Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

# % BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1981. NOVEMBER 18., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM Kádár János látogatása az Akadémián Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a Magyar Tu­dományos Akadémiára láto­gatott. A KB első titkárát el­kísérték: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai. A vendégeket az MTA Roosevelt téri székházának kapujában Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pál Lé­na rd, az MTA főtitkára, és Kornidesz Mihály, a KB tu­dományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője fogadta. A megérkezést követően Kádár János részt vett az Akadémia kibővített elnök­ségi ülésén. A vendégeket megnyitójában Szentágothai János üdvözölte, majd mél­tatta az MTA szocialista át­alakulásának, az 1949-től má­ig ívelő fejlődésének ered­ményeit. Ugyanakkor szólt a tudományos élet gondjairól, egyebek között a kutatói mo­bilitásnak már a 70-es évek elejétől nyilvánvaló ellent­mondásairól, s azokról a szándékokról, határozatokról, amelyek nem mindig a kel­lő gyorsasággal hatják át, formálják a tudományos éle­tet. Mindezek ellenére ezek­ben az esztendőkben is jó néhány kutatóintézetben, egyetemi tanszéken szület­tek kiemelkedő, termelési hasznosulásában sem meg­vetendő eredmények. Az utóbbi években tudo­mánypolitikánk és az ennek alapját képező egész szemlé­letünk jelentősen változott — hangsúlyozta a további­akban az MTA elnöke. Van reális, a népgazdaságéval összehangolt kutatási ter­vünk; vannak a tudomány- politikai bizottság közremű­ködésével kialakított, meg­felelő határozataink intézet­hálózatunk korszerűsítésé­re. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosításától kutatóink többsége már nem idegenke­dik, sőt, találmányaikat so­rozatosan kínálják fel a termelésnek. Ezeket a voná­sokat kell tovább erősíteni, az eddiginél nagyobb teret engedve a tehetséges, a va­lójában értékes teljesítményt nyújtó fiataloknak. A gya­korlattól pedig azt várják a kutat® szakemberei, hogy munkájuk eredményei, sza­badalmaik minél előbb vál­janak a termelés részévé. A megnyitót követően a2 Akadémia elnökségének tag­jai és a meghívott intézeti igazgatók kötetlen eszmecse­rén tájékoztatták Kádár Já­nost a tudományos alkotó- műhelyek, általában a tudo­mányos élet eredményeiről és gondjairól. A 14 felszólaló közül valamennyien érintet­ték a kutatás és a gyakor­lat, a megszületett gondolat és megvalósítás közötti kap­csolat fontosságát, bírálták az innovációs folyamat lassú­ságát. A természet- és a műsza­ki tudományok képviselői mellett a társadalomtudósok, a kutatók és a döntéshozók közötti közvetlenebb kapcso­lat továbbfejlesztését szor­galmazták. A kibővített elnökségi ülé­sen felszólalt Kádár János. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét, majd szólt a párt tudo­mánypolitikájának érvénye­sítéséről, a tudósok szerepé­ről és felelősségéről, az or­szág előtt álló bonyolult fel­adatok megoldásában, a jö­vő megalapozásában. Hang­súlyozta, hogy munkáját a maga területén mindenkinek tisztességgel kell végeznie — dolgozzék bármilyen beosz­tásban, akár fizikai terüle­ten, vagy akár a tudomány valamely ágában. A Központi Bizottság első titkára kiemelte, a vezetés, az egyes vezetők fokozott fe­lelősségét azért, hogy min­den területen biztosítsák a munka végzéséhez megfelelő körülményeket, eszközöket, és a tágabb értelemben is vett alkotó légkört. A tudo­mány munkásai körében is érvényesíteni kell az olyan általános — társadalmunk szocialista vonásait is erősí­tő — követelményeket, hogy kinek-kinek az öntudata, a felelősségérzete és +’eleTősség­vállalása mellett legyen meg az érdekeltsége. Ez viszont csak akkor érvényesülhet, ha vállalt kötelezettségeinek mindenki becsülettel és ma­radéktalanul eleget tesz. Utalt arra is, hogy töret­len politikánkkal, nemzeti összefogással és kemény munkával elért eredménye­inkben ott van tudósainknak és értelmiségünk más réte­geinek az áldozatos és hoz­záértő tevékenysége, újat, értelmeset és értékeset al­kotni akarása és tudása. A párt és a kormányzat meg­becsülésére és támogatására a jövőben is bizton számít­hatnak a tudományos élet dolgozói. Viszont számolniuk kell'azzal is, hogy munkájuk gyümölcse, eredménye — legalábbis a nem tudósok és a közvélemény előtt —, a végtermékben jelentkezik. Az újra, a korszerűre törek­vés mellett természetesen szükség van a magyar tudo­mány tradícióinak és múlt­beli eredményeinek tisztele­tére és kamatoztatására is. Tovább lehet és kell bővíte­ni a világban jó hírnévnek örvendő magyar tudomány nemzetközi együttműködését, a tudósok személyes kapcso­latait más országok szakem­bereivel, hiszen alapigazság, hogy, amit mások nár tud­nak. azt nekünk nem kell újból kitalálni. A párt- az állami vezetés és tudomány kapcsolatáról 'szólva Kádár János hangsú- lyoata, hogy a Központi Bi­zottság továbbra sem vállal­ja magára tudományos viták eldöntését. Eddig sem vállal­ta, s káros és rossz lenne, eltérni ettől a gyakorlattól, mert különben sérelmet szen­vedhetne az alkotói szabad­ság. A tudományos vitákat a tudomány körében, a tudósok vitájával kell eldönteni, az eredményt pedig a gyakorlat próbája szentesíti Befejezésül a Magyar Tu­dományos Akadémia és a tu­domány minden munkásának nagyfokú társadalmi felelős­ségét hangsúlyozta, és to­vábbi sikereket kívánt egész népünk javát szolgáló tevé­kenységükhöz. Losonczi Pál a Belügyminisztériumban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Belügyminisztéri­umba látogatott. A vendéget Horváth István belügymi­niszter és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériu­mi bizottságának első titkára fogadta. Losonczi Pál találkozott a minisztérium vezetőivel, s tájékozódott a Belügyminisz­térium munkájáról, a bel­ügyi szervek időszerű fel­adatairól. Horváth István a közbiztonság kérdéseiről szólva a többi között beszá­molt arról: belpolitikai hely­zetünk szilárdságát, kiegyen­súlyozottságát jelzi az is, hogy a politikai jellegű bű­nözés az összes bűncselek­ményeknek csupán csekély töredéké. Közrendünk kiáll­ja a nemzetközi összehason­lítás próbáját, az évi 120— 130 ezer bűncselekmény na­gyobb része kevésbé súlyos — főként vagyon elleni — jogsértés. Ugyanakkor az utóbbi években több, a köz- biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló jelenség tapasz­talható, így például emelke­dett az életet, a testi épsé­get veszélyeztető támadások, a durva, erőszakos bűncse­lekmények száma, s az ide­genforgalom növekedése iá az ezzel összefüggő sza­bálysértések, bűntettek megszaporodását hozta ma­gával. Közrendünk, belső biztonságunk megőrzése ér­dekében a belügyi szervek a társadalmi fejlődés követel­ményeinek megfelelően fo­lyamatosan korszerűsítik te­vékenységüket. A miniszter beszámolt a munka hatásfo­kának, szervezettségének javítását szolgáló törekvé­sekről, utalva arra, hogy a bűnözés elleni eredménye­sebb küzdelem középponti feladata a cselekmények megelőzése, emellett a köz­lekedés biztonságának to­vábbi növelését, és az állam­polgárok ügyeinek, egysze­rűbb, gyorsab intézését tűz­ték célul. A tájékoztatót követően az Ellöki Tanács elnöke felkereste a Belügyminiszté­rium több intézményét, hogy személyesen is megismerked­jék a belügyi dolgozók tevé­kenységével, munkájúk, ta­tanulásuk feltételeivel. El­sőként a minisztérium