Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Hazánkba érkezett dr. Bruno Kreisky Mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek Tanácskozás a szerződéses kapcsolatok tapasztalatairól Szerdán, az esti órákban Budapestre érkezett dr. Brvr no Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Vele együtt érkezett felesége, Vera Kreisky. A kancellár kíséretében van az osztrák politikai, gazdasági élet számos vezető képviselője. Az osztrák kormányfőt és a kíséretében levő személyiségeket a magyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. A pályaudvar előtti téren katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja s politikai életünk több más vezető személyisége, köztük Nagy János, külügyi államtitkár. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi és Johan Josef Deng- ler, az Osztrák Köztársaság nagykövete. A pályaudvar nagycsarnokában a vonatról leszálló vendégeket elsőként Lázár György és felesége, valamint Nagy János üdvözölte szívélyes, baráti kézfogással. Ezután az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. A téren ezután díszjel har- sant, majd a katonai egység parancsnoka jelentést tett Bruno Kreisky kancellárnak. Ezt követően a zenekar eljátszotta az osztrák és a magyar himnuszt, majd dr. Bruno Kreisky — Lázár György társaságában — ellépett a díszegység előtt és köszöntötte a katonákat. (Folytatás a 2. oldalon) A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek közötti szerződéses kapcsolatokról tanácskozott november 18-i, tegnapi ülésén a megyei tanács termelési-ellátási bizottsága. A megbeszélés munkájában részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese is. Korábban a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek kapcsolatát a bonyolult érdekeltségi viszonyok miatt sok ellentét terhelte. Az utóbbi néhány évben napvilágot látott jogszabályok, határozatok azonban kedvező változást hoztak. Ezt követően az érdekeltek szerződéseiket a kölcsönös előnyök alapján kötötték. Gyakortatilag ma is ez a helyzet, amit az is bizonyít, hogy a feldolgozó és a mezőgazda- sági üzemek között gazdasági együttműködések is létrejöttek. Ezek közül említést érdemel a Békéscsabai Hűtőház, a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ, a Békéscsabai Konzervgyár és a kar- dosi Egyetértés, valamint a nagyszénási Október 6. Tsz és a Szegedi Konzervgyár ilyen jellegű összefogása a termékek feldolgozásában. A kedvező tapasztalatok ellenére az eltérő érdekek miatt, egy sor kérdésben még további intézkedésre lenne szükség. A minőségi átvétel korszerűsítése, ésszerűsítése például nem oldotta fel az átvétel minden ellentmondását. A nem megfelelő mérések ugyanis, az esetek egy részében, nem serkentik kellően a mezőgazdasági üzemet a minőségi termelésre. Hasonló ellentmondásokat tapasztalhatunk a több éves szerződések esetében. A feldolgozó üzem a piac értékítélete, kereslete alapján gyakran kezdeményezi a szerződések módosítását. Nehezebb helyzetbe kerül a mezőgazdasági üzem, ha a köz- gazdasági körülmények változása miatt a szerződött termék előállítása többe kerül, mint a megállapodás megkötésekor. Ilyenkor elengedhetetlen lenne a ma még kevésszer tapasztalt rugalmasság, az érdekek körültekintőbb egyeztetése. K. J. Előadás Békéscsabán a bolgár agráripari egyesülésekről A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete, valamint a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés tegnap, szerdán Kiril Damjanovot, a bolgár mezőgazdasági és közgazdasági szervezési intézet főmunkatársát látta vendégül. A bolgár mezőgazdasági szakember „Az agráripari egyesülés, mint a mezőgazdasági fejlődés új szakasza” címmel tartott előadást az egyesülés székházában Békéscsabán. A testvéri szocialista ország az agráripari egyesülések működtetésében nagyobb tapasztalattal rendelkezik, mint hazánk. Ezért is tarthattak nagy érdeklődésre számot eredményeik, gondjaik az agráripari egyesülés szakemberei között. K. J. I Minőségügyi konferencia a MTESZ-ben Hogyan hat a minőség termékeink versenyképességére, milyen módon lehet érdekeltebbé tenni a vállalatokat a minőség javításában? — ezekre a kérdésekre kerestek választ az országos minőségügyi konferencián, amelyet Budapesten rendeztek, a MTESZ székházában. Mintegy ötszáz vállalati vezető, a minőségszabályozással és -ellenőrzéssel foglalkozó szakember részvételével vizsgálták a termékek minőségére ható tényezőket, a közgazdasági szabályozás hatásait, a vállalati minőségszabályozás helyzetét. A magyar termékek exportképességét elemezve Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a világranglistán összességében közepes helyet foglalunk el. Vannak kiváló, de elavult árucikkeink is, s nem kis mennyiségű olyan termék, amelynek versenyképessége nagyobb gondossággal lényegesen fokozható. örvendetesnek mondotta, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari cikkek, főleg az állati termékek nagy elismerést szereztek a külpiacokon, általában kiegyenlített a vegyipar minősége, s egyenletesebbé vált a minőség a gépiparban is. A versenyképességhez azonban nem elegendő a termékek előírásszerű elkészítése, sőt az sem, ha a vállalat lépést tart ugyan a korszerűség követelményeivel, de nem szállít pontosan, nem gondoskodik szervizről, ha nem kielégítő a csomagolás, és akkor sem lehet verseny- képes, ha valamennyi követelménynek eleget tesz ugyan, de az üzleten nem keres. Valamennyi területen sok még a javítanivaló, aminek fontos feltétele a helyes köz- gazdasági szabályozás, s mindenekelőtt a vállalatok vezetőinek körültekintő, valamennyi tényezőt egybevető munkája. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese arról beszélt, hogy az exportbővítő beruházások is ott voltak sikeresek, ahol az elhatározástól az üzembe helyezésig, a gyártás ötletétől a termékek értékesítéséig valamennyi fázis a minőség, az alaposság jegyeit viselte magán. Exportbővítő hitel, segítségével az elmúlt öt évben 95 milliárd forint értékű beruházás létesült, csaknem 1800 fejlesztést valósítottak meg, többségét eredményesen. A fejlesztések 75—80 százaléka a tervezettnél sikeresebb volt, ezek pótolták a 20—25 százaléknak az elmaradását is. Az exportbővítő beruházások 1980-ban 1,3—1,4 milliárd dollár értékű exportot tettek lehetővé, nagyobbat, mint amit az üzemek hitelszerződéseikben összességükben vállaltak. A vitában többen sürgették a piaci információk intézményes javítását, a belföldi szerződéses fegyelem szilárdítását, olyan érdekeltségi rendszer1 megteremtését, amelyben a vállalati vezetők és a dolgozók közvetlenül érdekeltté válnak a jobb minőségű, exportképesebb termékek előállításában. Hangsúlyozták, hogy fokozott mértékben kell igazodni a korszerű KGST- és nemzetközi szabványokhoz, s új formák kialakítását javasolták a minőség javítását szolgáló egyéni és vállalati tevékenység társadalmi elismerésére. A vita alapján ajánlásokat fogadtak el, amelyeket eljuttatnak az illetékes kormányzati és társadalmi szervekhez. Tegnap, szerdán délután a békéscsabai vasútállomáson, a bejárók klubjában kiállítás nyílt a FÉKON Ruházati Vállalat békéscsabai gyárának termékeiből. A gyár Munkácsy Szocialista Brigádja rendezte a bemutatót, amely november 28- ig várja az érdeklődőket Fotó: Szekeres András Mióta lebontották Békéscsaba központjában a büfé épületét borító állványerdőt, sokan rácsodálkoznak a régi épületre, hogy milyen szép. A modern építmények között megbúvó kétszintes lakóházon jól hangsúlyozták a jellegzetes építészeti vonásokat, s így impozáns fehérségével jól beleillik a városképbe Fotó: Veress Erzsi Lakásfelújítás 1981—82-ben Az előzetes számvetés szerint az év végéig várhatóan mintegy 20 ezer tanácsi bérlakás felújítása fejeződik be; a költség megközelíti a négymilliárd forintot. (Az így megfiatalított lakásokon túlmenően a tavalyinál jóval többet, mintegy 250 millió forintot fordítottak a felújítással nem érintett lakások korszerűsítésére, komfortfokozatuk növelésére.) A minőségi változást eredményező fejlesztések mellett több mint hárommilliárd forintot költöttek az ország 760 ezer tanácsi bérlakásában szükséges javításokra, karbantartásra. Megkezdődött a jövő évi feladatok előkészítése is. Az ingatlan- kezelő vállalatok az idén előirányzott 245 millió forinton túl központi támogatásból is tetemes összegeket fordíthattak gépesítésre, telephelyeik korszerűsítésére és más fejlesztési célokra. Indokolt tehát, hogy megnövekedett lehetőségeiket, eszközeiket a feladatok alapos előkészítésével, hatékonyabban hasznosítsák, s megteremtsék a szükséges szervezeti, munkaszervezési feltételeket is. E munkáról számolnak be az MTI tudósítói. Budapesten várhatóan 9700 tanácsi bérlakás felújítása fejeződik be az év végéig 2,2 milliárd forintos költséggel. Ennél valamivel többet, 2,25 milliárd forintot szánnak a jövő évi felújításokra, ami nagyjából ugyanannyi lakás teljes „rekonstrukciójára” elég, mint 1981-ben. A vidéki nagyvárosokban jelentős erőfeszítéseket tettek a teljes felújítás és a födémcsere miatt, elköltöztetett lakók ideiglenes elhelyezésére, az átmeneti lakások számának növelésére. Sajtótájékoztató a téli könyvvásárról Sajtótájékoztatón közölték, tegnap a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél, hogy a téli könyvvásár kínálati listáján ezúttal mintegy 160 mű szerepel, s a kötetek együttes példányszáma meghaladja a három és fél milliót. A kiadók, nyomdák jóvoltából — miként a tájékoztatót tartó Sükösd Mihály irodalomtörténész közölte — ajándékozásra is méltó, szép és hasznos könyvek sokaságával várják a közönséget a boltokban. Az újdonságok közül megemlítették a tájékoztatón Bodrogi Tibor Törzsi művészet című kétkötetes művét, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeit bemutató ízléses albumot, Garas Klára orosz reneszánsz portrékat ismertető könyvét és Doma- novszky Györgynek a magyar népi díszítőművészetről szóló kétkötetes munkáját. A klasszikusok kedvelőinek ajánlják Ady, Arany, József Attila, Kosztolányi, Tóth, Árpád, Vörösmarty összes verseinek gyűjteményét, a külföldiek közül Baudelaire verseit, Maupassant elbeszéléseit, Csehov írásait, Schiller drámáit, Tacitus összes műveit. Elsősorban a . gyermekeknek . szánják Illyés Gyula magyar népmesegyűjteményét, és a nagy mesemondó, Benedek Elek írásait, A nagyobbaknak, a kalandos, regények, történetek kedvelőinek ajánlják Cooper népszerű indiánregényeit, May Károly és Verne Gyula regényeit, s újdonsága a vásárnak Fekete István sokadik kiadású Tüskevára és Téli berekje. Budapesten három belvárosi . könyvesboltban — az Egyetemi, a Népszabadság könyvesboltban és a Könyváruházban — érdekes kirakati rejtvényekkel is találkozhat a közönség, s a helyes megfejtéssel értékes könyvutalványokat lehet nyerni. De játék, fejtörés nélkül is hozzá lehet jutni a szép könyvekhez a Ferenc körúti Gutenberg, az újpesti Kölcsey, a Flórián téri Veres Péter, a Deák Ferenc utcai Móricz Zsigmond, a József körút 47. szám alatti és a kőbányai Zalka Máté könyvesboltokban, ahol december 15-ig minden csütörtök este — a meghosszabbított nyitvatartás alatt — a 200 forinton felül vásárlóknak ajándékkönyvvel kedveskednek az üzletek munkatársai. December 10—23. között aranykapu elnevezéssel látványos karácsonyi vásár lesz a Vörösmarty téren, a Kristóf téren és a Váci utcában.
