Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Közgazdászok közgyűlése Szpirosz Kiprianu tegnap a Duna-kanyarba látogatott A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke szombaton a Duna-kanyarba látogatott. Az elnököt és feleségét elkísérte Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Púja Frigyes külügyminiszter, Angelosz M. Angeli- desz, a Ciprusi Köztársaság Budapestre akkreditált nagykövete és Dobos István, hazánk nicosiai nagykövete. A vendégek először Szentendrét keresték fel, ahol megtekintették a Kovács Margit Múzeumot. A délutáni órákban Hetedik alkalommal kezdődött meg szombaton a Zeneakadémián az amatőr kamarakórusok seregszemléje, a budapesti kamarakórusna- pok. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Népművelési Intézet és a Kórusok Országos Tanácsa rendezte dalostalálkozót, versenyt először 1974-ben tartották meg. A szombati programban Felavatták a Fórum Szállót December l'én megnyitja kapuit Budapest új Duna- parti szállodája, a Hotel Fórum, amelyet szombaton avatott fel — Marjai József miniszterelnök-helyettes jelenlétében — dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter. Az eseményen ott volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter is. A szálló építését 1979 júliusában kezdték meg, s a kulcsátadásig huszonhat hónap telt el. A terveket a LAKÓTERV munkatársai készítették — tervező: Finta József, belső- építész Király László —, a kivitelező az osztrák Arge Donauuferhotels Universale- Porr cég volt. A tizennégy szintes panelépület 480 szobában 816 vendéget fogadhat. A szállodát díszítő valamennyi képzőművészeti alkotás magyar művészek munkája. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat készítette a textíliákat, a Zsolnay és Alföldi Porcelángyár az étkészleteket, a Salgótarjáni Üvegipari Művek a poharakat. A légkondicionáló berendezéssel, távhívásos telefonnal, minibárral, színes tv-vel, ébresztő automatával, reprezentatív fürdőszobával ellátott vendégszobák bútorait a BUBIV tervezte és szállította. A szállodát üzemeltető HUNGARHOTELS Vállalat vezetői arra számítanak, hogy a 600 millió schilling osztrák hitellel és 380 millió forint ráfordítással készült szálloda beruházási költségei tíz év alatt megtérülnek, a jelentkezések alapján már idén szilveszterkor telt ház lesz a Fórumban. I a ciprusi köztársasági elnök Esztergomba látogatott. A főszékesegyház előtt Lékai László bíboros, esztergomi érsek köszöntötte. A vendégek megtekintették az esztergomi bazilikát és a főszékesegyházi kincstár ötvös- és textilgyűjteményét. Szpirosz Kiprianu eszmecserét folytatott Lékai Lászlóval, melyen részt vett Losonczi Pál is. Az esztergomi látogatás befejezéseként a ciprusi elnök és kísérete a Keresztény Múzeum képtárát kereste fel. Szpirosz Kiprianu és kísérete a délutáni órákban visz- szaérkezett a fővárosba. először az összkar népdalcsokrot adott elő Bartók Béla gyűjtéséből, majd sorrendben a Kecskeméti SZMT— KISZÖV kamarakórus, az Észak-budai ÁFÉSZ Móricz Zsigmond kamarakórus, a jászberényi Palotásy János szövetkezeti vegyes kar, a Csokonai Művelődési Ház Tavasz kórus és a Szekszárdi szövetkezeti madrigál kórus lépett dobogóra. Szombat reggel, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Közgazdasági Társaság VII. közgyűlése. Csikós- Nagy Béla államtitkárnak, a társaság elnökének megnyitója után Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást, amelyben a magyar népgazdaság növekedésének és egyensúlyi helyzetének ösz- szefüggéseit taglalta. Részletesen szólt a hatodik ötéves terv három gazdaságpolitikai alapcéljáról: a külgazdasági egyensúly javításáról és megszilárdításáról, a kialakult életszínvonal megőrzésére tett erőfeszítésekről, s a fokozott alkalmazkodásról a világgazdaságban végbemenő változásokhoz. A kibontakozást úgy alapozhatjuk meg — mondotta, hogy átalakítjuk a termelési szerkezetet, fokozzuk a korszerű, exportképes, gazdaságos termelést. Ma már nem engedhetjük meg magufik- nak azt a fényűzést, hogy elavult, csak ráfizetéssel értékesíthető termékek termelését növeljük, vagy akár fenntartsuk. A lendületes fejlesztés és a fájdalmas, de elkerülhetetlen leépítés átlagaként viszonylag lassú növekedési ütem jön létre. A lassú növekedés