Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
1981. november 4., szerda o Az óvoda: lépcső az iskolához Új könyvek A szovjet könyv ünnepi hete Két oka is van annak, hogy az utóbbi másfél évtizedben az óvodai nevelés a társadalmi érdeklődés homlokterébe került. Az első ok szociális jellegű: a nők tömeges munkavállalása elodázhatatlanná tette a kisgyerekekről való intézményes gondoskodás kiterjesztését. A második indíték pedagógiai és oktatáspolitikai: a tanköteles korba lépő gyerekek módszeres fölkészítése az iskolai életre. Napjainkban Európa-szerte nagy .elismerést vált ki a magyar óvodai ellátás fejlődése. Kevés ország büszkélkedhet ugyanis azzal, hogy a három-hat éves gyerekek 90 százaléka óvodába járhat. Nálunk a nagy változás tíz-tizenöt év alatt ment végbe. A második világháború előtti utolsó békeévben, 1938- ban az óvodás korú gyerekeknek mindössze 23 százalékát fogadták be az óvodák, és még húsz év múltán is csak 30 százalékos ellátottság szerepel a statisztikában. Aztán következik egy lendületes évtized, 1968-ra elérjük az ötven százalékot. Az utolsó tíz-tizenkét év fejlődése pedig egyenesen imponáló, végén a 90 százalékkal. — De milyen áron? — kérdezheti az az olvasó, aki nemcsak a meredek ívű számsorokat ismeri, hanem az óvodák zsúfoltságáról is hallott egyet s mást. Némiképp indokolt az ellenvetés. ' Sok gyereknek még ma is csak úgy jut hely az óvodában, hogy a többieknek egy-’ kicsit összébb kell húzniuk magukat. Ahová eredetileg száz gyereket vártak, ott ma nemegyszer százhúsz, száznegyven is szorong. Egy tavalyi statisztikai kimutatás szerint óvodáink 124 síázalé- kos helykihasználtsággal dolgoznak. A Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályán úgy ítélik meg, hogy óvodáink felében jók az elhelyezési körülmények, a másik felében viszont nagy a zsúfoltság. És még így sem tudunk minden fölvételi kérelemnek eleget tenni, szerencsére azonban évről évre csökken a helyhiány miatt elutasított jelentkezők száma. Két évvel ezelőtt országosan 41 ezer szülő kapott nemleges választ kérelmére, tavaly 25 ezer, s az idén már 20 ezer alá esett a számuk. Gond az is, hogy a demográfiai hullámzás és a népesség mozgása nehezíti a tervezést. Jórészt ezzel függ össze az óvodák egyenlőtlen területi megoszlása. Az óvodás korú gyerekek hat-hét százaléka olyan kis településen él, ahol egy csoportra való sem gyűlik össze belőlük. A falusi óvodákban általában kényelmesen elférnek a gyerekek, a nagyvárosi lakótelepeken viszont igen nagy a zsúfoltság, noha ez idén egy-két helyen javult a helyzet. Az egész országra kiterjedő óvodai hálózat kiépítésével párhuzamosan megújult az óvodai nevelőmunka is. Tíz évvel ezelőtt a minisztérium új nevelési program bevezetését írta elő, amely szerint az óvodai tevékenység alapvető célja az iskolára való felkészítés, természetesen figyelembe véve a kisgyerekek életkori sajátosságait. A mai napig ennek a dokumentumnak az alapján folyik óvodáink pedagógiai munkája. A hajdani „gyermekmegőrző” intézmény ma már fontos lépcsőfok az általános iskolához. Senkit se tévesszen meg az utóbbi mondat! A nevelés korszerűsítése ugyanis nem azt jelenti, hogy gyermekeink életéből száműztük volna a játékot. Az óvoda továbbra sem vállalja magára az iskola feladatkörének egy részét, ellenben úgy elégíti ki a gyerekek érdeklődését, úgy nyújt számukra tapasztalatszerzési • lehetőségeket, úgy fejleszti közösségi szokásait, értelmi képességüket, vagyis egész személyiségüket, hogy majd zökkenő nélkül indulhassanak az iskolai életbe. Ez a korszerűsítés lényege. Végeredményben az óvodai nevelésben a játék, a munka, az oktatás oly módon alkot egységet, hogy nem szorul háttérbe a játék elsődlegessége. Eredményvizsgálatok, jelentések, jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy az óvoda sikeresen megoldja a reá háruló új feladatot, leginkább azonban az első osztályban tanítók a megmondhatói, hogy a mai óvodások — kivéve az alig-alig iskolaérett fiúkat, leányokat — menynyivel többet hoznak magukkal az iskolába, mint a régiek. Főleg akkor, ha rátermett nevelő volt az óvónőjük. Mert a pedagógiának ezen a területén is elsősorban az emberen áll vagy bukik minden, nem a tárgyi viszonyokon. Az áldozatkész, jól fölkészült, mosolygó óvónőn, aki akkor számíthat igazán eredményre, ha a család minden esetben együttműködik véle. P. Kovács Imre Értékelték a Múzeumbaráti Kör egyéves munkáját November 1-én, 11 órakor tartotta a Békés megyei Múzeumbaráti Kör ez évi közgyűlését Békéscsabán. Az évente megtartott rendezvény egyben az országos múzeumi és műemléki hónap Békés megyei eseményeinek záróprogramja .volt. A megjelenteket Kovács Gábor, a baráti kör titkára üdvözölte, majd első napirendi pontként rövid beszámolót tartott az egyéves tevékenységről. A Békés megyei Múzeumbaráti Kör sikeres évet mondhat magáénak. Ezt mutatja a taglétszámban és a baráti kör anyagi helyzetében bekövetkezett pozitív változás, valamint a rendezvények és a résztvevők számának növekedése. Jelentős változást hozott a Gyulán megalakult 4 múzeumbaráti szekció, a Várbarátok Köre, a díszítőművész és a cigányügyi szekció, valamint a Kohán Baráti Kör. Jelenleg a megyei múzeumbaráti körnek 348 tagja van. Az 1981-es évben számos előadásra és egyéb rendezvényre került sor. Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Békésen összesen 5 néprajzos, 2 régészeti, 2 természet- tudományos és 1 képzőművészeti témájú előadás hangzott el. A programot gazdagították a kirándulások (vésztő—mágori ásatások, valamint a nyíregyházi országos népművészeti kiállítás megtekintése), és a gyűjtőmunkával egybekapcsolt szakmai szekcióülések. (A cigányügyi szekció tagjai Végegyházán, Sarkadon és Szarvason vettek részt 1-1 napos, anyaggyűjtéssel egybekötött találkozón.) A beszámoló után két előadás hangzott el. A beérkezett helytörténeti pályamunkák közül Hentz Lajos „A mezőberényi jobbágyok robotszolgálata a XIX. század első felében” címmel, Dedinszky Gyula „Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő” címmel ismertette pályamunkájának lényegét, kutatói módszerét. Az előadások után elbírálták a helytörténeti és néprajzi pályamunkákat és átadták a díjakat. A beérkezett 10 helytörténeti pályamunkáról dr. Czeglédi Imre, a Munkácsy Mihály Múzeum történeti osztályának a vezetője, a 6 néprajzi munkáról dr. Tábori György nyugalmazott múzeumigazgató mondott szakmai véleményt. A 15 díjat, illetve pénzjutalmat dr. Grin Igor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgató- helyettese adta át. A múzeumok nyitva tartása A Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ közli, hogy november 7-én, szombaton és 8-án, vasárnap az ország múzeumai nyitva tartanak, míg 9-én és 10-én valamennyi kiállítási intézményben szünnap lesz. Immár hagyományos nálunk, hogy minden év novemberének első hetében külön figyelmet szentelünk az orosz-szovjet irodalomnak. A szovjet könyv ünnepi hetének szoktuk nevezni ezt az eseménysort. Ez alkalommal koncentráltan figyelünk a Szovjetunió sok nemzetiségű irodalmának gazdag termésére. Hogy a termés mennyire gazdag, elegendő csupán a magyarul megjelent könyvekkel illusztrálni: egyedül az elmúlt évben 195 művet adtunk ki — közel 3 millió példányban. Ebből az irodalomtudományi, szép- irodalmi művek példányszáma megközelítette a 2 milliót, de gazdagon válogattak a magyarországi kiadók az államtudományi művekből (33 mű), hasonlóképpen a műszaki, technikai kiadványokból (20 mű, megközelítőleg 80 ezer példányban). A sort lehetne folytatni, összegzésül a számokból: csupán az elmúlt húsz évben az orosz és szovjet művekből Magyar- országon 3505 jelent meg, megközelítőleg 45 millió példányban. A szovjet könyv ünnepi hetének számos rendezvénye lesz az országban. Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a már hagyományossá vált szovjet könyvkiállítás — a szovjet könyvkiadás legfrissebb termékeiből." De vidéken is szinte felsorolhatatlan azoknak a rendezvényeknek a száma, melyek túlnőnek a helyi megmozdulások adta lehetőségeken. Az események (a rendhagyó irodalomórák, a kiállítások, az irodalmi estek) mellett, vagy talán inkább előtt fontosak azok a művek is, amelyek nemrégiben kerültek a könyvesboltok polcaira. A Kossuth Könyvkiadó most jelentette meg az SZKP XXVI. kongresszusa jegyzőkönyvét. A kötet tartalmazza Leonyid Brezsnyev elvtárs előadói beszédét az SZKP nemzetközi politikájáról, gazdasági célkitűzéseiről, valamint a szovjet társadalom politikai és szellemi fejlődése és a párt feladatairól mondott gondolatait. A kötet bő válogatást ad az egyes küldöttek felszólalásából, s felsorolja az SZKP vezető szerveit, és a kongresszuson részt vevő küldöttségek vezetőit. A kötet magyar szempontból azért is érdekes, mert megtalálható benne Kádár János elvtársnak a kongresz- szuson elmondott beszéde, valamint Lázár György miniszterelnökünk beszéde, mely egy barátsági nagygyűlésen hangzott el. Nehéz lenne összeszámolni, vajon hányszor és hány példányban jelent meg Magyarországon Solohov halhatatlan remekműve, az Emberi sors. Ügy látszik, mégis szinte minden évben újra ki kell adni, oly nagy iránta az érdeklődés. Az a mély emberi humánum, mely e kisregényből sugárzik, kevés mű sajátja. Az Emberi sors történetét nem kell elmondanunk, hiszen szinte minden tizennégy éven felüli, olvasni tudó előtt is- merőaf nemcsak olvasmányként, de a filmvászonról is. Tömörségében, s az emberi helytállás szilárdságának ábrázolásában csak He- mimgway-nek Az öreg halász és a tengerjével rokonítható. Az Emberi sors e mostani, legújabb kiadása az Európa zsebkÖnyvek-soro- zatban látott napvilágot több más elbeszéléssel együtt — olyan kiváló műfordítók tolmácsolásában, mint Makai Imre és Németh László. Konsztantyin Szimonov neve korántsem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Monumentális regénytrilógiája egyike a legnagyobb könyvsikereknek Magyarországon. Élők és holtak — Nem születünk katonának — Utolsó nyár című köteteiben' átfogóan mutatja be az egész háborús időszakot: a tragikus visszavonulást, majd a nagy győzelmek éveit. Feltárja az egyszerű emberek életét, gyötrelmeit és örömeit, ugyanakkor nem titkolja a belső ellentmondások visszahúzó erejét sem. Az Európa Kiadó — éppen a szovjet könyv ünnepi hetére — jelentette meg újabb nagy regényciklusának első részét, a Négy lépést. Szimonov új trilógiáját Az úgynevezett magánélet címen indította el — minden valószínűség szerint — hódító útjára. A Négy lépés hőse, Lopatyin őrnagy, haditudósító. Az ő háborús élményeit, gondolatait, visz- szaemlékezéseit örökíti meg új könyvében Szimonov. „Lopatyin minden utazása, minden találkozása nagyon szoros kapcsolatban van az én benyomásaimmal — írja a szerző. De ő más nemzedék tagja, más az életkora, egyes vonásai közel állnak a szerzőhöz, más vonásai nem.” Kíváncsian várjuk a folytatást. Üj családregénnyel ismerkedhetnek meg az olvasók Anatolij Ribakov jóvoltából, akinek Nehéz homok című regényét az Európa és az uzsgorodi Kárpáti Kiadó jelentette meg. A történet hasonlít Ráhel és Jákob szerelmének történetéhez. Svájcból egy fiatal férfi látogat Szimferopolba, szerelmes lesz, s ottmarad. Így indul a történet. Aztán nehéz idők jönnek, gyermekeik születnek, háborús évek borzalmai következnek, de az emberi méltóság megmarad. Ribakov egy férfi és egy nő szerelmét ábrázolja, a felhőtlenül boldogat, s az embertelen szenvedések próbálta szerelmet. Ribakov regénye szép regény, de nem szokványos szerelmi történet. A humánum, az igaz emnberség tükre. „ MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.561 Beszélni nehéz. 9.08: Kórusok, harigszerszólók. 9.46: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.36: válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Bodza Klára népdalokat énekel. 11.05: Olasz kamaramuzsika. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Kritikusok fóruma. 13.30: Közismert dzsesszmelodiák a debreceni dzsessznapok hangversenyein. 14.29: Litera-túra. 15.10: Szalmás Piroska kórusmu- veiből. 15.28: MR 10—14. 16.10: Nóták. 16.41: A nagy Jakob. 17.07: Magán-nyomozás. 17.32: zenekari muzsika. 19.15: Gondolat. 20.00: Nótaest. 21.00: Régi híres énekesek műsorából. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Híres muzsikusok. 23.20: Dvorzsák: f-moll zongoratrió. 0.10: Galambos Erzsi és Németh Sándor felvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Zorba, a görög. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Kovács Andor szerzeményeiből. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szabó család, (ism.) 12.03: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: Néhány szó zene közben. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . .. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Újdonságainkból — magyar táncdalok. 17.00: Tini-tonik. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Sullivan operettjeiből. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Válas(s)z! 21.25: Porrté slágerekből. 22.30: Félóra népzene. 23.20: Enrico Rava kvartettje játszik. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Versenyművek. 10.05: Barber: Vanessa. 12.07: Szimfonikus zene. 13.07: Világhírű előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 14.39: Magyar művészek operafelvételeiből. 15.27: Zenekari muzsika. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.10: Tudákosság. 17.30: Magnósok, figyelem! 18.15: Chopin-zongoraművek. 19.05: Theo Adam operafelvételeiből. 19.35: A Drezdai filharmonikus zenekar hangversenye. Kb. 21.10: Régi dzsesszfelvételekből. 21.27: A kamarazene kedvelőinek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Évforduló. Palatínus István írása. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. Szerkesztő : Gulyás Ferenc. Közvetítés a vendéglátóipari főiskolai napokról — Turmix a diákbárból . 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.06: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek. (ism., f.-f.) 9.35: Magyar nyelv .(Ált. isk. 1. oszt.) (ism.) 9.50 : Stop !. (ism.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Az Angyal visszatér, (ism.) 11.10: Vicky Leandros műsora, (ism.) 15.05: Iskolatévé. Stop! (ism.) 15.10: Magyar nyelv, (ism.) 15.25: Földrajz, (ism., f.-f.) 15.55: Továbbképzés pedagógusoknak. (f.-f.) 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: Hogyan keletkezik a népművészet Gomboson? 16.55: Csúzli. 17.10: Vörös lángban . . . 17.40: Mitől forog az idegen? (f.-f.) 18.15: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f) . 18.20: Európa barikádjain, 'iím., f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Virrad. Filmdráma, (f.-f.) 21.30: Tudósítás a Standard Liege —Vasas KEK-labdarúgó- mérkőzésről. Kb. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Paraván — Karaván, (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Apa és a szomszédok. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.30: Zongoraverseny, 1981. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Zenei újdonságok. 18.05: Ember és egészség. 18.25: Dalok. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.15: Kórushangverseny. (Kolozsvári filharmónia.) 20.35: A gépkocsi hajótöröttéi. Amerikai film. 22.05: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.00 : Tv-napló. 22.15: Popkoncert. II. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Hasan Kaimija utolsó szerelme és halála. 21.45: zágrábi körkép. 21.50: Huszonnégy óra. 22.05: Szerelem falusi módra, (ism.) SZÍNHÁZ 1981. november 4-én, szerdán délután 15 órakor Békéscsabán: A brémai muzsikusok Toldi M.-bérlet 1981. november 4-én .szerdán este i9 órakor Kondoroson: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak 1981. november 5-én, csütörtökön délután 15 órakor Békéscsabán: Tévedések vígjátéka Németh L.-bérlet 1981. november 5-én, csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: Tévedések vígjátéka Szentpétery-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Repülés az_ űrhajóssal, 8 órakor: Filmklub. ’ Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Vérvonal, 4 órakor: Országúton, 6 és 8 órakor: Vérvonal. Békéscsabai Terv: A királyi biztos szeretője. Gyulai Erkel: Száguldás gyilkosságokkal. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: A kölcsönkért gyufa, 7 érakor: A bíró és a gyilkos. Orosházi Partizán: Egy zseni, két haver, egy balek. A játék, a munka és az oktatás egysége (Fotó: MTI — KS)