tech­nikai laboratóriumát tekin­tette meg, majd a rendőr- tiszti főiskolára látogatott. Tájékozódott az itt folyó ok­tató-nevelő munkáról, s az ezt segítő korszerű eszközök­ről is. Losonczi Pál mun­kaprogramja a forradalmi rendőrezrednél folytatódott, ahol az ezred szervezetéről, rendőri és speciális felada­tairól, harckészültségéről nyerhetett képet. Az Elnöki Tanács elnöke délután megtekintette a Bel­ügyminisztérium Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett Duna művészegyüttesének műsorát, majd a BM Műve­lődési Házába látogatott, ahol a minisztérium köz- művelődési feladatairól, az intézmény kulturális, művé­szeti tevékenységéről tájé­koztatták. Itt fejeződött be munkanapja, amelynek záró­akkordjaként a minisztérium vezetőivel értékelte a nap során szerzett tapasztalato­kat, elismerését fejezve ki a Belügyminisztérium dolgo­zóinak magas színvonalon végzett munkájukért. Ma hazánkba érkezik dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására ma, november 18-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárja. A Gyomai Háziipari Szövetkezet az idén is nagy sikert ara­tott a BNV-n. Különlegesen szép és ízléses termékeik közül az JS Modell” is válogatott. A férfi és női kötött felsőruhá­zati darabok a karácsonyi ünnepek előtt már az üzletekbe kerülnek. Képünk a konfekciórészlegben készült, ahol egy gomblyukkészítő gépen dolgoznak Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével — november 17- én, tegnap ülést tartott, a következő napirendekkel: — a megyei tanács decemberi ülésének előkészítése; — beszámoló Doboz nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról, különös tekintettel az árvíz­károk felszámolására; — tájékoztató a MEZŐGÉP Vállalat tevékenységéről, különös tekintettel az V. ötéves tervidőszak tapasztala­taira és a VI. ötéves terv célkitűzéseire; — a polgári védelem megyei parancsnokságának be­számolója ; — bejelentések. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a de­cember 17-én esedékes me­gyei tanácsülés napirendjeit, amelyek a következők: jelen­tés a tanácshatározatok vég­rehajtásáról, a tanácsi szer­vek vállalatfelügyeleti és intézményirányító tevékeny­ségének továbbfejlesztése, a lakossági szolgáltatások' hely­zete és a megye hosszú tá­vú szolgáltatásfejlesztési koncepciója, valamint a me­gye 1982. évi költségvetése és fejlesztési terve. A második napirend — amelynek vitájában részt vett Novák Mátyás, a gyulai Járási Hivatal elnöke és Szatmári János, Doboz nagy­község tanácselnöke — be­vezetőben általános képet adott a településről. A csak­nem ötezer lakosú Doboz 10 esztendeje nagyközség, terü­letén egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, ezenkívül könnyűipari üzem tevékeny­kedik. A tanács 1980-ban 9- tagú végrehajtó bizottságot választott, amelybe öt új tag került. . A nagyközségi ta­nácsnak a legutóbbi válasz­tás óta 43 tagja van. A vá­lasztások során nőtt a fia­talok, a nők és a fizikai dol­gozók aránya. A tanács akti­vitása megfelelő, a tanács­üléseken való megjelenés 80 százalékos. A nagyközség te­rületén tevékenykedő Petőfi Tsz több év óta gondokkal küzd, amelyet tetézett a ta­valyi árvíz. Területének 75 százalékát borította víz, de súlyos károk keletkeztek a készletekben, az állattenyész­tésben és az állóeszközökben is. Ipari tevékenységet a Budapesti Harisnyagyár tele­pe folytat, amely több mint 300 dolgozót foglalkoztat. El­fogadható az ipari szolgálta­tás szintje és a kereskedel­mi ellátottság. Kommunális területen az elmúlt időszak­ban jelentős előrelépés tör­tént, ugyanez mondható el az egészségügyi és a szociális ágazatra is. Mint ismeretes, az 1980. évi árvíz nagy károkat oko­zott a lakóépületekben, köz­épületedben, mezőgazdasági terményekben, a kommuná­lis hálózatban. A kárbecslő bizottság megállapítása' sze­rint 125 lakás szenvedett kárt, amelyből 93 újjáépítést, 32 pedig helyreállítást igé­nyelt. A jól szervezett mun­ka eredményeként 57 család épített családi házat hagyo­mányos módon, 3 panelos technológiával, 32 helyreállí­totta családi házát, 14 csa­lád lakást vásárolt, ketten Békéscsabára költöztek, töb­ben egyéb módon oldották meg lakásproblémájukat. Je­lentős volt az a segítség, amelyet a Vöröskereszt, a szakszervezet, az Állami Biz­tosító és a tanács nyújtott a károsultaknak. Folyamatosan halad a községi létesítmé­nyekben keletkezett károk helyreállítása is. Az e célra biztosított 41,5 millió forint­ból 11,5 milliót használtak fel október elsejéig. Kz az összeg elég kevés, sok tehát az áthúzódó munka, ame­lyek gyorsítása indokolt. A vita során szó esett a tanács apparátusának szín­vonaláról, a hatósági ügyin­tézésről, a lakossággal való kapcsolatról. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy az el­múlt években jelentős előre­haladás történt ezeken a te­rületeken. Többen szóltak el­ismerően — ezt a végrehajtó bizottság összességében is megállapította — az árvíz és a helyreállítás idején ta­núsított lelkiismeretes, jól szervezett munkáról, mely­nek eredményeként a lakos­sággal vállvetve sikerült megakadályozni a nagyobb pusztítást, s hozzálátni a helyreállításhoz. Szó esett még a vitában Szanazug helyzetéről, különös tekin­tettel a terület kereskedelmi és vendéglátói ellátásáról. Ez ügyben az érdekelt települé­sek és szakigazgatási szer­vek konzultációkat kezde­nek. Tájékoztatóként került a végrehajtó bizottság elé a MEZŐGÉP Vállalat tevé­kenysége. A napirend vitá­jában részt vett Czeller Bé­la, a MEZŐGÉP Tröszt ter­melési igazgatója és Kiss Sándor, a békéscsabai ME­ZŐGÉP Vállalat igazgatója. A tájékoztatóból kitűnik, hogy a vállalat az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött. Értékesítési árbevétele 4,5 milliárd forint volt, szemben az előző tervidőszak 2,8 mil­liárd forintjával. Nagymér­tékben nőtt az export és a nyereség. A gépipari átlagot meghaladó növekedés döntő­en a termelési szerkezetben történt kedvező változások eredménye. Az V. ötéves terv elején Claas-licenc alapján gyártott kukoricabetakarító adapterek biztos piacot* te­remtettek. 1977-ben a vál­lalat a KGST-szakosodás alapján bekapcsolódott a so­ros, szemes- és silókukorica­adapterek gyártmányfejlesz­tésébe szovjet, NDK-beli, lengyel, cseh mezőgazdasági gépgyárakkal együttműköd­ve. Licencszerződést kötöt­tek silókukorica-adapterekre az amerikai Hesston cég francia leányvállalatával, de folytatták a silókukorica-, a napraforgó-, a szójabetaka- rító adapterek és kiegészítő berendezések fejlesztését is. A VI. ötéves tervben to­vább igyekeznek bővíteni a termékválasztékot, csaknem 600 millió forint nyereség el­érését tűzték ki célul. Az árbevétel várható összege 5 milliárd forint, amely éves átlagban 7,1 százalékos nö­vekedésnek felel meg. A végrehajtó bizottság az előterjesztés és a vita alap­ján elismerését fejezte ki a MEZŐGÉP Vállalatnak az elmúlt években végzett tevé­kenységéért. A negyedik napirend vi­tájában részt vett dr. Pataki Iván, az országos polgárvé­delmi parancsnokság osztály- vezetője és dr. Szalay Tibor megyei törzsparancsnok. A végrehajtó bizottság az írá­sos és a szóbeli tájékoztatók alapján megállapította, hógy megyénkben a polgári védel­mi tevékenység színvonala kiemelkedő — ezt erősítette meg hozzászólásában dr. Pataki Iván is — amelyért elismerését fejezte ki. A testületi ülés bejelenté­sekkel ért véget. S. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom