Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-05 / 260. szám
o 1981. november 5., csütörtök „Az oktatásban elsődleges feladat: a tartalmi megújulás” A közoktatás fejlesztésének kérdései címmel kétnapos tudományos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. Mint arról már hírt adtunk, a tanácskozás első napján bevezető előadást tartott Pozsgay Imre művelődési miniszter. Előadásának összefoglalóját az alábbiakban közöljük. A szaKmában helyezkednek el Helyzetjelentés a gyomai cipőipari szakközépiskolából Pozsgay Imre elöljáróban hangoztatta: a közoktatás távlati fejlesztésének programját a társadalom nyilvánossága előtt', a közvélemény javaslatainak figyelembevételével kívánja kialakítani a tárca vezetése. A fejlesztési koncepciót tartalmazó dokumentumtervezetet ez alkalommal bocsátják első ízben vitára, s a. szakma képviselőinek a tanácskozáson elhangzó észrevételeit összegezve formálódik majd tovább a program, hogy később az illetékes párt. és kormányzati szervek elé kerülhessen. A továbbiakban — utalva arra, hogy oktatási rendszerünk a társadalom figyelmének középpontjában áll — rámutatott: a bírálat, a jobbító szándékú kritika elengedhetetlen feltétele az előrehaladásnak, ám csupán akkor érheti el célját, ha a fejlődés, a szükséges változtatások alapelvei tisztázottak, s megfelelő kiindulást adnak az együttgondolkodáshoz. — A fejlesztési koncepció ’ kialakításakor döntő kérdés, hogy az oktatás az egyszeri, gyökeres reform bevezetését, vagy önmaga folyamatos megújítását válassza —- állapította meg Pozsgay Imre, majd rámutatott: mai iskolarendszerünkben is számos kiaknázatlan .lehetőség rejlik, hiszen a jelenlegi keretek sem gátolják, hogy jó diákközösségek alakuljanak ki, fejlődjenek az intézményekben, s munkájukat kiválóan végző nevelők kerüljenek az iskolákba; a mai pedagógiai követelményeknek megfelelő tantervek és tankönyvek szolgálják az oktatást. A jelenlegi keretek alkalmat adnak továbbá a neveléstudomány fejlesztésére, az iskola és a család kapcsolatának javítására egyaránt. Mindez azt jelzi, hogy iskolarendszerünk gyökeres „felforgatása” helyett a ma is működő keretek folyamatos korszerűsítése, s a változó követelményekhez igazítása a járható út. A tartalmi megújítás az elsődleges tehát, ennek függvényében változhatnak csupán a formák is — hangsúlyozta. A távlati fejlesztés elveiről szólva leszögezte: oktatásunk elsődleges feladata, hogy magasabb színvonalon elégítse ki a társadalom egyre növekvő szakemberszükségletét. — A fejlesztés során hoszszú távon is kitüntetett figyelem illeti az általános iskolát, mint a műveltség megalapozásának döntő fontosságú színterét — mondotta a továbbiakban. — A középfokú képzésben a szerkezetileg egységes, de a ké- pességek_ fejlesztését és a képzés irányait tekintve differenciált rendszer megteremtése kívánatos. A távlati fejlesztés céljaként ma már reálisan megfogalmazható, hogy" fokozatosan váljék általánossá a 18 éves korig tartó iskolázás, a középfokú végzettség. A felnőttoktatás pedig a szakmai át- és továbbképzés egyre elterjedtebb módja lesz. — A fejlesztési elképzelések szeíves része a közoktatás irányításának korszerűsítése is. Ennek útja az, hogy a túlszabályozó, a pedagógiai munkát is államigazgatási módszerekkel befolyásoló gyakorlattól megszabadulva erősítsük az iskolák önállóságát, szélesebb döntési jogkört adjunk a tantestületeknek a szakmai kérdések megítélésében, beleértve ebbe a megújítást szolgáló kísérletek szabadságát is. Alapvető javításra szorul pedagógusképzésünk rendszere. A leendő oktatókat úgy kell felkészíteni hivatásukra, hogy az ifjúság nevelésének, képzésének valamennyi alapvető tevékenységi formájában részt tudjanak venni, s munkájukban a legkorszerűbb tudományos ismereteket hasznosítsák. — Az iskola növekvő társadalmi szerepét csak a feladataink elvégzéséhez szükséges feltételek, eszközök birtokában töltheti be. Ehhez — a távlatokat tekintve — az oktatási rendszer anyagi feltételeinek nagymértékű javítására . van szükség — állapította meg Pozsgay Imre. Végezetül arról szólt, hogy a hosszú távú fejlesztési elképzeléseiket az iskola mai, mindennapos problémáinak megoldása mellett, azokhoz igazodva kell kialakítani, hiszen a jelenleg időszerű feladatok — az ötnapos tanítási hétre az áttérés, az általános iskolák hálózatának bővítése, tartalmi munkájuk korszerűsítése, s a következő években a középfokú oktatásban „tetőző” demográfiai hullám —mindmind halaszthatatlan, ösz- szehangolt és alapos intézkedéseket kívánnak az ágazat vezetésétől. Tizennégy esztendeje bővült a gyomai gimnázium szakközépiskolai oktatással, s az ide iratkozó tanulók cipőipari szakképzést kapnak. Fekete Antal igazgató erről a másfél évtizedről beszélve azt tartja jelentősnek, hogy a szakközépiskolában végzett tanulók legnagyobb része a szakmában helyezkedik el, vagy a szakmában tanul tovább. A legutóbb az 1981-ben érettségizett 17 fiatal közül hárman a könnyűipari műszaki főiskolára nyertek felvételt, a többiek — kettő kivételével — a cipőiparban helyezkedtek el. Nyolcán az ENCI-ben, mások a szegedi cipőipari szövetkezetben és a tiszakeszi Minőségi Cipőgyárban. Ezzel a gyárral különösen jó az iskola kapcsolata, egyik üzemvezetőjük szintén Gyomén tanult. A szakközépiskolákat végzetteket általában középművezetőként alkalmazzák, és az első félév Vetélkedő Szarvason (Tudósítónktól) A szarvasi városi KlSZ-bizott- ság és a művelődési központ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából november 3-án, kedden politikai vetélkedőt rendezett a Krecsma- rik Endre Üttörőházban. A vetélkedőn 12 városi KlSZ-alap- szervezet 3—3 fős csapata vett részt. A vetélkedő három kérdéscsoportból állt: az 1917-es orosz forradalmi helyzet, Magyarország a felszabadulástól napjainkig és a napi világpolitikai helyzet. A 730 forintos könyvutalványt, amely az első helyért járt, a Szarvasi Állami Tangazdaság I-es_ számú csapata, a második helyezéssel járó 500 forintos könyvutalványt a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet 1-es számú csapata, a 250 forintos harmadik díjat pedig az ÁFÉSZ fiataljai nyerték el. A zsűri különdiját a szakmunkás- képző intézet és a gimnázium csapata kapta. Kovács Pál után keresetük eléri a 3 ezer forintot. Az iskola és az üzemek kapcsolata tehát jó. Legutóbb például a Minőségi Cipőgyár társadalmi ösztöndíjat adott a szakközépiskola egyik növendékének, az ENCI-vel pedig már hagyományos a munkakapcsolat, habár újabban azEnd- rődön épült tanműhely kihasználásával kapcsolatban némi gondok is felmerültek. Az új tanműhely építési feltétele volt, hogy az ENCI szakmunkástanulóinak oktatása mellett a gyomai szakközépiskola tanulóinak gyakorlati oktatását is segítik. Ez annál inkább fontosabb, mert Gyomán, a gim-. náziumban két kis helyiség áll csak a gyakorlati munka rendelkezésére, gépeik is elavultak. A felsőrészkészítők oktatását ettől függetlenül a gyomai műhelyben tartják, viszont az úgynevezett „aljarész-készíA Békéscsabai 11-es számú Általános Iskolában november 27- én nemzetiségi napot tartanak. A rendezvényről Kökényessi Tibor, az iskola igazgatója és Somogyi Józsefné, a szlovák nyelvtanárok munkaközösségének vezetője tájékoztatott bennünket: Elmondták, hogy az iskola 780 tanulója közül több mint 300 tanulja a szlovák nyelvet. A nemzetiségi nap célja kettős: egyrészt a szülők megismerkedhetnek a nyelvoktatás módszereivel, másrészt ösztönözni szeretnének a nemzetiségi kultúra elsajátítására. Ehhez igazodik majd a nap programja is. Délelőtt nyílt tanítási órákat tartanak a második, illetve a hatodik osztályban, a szünetekben tés” színvonalas bemutatá- sára-oktatására csak az ENCI új tanműhelyében lenne lehetőségük, ebben azonban még nem született megegyezés az iskola és az ENCI között. Feltehető azonban, hogy mielőbb áthidalják a nehézségeket, hiszen az ENCI és a gyomai középiskola közötti együttműködési szerződés is a hosszú időre visz- szatekinthető jó és megértő kapcsolatokra utal. Magától értetődik, hogy az új tanműhelynek nemcsak a szakmunkásképzést, hanem a szakközépiskolai képzést is szolgálni kell. A gyomai cipőipari szak- középiskolában 1967. óta 250-en végeztek, idén az első osztályba 39-en iratkoztak be. A fiatalok nagy érdeklődést tanúsítanak a cipőipar iránt, és ez mindenképpen indokolja az iskola pedig mini kiállítás tekinthető meg békéscsabai szőttesekből. A délutánt a Ki tud többet Szlovákiáról? vetélkedő nyitja meg. Az iskolai év befejezésekor évek óta kirándulásokat szerveznek a gyerekeknek Szlovákiába, az eredményes szerepléshez az ott szerzett ismereteikre is szükségük lesz. A vetélkedőt követően előadás hangzik el a békéscsabai szlovák szokásokról. A rendezvény befejező részében a színes műsorösszeállításban népi tánc, bábjáték és vidám jelenet szerepel. Az idén szerzett tapasztalatok felhasználásával a jövőben evenként szerveznek hasonló rendezvényeket. Szeretnék ezzel is feleleveníteni á szlovák kultúra hagyományait. j HANGSZÓRÓ Szolgáljuk ki egymást Magad uram, ha szolgád nincs! — tartja a közmondás. Ez a régi igazság azonban ma már elavult. Ugyanúgy, mint ahogy elavult a szolgál szó kellemetlen mellék- zöngéje, és a hétköznapibb hangulatú szolgáltatás kifejezéssé szelídült. Nincs manapság falun sem olyan család, vagy csak elvétve akad, amelyik legalább egyszer- kétszer évente ne venné igénybe a szolgáltatóipar valamelyik ágát. Ezért többé- kevésbé mindenkit érintett az az interjú, amely kedden késő este hangzott el a Kossuth rádióban. A félórás műsor nemcsak közérdekű, de aktuális is. Épp a közelmúltban születtek meg azok a rendeletek, amelyektől az oly sokat szidott szolgáltatás minőségének javulását várjuk sokan. Csakhogy az új rendeletek sohasem hoznak egycsapásra változást, különösen ilyen kényes, a közvéleményt élénken foglalkoztató területeken. Hiszen azokat a kisvállalkozásokat, kisvállalkozókat ösztönzik így, akik pár évtizede állnak már a társadalmi érdeklődés, s valljuk be, nem ritkán az ellenszenv gyújtópontjában. De ez csu- pá/i a kérdés egyik oldala. Farkas Zoltán interjúalanya, Simán Miklós, aki a Központi Szolgálatfejlesztési Kutató- intézet igazgatója, nagyon reálisan látja a gondokat. Igaz, hogy az új rendelkezések lehetővé teszik kisebb egységek létrejöttét, s ez előreláthatólag javítja a minőséget, megszünteti a centralizálás okozta rugalmatlanságokat— mondta —, de újabb gondokat is felvet. Például az adózás, vagy a minőségellenőrzés kérdését. Aztán: mi lesz, ha minden jó szakember elmegy magánkisiparosnak, hiszen úgy többet kereshet? Ha a kisipar kerül szóba, az emberek mindig horribilis összegekre, kevés munkával szerzett, nagy jövedelmekre gondolnak. Minden társadalmi előítéletnek van alapja, s ha ez az alap megváltozik, lassan formálódni kezd utána a közvélemény is. Mert a sok és jó munkával szerzett magas jövedelem már nemigen szúr senkinek szemet. A sajtó, a tv, a rádió elsőrendű közvéleményformáló intézmények, tehát fontos előkészítői, elfogadtatói egy- egy nagy horderejű rendelkezésnek. Farkas Zoltán érdekes, az őszinte problémafeltárás igényével készült interjúja fontos láncszeme lehet annak a folyamatnak, melynek végeredményeként beépül hétköznapi életünkbe ez az új rendelet. —gubucz— támogatását, segítését. (s-n) Tímár Imre szakoktató a IV. osztályos lányokkal a kaptafára-foglalást és a talpbéléselőkészítést gyakoroltatja Fotó; Fazekas László Szlovák nemzetiségi nap Békéscsabán MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Rossini: Különös félreértés. 9.39: Alekszandr Tvardovszkij versei. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Népdalok, néptáncok. 11 20 • A Válaszolunk hallgatoink- ' nak különlkadása. 11.40: Gondolatok a mexikói költészetről. .. 12.35: Két otthon kozott... a Baranyában. 12.50: Kedves lemezeim. 13.55: Szabadpolc. 14.25: Népdalok. 14.46: Kóruspódium. 15.10: Magyarán szólva . . . 15.25: Csiribiri. 16.05: Magyar előadóművészek. 17.07: Kitüntetettek. 17.32: A Szovjet Rádió napja. 17.57: Vörös Sári nótákat énekel. 19.15: A Szovjet Rádió napja. A sztaniolpapir. 20.07: Részletek Offenbach operettjeiből. 20.45: A zene nem ismer határokat. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz pere külpolitika. 22.30: Pablo Casals felvételei. 23.09: Zenekari muzsika. , 0.10: Blum József táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Fúvósindulók. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Rehabilitált városmag. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Martin Frey zongoramuzsikájából. H.00: Színe — java. 16.00: Diákfélóra. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Szociológiai figyelő. 21.08: Kabarécsütörtök. 22.08: Nóták. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.á0: Itzhak Perlman Kreisler- átiratokat hegedül. 10.00: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Liszt-lemezét. 11.05: Vokális zene. 12.30: Mozart: A-dúr klarinétötös. 13.07: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 14.00: A bagdadi borbély. 14.59: A Szovjet Rádió napja. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikus mérkőzések mindenfelé. 16.55: Popzene sztereóban. 17.50: Nyikolaj Gyemingyenko zongorázik. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-hang- versenye. Közben: kb. 20.25: Tizenöt köztársaság — tizenöt költemény. Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.35: Operakettősök. 22.06: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó'. A Chilly együttes énekel. 17.10: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.25: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. Zenei ajánlóműsor. 17.45: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.50: Melina Mercuri felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. v 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló. lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 9.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 9.30: Rajz. (Ált. isk-. 1—4. oszt.) (ism.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 5—8. oszt.) (ism.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) (ism.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 11.30: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.05: Iskolatévé. Deltácska. (ism., f.-f.) 14.25: Rajz. (ism.) 14.40: Környezetismeret, (ism.) 15.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.30: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Itália múzeumaiban, (ism.) 16.30: Reklám, (f.-f.) 16.35: A háború hosszú útjai, (f.-f.) 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Hipp-hopp. 18.00:..........ez hozzátartozik az életemhez...” (f.-f.) 18.25: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: ..A megsebzett bolygó.” 20.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 20.55: Telesport. (f.-f.) 21.35: Fiatalok órája. 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Reklám, (f.-f.) n. MŰSOR 17.05: Iskolatévé. Angol nyelv. 17.20: Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: Bp. Honvéd—FC Barcelona. BEK férfi kosárlabda-mérkőzés. A szünetben: Reklám. (f.-f.) 19.20: A jó szerszámok és a ross7 asztalos. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A macska. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Reklám, (f.-f.) 21.50: Szemle, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.00: A zene kapuinál. 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-hiradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Politikai fórum. 19.50: Fiatalok órája. 20.35: Az ember eredete. (Tudományos, folytatásos film, 1. rész.) 21.25: A kert virágai, (Ifjú népi muzsikusok műsora.) 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Furcsa család vagyunk- mi. 18.15: Tv-naptár. 18.50: Eurogól. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párhuzamosok — külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 21.45: Tv-napló. 22.00: Komoly zene. n. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 23.00: Huszonnégy óra. színház 1981. november 5-én, csütörtökön délután 15 órakor Békéscsabán: Tévedések vígjátéka Németh L.-bérlet 1981. november 5-én, csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: Tévedések vígjátéka Szentpétery-bérlet 1981. november 7-én, szombaton este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Petőfi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis rendőr nagy napjai, 6 és 8 órakor: Isten hozta Mr. . . . Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Bosszúvágy. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A Kreml toronyórája, 4 és 7 órakor: Katasztrófa földön-égen I., H. rész. Békéscsabai Terv: Nevem: Senki. Gyulai Erkel: Bátor emberek. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Fehérlófia, 7 órakor: A keselyű három napja. Orosházi Béke: A kölcsönkért gyufa. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Ballada a katonáról, fél 6 és fél 8 órakor: Vérvonal. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A félhold árnyékában I„ II. rész.
