei tapasztalatok igen kedvezőek. A békéscsabai Városi Tanács 6, a békési 4 községben lát el felügyeletet. A városok és községek között minden különösebb jogi szabályozás nélkül sokoldalú kapcsolat jött létre. Mindemellett változatlan maradt a tanácsok önállósága. A testületek közötti mellé- rendeltség azonban így is jelentősen segítette a közös fejlesztési elképzelések kimunkálását. Ilyen lehetőség elsősorban az alapszükségletek kielégítésében, a közlekedés, szolgáltatás fejlesztésében, a lakásépítésben, a művelődési feltételek megteremtésében volt és van. A kisebb települések nemegyszer képtelenek a lakosság növekvő igényeit kielégítő, alapellátást szolgáló beruházásokra. A községek, valamint a város és a környezetéhez tartozó települések összefogására van tehát szükség. Ahhoz, hogy a város környéki községek lakossága ne csökkenjen veszélyes mértékben, mindenütt meg kell teremteni a városias alapellátás feltételeit. Ezért is fontos az ésszerűbb együttműködést segítő módszerek, formák kidolgozása. Ezt a tanácsok vezetői abban a meggyőződésükben is hangsúlyozták, hogy indokolt az új irányítási modell továbbfejlesztése. Ebben jelentős szerepet kapott már eddig is a város és város környéki községek tanácstagi csoportja, valamint a városkörnyéki koordinációs bizottság. A pénteki megbeszélés részvevői ennek szellemében foglaltak állást az 1982-re vonatkozó és véglegesítésre váró tanácsi költségvetések, fejlesztések kérdésében. » K. J. Középfokú ügyintézői képesítést szereztek A takarékszövetkezetek az utóbbi években mind szélesebb körű pénzügyi szolgáltatást látnak el. Olyan feladatokat teljesítenek, amelyek1 e szövetkezetek dolgozóitól sokoldalú szakmai ismereteket feltételeznek. A MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkársága ezért is szorgalmazza immár hosszabb idő óta a középfokú ügyintézői tanfolyam elvégzését. A legutóbbi ilyen szakmai tanfolyamot 22 hallgató most fejezte be, és vette át Galam- bosi László titkárságvezetőtől a középfokú ügyintézői képesítésről szóló oklevelet. A most végzettekkel együtt már 154 takarékszövetkezeti dolgozónak van ilyen képesítése. Akik jeles eredménnyel végeztek: Kovács Lászlóné, Szabó Józsefné, Köves Pálné, Abonyi Judit Kép, szöveg: Balkus Imre