önmagában éppúgy nem szavatolja a gazdasági egyensúlyt, mint ahogyan a gyors növekedés sem okvetlenül borítja azt fel. A növekedés lassulása egyszerűen következménye a gazdasági fejlődés külső és belső feltételeiben végbement változásoknak. Minél gyorsabban és eredményesebben alakítjuk át a struktúrát, annál gyorsabb lehet a növekedés. Gazdaságpolitikánknak éppen ez a célja: az átlagosnál lassúbb tempóval és ennek ellenére megteremteni és fenntartani az egészséges növekedés közérzetét a gazdaságnak minden olyan területén, minden olyan vállalatnál és szövetkezetben, de minden olyan eldugott zugban is, ahol van készség a megújulásra, ötlet, képzelőerő és bátorság a kezdeményezésre, a korszerűbb gazdálkodásra. A szabályozásnak előnyben kell részesítenie a dinamikusan fejlődő vállalatot, s meg kell barátkoznunk azzal, hogy mind a gazdaságban, mind a személyes jövedelemben erőteljesebb a differenciálódás — mondotta Laluvégi Lajos. A közgyűlési vitában javaslatok hangzottak el az alapszabály módosítására. A közgyűlés megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság választmányát és a vezető tisztségviselőket. Elnökké ismét Csikós-Nagy Bélát, főtitkárrá Garamvölgyi Károlyt, országos titkárrá Szabó Imrét, tudományos titkárrá Lengyel Lászlót választották. Tárgyalások Genfben Hosszú megszakítás után november utolsó napján ismét felveszik a megbeszélések fonalát a Szovjetunió és az Egyesült Államok szakértői Genfben. A tárgyalások témáját a két fél kétféleképpen határozza meg. Az Egyesült Államok az európai kö* zép-hatótávolságú rakétákat nevezi meg a megbeszélések tárgyául, míg a Szovjetunió a kontinensünkön telepített valamennyi nukleáris robbanószerkezetet hordozó közepes hatótávolságú fegyver bevonását szükségesnek tartja. A mostani szakértői megbeszélések előtörténete a hetvenes évek közepére nyúlik vissza. Akkor a szovjet—amerikai hadászati fegyverzetkorlátozási megbeszélések során Moszkva javasolta: vonják be a tárgyalások témakörébe a közép-hatótávolságú rakétákat és bombázókat is. Ezt akkor Washington elutasította, de előzetes megállapodásra jutottak, hogy a SALT harmadik fordulójában szó lesz ezekről a fegyverekről is. Mint tudott, a SALT- megbeszélések nem folytatódtak, sőt az 1979 júniusában aláírt második számú szerződés sem emelkedett" törvényerőre. A hetvenes évek végén világossá vált: az USA mindenáron katonai erőfölényre akar szert tenni a Szovjetunióval szemben. Ezt szolgálta a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésének terve is! A NATO 1979. decemberi, brüsszeli tanácsülésén 572 amerikai rakéta telepítéséről hozott határozatot. Egyúttal tárgyalásra szólított fel az európai nukleáris fegyverek csökkentésére. Az atlanti kormányok döntésük meghozatalakor a Szovjetunió egy újabb típusú közép-hatótávolságú rakétájára hivatkoztak, amit SS—20 jelzéssel emlegetnek. Ezek a rakéták, mint arról a Szovjetunióban több ízben nyilatkoztak, lényegében nem új fegyverek. A hatvanas évek elején megalkotott SS—4 és SS—5 típusú atomrakéták korszerűbb utódai. Ezek a régebbi fegyverek elavultak. Szétszerelésük akkor is szükségessé válik, ha soha nem használják őket Természetes, hogy a régebbi fegyverek helyébe újabb került, hiszen nem szűnt meg az ok, ami miatt szükségesek voltak első rendszerbe állításuk idején. Ez pedig az, hogy a NATO több mint hétezer atomrobbanófejet tárol a szocialista országok , határai mentén. Az SS—4, az SS—5, valamint az SS—20 ezeket „fogta le”. Ezeket az érveket ismertetve, Moszkva nem zárkózott el rakétái számának csökkentésétől, s az újabb telepítések azonnali leállításától. Feltétele csak egy volt: becsületes tárgyalásokat kell folytatni az országok egyenlő biztonságának elve alapján. Az Egyesült Államok nagyon sokáig a tárgyalások előkészítésére sem volt hajlandó, miközben intenzív előmunkálatokat folytattak az 1983-ban rendszerbe állítandó rakéták gyártására, sőt a majdani támaszpontok kiépítésre. Mint ismeretes, eddig Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország adta előzetes beleegyezését, hogy területén amerikai rakétákat helyezzenek el. A másik két kijelölt támaszpontország, Belgium és Hollandia még nem hozott végleges döntést. Ezekben az országokban a