Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
1981. november 22., vasárnap SPORT SPORT SPORT 13 órakor: a Nyíregyházi VSC a Kórház utcában A szerdai vb-selejtező miatt az NB I-es labdarúgó- bajnokság 14. fordulójának mérkőzéseit zömmel ma rendezik meg. (Tegnap két fővárosi mérkőzést játszottak le, az eredmények: Bp. Honvéd—Vasas 3—1, Csepel—Diósgyőr 2—2.) A Kórház utcai pályán nagyon-nagyon régen rendeztek vasárnap bajnoki mérkőzést. Remélhetőleg az eredmény is „piros betűs” lesz a házigazdák számára, mert a legutóbbi, Rába ETO otthonában elért döntetlen ellenére, a csapat továbbra is nehéz helyzetben van. Az összeállítás ez lesz: Rab- csák — Királyvári, Kerekes, Vágási, Rácz — Pásztor, Maján, Steigerwald — Kanyári, Kurucz, Melis. Csere: Oláh, Mohácsi, Zsíros, Tisza, Cseh. Az eddigi, két egymás elleni találkozó történéseit latolgatva van törleszteni valója a békéscsabai együttesnek, hiszen tavaly szeptemberben a Kórház utcában 2—0-ra, az idén márciusban, otthonában 3—1-re nyert a Nyíregyháza. A Nyíregyházi VSSC tervezett összeállítása: Kovács B. — Pólyák, Gáspár, Sziics, Szekrényes — Borbély, Cze- czeli, Lechner — Kiss, Fecs- ku, Pethő. A találkozót Nagy Béla vezeti (pj.: Szentkuti, dr. Botka). fl férfi kézilabda VB előtt Los Angeles a végsó cél Faludi Mihály 1973 óta irányítja a magyar férfi kézilabda-válogatott felkészülését; legtuóbb 1980 végén újították meg a szerződését, újabb négy esztendőre. Ami azt jelenti, hogy Faludi vezetésével kell megpróbálnia a magyar válogatottnak a jövő évi, NSZK-beli világbajnokságon a sikeres szereplést, az olimpiai részvétel jogának kiharcolását, s ha mindez sikerül, akkor a Los Angeles-i ötkarikás játékokon a minél jobb eredmény elérését. — ön az elmúlt nyolc évben nagy munkát végzett, az eredmények a magyar férfikézilabdázás folyamatos erősödéséről tanúskodnak. A moszkvai olimpián 4. helyen végzett csapata. Vajon sikerülhet-e ezt a szintet megtartani, netán még jobban előrelépni. A vb-sorsolás ismeretében hogyan látja a helyzetet? — A sorsolást objektív tényként kell elfogadni, bár alakulhatott volna kedvezőbben is számunkra. Svédország, Spanyolország és Afrika képviselőjének társaságából nem lehet kétséges a továbbjutásunk; bármely afrikai ország legjobbjait biztosan kell legyőznünk. Korántsem mindegy azonban, hogy hány pontot Viszünk magunkkal a csoport- mérkőzésekről. Spanyolország az 1978-as vb 10. helyét Moszkvában már az ötödikkel cserélte fel. Játékuk további tartalékokat sejtet. Svédország is kemény ellenfélnek ígérkezik. A D csoportból bizonyára Romániát, Jugoszláviát, és Amerika képviseletében feltehetően Kubát kapjuk. Románia ellen világversenyen még nem győztünk, mindössze az 1958-as világbajnokságon sikerült kiharcolni egy 16—16 arányú döntetlent. Jugoszlávia ellen váltakozó sikerrel szerepelt a magyar válogatott, de ae 1970-es, 1972-es, 1974-es és 1976-os világversenyen egyaránt alulmaradtunk. 1978-ban és 1980-ban pedig nem találkoztunk. A terv mindenesetre a B és D csoportból kialakuló hatos mezőnyben a 3. hely megszerzése, ami lehetővé teszi azt, hogy mérkőzzünk az 5—6. helyért, s egyidejűleg biztosítsuk magunknak a következő olimpián való részvételt is. — Az utóbbi években melyek voltak azok a szakmai újdonságok, amelyek alapvetően befolyásolták a válogatott felkészítését? — Nem vitás, a mezőny átlagmagasságának jelentős növekedése, illetve az ahhoz való aktív alkalmazkodás jelentette a legnagyobb gondot. Az első magasítási törekvések 1976-ban jelentkeztek, jó példa volt erre a montreali döntő, ahol az öt, egyenként két méter magas védővel felálló szovjet csapattal szemben a román válogatott tehetetlennek bizonyult. A magyar válogatott lépést tudott tartani az újszerű követelményekkel : 187 centiméteres átlagmagasságával, 88,6 kilós átlagtestsúlyával gyakorlatilag egy riválissal szemben sem