Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
n lázas betegek étrendje O1981. november 1., vasárnap Hz első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy Tudomány — technika Emberek és a sugárzás A dunai gőzhajózás megindulása után merült fel a kívánság, hogy a Balatonon is járassanak gőzösöket. Elsőnek Kossuth Lajos írt erről 1842-ben a Pesti Hírlapban, s az elgondolás valóra váltásáért a leghatékonyabban Széchenyi István buz- gólkodott. Sokat várt a gőzhajózás megindításától, mert ez — szerinte — a fejlődés hosszú láncát indítja meg. Gondolatait a Balatoni gőzhajózás című röpiratában fejtette ki részletesen. Az egész Dunántúlon — írta — egyetlen gőzgép sem működik, a gőzhajó példája nyomán elterjednek majd a gőzgépek is. Fűtésükhöz szén kell, ha pedig lesz a szénnek fogyasztója, biztosan lesz szállítója is. Talán van szén a Balaton mentén, de ezt „még senki sem vizsgálta”. A hajózás megindítása után a vidék úgy fog okoskodni, hogy „mi mindig csak a Balatonon evezzünk? Ugyan miért ne mennénk hajózható csatorna által legalább a Dunára?” A Balatont szabályozni kell, már csak a hajózás miatt is. A szabályozás után, amikor nem kell félni áradástól, alacsony vízállástól, kellemes helyek keletkeznek a parton, ahol nyári lakot építhetnek mindazok, akik például „Budapest hőség s porától menekülnek”. A vállalat talán nem hoz közvetlen hasznot — fejezte be fejtegetését Széchenyi —, de a parti uradalmaknak érdeke, hogy támogatásukkal létrejöjjön, mert a rendszeres hajózás birtokaik értékét jelentősen fogja növelni. Széchenyi részvénytársaság alapítására gondolt. Ez a saját és híveinek, elsősorban Hertelendy Károly zalai alispánnak agitációja nyomán meg is valósult. Balatoni Gőzhajózási Társaság névvel részvénytársaság alakult, 60 000 forint alaptőkével, amelyre négyszáz 150 forintos részvényt bocsátottak ki. Ebben az időben Széchenyi és Kossuth közt heves sajtóvita dúlt, Kossuth mégis A Kisfaludy a balatonfüredi kikötőben (Szeremley Miklós rajza) készségesen vállalkozott az alapszabály-tervezet kidolgozására. Az alakuló közgyűlés 1845. december 27- én ült össze, az alapszabályokat 1846. április 5-én fogadták el. Széchenyi zürichi, londoni és osztrák cégekkel tárgyalt arról, hogy milyen hajótípus felel meg legjobban. A balatoni vízviszonyoknak megfelelően két fő követelmény volt: sekély merülésű legyen, és jól tudjon ellenállni a tó erős hullámzásának. Azután — még az alakuló közgyűlés előtt —megrendelt egy hajót. 40 lóerős gépét a londoni Penn-gyár- ban gyártották, a hajótestet pedig az óbudai hajógyárban. Az alkatrészeket lovaskocsikkal szállították Füred-- re, s ott szerelték össze. A hajó lapátkerekes volt, szélessége kb. 10 méter, hosz- sza 35 méter lehetett —pontos adatok nincsenek róla. Befogadóképessége 300—350 utas. Az új hajónak sokan a Széchenyi nevet javasolták, de a legnagyobb magyar ragaszkodott hozzá, hogy Kisfaludy' Sándorról nevezzék el, arról a költőről, aki oly sokat tett a Balaton környékének felvirágoztatásáért, és szép versekben örökítette meg a környék regéit. Sok nehézség merült fel a kikötők építésével kapcsolatban. Sok gondba került a mólók, kikötőhidak építéséhez szükséges pénz és építőanyag előteremtése, de nem kevesebbe a part menti birtokosok, uradalmak, megyék hozzájárulásának megszerzése. A Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én, Széchenyi születésnapján bocsátották vízre, és egy hónappal később, október 18—21-én népes ünneplő közönség részvételével négynapos próbautat tartót-'- tak. Első nap Kenését és Tihanyt keresték fel, a másodikon Boglárt, Révfülöpöt és Keszthelyt, a két utolsón pedig Badacsonyt. A rendszeres hajózás a következő év tavaszán indult meg. Addigra Óbudán teherszállításra két uszályt is készítettek. Minden hétfőn és csütörtökön indult járat Füredről Alsóörs, Kene- se, Boglár, Révfülöp és Badacsony érintésével Keszthelyre, onnan pedig vissza kedden és pénteken. Később a járatok számát heti háromra bővítették. Az egész út 6—8 óráig tartott. Három osztály volt a hajón. Füredről Keszthelyre az I. osztályon 2 forint volt a viteldíj, a II.-on 1,20, míg a III.-on 40 krajcár, de ide csak jobbágyok, őrmesternél alacsonyabb rendfokozatú katonák és vándorló mesterlegények válthattak jegyet. Később sétahajózásokat is rendeztek 1 forint viteldíjjal. Az uszályokon követ és építőanyagot szállítottak. Az utazás távolról sem volt olyan kényelmes, mint ma. A rosszul épített kikötők miatt a Kisfaludy gyakran nem tudott kikötni, az utasokat ladikkal szállították a hajóra, s onnan a partra, különösen ha a Balaton kiáradt vagy nagyon leapadt. 1864-ben, amikor a nagy aszály miatt a tó vize különösen sekély volt, egy újságcikkben Roboz István a következőképp írja« le a füredi beszállást: Az utasokat „mint heringet bepakkolnak egy lélekvesztőbe a bagázsia közé, együtt van inas, szobalány, agár, méltóságos úr, író, művész, s mikor a be- pakkolás megvan — nem egyszer fertályóráig tartva — két izmos révészlegény elkezdi húzni a csónakot kötelénél fogva a parton, fel egészen a móló végéig, itt azután evezősök veszik át a szállítást, s a hullámokon van jajgatás, fejszédülés, karambol, fogcsikorgatás, per mopsz, ingások, elesések, míg valahára azután a Kisfaludy gőzöshöz érsz...” A gőzös a szabadságharc egész ideje alatt zavartalanul közlekedett.. A honvédség többször felhasználta a csapatok és hadifoglyok szállítására. Fedélzetén kellett volna 1848. szeptemberében tárgyalni István nádornak Jellasics horvát bánnal, de a bán nem jelent meg. Az utasok száma elég gyér volt, az áruszállítás kicsi, s így a részvénytársaság állandó ráfizetéssel küzdött. A forgalom csak 1861 után nőtt valamivel, amikor megindult a somogyi parton a vasútforgalom, é$ Siófokon is építettek kikötőt. A Kisfaludy fateste ekkoriban korhadni kezdett, ezért 1869- ben vastestre cserélték ki. Így átalakítva 1887-ig közlekedett, akkor eladták ócskavasnak. A balatoni hajózás nem mindenben váltotta valóra Széchenyi reményeit, igaz, hogy ebben nagy része volt a közel két évtizedes önkényuralomnak. Az első siófoki zsilip, amely lehetővé tette a vízszint szabályozását, csak 1863-ban készült el. A Balatont a Dunával ma sem köti össze rendszeres hajójárat, s a Kisfaludy maga is 1875-ig társ nélkül szelte a hullámokat. Szenet nem találtak a Balaton környékén. A tóparti nyaralók nagyobb .számmal csak több évtizeddel később kezdtek épülni. Mindazonáltal a Balaton környékének, az üdülőkörzetnek a fejlődése a Kisfaludy vízre bocsátásával kezdődik. Vértesy Miklós Az emberi test hőmérsék’ lete állandó, a külső hőmérséklettől független. A keringő vér a zsigerekben és az izmokban felmelegszik, a bőrben viszont lehűl. A hőtermelés és a hőleadás egyensúlya tartja fenn a szervezet állandó hőmérsékletét. Ha növekszik a hőtermelés, és csökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik, és a beteg lázas lesz. Kevesen gondolnak arra, hogy a verejtékezéssel nemcsak folyadékot, hanem sót is veszít a lázas szervezet, és ezt is pótolni kell. A lázas beteg ne csak a szokásosnál egy-másfél literrel több folyadékot, hanem valamivel több sót is fogyasz- szon, mint amikor egészséges. (Kitűnő „sóforrás” a tej, a gyümölcslevesek, zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcslevek és a húsleves, illetve a Ropi nevű sózott rudacska.) Érdekes, hogy lázas , állapotban a folyadék jelentős része a légzőszerveken keresztül választódik ki és távozik el. A hurutos, gyulladt nyálkahártyát szinte „átmossa” a kilégzett levegőbe kiválasztott folyadék. A felső légúti hurutok idején jelentősen növekszik a szervezet C-vitamin igénye. Kielégítésére elsősorban a citromos italok, gyümölcslevek jöhetnek számításba. Üdítő hatásúak és jelentős C-vitamin-forrásoknak bizonyultak a különféle nyers gyümölcsök és a belőlük nyersen készült gyümölcssaláták. Az úgynevezett nehezen emészthető, főként zsírban gazdag táplálékokat rosszul tűri a lázas beteg, ezért ezeket mellőzze. Gyomor- és bélhurutos beteg az első két nap nem is kíván enni. Emésztőrendszerét ezzel is kíméli. Megnövekszik . viszont a folyadék- és ásványi- ■ só-igénye. A beteg tehát koplal, de nem szomjazhat. Heveny betegségekre általában jellemző, hogy a harmadik napon a tünetek és a panaszok rendszerint megszűnnek, ilyenkor a hagyományoshoz közelítő, de még mindig kímélő étrendre van szükség. A negyedik naptól általában már a régi táplálkozási szokások szerint étkezhet a beteg. Ezt különben a kezelőorvos is megmondhatja. Dr. Buga László A motor hatásfokát és fogyasztását nagyban befolyásoló „jó öreg” karburátor nem sokat változott az automobilizmus viharos fejlődésének évtizedei során. Működésének elve . egyszerű: a szűk keresztmetszetű szívótorkon átáramló, felgyorsuló levegő nyomása csökken, ennélfogva beszívja, magával ragadja, szétporlasztja és a levegővel robbanásképes keverékké elegyíti a benzincseppecskéket. Minél tökéletesebb az égési folyamat — aminek viszont a benzin és a levegő eszményi összekeveredése az előfeltétele —, annál többet képes „kihozni” a motor a benzin égéshőjéből. Nos, azt a bizonyos eszményi ösz- szekeveredést a hagyományos felépítésű porlasztó bizony nemigen tudta teljesíteni, így a jobb keverékképzést biztosító benzinfecskendező berendezésben erős ve- télytársra talált. Ez utóbbiról viszont az derült ki, hogy — kétségtelen előnyei mellett — meglehetősen bonyolult és terjedelmes, különösen a karburátorhoz viszonyítva, amelynek alig vannak mozgó, kopásnak kitett alkatrészei. A kétségtelenül benzinmegtakarítást eredményező befecskendezés hívei azzal érvelnek, hogy ha rendszerük jobban elterjed, akkor — A technikai forradalom korszakában az atomenergia és a radioaktív izotópok alkalmazása gyors ütemben növekszik. Napjainkban feltételezik. hogy 2000-re az atomerőművek energiatermelése nagyobb lesz, mint a világ mai teljes energiatermelése. A radioaktív izotópok orvosi alkalmazása a diagnosztikában, gyógyításban és a kutatásban, fel- használásuk egyre több iparágban, például a műanyaggyártásban, bányászatban, gépgyártásban, élelmiszertartósításban, a mező- gazdaságban fokozódó ütemben terjed. Ma még nem számottevő, de növekvőben van a lakosságnak az a része, amely kénytelen radioaktív anyagokkal érintkezésbe kerülni, s amelyeknek védelme a mennyiséggel szemben fontos közegészségügyi feladat. Természetesen bizonyos mennyiségű sugárzásnak az egész lakosság ki van téve, ezt nevezik természetes háttérsugárzásnak, amely alatt a kozmikus sugárzást, a földkéregben, levegőben előforduló rádióaktív gázok, kőzetek sugárzását, illetve a szervezetbe beépült természetes rádióaktív izotópok sugárzását értik. A nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság ajánlása alapján elfogadott, hogy 5 rém az az összdózis- érték, amelyet az egyén — életének első 30 évében — a természetes háttérsugárzáson és az orvosi beavatkozáson felül genetikai károsodás veszélye nélkül elvisel. A gazdaságilag fejlett országokban azonban a lakosság egésze mesterséges forrásokból is elszenved sugárterhelést. Ezek, együttesen a természetes háttérszennyezéssel, megközelítik a genetikailag veszélytelennek té- kinthető dózisnak mintegy a felét. Foglalkozással ' járó besugárzást az a dolgozó kap, aki a munkahelyén rendA Parana folyón, Brazília és Paraguay között épül a világ legnagyobb vízi erőműve. Teljesítménye- 12 600 MW lesz. A 224 méter magas gát 29 milliárd köbméa sorozatgyártás előnyei miatt — majd csökken az ár is. Az érv kétségtelenül helytálló, de a sok, pontosan megmunkált mozgó alkatrészre való tekintettel kétséges, hogy mennyire közelítheti meg a karburátor árát. Úgy tűnik, hogy egy újabb porlasztótípus, a szónikus karburátor — a benne hang- sebességgel áramló levegőről kapta a nevét — megmenti a sok évtizedes múltú porlasztó „becsületét”. A szónikus karburátorban „süvítő” légáramlat finomabb porlasztást és jobb keverékképzést hajt végre, ami végső soron a benzinfogyasztás 7-8 százalékos csökkenését eredményezi. A téglalap alakú keresztmetszeten hangsebességgel átáramló levegő öt mikron nagyságúra porlasztja szét a ben- zincseppeket, ami szép eredménynek számít, ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos karburátorban mintegy tízszer akkorák a szemcseméretek. A szónikus karburátorból hiányzik a szokásos értelemben vett fojtószelep: a levegőmennyiséget a felül csapágyazott, ívelt idom szabályozza. Alapjáratban kb. 1 milliméter szélesre, teljes gázadáskor 25 milliméternyi- re tágul a rés, menet közben pedig mindig úgy változik, hogy megmaradjon a hangsebességű áramlás. szeresen ionizáló sugárzásnak van kitéve. Ebben az esetben, a megengedhető maximális dózist magasabbra határozzák meg, mint a lakosság egészére. Alapvető követelmény, hogy foglalkozásból eredően életének első 18 évében senki sem kaphat sugárterhelést, ugyanígy a nők sem kaphatnak terhességük megállapítása után. A károsított szövetek regenerálódásának az elősegítésére kedvező, ha a megengedett heti dózisok arányos napi elosztásban érik a szervezetet.. Ha ez nem biztosítható, az egyes napokra jutó túlterhelést egy-egy sugárterhelés-mentes nap köz- beiktatásával, vagy a hét többi napján a sugárterhelés csökkentésével egyenlítik ki az ilyen munkahelyeken. Fontos szabály az is, hogy minden sugárveszélyes munkahelyet, sugárzó anyagot szállító járművet úgynevezett sugárveszélyt jelző — nemzetközileg előírt — tárcsával kell ellátni, még akkor is, ha ez a munkahely szabad ég alatt is van, ámint ezt felvételünk mutatja. tér vizet tart meg. A vízi erőmű építésénél 62 millió köbméter földet termelnek ki, a gáthoz pedig 13,5 millió köbméter betont használnak fel. A kutatók most a „komputeres karburátor” kifejlesztésén fáradoznak, amely mikroprocesszoros vezérléssel igazodna a környezeti levegő nyomásához, hőmérsékletéhez, páratartalmához, a motor terheléséhez és üzemviszonyaihoz, s a motor működését —* figyelembe véve a kipufogó gázok összetételét is — a mért adatoknak megfelelően optimatizálná. Maga a karburátor — elektronikus kisegítője miatt — még egyszerűbb felépítésűvé válna. Megszületése tulajdonképpen csak idő kérdése, hiszen a vezérlőegység elkészítéséhez ma már minden szükséges alkatelem rendelkezésre áll (egy vezérlőegység elkészítéséhez kb. 270 építőelem kell, egyebek között 30 tranzisztor és 45 dióda). Mivel az elektronikus alkatrészek olcsó tömeggyártása ma már megoldottnak tekinthető, a „komputeres karburátor” is sokkal olcsóbb lesz majd, mint egy befecskendezőrendszer. Pillanatnyilag még az a helyzet, hogy befecskendezőrendszert — költségessége miatt — csupán az amúgy is igényesebb autómodellekbe építenek be. A kisebb pénzű autósok tábora pedig az „energiatakarékos” új karburátorokra vár. B. I. fl világ legnagyobb vízi erőmüve Avtó — rnQtQr Karburátor vagy befecskendező?