Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

t BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJa 1981. NOVEMBER 20., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Megkezdődtek a magyar—osztrák kormányfői tárgyalások Csütörtökön a Parlamentben megkezdődtek a magyar—oszt­rák hivatalos tárgyalások. Képünkön: a két tárgyaló delegá­ciót Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Bruno Kreis­ky kancellár vezeti (Telefotó) A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja tegnapi prog­ramját tiszteletadással kezd­te: Budapesten a magyar és osztrák zászlókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét. A koszorúzási ünnepsé­gen az osztrák kormányfő kíséretében levő személyisé­gekkel együtt jelen volt Ran­de Jenő, hazánk bécsi nagy­követe. A lakosság jobb áruellátá­sát, a választék bővítését hi­vatott szolgálni, természete­sen az üzleti érdekek mel­lett, az a nagykereskedelmi területi raktár, amelyet a .,Skála-Coop és a Békés­csabai Állami Gazdaság kö­zösen hozott létre Telekge­rendáson. Tegnap, csütörtö­kön délelőtt Békés és Csong- rád megye, főként kereske­delmi szakembereinek a nyi­tás előtt szakmai napot szer­veztek. Ma már megszokott: a me­zőgazdasági üzemek ipari, vagy más melléktevékeny­séggel is foglalkoznak. Az vi­szont újdonság, hogy egy me­zőgazdasági nagyüzem, tartós tárgyalások után kereskedel­mi tevékenységet is folytas­son. A közös érdekeltségi rendszer nyomán bámulatra A program ezután az Or­szágházban folytatódott. A délelőtt megkezdődött ma­gyar-osztrák hivatalos tár­gyalásokon Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Bruno Kreisky kancellár ve­zeti a két tárgyaló csopor­tot. Az első munkaülés előtt a két kormányfő négyszem­közti megbeszélésen találko­zott Lázár György dolgozó- szobájában. (Folytatás a 2. oldalon) méltó gyorsasággal, alig há­rom hónap alatt valósították meg Telekgerendáson az or­szág harmadik területi rak­tárát, mely két részből áll: egy 1600 négyzetméteres ön- kiszolgáló és egy 2 ezer négy­zetméteres hagyományos rendszerű nagykereskedelmi raktártérből. A Skála az el­múlt évben nyitotta meg Ex­po néven ismertté vált el­adóhelyét, mely igen kedve­ző tapasztalatokkal és ered­ményekkel zárult: négy hó­nap alatt több, mint 14 ezer boltvezető vásárolt itt mint­egy 250 millió forint értékű áruféleséget. A Skála-Coop egyik törek­vése, ehhez technikai adott­ságai meg is vannak, hogy a termelőkhöz, de inkább a fo­gyasztókhoz még közelebb kerüljenek. A telekgerendási A termelőszövetkezetek IV. kongresszusának előkészüle­teiről készített jelentést vi­tatta meg tegnapi ülésén a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa. A december 11-12-én Bu­dapesten megrendezésre ke­rülő tanácskozás előkészüle­tei országszerte befejeződtek — állapította meg a tanács­ülés. Az elmúlt, hónapokban tízezernél több munkahelyi közösségi tanácskozáson és küldöttgyűlésen csaknem 60 ezren mondtak véleményt a TOT kongresszusi irányelvei­ről, és javaslataikkal kiegé­szítették azt. A javasiátokat a területi küldöttközgyűlése­ken is megvitatták; az orszá­gos tanács most felmérte, hogy a megyei javaslatok, észrevételek kellő súlyt kap­tak-e a kongresszus elé ke­rülő dokumentumokban. A termelőszövetkezetek IV. kongresszusán 500 küldött vesz részt. Őket a területi szövetségek tisztújító köz­gyűlésein választották meg. A küldöttek között van az a 107 TOT-tag, aki ezeken a tanácskozásokon kapta meg­új területi* raktárban elsősor­ban import élelmiszer, ruhá­zati, vas-műszaki és kultúr- cikkeket árusítanak. A rak­tárak feltöltése ma még fo­lyamatosan történik, s a ka­rácsonyi ünnepekre már in­nen is vásárolhatnak nagy­kereskedelmi áron a kiske­reskedelmi vállalatok, a fo­gyasztási szövetkezetek és természetesen a magánkeres­kedők. A Skála szakemberei ígérik, hogy a november 24-i nyitást követőén a területi raktárból vásárolt áruk 24, de maximum 48 órán belül a boltokba is kerülnek. A nyi­táskor 40 millió forintos áru­készlet várja a kereskedelmi partnereket. A Skála-Coop és az állami gazdaság tervében szerepel többek között-a kis­kereskedelmi árusítóhely lét­rehozása is. — sz — bízatását. További 18 orszá­gos tanácstagot majd a kong­resszuson jelölnek ki maguk közül a küldöttek; ezzel 125- re egészül ki a tanács tagjai­nak a száma. Gondos előkészítés után a tsz területi szövetségek is el­készítették — a TOT kong­resszusi irányelveinek figye­lembevételével — a megyé­ikre vonatkozó irányelveket, amelyen figyelembe vették a helyi adottságokat és sajátos­ságokat. Ezt a dokumentu­mot is megvitatták a tiszt­újító, küldöttválasztó köz­gyűléseken. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy a kongresszusi elő­készületek zavartalanok vol­tak. A különböző előkészítő fórumokon nagy volt a tag­ság aktivitása. Javaslataik, indítványaik arról tanúskod­nak, hogy a termelőszövetke­zeti kollektívák élnek az üzemi demokrácia lehetősé­geivel; jobbító szándékaik so­kasága jelzi, hogy elmélyült, közvetlen érdekeltségük a termelőmunkában és lakóhe­lyük arculatának további for­málásában. Borbándi János budapesti építkezéseken Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese — Pullai Árpád közlekedés- és pOstaügyí miniszter és Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke társaságában — tegnap felkeresett több buda­pesti építkezést. Először az Árpád-híd szélesítéséről, majd a Flórián téri alul- és felüljárórendszer kialakítá­sáról tájékozódott. Borbándi János ezután a Fővárosi Ta­nács elnökével a befejezés előtt álló, és december má­sodik felében átadásra ke­rülő budapesti nagy sport­csarnokot tekintette meg. Napirenden a nőpolitika November 19-én, csütörtö­kön az MSZMP békéscsabai városi bizottsága a pártszer­vezetek nőfelelősei és szer­vező titkárainak tartott megbeszélést. Az MSZMP nőpolitikái ha­tározatának , végrehajtásáról, a pártszervezetek nőpolitikái intézkedési terveiről Gulyás Lajosné, a városi pártbi­zottság munkatársa beszélt. Elismeréssel szólt a határozat végrehajtásának eredmé­nyeiről. Külön hangsúlyozta azonban: ezen a területen hatékonyabb agitációs és propagandamunkára lenne szükség ahhoz, hogy a csa­ládban, a munkahelyen, a társadalomban a nők egyen­jogúsága ne csak szólam ma­radjon. A pártépítés, -szervezés időszerű kérdéseiről, felada­tairól Várai Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetője adott tájékoztatást. k. J. A szakmai nap részvevői megtekintették a raktárakat Fotó: Szekeres András Felépült a Skála-raktár Telekgerendáson A piac befolyásolásának két legfontosabb tényezője az ár és a minőség. Hogyan alakul ez a Csaba Szőnyegszövő HISZ- nél? — erről szól cikkünk az 5. oldalon Fotó: Fazekas László Tanácskozott a megyei NEB Példamutató kapcsolat Szarvason A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén be­számoltatta a szarvasi járá­si-városi NEB-et ötéves te­vékenységéről, melyet Buk­va Pál járási-városi elnök terjesztett elő. A vita során elmondták vélemé­nyüket a bizottság munkájá­ról Vrbovszki György, a vá­rosi, Fóris György, a járási pártbizottság első titkárai is. A tapasztalatok és a vita alapján Józsa Béla, a NEB megyei elnöke . elismerően szólt a szarvasi járási-váro­si bizottság munkájáról. Hangsúlyozta a bizottság egyenletes teljesítményét, amelynek színvonala hosz- szú évek óta a legjobbak kö­zé sorolja őket. Példamutató kapcsolatot építettek ki az állami, társadalmi és gazda­sági szervekkel,, intézmé­nyekkel. Jól ismerik felada­taikat, és ennek megfelelően dolgoznak. Fogékonyak az új módszerek iránt. Ezeken alapszik tekintélyük is. A jog realizálásában van még lehetőség munkájuk további minőségi javítására, vala­mint a jelentős nagyságú fluktuáció csökkentésében. A megyei bizottság elismerését fejezte ki több éve tartó egyenletes, felelősséggel foly­tatott munkájukért. A második napirendi pont során azt vizsgálta a bi­zottság Szuchy László, a vizs­gálatot vezető előterjesztésé­ben, hogy a vállalatok és szövetkezetek miként bizto­sítják a tmk feltételeit, s a karbantartási tevékenysé­gük miként befolyásolja a termelési • folyamatot. A helyszínen vizsgált 11 gyár, gyáregység, üzem tapasztala­tai alapvetően leharfgoló ké­pet mutatnak. A jelentés többek között megállapítot­ta: „A, népgazdaság jelenle­gi helyzetében, a beruházási lehetőségek csökkenésekor különösen figyelemre méltó az a tény, hogy a jelentős nagyságú és nagy mértékben korszerűsödő állóeszköz-ál­lomány állagának tervszerű megóvása általában nem biz­tosított.” Tapasztalat, hogy a tervszerű megelőző karban­tartás helyett csak hibaelhá­rítás folyik sok helyen. (A téma részletes kifejtésére la­punkban még visszatérünk.) A tanácskozás további na­pirendjei a bizottság belső munkáját érintőek voltak. Részt vett a tanácskozáson Mézes Jánosné, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Saly Ferenc, a KNEB fő­osztályvezető-helyettese, va­lamint az első napirendnél Varga Zsigmond országgyű­lési képviselő, Jansik Ta­más, Szarvas város Tanácsá­nak elnöke. —g— Középtávú tervek, kongresszusi határozatok A HVDSZ Békés megyei bizottságának tegnapi, csü­törtöki ülésén a szakszerve­zet érdekkörébe tartozó vál­lalatok tervkészítési tapasz­talatairól tájékoztatta a tes­tületet dr. Takács János és dr. Tóth János, a megyei ta­nács ÉKV-, illetve ipari osz­tály vezetője. A középtávú — a VI. ötéves — tervek ké­szítéséhez az irányelvek, cél­kitűzések megállapítása és tisztázása volt a legfonto­sabb, valamint a szükséges információk megadása a vállalatok részére. A patyolat vállalat a szol­gáltatás kiterjesztésére, a minőség javítására és a ta­karékosságra törekszik. Az Orosházi Faipari Vállalat to­vább folytatja a termékszer­kezet fokozatos váltását, ugyanezt tervezi, de radiká­lisabb módon a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vál­lalat. A Gyulai Kötőipari Vállalat tovább bővíti a kül­földön is versenyképes árui­nak sorát. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat folytat­ja és növeli a népgazdaság számára oly jelentős beren­dezések — szén- és vegyes tüzelésű kazánok — gyártá­sát, nagy mennyiségben. A kommunális vállalatok kö­zül új telephelyet kap a Bé­kés megyei Temetkezési Vál­lalat és a Békéscsabai Kerté­szeti és Köztisztasági Válla­lat. Megtárgyalták még a HVDSZ kongresszusi határo­zatainak időarányos végre­hajtását, a terület vállala­tainál és költségvetési üze­meinél. A konkrét gazdaság- politikai eredményeket, a minőségi termelés és a szol­gáltatás színvonalának eme­lésében, különös tekintettel az energiatakarékosságra. Továbbá a dolgozók élet- és munkakörülményeiben ta­pasztalható fejlődést, az ösz­tönzőbb — teljesítményhez kötött — bérezés bevezeté­sét, s mindehhez a szakszer­vezeti bizalmiak és az alap­szervezetek vezetőségének segítő tevékenységét. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom