Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-11 / 264. szám
i 1981. november 11., szerda ETC-im-fiTd Gádor István kilencven éves Ebben a felgyorsult világban, amikor nemcsak az idő futását érezzük oly sebesnek. hanem a művészetek stílusváltásai is itt peregnek el a szemünk előtt, bizony alig találunk olyan alkotó egyéniséget, aki méltónak bizonyul az alapítói rangra, akire rámondhatjuk, hogy egy bizonyos szépművesség első számú mestere. Nos, azért századunkban, és hazánkban is akad néhány ilyen kiválóság, köztük Gádor István, a modern magyar kerámia megteremtője. azt a természeti népek csecsebecséin is látni. Tehát erősen leegyszerűsítve, de ahol kell, ott annál inkább kidudorodnak, görcsölőd- nek a testtájak, a végtagok. Gádor István 1921-ben rendezte meg első önálló kiállítását, amely nagy, és — joggal mondhatjuk — műfajavató sikert aratott, hiszen a hazai közönség ezt látva győződhetett meg arról, hogy tényleg nemcsak tányérnak, leveses tálnak jó az agyag: valóságos művészi termék is készülhet belőle. Gádor István műtermében Gádor István Ásó című terrakotta szobra nemcsak mázzal, de különféle fémekkel is házasította a kerámiáit. Különösen az így készült halformái, tengeri állatai nagyon szépek. Mindezek után jogosnak tűnik, hogy a hivatalos elismerés sem maradt el: Gádor István Kossuth-díjas érdemes művész lett, 1962- ben pedig a világhíres velencei biennálén aratott nagy-nagy sikert. Munka- és kísérletező kedve azonban mit sem lohadt, és élete alkonyán ismét új korszakot nyitott; éppen azok a figurák kerültek ki a keze alól, amelyeket talán a legjobban ismer a nagyközönség. Ezek az olykor embernyi, vagy még magasabb kerámia-plasztikák a geometrikus alakzatok ötvözetei: hengerek, félhengerek. gömbök, miegyebek társulnak bennük, de úgy, hogy egyetlen egységként sugarazzák a harmóniát. (Van egyébként Gádornak egy óriási. harminc négyzetméteres faliképé is a százhalombattai munkás- szállón; ez domború és homorú körök, négyzetek csoportjából áll.) A most kilencven éve, 1891. november 11-én, a Pest megyei Kókán született szobrász — mert hiszen ez volt, s maradt is egy jó ideig a tanult szakmája — előbb Budapesten, az Iparművészeti Iskolában képezte magát, majd Bécsbe ment, ahol az úgynevezett Wiener Werkstatte, azaz a Bécsi Műhely látogatója, majd 1919-től annak bejegyzett tagja lett. Ott, az osztrák fővárosnak ebben az Európa- hírű intézményében ismerkedett meg a kerámiák újmódi készítésével, vagyis azzal az ábrázolási móddal, amely a korábban csak háztartási eszközök készítésére szolgáló agyagot választotta nyersanyagául. Eleinte — akárcsak műhelybéli társai — edényeket korongozott, ám ezek után a hagyományos külsejű tárgyak után hamarosan áttért a kisméretű állatfigurák kigyúrására, és ezekben aztán mind jobban megmutatkozott mintázó tehetsége. Ahogyan szakértő méltatói megfogalmazzák, valamiféle primitív expresszionizmus sugárzik e korai korszakból származó négylábúakból, mégpedig olyképpen, mint Mesterünk egy ideig még, úgymond, állatgyűjteményét gyarapította, majd visszapártolt az edényformákhoz, ám ekkor már nem annyira a formájuk, hanem a külső díszítésük érdekelte. Üjabb és újabb összetételű mázakkal kísérletezett, még a híres habán technikát is felelevenítette, amely — mint köztudomású — ónhamuból való mázzal teszi vízhatlanná a különben porózus cserepet. Az 1930-as években ismét szobrász lett Gádor István. Mégpedig jeles pályatársa, Goldman György példáját követve, aki elsősorban munkásalakjaival írta be nevét a magyar művészet- történetbe. Ám aztán újra felülkerekedett benne a keramikus, és ismét a kísérletezés évei, sőt évtizedei következtek. A felszabadulást követően egész sor váza került ki a keze alól, mégpedig olyan edények, amelyek külsején zömmel városképek házcsoportjai, zegzugos utcái sorakoznak. Még később az egymást ékesítő anyagok összepárosí- tásán fáradozott, vagyis S hogy ebben az óriási, s valóban műfajteremtő életműben van-e, lehet-e főmű? ízlés, tájékozottság dolga, de róla beszélgetve a legtöbben azt a porcelánból való repülő galambját szokták emlegetni, amely mintegy jelképe művészetének, hiszen egyszerre mutatja az anyagformálásban való jártasságot, Valamint azt. hogy áttört, elvont formákkal miképpen lehet megidézni egy valóságos természeti lény képzetét. A. L. Siklóson állandó kiállításon mutatják be Gádor István munkáit (MTI-fotó — KS) Az elismerés nem maradhat el! ,,A gyümölcs beérik” Egy kétegyházi kiállításról Az elmúlt héten egy figyelemre méltó kiállítás nyílt a kétegyházi Táncsics Mihály Művelődési Ház klubtermében. Csonka János és Vágó Béla amatőr festők tárlatát két héten át nézhetik meg az érdeklődők. Az elmúlt nyáron a kétegyházi művelődési ház a helyi gazdasági egységek segítségével amatőr képzőművészeti alkotótábort nyitott. A Kalcsó József festő- és iparművész vezette művésztelepen résztvevők az ott készült alkotásaikból akkor nagyszabású és érdekes, nemcsak formailag, de irányzatokban és a kiteljesedő tehetségek bizonyítására művészi felfogásban is sokszínű tárlatot rendeztek. Most e tábor két tagjának önálló bemutatkozására került sor. Csonka János a román és magyar ajkú nagyközségben él, kőfaragó. Alkotótársa,' Vágó Béla a közeli falu, Nagykamarás lakója, a gyulai posta műszerésze. A két munkásfiatal harmadszáz alkotással — Csonka elsősorban a napi aktualitásokat megörökítő, figyelemre méltó olajképekkel, Vágó pedig a hároméves NDK-beli tartózkodásának impresszióit megőrző portrékkal, akvarell tájképekkel — állt a közönség véleménye, ítélete elé. A kétegyházi nyári alkotótábort 1982-ben ismét megrendezik. Az előzetes tervek szerint — több megyei és járási intézmény, szerv, erkölcsi, vagy anyagi támogatásával — kétszer kéthetes lesz a telep június—július hónap fordulóján. A jelentkezők szándékuk szerint két vagy négy hetet tölthetnek el a festő, szobrász és grafikus stúdiumokon. A nemrégiben megnyílt kamaratárlat azt is igazolja, hogy érdemes volt Kétegvházának vállalnia az amatőrművészeti al- kot.ófáborral járó Gondokat. Lassan h°érik a gvümölcs . . . Érdé- mes a folvtatá.. (Nemesi) Továbbképzések közlekedőknek A TIT Békés megyei Szervezete és a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács az 1981/82-es évadban közlekedési szabadegyetemet szervez a gépjármű ügyintézők és a gépkocsielőadók részére. A szabadegyetem nyolc, kétórás előadásból áll, amelyeken a résztvevőknek az általános ismeretek mellett a legújabb rendelkezésekről, követelményekről tartana^ előadásokat, konzultációkat. Ar érdeklődők november 10-ig jelentkezhetnek a TIT megyei Szervezeténél. Hivatásos gépjárművezetők és erőgépkezelőknek ismeretterjesztő előadássorozatot szerveznek decembertől májusig. A résztvevők az általános közlekedési ismeretek mellett baleseti statisztikai adatokról, deffenzív vezetésről, vezetéstechnikáról, a közlekedési morál kérdésköréről hallgatnak előadásokat filmmel és diafilmmel szemléltetve. Magán gépjárművezetők és erőgépkezelők számára is szerveznek tanfolyamokat, ugyancsak decembertől májusig. A képzés 8 órája alatt az előbb felsorolt témakörökben tájékozódhatnak a hallgatók. A TIT és a KBT fogathajtóknak is indít tanfolyamot decembertől májusig. Ezen a résztvevők az általános közlekedési ismeretekről és a vezetéstechnikáról hallhatnak. k. A z általános iskolai test- nevelés és sport döntő jelentőségű az ifjúság, a felnövekvő nemzedék fizikai állapotában, az egészséges életre nevelés és sport iránti készségek, szokások kialakításában. A testnevelés sportmozgalmunk alap" vető fontosságú területe. Színvonala, szervezettsége befolyásolja az egész sport fejlettségi szintjét, tömegméretű kiszélesedését. Az utóbbi években tett nagy jelentőségű párt- és állami határozatok mutatják, hogy az ifjúság edzettségének, fizikai felkészültségének fokozása, testnevelésének és sportjának fejlesztése nem csupán sport,' hanem társadalompolitikai ügy. Az iskolai testnevelés és sport kérdéseiben tett intézkedések kedvezően hatottak iskoláink nevelő-oktató munkájára, személyi és tárgyi feltételeinek alakulására, továbbá a tanórai, tanórán kívüli testnevelés és sporttevékenység részvételére. Ez utóbbit elősegítette az, hogy az 1978—79-es tanévtől került bevezetésre a korszerű igényeket kielégítő elvek érvényesítésével az új úttörőolimpia versenyrendszere. A korszerűsített versenyrendszer sürgető igényként jelentkezett — a részvevők körének szélesítése a versenyek, vetélkedések számának növelése, valamint a tanórán kívüli testnevelés és a versenyeztetés egymásra épültségének kialakításában. A korszerűsített úttörőolimpia szélesedett az iskolák közötti versenyekkel. Az úttörőolimpia körzeti versenyeinek tartalma a tanórák és tömegsport-foglalkozások mozgásanyagára épül. A versenyeztetés a felkészülés része lett, ezzel lehetőség adódott a tanórai és tömegsportmunka részére is. A több fordulós körzeti versenyek kitöltik a tanév legnagyobb részét — szeptember, május —, s ezután a körzetek legjobbjai kieséses rendszerben folytatják a versenyeket az országos döntőig a különböző sportágakban. A körzeti versenyek elindulásával megváltozott az általános iskolák sportélete. A sorozatversenyek megnyitották az iskolák kapuit az úttörőolimpiai versenyzők, vendégcsapatok • előtt. Az érdeklődés megnyilvánult az iskolaigazgatók, a nevelőtestületek tagjai, szülők, sportegyesületek szakemberei és a nem versenyző iskolai tanulók részéről is. Pozitívan értékelhető, hogy megyénk iskoláinak nagy része több sportág iránt érdeklődött és nevezett a körzeti versenyekre. — A korszerűsített verseny- rendszer döntő jelentőségű célokat tűzött ki a felnövekvő nemzedék fizikai állapotának javítására, az egészséges életmódra nevelésben, a testnevelés és sport iránti készségek kialakításában. A tanulóifjúság széles körű bevonása a versenyrendszerbe, és a tanév teljes időtartamában szervezett versenyek jól szolgálják e célkitűzések megvalósítását. Megyénk általános iskoláinak többsége igyekszik a célok megvalósításáért dolgozni a meglevő személyi és tárgyi feltételek alapján. Az elismerés nem maradhat el az alábbi iskolák vezetése, nevelőtestülete és testnevelő tanárai iránt, akik az úttörőolimpia verseny- rendszerében a felkészítés és versenyzés folyamatában a tanulóifjúság fizikai állapotát, teljesítményét és sporteredményét növelték értékes magatartási-szabályozó, közösségi érzelmeket formáló hatással, mely szervesen illeszkedik az iskola nevelőoktató munkájához. Békéscsaba 1. sz., 10. sz., József Attila, szlovák taní- tású, Gerla, Gyula 1. sz., 2. sz., 3. sz., Kamut, Kétsop- rony, Békés 3. sz., Orosháza 2. sz., 3. sz., Újkígyós, Elek (magyar), Szeghalom Vigh Matild, Körösladány, Déva- ványa 1. sz., Füzesgyarmat, Vésztő, Gyoma 2. sz., End- rőd, Békésszentandrás, Szarvas 1. sz., 2. sz., 3. sz., Csorvás, Gádoros, Nagyszénás, Medgyesegyháza, Mező- kovácsháza 1. sz., Mezőhegyes, Battonya 2. sz., Dombegyház, Sarkad 1. sz., Szeghalom Sebes György általános iskolák. B ízunk benne, hogy lelkesedésük, elkötelezettségük tovább tart, és a tehetséges tanulókat tudatosan irányítják a békéscsabai Rózsa Ferenc és a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumba, ahol eredményesen működő testnevelés szakosított tantervvel működő osztályok vannak. Testnevelési és sportmozgalmunk előrehaladásának kulcskérdése az iskolai testnevelés fejlődésében, valamint a diáksport és az ifjúság tömegsportjának szélesebb kibontakoztatásában van. Azt kívánjuk elérni, hogy minél több gyermek rendszeresen érezze a vetélkedés, a sportolás örömeit, ismerje meg a siker érzését, növelje a rendszeresen sportoló fiatalok táborát. Gaál Géza megyei iskolai sportfelügyelő MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Kerekes András jegyzete. 9.06: Romantikus kórusművek. 9.43: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Szimfonikus zene. 12.35: Környezetvédelem a Német Demokratikus Köztársaságban. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene. 15.10: Jean Pierre Rámpái fUVOláyiú15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Alekszandrov: Poéma Ukrajnáról. 16.27: Farkas Ferenc kamarazenéjéből. 17.07: A szervezők megszervezése — avagy, akasztják a hóhért?! 17.35: Népzenei Hangos Újság. 19.15: Udvardy Tibor két operettdalt énekel. 19.25: ..Szép vagy. Alföld ...” 20.35: Salzburgi ünnepi játékok, 1981. Verdi: Falstaff. 22.20: A hatodik ünnep. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.21: Mendelssohn: f-moll szimfónia. 0.10: Sipos Péter táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalkórusok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Nóták. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: Visszapillantás az elmúlt nyár popzenei eseményeire. 22.33: Lakatos Antal népi zenekara játszik, Csanádi György nótáka.t énekel. 23.20: Magyar operaénekesek — operettszerepekben. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A Szovjet Rádió új felvételeiből. 10.33: Barokk operaáriák. 11.05: A Dunánál. 11.25: A Kinks együttes 1979-es koncertlemeze. 12.08: Zenekari muzsika. 13.54: Maurizio Pllini zongorázik. 15.00: Mignon. 15.48: Purcell: Óda Szent Cecília napjára. 16.47: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Beethoven-művek. 18.35: Operaáriák. 19.05: A Berlini filharmonikus zenekar hangversenye. 20.24: Külföldi tudósoké a szó. 20.39: Dzsesszfelvételeinkből. 21.22: Eszmecsere a hagyomány- ápolásról. 21.52: Virágh Endre orgonahangversenye. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Duanne Eddy gitározik. 17.15: Utazásaim vasúttal. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Új felvételeinkből. A jászsági ÁFÉSZ kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő : Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel a Teach In együttes és Éva Pilarova. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Földrajz. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.50: Stop! 9.55: Delta, (ism.) 10.20: A hét aranyember, (ism.) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 14.20: Iskolatévé. Fizika. (ism., f.-f.) 14.50: Bohóc a falon, (f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Frans Hals. 16.50: Esküvő Weltzzowban. 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.25: Mérlegen. Szerelemről, párválasztásról, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: ,,A megsebzett bolygó.” 20.25: Tisztes úriház. (f.-f.) 22.15: Ízlések és pofonok. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.0Í: Bulgária—Ausztria. Labdarúgó VB-selejtező mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 21.45: Tv-híradó 2. 22.05: Mérlegen, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Zenei hírek. 17.55: Népdalok. 18.20: Az egészséges életmód. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.45: Nőkről nőknek. 20.25 • Harcban a békéért. 20.55: Szülőföldünk. Japán tilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.30: Tv-napló. 17.45: Örökzöld. 18.15: A zászló alatt. 18.45: Zenei arckép: Dusán Stu- lar. 19.15: Rajzfilm. 19.20: Villanófény. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szerdai válogatás. 21.15: A forradalom emlékművei: Leskovac. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Milyen a mai diákunk. 19.15: Kis szórakoztató-zenei koncert. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: Frederik és Veronika. 21.35: Huszonnégy óra. 21.55: Szerelem falusi módra. SZÍNHÁZ 1981. november 11-én, szerdán este 19 órakor Békéscsabán: Boldog születésnapot ,,B” bérlet (Klubszínház) 1981. november 11-én, szerdán délután 15.30 órakor és este 19 órakor Orosházán: Tévedések vígjátéka 1981. november 12-én, csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Déryné-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Languszta reggelire, 8 órakor: Skorpió. Békéscsabai Szabadság:, de. 10 és du. 4 órakor: Zűrzavar a fellegekben, 6 és 8 órakor: A fekete kalóz. Békéscsabai Terv: Az Olsen banda boldogul. Gyulai Erkel: Isten hozta Mr. . . . Gyulai Petőfi: 3 órakor: A gejzírvölgy titka, 5 és 7 órakor: Ballada a katonáról. Orosházi Partizán: Az áldozat.