volt eleve hátrányban a moszkvai olimpián. — Mi történt az ötkarikás játékok óta eltelt több mint egy év alatt? — Az olimpia után lélegzetvételhez jutottunk az előző világbajnoksághoz képest, mivel most nem kellett B világbajnokságon szerepelnünk. Ügy érzem, az 1980/81- es téli szezon külföldi tornáin sikerült a megfelelő szerkezetet kialakítani. Értékesnek tartom a Svájcban az NSZK ellen kiharcolt 17—17, valamint Bugáriában a spanyolokkal szemben elért 23—23 arányú döntetlenekét. A nyári közös munka után érdeklődéssel várom az őszi szezont. Csapatunk gerincét a nemzetközileg elismert, és még mindig a fiatalok közé sorolható játékosok — Kenyeres, Kontra, Kovács, Szabó — alkotják, néhány idősebb kézilabdázóval — Bar- talos, Szilágyi —, valamint a fiatalabbakkal — Fodor, Léié, Füzesi — kiegészülve. Komoly szerep juthat még Janovszkynak és Kocsisnak. A jelenleg 20 tagú keretben a legnagyobb gondot a bajnokcsapat, a Budapesti Honvéd irányítója, Öry okozza nekem. A kitűnő játékosnak ugyanis egyelőre nem tudjuk megtalálni a helyét a válogatottban. — Milyen nemzetközi mérkőzéslehetőségei vannak a világbajnokság megnyitójáig a formálódó magyar válogatottnak? — Szeptember, október folyamán a csapatbajnokság zajlott, november élején Csehszlovákiában, Kassán szerepeltünk. Decemberben az NDK-ban és a Szovjetunióban rendeznek színvonalas versenyeket. Januárban pedig két-két meccset játszunk az NDK-val és Lengyelországgal, Csehszlovákia legjobbjaival pedig négy alkalommal is megmérkőzünk. Jocha Károly A sportolók egészségéért Napjainkban egyre több az olyan tömegsportakció, amelyben a részvételt a kiírók sportorvosi igazolás bemutatásához kötik. (Aranyjelvényesek ötpróbája, Magyar Ifjúsági Kupa stb.) Aktívan csak az sportolhat, azaz, csak az vehet részt a szövetségek által kiírt bajnokságban, versenyeken, akinek érvényes sportorvosi igazolása van. Miért van erre szükség? Az Egészségügyi Minisztérium — egyetértésben az Országos Testnevelési és Sport- hivatallal — rendeletben írja elő, hogy bajnoki mérkőzéseken, versenyeken csak azok a fiatalok szerepelhetnek, akiket a megfelelő orvosi vizsgálat sportolásra alkalmasnak, illetve minden szempontból egészségesnek talált. A rendelkezésnek különös jelentősége van az utóbbi években, amióta egészen fiatal, tíz—tizenöt éves gyerekekre rendkívül nehéz fizikai megterhelés nehezül. Hozzá kell tennünk tehát, hogy társadalmunkban a rendszeres ellenőrzést, az időszakos orvosi vizsgálatot az egyén, a sportoló érdeke teszi szükségessé. Hazánkban 1952-től — lényegében az Országos Test- nevelési és Sportegészségügyi Intézet, az OTSI vagy közismertebb nevén a Sportkórház megalakulásától — a sportorvosi szűrővizsgálatok lebonyolítására széles hálózat alakult ki. A továbbfejlesztés lehetőségét az 1975-ben megjelent egészségügyi törvény teremtette meg. Ez a sportegészségügyi ellátást állami, ezen belül az egészségügyi tárca feladatává tette. Megfogalmazta az egyes szintek feladatait, ezeknek egymással összefüggő, logikus kapcsolatait, s megteremtette a progresszív ellátás lehetőségeit. A végrehajtás során a sportegészségügy fokozatosan beépül az egészségügy általános keretei közé, és — az egész társadalom érdekével összhangban — a lakosság gyógyító-megelőző szolgáltatásának részévé válik. Ennek megfelelően a sportolásra első ízben jelentkezőnél a sportágspecifikus alkalmas- sági, illetve a későbbi, rendszeres kötelező időszakos sportorvosi vizsgálatot a városi, a kerületi, a járási, illetve a megyei sportorvosi rendelők végzik. Az első alkalommal jelentkezőknél megállapítják a sportági alkalmatosságot. Olyan vizsgálatokat végeznek, amelyek — egyebek között — a betegség, a túlterhelés megelőzésének is elengedhetetlen feltételei. Az ellenőrzés időszaka, a vizsgálatok mennyisége sportáganként és korcsoportonként változó. Általában a küzdősportokban kiterjedtebb, de többnyire félévenként ismétlődik. Az országban a mintegy másfélszáz sportorvosi rendelőben háromszázötven sportorvos tevékenykedik. A sportorvosi Vizsgálatok során kiemelt, problémás esetekkel megyei szintű, széles laboratóriumi, szakorvosi háttérrel, magasabb sportszakorvosi képzettséggel — és szemlélettel — rendelkező sportorvosi szakrendelők foglalkoznak. Ezek többsége az egyesített megyei kórház-rendelőintézeti egység keretében működik, közvetlen egészség- ügyi irányítás alatt. Szükség esetén elegendő kórházi ágy- gyal is rendelkeznek. A sportorvosi tevékenység felügyelete az Országos Test- nevelési és Sportegészségügyi Intézet feladata. Irányítja, koordinálja az egyes szakellátási szintek munkáját. Állásfoglalásával biztosítja az ellátás egységességét. Feladata továbbá az Orvostovábbképző Intézet, az orvosegyetemek, az Egészségügyi Szakdolgozók Továbbképző Intézetének irányításával a sportorvosi hálózatban dolgozó orvosok, asszisztensek, masszőrök, pszichológusok képzése, illetve folyamatos továbbképzése és szemléletének alakítása. Végül pedig — szélesebb fektető háttérrel és minőségileg jobb laboratóriumi lehetőségek biztosításával — a megyei szintnél magasabb fokú kivizsgálást és gondozást tesz lehetővé. Érdemes talán még megjegyezni, hogy hazánkban a korábbi évek gyakorlatától eltérően (amikor is azokból lettek sportorvosok, akik fiatal éveik alatt kapcsolatban álltak a sporttal, s többnyire aktívan sportoltak) tervszerű sportorvosképző, -továbbképző munka folyik. Ezt a célt szolgálja egyebek között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és az OTSI között létrejött megállapodás. Az egyetemen a hallgatók speciális kollégiumi képzés formájában ismerkedhetnek meg a sportorvoslással, s később lehetőségük nyílik a szakvizsga letételére is. És ami egyáltalán nem lényegtelen: az Egészségügyi Minisztérium most már munkahelyi pótlékban, azaz anyagi elismerésben részesíti a sportorvosi feladatokat is ellátó orvosokat! Varga Gyula Terheléses gázanyagcserc-vizsgálat a Sportkórház élettani kutató laboratóriumában fl kitüntetett: Szula István Ha valahol sportesemény van — kiváltképp labdarúgó-találkozó —, Szula Istvánt mindig ott találjuk a lelátón, vagy a pálya mellett. Jómaga is hosszú ideig e legnépszerűbb sportágat űzte, amint vallja: „A kapusposzt volt az enyém, de ha kellett, mezőnyjátékosként is szerepeltem”. Ma már nyugdíjas, rendőr alezredes- • ként vonult vissza a „civil” élettől, így egyre több időt szentelhet a sportnak. — A sporttal 1940-ben ismerkedtem meg Orosházán, amikor 14 évesen először lementem az OMTK-pályára. A felszabadulás után az Orosházi Építőkben, majd 1951-től a Békéscsabai Bástyában folytattam labdarúgó-pályafutásomat, s ekkor ismerkedtem meg először igazán a sportmozgalommal, hiszen elnökségi tagnak is beválasztottak. Két évvel később pedig a Békéscsabai Dózsa társadalmi elnöke lettem. Miután megszűnt a Dózsa, én meg Mezőkovácshá- zára kerültem, továbbra sem szakadtam el a sporttól. A nagyközség Petőfi Sportköre labdarúgó-szakosztályának elnöki tisztét töltöttem be 1961-ig, amikor újra a megyeszékhelyre kerültem. Nem sokáig hagytak „pihenni”, rögtön megválasztottak a megyei labdarúgó-szövetség elnökhelyettesének. Majd az egyesületi összevonások után létrejött a Békéscsabai Előre, amelynek mintegy két évig társadalmi elnöke lettem. — Az akkori fúzió sok ellenállásba ütközött, de az idő bizonyított, hiszen az egyesület országos hírűvé vált. Nagyon nehéz volt, főleg a labdarúgó-szakosztályt összerázni, hiszen az NB III kieső helyén tanyáztak ekkor. A fúzió után sok játékos le akart állni, eligazolni. Több éjszakát — más vezetőtársaimmal együtt — nem aludtunk, de erőfeszítéseinket siker koronázta, hiszen NB 11-be került a csapát. Persze ehhez nagyon sok agitációra volt szükség, beszéltünk a játékosokkal, munkahelyi vezetőikkel, végül is kialakult egy nagyon jó kollektíva. Pedig olyan nehézségekkel is szembe kellett néznünk, hogy a fúzió után egyszerűen nem volt pályánk. Albérletben edzettünk a VTSK zöld gyepén, s igen szűkösek voltak az anyagi lehetőségek. Foglalkozásom is indokolta: kértem a felmentésemet az Előre elnöki tiszte alól, de továbbra sem szakadtam el a sporttól. Előbb az újra létrejött Békéscsabai Dózsa elnökségi tagja, majd elnöke lettem, aztán a Békés megyei főkapitányság testnevelési és sportbizottságának elnöke. 1976-tól pedig újra a Békés megyei Labdarúgószövetség elnökhelyettese vagyok. Több évtizedes, eredményes munkásságát jutalmazták az idén november 7-én: megkapta a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem ezüst fokozatát. J. P. Kezdörúgás előtt Megyei rangadó az NB ll-ben Akik ma egyaránt szeretnék látni a Békéscsaba— Nyíregyháza NB I-es találkozót, s szurkolni szeretnének az NB II megyei rangadóján, Szarvason is — bizony nehéz a választás. A két találkozón ugyanis egyszerre jelzi a játékvezető a kezdést, amiből könnyű a következtetés és a tanulság: mindenképpen szerencsésebb lett volna külön időpontban rendezni a szarvasi meccset. A második vonalbeli csapatok háza táján így látják az esélyeket: Gajdos András (Szarvas) pályaedző: — A mai találkozónak is jellemzője mindaz, ami eddig bármikor az egymás elleni csatákban. Vagyis a preztízsharc. A sok sérülés miatt csak szűk keret áll rendelkezésünkre, ezért a kezdő 11-et csak közvetlenül a mérkőzés előtt jelöli ki Szalai Miklós vezető edző. Mindenesetre sikeresen szeretnénk zárni az őszi idényt. Röviden 0 A Varsóban folyó Felkis Stamm ökölvívó-emlékverseny második napján, pénteken Batka József nagyon szoros küzdelemben 3:2-es pontozással vesztett a csehszlovák Puha Tiborral szemben. Fodor a lengyel Kaniával, Hideg az ugyancsak lengyel Za- gorskival mérkőzött: mindkét magyar versenyzőt pontozói rosszindulat ütötte el az egyébként jogos továbbjutástól. Mer- nyei megtartotta korábban szerzett bronzérmét. A döntőbe azonban nem jutott be, mert — szoros küzdelemben — alulmaradt a többszörös lengyel bajnok Pielesiakkal szemben. # Labdarúgó vb-selejtezőmérkőzés az 5. csoportban. Jugoszlávia—Luxemburg 5—0 (2—0). Szűcs Mihály (GYSE) vezető edző: — Láza kivételével mindenki egészséges és játszhat. így bízom abban, hogy Szarvason jó mérkőzést vívunk, és nem maradunk alul. Legutóbb a Papp J. SE ellen, ha nem is jó, de lelkes, „darálós” játékkal begyűjtöttük a nagyon fontos két pontot. Az összeállításunk Szarvason a következő: Szabó — Novák, Plástyik, Cseh, Szakái — Ottlakán, Kocsis, Csapó — Ravasz, Cserháti, Lipták. A gyulaiak és a szarvasiak is edzésben maradnak a mai bajnoki szezonzáró mérkőzés után, hiszen december 9-én a legjobb 64 között Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzést játszanak, méghozzá NB I-es csapatok ellen. Mint megtudtuk, a gyulaiak az idén teremtornán is részt vesznek, méghozzá december 11., 12., 13-án Hódmezővásárhelyen, ahol hat csapat szerepel. Békés megye vasárnapi kiemelkedő sporteseményei. kosárlabda. NB II. Szarvasi FSSC—Mezőberényi Spartacus, férfi, 18.30. Szarvasi FSSC—Mezőberényi ÁFÉSZ, női, 17.00. LABDARÜGAS. NB I. BCS. Előre Spartacus—Nyíregyházi VSC, 13.00. NB II. Szarvasi FSSC— Gyulai SE, 13.00. Területi bajnokság. Körös csoport. Füzesgyarmat—Tiszakécske, 13.00. Orosházi MTK—KTE, 13.00. Bcs. Agyagipar—Mindszent, 13.00. RÖPLABDA. NB II. Gyoma-End- rőd STK—U. PEAC, 10.00. Ma BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Sei észt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó vállalat, Békéscsaba. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpás! Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesftő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hőnapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
