Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

198Í. november 1., vasárnap o Gyógyszertári dolgozók ifjúsági parlamentje Tegnap, október 31-én a Békés megyei Tanács gyógyszertári központjában a megye 72 gyógyszertárá­nak fiataljai ifjúsági parla­mentet tartottak. A napi­rendi pontokat Szabó József vezető szakfelügyelő ismer­tette. Ezt követően dr. Pa- lovits Gyula igazgató elő­terjesztette a beszámolót. Az ülés második részében a beszámolóval kapcsolatos kérdések, hozzászólások és kongresszusi felajánlások hangzottak el. Ezután dr. Palovits Gyula és Botyánsz- ky András — az Egészség- ügyi Minisztérium képvise­lője — válaszolt a kérdések­re. Az ifjúsági parlament befejező részében a részve­vők egyhangúlag elfogadták a beszámolót, valamint a kapcsolódó intézkedési és pénzügyi tervet, majd meg­választották az ágazat ifjú­sági parlament küldötteit. Népművészeti szabadegyetem A TIT megyei szervezeté­nek néprajzi szakosztálya a Csaba Szőnyegszövővel, a gyulai és az Orosházi Há­ziipari Szövetkezettel közö­sen szervezi meg az idén a Haán Lajos-szabadegyetem népművészeti tagozatát. A most negyedik alkalommal megrendezendő tagozat no­vembertől márciusig nyolc, színes diavetítéssel egybekö­tött előadásra várja a nép­művészet iránt érdeklődőket. Valamennyi rendezvényen neves szakemberek tájékoz­tatják a közönséget. A kü­lönböző korok és tájegysé­gek hímzésmintái mellett szó lesz a Békés megyei ro­mánok népművészetéről is. Az első előadás a dél-du­nántúli fehér hímzést mu­tatja be. Erről november 4- én, szerdán 14 órától hall­hatnak a reneszánszát élő kézimunka kedvelői Békés­csabán, az értelmiségi klub­ban. Az előadó dr. Kere- csényi Edit, a nagykanizsai Thury Múzeum igazgatója lesz. g. K. Beszélgetések, viták népművelőknek A Textilipari Minőségellenőrző Intézet két legfontosabb te­vékenysége a hatósági ellenőrzés és a műszaki szolgáltatás. Szakembereik a vállalatokkal együttműködve részt vesznek új cikkek, termékcsoportok legcélszerűbb használati tulaj­donságainak kialakításában Is. A képen: kötött-hurkolt kel­mék különböző igénybevétel hatására történt hossz- és keresztirányú méretváltozásainak meghatározása (MTI-fotó — KS) n Nemzetközi Fizetések Bankja vezérigazgatójának budapesti látogatása A városi tanács művelő­désügyi osztálya és a Me­gyei Művelődési Központ a Békéscsabán élő népműve­lők számára szeretne lehető­séget nyújtani szakmai be­szélgetésekre, vitákra. Ezek­re a beszélgetésekre olyan előadókat hívnak majd meg, akik jól ismerik az adott témakört. A tervekben sze­repelnek művelődéspolitikai, művészeti, művelődéstörté­neti és más témák. Az első ilyen összejöve­telt november 2-án 11 óra­kor rendezik meg a 2-es számú általános iskola klub- helyiségében. A népművelők ekkor B. Gelencsér Katalint, az ELTE közművelődési szakcsoportjának tanársegé­dét hallhatják, aki „A tár­sadalmi nyilvánosság válto­zása a felszabadulást köve­tően és ennek hatása napja­inkban a közművelődésben” címmel tart vitaindító elő­adást. G. K. Ötven oldalon az üveggyár életéröl Az Orosházi Üveggyár üzemi lapjának szeptember­októberi száma ötven oldal terjedelemben, gazdag anyaggal jelent meg. Beve­zetőben olvashatunk a gyár MSZBT-tagcsoportjának és a Moszkvai Rádió Baráti Klubjának tevékenységéről. Több írás foglalkozik a KISZ- és szakszervezeti élettel, a politikai képzéssel, a törzsgárdafokozatok oda­ítélésével. Ez utóbbival kap­csolatos ünnepségre a ha­gyományoknak megfelelően november 7-én kerül sor. A műszaki és közgazdasá­gi hónap is apropóul szol­gálhatott, hogy a szokásosnál több műszaki fejlesztési té­mával foglalkozó írás jelent meg. Olvashatunk többek között a keverői rekonstruk­cióról, az öblösüveggyári nyersanyagtároló tetőcseré­jéről, a síküveg-feldolgozás fejlesztéséről, a II. huta jö­vőre esedékes felújításáról, a korszerű vezérlésű eszter­gapadról, a* modern folya­matirányító rendszer telepí­téséről, vagyis a műszaki fej­lesztéssel összefüggő konk­rét gyári feladatokról. A háromnegyedévi gyors­mérlegből kitűnik, hogy a gyár túlteljesítette tervezett termelési értékét. Különösen az öblösüveg-termelés nőtt, lemaradás van viszont a hú­zott síküveg, az edzett és a hőszigetelőüveg-gyártásban. A balesetekről szóló tájékoz­tató szerint a harmadik ne­gyedévben 15 üzemi baleset történt, fele annyi, mint az előző negyedévben. Az okok között az előírások megsze­gése mellett szervezési hiá­nyosságok is szerepelnek. Bő teret szentel a lap a szocia­lista brigádmozgalomnak, a kulturális és sporttémáknak. Tegnap elutazott Buda­pestről dr. Günther Schlei- minger, a Bank For Inter­national Settlements (Nem­zetközi Fizetések Bankja) vezérigazgatója, aki Tímár Mátyásnak, a Magyar Nem­zeti Bank elnökének meghí­vására tartózkodott hazánk­ban. A BIS vezérigazgatója tárgyalást folytatott a Ma­gyar Nemzeti Bankban a két bank közötti kapcsolatok el­mélyítésének lehetőségeiről, valamint aktuális nemzetkö­zi pénzügyi kérdésekről. A vendéget fogadta Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Novemberi programok Medgyesegyházán A medgyesegyházi műve­lődési házban a község la­kosságának minden rétegét igényének, érdeklődésének megfelelő -programokkal vár­ják novemberben. Mezőgazdasági témájú ki­állítás nyílik 9-én, „Rova­rok a mezőgazdaságban” címmel. A Megyei Művelő­dési Központ és a Termé­szettudományi Múzeum ván­dorkiállítás sorozatának má­sodik kiállítását az előcsar­nokban november 13-ig lát­hatják az érdeklődők. Az if­jú zenebarát hangverseny el­ső bérletes előadása 20-án lesz. Népzene — néptánc című műsorával Sebő Fe­Nz üzletek ünnepi A Békés megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya közli, hogy november 6-án, pénteken min­den nyílt árusítású üzlet, csar­nok és piac hétköznapi (pénte­ki), a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend sze­rint tartanak nyitva. Szomba­ton, november 7-én minden nyílt árusítású üzlet egész nap zár­renc lép fel népművészek közreműködésével. Novem­ber 22-én az ifjúsági presz- szóban Boros Lajos szatiri­kus műsorát láthatják a fia­talok az ifjúsági klub szer­vezésében. Ebben a hónap­ban négy alkalommal disz­kót, kétszer pedig bálát ren­deznek. A hagyományokhoz híven ebben az évben is megren­dezik a nyugdíjasok hetét, november 22-től 29-ig. En­nek keretében lesz filmve­títés, előadás, bál, s a med- gyesegyháziak vendégül lát­ják a nagykamarási és az almáskamarási nyugdíjaso­kat. G. K. nyitva tartása va lesz. Az édesség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi, a ven­déglátóipari i üzletek szombati nyitva tartási rend szerint lesz­nek nyitva. Vasárnap, november 8-án az édesség-, dohány-, vi­rágboltok és a vendéglátóipar! Üzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva, a többi üzlet egész nap zárva lesz. A hét elején nyílt meg Békéscsabán, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság harmadik eme­leti kiállítótermében Rózsavölgyi Márton és felesége, népi iparművészek bőrdíszmű-kiállí­tása, amely iránt nagy volt az érdeklődés. Képünkön: a kiállítás egy részlete Fotó: Bikfalvi Ferencné Én elmentem a vásárba... November 2. hétlő: Országos állat- és kirakóvásár. Bonyhád (Tolna), Dunaújváros (Fejér), Marcali (Somogy), Rác­keve (Pest), Ugod (Veszprém). November 3., kedd: Országos állat- és kirakóvásár. Beled (Győr), Nagykanizsa (Zala), Sellye (Baranya), Tisza- dada (Szabolcs). Országos állatvásár. Putnok (Borsod), Vésztő (Bé­kés) , Zalakomár (Zala). November 6., péntek: Országos állatvásár. Eger (Heves), Gyöngyös (He­ves), Gyula (Békés), Hódmező­vásárhely (Csongrádi. November 8., vasárnap: Országos állat- és kirakóvásár. Csongrád, Dabas (Pest), Jász- szentandrás (Szolnok), Nagykáta (Pest), Orgovány (Bács). Autóvásár. Abony (Pest), Baja (Bács), Békéscsaba (Békés), Dabas (Pest), Debrecen, Gyula (Békés), Lajosmizse (Bács), Marcali (So­mogy), Miskolc, Nagykőrös (Pest), Nyíregyháza (Szabolcs), Pécs, Siófok (Somogy), Szeged, Szombathely (Vas), Tata (Ko­márom) , Veszprém (Veszprém), Zalaegerszeg (Zala). Jelenkortörténet □ Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettudományi Intézete tudományos ülésszakot rendezett a közelmúlt­ban „Válság és megújulás; gazdaság, társadalom és po­litika Magyarországon; az MSZMP 25 éve” címmel. Történelmi léptékkel mérve a felszabadulásunk óta el­telt időszak meglehetősen rövid. Közelmúltunk történel­mi folyamata lényegében a jelenünkhöz tartozik. Ez a je­lenkori folyamat különösen izgalmas azok számára, akik végigélték, de azok számára sem érdektelen, akik bele­születtek, s a folyamat elejét éppúgy a tankönyvekből ismerik; mint bármely más korszak történelmét. Kétségtelén, hogy mai társadalmunk fejlődéstörténeti kiindulópontja 1945, s nem véletlenül nevezzük történel­mi sorsfordulónak népünk életében felszabadulásunk ta­vaszát. Ügy is mondhatjuk, hogy ekkor léptünk a múlt­ból a jelenbe, hiszen ettől kezdve szabhattunk új utat a történelemnek, tulajdon életünknek. Tudjuk, hogy ez az út nem vezetett nyílegyenesen a jövő felé, tudjuk, hogy ezen az úton a múlt híveivel csatázva vívtuk meg a ma­gunk dembkratikus forradalmát, s jutottunk el a fordu­lat évéhez, megteremtvén a szocializmus építésének ha­zai feltételeit; a párt vezette munkásosztály hatalmát, szövetséget a többséggel, irányadó, előremutató progra­mot, népi demokráciát. És azt is tudjuk, hogy bár a to­vábbhaladáshoz — legalábbis a negyvenes évek1 végéig — minden feltétel adva volt, mégis időlegesen mély ká­tyúba jutott a szocializmus szekere. Jelentörténet. Ezt kutatni, jelenünk történeti folyama- ' tát tanulmányozni részint jóval nehezebb, részint pedig jóval aktuálisabb feladat, mint bármilyen más történel­mi korszak vizsgálata. Hogyan és miért jutott válságba a szocializmus Ma­gyarországon, s hogyán sikerült ezt a gazdasági, társa­dalmi, politikai, valamint tudati és morális válságot le­küzdeni? Ezekre a kérdésekre válaszoltak a közelmúlt történelméről rendezett tudományos ülésszak résztvevői, akik a szocialista megújulás negyedszázados magyaror­szági tapasztalatait is elemezték. A háromnapos tanács­kozáson elhangzott előadások és az előadásokhoz kap­csolódó viták az adott korszak történeti áttekintését, tu­dományos igényű megismerését és értékelését szolgáló kutatások eredményeit tükrözték. Lényegében olyan fel- dolgozási kísérletek kaptak nyilvánosságot, amelyek je­lenünk tanulmányozásán alapultak. A marxista—leninista társadalomtudomány ismert té­tele, hogy egy történeti kort éppoly kevéssé lehet abból megítélni, amit önmagáról gondol, mint ahogy egy bíró sem ítélheti el a vádlottat annak alapján, ahogyan az a saját cselekedeteiről, mulasztásairól vélekedik. Csakhogy a társadalomtudomány, ha nem is bírája, de szüntelen vizsgálója a saját korának. A társadalom továbbfejlesz­tése érdekében kell tanulmányoznia a kritikus helyzete­ket, a megújulási utakat, a kritikai elemzés igényével kell feltárnia a saját jelene ellentmondásait. Bármily ne­héz is a feladat, korántsem lehetetlen. Bizonyíték rá ma­ga a konferencia, amely mind a gyakorlat, mind a tu­domány irányában ösztönzést adott a helyes cselekvésre. Annak pedig külön örülhetünk, hogy a negyedszázados szocialista megújulás olyan politikai, társadalmi körül­ményeket és légkört teremtett, amelyben az ilyen nyil­vános ösztönzés természetes. Bizonyára nem véletlen, hogy a tudományos üléssza­kon felolvasott tanulmányok legtöbbje a társadalmi, po­litikai folyamatokat mindenekelőtt- közgazdasági megkö­zelítésben elemezte, hiszen a gazdaságpolitikai stratégia- váltás ma is tart, s éppen gazdaságunknak kell a külső hatásokra a legrugalmasabban reagálnia. Mindemellett a tanácskozáson részt vevő tudományos kutatók elemzése­ikkel nem csupán nemzeti feladataink megoldásához kí­vántak segítséget nyújtani, hanem a történelmi tanulsá­gok általánosításával, a marxizmus elméleti gazdagításá­val nemzetközi érdeket is szolgáltak. Kimutatták — mégpedig a nemzetközi folyamatok ösz- szefüggéseit is elemezve — az ötvenes évek válságának kialakulását, amely az ellenforradalomba torkollott. Ér- • tékelték az 1949-ben már minden politikai ellenőrzéstől elszakadt magyar pártvezetés szubjektivizmusát; a nyil­vánosság teljes kizárásával diktált, ugyanakkor a társa­dalmi egyetértést megkövetelve végbevitt újabb, ám ez­úttal rejtett és antidemokratikus fordulatot, amely végső fokon ötvenhathoz, a szocializmus magyarországi válsá­gához vezetett. Nyilvánvalóan elméleti jelentősége is van annak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt milyen módon volt képes hazánkat — a szocialista közösség egyik országát — ebből a gazdasági, társadalmi, politi­kai válságból kivezetni, teljes egészében szakítva a vo­luntarista gazdaságvezetést, hibákat, bűnöket eredménye­ző módszerekkel és mechanizmussal. Továbbmenve, el­méleti — és éppen ezért nemzetközi — jelentősége van annak a konferencián részletesen elemzett negyedszáza­dos történelmi folyamatnak, amely szervesen kapcsoló­dik az 1945—48-as időszak forradalmi vívmányaihoz, s amely lényegében az MDP 1948-as programnyilatkozatá­ban meghatározott célokat adaptálva Magyarországot a szocialista közösség politikailag és gazdaságilag is szi­lárd tagjává tette. Ez a megújulás, ha időszakonként nem is volt egyenes vonalú, -mentes volt az illúzióktól, s a realitásokhoz igazodva tette általánossá hazánkban a szocialista termelési viszonyokat, 1968-ban új utat mu­tatott a népgazdaságnak, amelyet 1979 óta a belső és kül­ső körülmények változásaihoz való szorosabb igazodás jellemez. □ konferencián éppen e legutóbbi negyedszázad szocialista fejlődésének tapasztalatairól, e fej­lődés megoldott és még nem megoldott ellent­mondásairól, a kiépített politikai mechanizmus hibáiról, ezek elkerülésének lehetőségéről esett talán a legtöbb szó. Megfogalmazódott a demokratizmus tartalmának és intézményrendszereinek fejlesztési igénye is. Mindez nemcsak abból a szempontból fontos, hogy a tudomá­nyos ülésszak az elmúlt évtizedek magyar valóságának feltárásával segíthet megfogalmazni a megújulás folyta­tásához szükséges következtetéseket, hanem abból a szem­pontból is, hogy ez ülésszakot követően — a hallgatóság nagy részét kitevő történelemtanárok révén — hitelesebb és tartalmasabb képet kaphat szocializmust - építő jele­nünkről, az ezt továbbépíteni hivatott nemzedék. Aczél Gáboí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom