Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-26 / 277. szám
1981. november 26., csütörtök o NEB-ülés Szeghalmon A szövetkezetek és a felvásárlás A termelő- és a fogyasztási szövetkezetek felvásárlási és termeltetési munkáját értékelte a szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A tapasztalatokat Farkas Bélának, a vizsgálat vezetőjének jelentése alapján a szerda délelőtti ülésen összegezték a népi ellenőrök. Megállapították, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillag és az okányi Haladás Tsz jól szervezi a hízómárha és sertés átvételét, a szakemberek segítik a kistermelőket. A termékek felvásárlására a termelőszövetkezetek mindenkor szerződést kötnek, míg az ÁFÉSZ-ekről aligha mondható el ugyanez. Persze, ez nem csupán a fogyasztási szövetkezetek számlájára írható. Például a HUNGARONEKTÁR monopolhelyzetét kihasználva, csak a megtermelt méz egy részére köt szállítási megállapodást. Ugyanakkor a begyűjtéshez szükséges kannáknak a felét küldi el per- getéskor. A termelést gátló körülmények között az első helyen említették a táptakarmányok gyenge minőségét, állandóan változó összetételét. Még mindig hosszú a zöldség és a gyümölcs útja a termelőtől a fogyasztóig. Nincs elegendő kisgép, kevés a választék. Amit kapni lehet, meglehetősen drága. Megoldatlan az alkatrész- ellátás és a -javítás. Szinte egyáltalán nincs lehetőség a járásban ilyen eszközök kölcsönzésére. Az utóbbi években egyre több szakcsoport jött létre, de szervezettségük, szakmai irányításuk nem megfelelő. A résztvevők a határozati javaslatok elfogadása után meghallgatták Szabó György- né elnöki beszámolóját. S. S. Alakuló ülés A Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének nőbizottsága november 25-én, tegnap délelőtt 10 órai kezdettel tartotta alakuló ülését a szövetség békéscsabai székházéban. Az alakuló ülés első részében a nőbizottság ügyrendjét vitatták meg. A nőbizottság ügyrendje kialakításának célja, hogy a tagszövetkezetek nőbizottságaival, valamint a nőbizottságnak a szövetség testületi szerveihez, tisztségviselőihez, való viszonyát és a külső szervekkel való kapcsolatait, valamint a bizottság működésének szabályait rögzítsék. Az elfogadott ügyrend tartalmazza a nőbizottság feladat- és hatáskörét, a működésére, és ügyrendjére vonatkozó szabályokat. Ezt követően a bizottság belső munkamegosztását tárgyalták meg. A tanácskozás befejező részében a nőbizottsági tagok területfelelősi rendszerét fogadták el. L. S. Összevont beszámoló taggyűlés (Tudósítónktól) Magyarbánhegyesen összevont beszámoló taggyűlésen adott számot hétfőn este az MSZMP községi pártvezetősége az 1981-es évben végzett munkáról. Frank Sándor titkár beszámolójában elemezte a pártvezetőség, a párttagság, a KISZ és a község politikai életét, munkáját. Elmondta, hogy a tavaszi belvizek után az Egyetértés Tsz eredményes gazdálkodása annak is köszönhető, hogy a szövetkezetben megnövekedett a pártvezetőség irányító, ellenőrző szerepe. A fiatalok problémáinak megoldása érdekében a párt, a tanács és a gazdaságvezetés komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megtartsák az ifjúságot a községben. A XII. kongresszusnak a* községre vonatkozó határozatait feladattervben foglalták össze, melynek alapgondolata: ..Gazdasági feltételeink a jövőben nehezebbé válnak. Ez a helyzet a jövőben mindenkitől több és jobb munkát vár.” K. J. Napirenden az élelmiszeripar vízgazdálkodása Az élelmiszeripar az ország egyik legnagyobb víz- felhasználója. Az utóbbi időkben a növekvő vízárak é& szennyvízbírságok miatt az üzemek egyre nagyobb gondot fordítanak a vízigé- nyesebb technológiák, módszerek meghonosítására, a szennyvíztisztításra. A tapasztalatcsere szándékával tűzték napirendre az élelmiszeripari vízgazdálkodást a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei szervezete és a MTESZ érdekelt tagegyesületeinek támogatásával a Békéscsabán november 24—25-én megrendezett tanácskozáson. A meghívott üzemi szakemberek, kutatók országos jelentőségű kérdések mellett helyi tapasztalatokkal ismerkedtek. Ellátogattak a Békéscsabai Konzervgyárba, a Baromfiipari Vállalathoz, a Gyulai Húskombinátba és a Sarkadi Cukorgyárba. Megyénkben is mindinkább kedveltté válik a paneles csalá- diház-építési forma. Felvételünk Szeghalmon készült, ahol hamarosan beköltözhetnek a családok az új lakásokba Fotó: Jávor Péter Öt év alatt 58 újítás A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ november 6_án igazgatósági ülésen vitatta meg az újítási mozgalom helyzetét. Cseh Pál munka- védelmi előadó jelentése alapján megállapította a testület, hogy az újítások gazdái elsősorban a szocialista brigádok. E kollektívák szervezik itt már évek óta az újítási hónapokat, ötletbörzéket, az újítási ankétokat. Az említett rendezvények jelszava e szövetkezetnél: „Lásd meg, tedd szóvá, és cselekedj!” Az újítási mozgalom két fontos dokumentumra épül a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nél. Egyrészt, a még 1974-ben kiadott 38. számú kormányrendeletre, másrészt a szövetkezet újítási szabályzatára. E mozgalom fellendüléséhez különösen hozzájárult a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ által 1978-ban meghirdetett középtávú újítási verseny, melyhez a kovácsházi ÁFÉSZ az elsők között csatlakozott Az értékelés szerint ebben a versenyben első helyezési ért el a kunágotai tmk Április 4. Szocialista Brigád Második lett a mezőkovácsházi • tmk Bánki Donát Szocialista Brigád, míg a harmadik helyezést a Mozaik Áruház Radnóti Szocialista Brigádja szerezte meg. A szövetkezet igazgatósága elismerően állapította meg. hogy az V. ötéves tervidőszakban 86 ÁFÉSZ-dolgozó nyújtott be újítást,, melyek közül 58 került elfogadásra. — Balkus — A Sarkadi Cukorgyár „Szláva Ilona” adminisztrációs szocialista brigádja hívta meg vendégségbe november 23-án, este lapunk kulturális mellékletének, a Köröstájnak íróit. A gyár szak- szervezeti kultúrházában megrendezett esten több mint százan voltak jelen, a cukorgyáriakon kívül a nagyközség számos irodalomkedvelője. A területi feladatokat is egyre inkább ellátó kultúrház hasonló találkozók sorát rendezi meg ebben az évadban. Képünkön a vendéglátók és a vendégek: Ménesi György, Csoór István, Korompai Vali színművész és Sass Ervin Fotó: Fazekas László 0 földrajzi társaság sikeres békéscsabai rendezvényei A Magyar Földrajzi Társaság Körösvidéki Osztálya november 24-én, Békéscsabán, a városi tanács dísztermében rendezte meg hagyományos őszi plenáris ülését. Ez alkalommal dr. Göőz Lajos, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola docense Japánról, dr. Láng Sándor, az ÉLTE nyugalmazott egytemi tanára az Északi-középhegység földrajzának új vonósairól, dr. Csatári Bálint aspiráns a tanulmányi kirándulások szervezéséről, tartalmáról tartott előadást. A délelőtti , előadássorozat folytatásaként a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban délután diaporáma-bemutatóra került sor, amelyen dr. Ja- kucs László, a szegedi JATE tanszékvezető professzora, és fia, ifj. dr. Jakucs László tartott a Gleccserek csodálatos világa címmel előadást az Alpokban tett idei tanul- mányútjuk alapján. Mindkét rendezvény nagy számú szakmai közönség érdeklődése mellett zajlott le. (B. S. E.) Tombola a totó—lottó kirendeltségeknél Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tájékoztatása szerint megyénk hat totó—lottó kirendeltségénél — Békés, Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békéscsaba — tombolát rendeznek. A tombola november 26-án kezdődik és december 30-ig tart. Minden fogadó, aki az említett időpontban a totózók- ban egyszerre legalább 4 totó-, lottószelvényt vásárol, vagy 20 forint összegnek megfelelő kollektív szelvényt fizet be 1, az előfizetéses lottószelvényt vásárlók minden előfizetéses szelvényre 2 tombolajegyet kapnak. A tombolajegyekkel különböző — a totózókban megtekinthető — értékes ajándéktárgyak nyerhetők. A tombolák nyilvános sorsolását 1982. januárjában — később közlésre kerülő idő- pöntban — tartják meg • a totó—lottó kirendeltségeknél. Vízellátásunk és a társadalmi magatartás B jó minőségű, vezetékes ivóvíz iránti igények kielégítésé* he/, a hálózat bővítésének újabb forrásait, egyszerűbb — a célnak megfelelő, de a jelenleginél olcsóbb — megoldásait szükséges megteremteni, s a rendelkezésre álló fejlesztési összegeket ésszerűbben felhasználni. Így összegezhetők annak a vizsgálatnak a tapasztalatai, amelynek során vízkészleteink helyzetéről, az ivóvízellátás gondjairól kaptak képet a Hazafias Népfront több munkabizottságának tisztségviselői, a felmérésbe bevont szakértők segítségével. A vizsgálat megállapításait nemrégiben a HNF országos titkársága is megvitatta. A népfrontmozgalom figyelmét a téma társadalmi fontossága indokolja: a vízellátás fejlődésének nagy eredményei az utóbbi években talán még élesebben rajzolják ki az elmaradásokat, a mind sürgetőbb tennivalókat. Több mint kétmillió állampolgár ugyanis ma még nem jut vezetékes vízhez, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben a vízgazdálkodási társulatok 800 község ellátását és 100 falu csatornázását oldották meg. Mintegy 1600 településünkön — főként apró falvakban, tanyákon — továbbra is hiányoznak a vezetékek. Somogy megyében például 116, Baranyában pedig 130 helységben nincs iható víz, Nóg- rád több tucat falujában csak palackozott vizet kaphatnak a csecsemők.' Az ellátási problémáktól nem függetleníthető vízkészleteink minőségének romlása — tükrözte a felmérés. A megnövekedett szennyezettség nemcsak tisztítóművek építését, hanem a társadalmi magatartás megváltoztatását is sürgeti, hiszen a tapasztalatok szerint gyakran vállalatok, üzemek és egyének felelőtlensége az oka a megfelelő kezelés nélkül kibocsátott szennyvizeknek, az illegális szemétlerakó helyek megszaporodásának. A jelenlegi helyzet több irányú intézkedést tesz szükségessé — állapították meg. A veszélyeztetett területeken, s másutt is bőséges kínálatot kelj teremteni ásványvízből, a vezetékekbe kerülő víz tisztításánál pedig kívánatos az eddigieknél nagyobb mértékben alkalmazni a nagy hatású ózont és aktív szenet. A szennyezők elleni határozottabb fellépést szolgálná, ha a szennyvízbírság a vállalatok és üzemek fejlesztési alapját terhelné, s^a gondatlan vezetőket személy szerint is elmarasztalnák'. Mindezek alapján a HNF a bírságolási rendszer továbbfejlesztését javasolta az Országos Vízügyi Hivatalnak. A népfrontmozgalom helyi testületéinek figyelmét arra hívta fel az országos titkárság, hogy ismeretterjesztő tevékenységük során nagyobb teret szenteljenek a környezetvédelem összefüggéseinek feltárására, a vízminőségromlás veszélyeinek megmutatására, elősegítve ezzel a helyes szemlélet kialakulását. Ebben az ötéves tervidőszakban mintegy hat és fél milliárd forintot fordítanak közműberuházásokra, 250 új vízmű létesítése szerepei a tervekben. A felmérés során kapott információk azonban azt iS jelezték, hogy a lakásépítési program végrehajtása érdekében néhány megyében a víz- és csatorna- hálózatra fordítandó pénzből kívánnak kisebb nagyobb összegeket elvenni, ha szükséges. A vizsgálat azt is megállapította ugyanis, hogy sok esetben a mainál lényegesen olcsóbb megoldások is nagymértékben javítanának a lakosság életkörülményein. A kisebb településeken például a szakértők többsége szerint a vezetékes ivóvíz bevezetését nem feltétlenül szükséges követnie a zárt csatornarendszer létrehozásának: a vízelvezetés megfelelően kiépített szikkasztók, illetve csekélyebb költségű szennyvíztárolók létesítésével biztonságosan megoldható. Ugyancsak csökkenti a beruházások összegét, ha az ellátatlan apró falvakban nem minden egyes házba vezetik be a vizet, hanem úgynevezett közkifolyós — mindenki által használható — csapokat helyeznek el. Jelentős tartalékok aknázhatók ki azzal, ha a mezőgazdasági területek és a belterületek vízrendezését összekapcsolják, s a településeken kiépített rendszerekhez a lakosság saját erejéből épít csatlakozó csatornákat. Emellett országos méretűvé szélesíthető az a — néhány helyen már bevált — kezdeményezés, hogy mezőgazda- sági, illetve ipari üzemek tartalék vízkapacitásaik egy részét a lakosság ellátására engedték át. a vizsgálat nyomán elhatározás született: a HNF környezetvédelmi munkabizottsága az Országos Vízügyi Hivatallal együtt tervezetet készít, amelyben néhány megyét „modellnek” tekintve a pénzügyi keretek lehető legjobb felhasználásának, az ésszerűbb, 'gazdaságosabb megoldásoknak a módjait igyekeznek kidolgozni, az ivóvízellátás javítása érdekében GYORSLISTA a tv-lottószelvények között a ,,nyereményráadás',-ként meg- lí)81. november 24-én megtartott hirdetett plusz 1 Dácia 1300-típ. rendkívüli jutalomsorsolásról és gépkocsi sorsolásáról. Figyelem! „A tv-lottó nyereményráadás”-ként meghirdetett Dacia 1300 típusú személygépkocsit a 3 938 338 számú tv-Iot- tószelvény tulajdonosa nyerte. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalv. <1000 Ft), B Polski Fiat 126 P-típ. személy- gépkocsira utalvány, C vásárlási utalv. (10 000 Ft), D vásárlási utalv. (9000 Ft), E vásárlási utalv. 3 376 494 H 3 626 881 I 3 382 601 I 3 645 202 I 3 388 708 H 3 669 630 H 3 394 815 H 3 675 737 H 3 407 029 H 3 681 844 G 3 413 136 II 3 694 058 B 3 419 243 I 3 700 165 H 3 425 350 I 3 724 593 C 3 437 564 I 3 736 807 H 3 443 671 I 3 749 021 H 3 455 885 H 3 761 235 D 3 474 206 H 3 767 342 H 3 480 313 I 3 773 449 I 3 486 420 I 3 791 770 I 3 504 741 I 3 797 877 D 3 523 062 H 3 803 984 H 3 529 169 I 3 810 091 D 3 547 490 H 3 816 198 I 3 553 597 H 3 822 305 I 3 565 811 H 3 828 412 I 3 596 346 H 3 834 519 H 3 620 774 II 3 846 733 1 A nyertes szelvényeket 1981. december 16-ig kell a totó-lottókirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (7000 Ft), F vásárlási utalv. (5000 Ft), G vásárlási utalv. (4000 Ft), H vásárlási utalv. (3000 Ft), I vásárlási utalv. (2000 Ft). ZS vásárlási utalv. (4000 Ft) és Dácia 1300-típ. személygépkocsira utalvány. 3 858 947 I 3 865 054 G 3 877 268 II 3 895 589 H 3 901 696 I 3 907 803 II 3 920 017 D 3 932 231 I 3 938 338 ZS és Dácia 1300-típ. személygépkocsira utalvány. 3 950 552 E 3 956 659 I 3 962 766 I 3 968 873 H 3 981 087 I 3 987 194 H 3 993 301 H 3 999 408 I (1875. Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.