politikai pártok többsége osztja a közvélemény éles atomfegyver-ellenességét. A november 30-i tárgyalások megkezdése előtt Reagan elnök nagyszabású sajtó- nyilatkozatot adott Washingtonban. Példátlan módon az elnöki megnyilatkozás idejét a délelőtti órákra időzítették, hogy Nyugat-Európában a televíziók még közvetíthessék. Sőt, a kontinensek közötti adás költségeit ez alkalommal az amerikai kormány magára is vállalta! Nem titkolták: az ^elnöki nyilatkozat fő célja a nyugat-európai közvélemény megnyerése volt az amerikai állásponthoz. Reagan nem kevesebbéit követelt a Szovjetuniótól, mint hogy szerelje le össze közép-hatótávolságú rakétáját, cserébe azért, hogy a NATO lemond az 1979-es határozat végrehajtásáról. Tehát már nemcsak az SS—20-okról van szó, azoknak a régebbi típusoknak I az ellenszolgáltatás nélküli felszámolását I is követelik, amelyekről négy-öt évvel ez- I előtt még említést sem tettek. Az elnöki nyilatkozat ellenére a Szov jetunió azzal a szándékkal ül a tárgyaló- asztalhoz november 30-án, hogy eredményt érjenek el. Ez ma egész Európa érdeke. Csak így lehet megakadályozni a fegyverek újabb, veszélyes koncentrációját földrészünkön, a fegyverkezési hajsza újabb, minden eddiginél kockázatosabb fordulóját. Miklós Gábor Budapesti kamarakórusnapok Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskolában november 27-én, pénteken rendezték meg az első játszódélutánt. A sikeres rendezvényről lapunk 6. oldalán képriportban számolunk be Fotó: Fazekas László Mit eszik a magyar? Hogy mennyit fogyasztunk élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az köztudott. Hazánkban a lakosság a kereskedelemben elköltött minden száz forintjából 44—45-öt erre fordít. De milyen fogyasztásunk minősége? A menynyit eszünk helyett mostanában egyre inkább előtérbe kerül: a. mit eszünk? A közelmúltban árutájékoztatót tartott a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Békéscsabán. Az itt szerzett benyomásokról, a terített asztal és a munka összefüggéséről szól elemző írásunk a I. oldalon. Számításba vett számítástechnika Kiderült, hogy az „Agy” nem szereti a zöldborsót, pontosabban akárhányszor táplálták be, s akármilyen formában is a Debreceni Agrártudományi Egyetem Agrárökonómiai és Szervezési Intézetének munkatársai e növény adatait, a számítógép minden alkalommal azt dobta ki: nem hoz nyereséget. Tudták ezt egyébként a Békéscsabai Állami Gazdaság vezetői a komputer nélkül is, de... (írásunk a lap ötödik oldalán.) Őszi pihend a Harangoskútnál A tapasztalatok szerint mindig is nagy érdeklődés nyilvánul meg az olyan témák iránt, amelyek kincsek rejtekhelyéről, a keresés körülményeiről szólnak. A kíváncsiság még jobban fokozódik akkor, ha egy-egy szájhagyományra épülő történet valós elemeit sikerül kideríteniük a kutatóknak. A pusztaföldvári Harangoskút köré fonódó legendát például Darvas József író is megörökítette egyik regényében. Pleskonics András, a kör- I nyék kiváló ismerője igen behatóan, s érdekes módon | elemzi és foglalja össze mindazokat az ismereteket, I amelyek részben szóbeli közléseken, részben pedig írá- I sós anyagokon alapulnak. Cikkét lapunk 7. oldalán közöljük. Minikörkép Vajon miért vállalja egy fiatal, hogy kereskedelmi el- lenőr lesz, méghozzá társadalmi munkában? „Miért? Lehet, hogy furcsának tűnik, de pont azért, mert fiatal vagyok. Fiata] házas, fiatal apa. Mindazzal a gonddal és örömmel, ami ezzel jár" — adja meg a választ Madarász Lajos. E társadalmi munkájáról, tapasztalatairól olvashatunk a 11. oldalon, a Minimagazinban. Szintén a Miniben beszámolunk egy jól sikerült ifjúsági klubtalálkozóról, bemutatunk egy fiatal táncpedagógust — egykori sikeres versenytáncost —, és szólunk egy diáklapról. Terepfutás térképpel, avagy polgárjogot nyert nevén: tájfutás. Megyénkben nem sokan űzik e sportágat „versenyszerűen”, de azért szép számmal akadnak olyanok, akik a pihenőnapokat kihasználva nemcsak kirándulnak, hanem nekilódulnak egy kis futásra az erdőben, fgaz az is, hogy nem éppen az Alföld legideálisabb terep, de ennél olcsóbb s minden • testrészt megmozgató, bármikor űzhető sportág nincs is. S, hogy, hol hódolhatnak ennek a mozogni vágyók, milyen feltétellel, erről szól írásunk lapunk 16. oldalán.
