Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
1981. november 15., vasárnap lEHJiMítj Emich Gusztáv és az llthenaeum Részvénytársaság Tudomány — technika 1841-ben Pest város tanácsától Emich Gusztáv 27 éves polgár arra kért engedélyt, hogy „nemzeti könyv- kereskedés”-!; nyithasson. Szaktudása megvolt, Pesten, Bécsben, Párizsban és Lipcsében sajátította el a szükséges ismereteket, de a tanács nem értette, hogy üzletének miért kell „nemzeti”- nek lenni. A kérvényt először elutasította, és az engedélyt csak József nádor közbelépésére adta meg. A nyomda az 1870-es években A kereskedés 1842-ben az Urak utcája (ma Petőfi Sándor utca) és a Kígyó utca sarkán nyílt meg, kirakatában Petőfi nemzetiszínű szalaggal átkötött arcképével. Nevéhez híven, főleg a magyar írók műveit árusította és népszerűsítette. A bolt hamarosan a fiatal írók és politikusok találkozóhelye lett. Emich a kereskedés mellett kiadással is foglalkozott, megvette például Petőfi ösz- szes költeményének kiadási jogát. 1848-ban nyomdát is alapított, itt készültek a honvédségi és nemzetőri szolgálati szabályzatok, 'és más állami nyomtatványok. Az abszolutizmus alatt számos folyóiratot, sok magyar író művét jelentette meg, olyanokat is, amelyekért vagyonát, szabadságát kockáztatta. De csak egy- • szer, 1860-ban ítélték el, a Bolond Miska című élclap kiadásáért, aránylag enyhe büntetésre, egyhónapi börtönre, és több ezer forint pénzbírságra. A növekvő üzletmenet miatt tágasabb helyiségekre volt szükség, ezért Emich 1860 táján megvette a gyarmatházi Sándor családtól a Barátok terén (ma Károlyi Mihály utca) álló szép rokokó palotát, s a palota tágas udvarán egyemeletes, korszerű nvomdaépületet emeltetett. Ekkor 826 nvomdai és 60 szerkesztőségi alkalmazottat foglalkoztatott állandóan. A vállalat egyre fokozódó jelentőségét mutatja, hogy 1868-ban 17-féle hírlapot, napilapot. képes folyóiratot, élclapot. kertészeti közlönyt (Budaoesti Közlöny. A Hon, Pesti Napló. Fővárosi Lapok, Üstökös stb.) jelentetett meg; itt nyomták az Akadémia, a Történelmi Társulat, a Kisfaludy Társaság, a Szent István Társulat valamennyi kiadványát. A nyomda legszebb terméke a Képes Krónika hasonmáskiadása volt, ami akkor hallatlan összegbe, 14 000 forintba került. A párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntették ki. 1868 végén Emich fontos elhatározásra jutott. Vállalata egyre nagyobb lett, egyre több gondot, fáradságot igényelt a vezetése, s ő maga betegeskedni kezdett. Ezért a nyomdát, a kiadó céget, a megvett szerzői jogokat és a telephelyet 610 000 forintért (mai értéke kb. 15—20 millió forint) eladta egy újonnan alakult részvénytársaságnak, amely az Athenaeum nevet vette fel. Az Athenaeum első vezetői között ott találjuk Emi- chet, Kemény Zsigmondot, Jókai Mórt; igazgatónak Osterlamm Károlyt, a jónevű könyvkereskedőt nevezték ki. Emich kiadói politikáját folytatták, kiadták Arany János, Ambrus Zoltán, Hel- tai Jenő, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kiss József, Szép Ernő, Reviczky Gyula, Szomory Dezső, Tolnai Lajos, Vajda János, Vértesi Arnold és mások számos munkáját. Olyan sikeres szépirodalmi sorozatokat indítottak, mint Az Athenaeum könyvtár, Az Athenaeum olvasótára, Olcsó regény. A szabadságharc félszázados évfordulójára megjelentettek egy 850 lapos Petőfi-kötetet 50 000 példányban 1 koronás, valóban olcsó áron. Nem feledkeztek meg az ifjúsági és gyermekirodalomról sem, ezt bizonyítják Benedek Elek, Donászy Ferenc, Gaál Mózes írásai, a Forgó bácsi könyvtára. Nem irodalmi jellegű kiadványai közül említsük meg a 12 kötetes Műveltség könyvtárát, a 10 kötetes millenniumi magyar történetet, Kossuth Lajos művét: Irataim az emigrációból. Az Athenaeum üzletnek sem bizonyult rossznak, már az első évben 30 százalék osztalékot fizetett. Gyors iramban terjeszkedett, megvásárolta az Eggenberger könyvkereskedést (1898), a Grafikai Intézetet (1911), Riegler Ede papírgyárát (1913), és 1898-ban új székhely részére négy telket a Miksa (ma Osvát) utcában, valamint két házat az Erzsébet (ma Lenin) körúton és a Kerepesi (ma Rákóczi) úton. Ma is itt működik két utóda. A vállalat a nyomdászati technikában is az élen haladt, például a monarchiában elsőnek állított üzembe monotype szedőgépet. Mindezzel párhuzamosan egyre nőtt az irányításban a bankok szerepe. A részvénytöbbséget hamarosan megszerezte a Hazai Bank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Az elnök 1911-től 1917-ig Lánczy Leó volt, az ismert nagytőkés. 1917-től a fő részvények és vele együtt az elnöki szék Miklós Andor kezébe került. Miklós, aki a pályáját újságíróként kezdte meg, 1910-ben alapította Az Est című bulvárlapot és később vállalata érdekkörébe vonta a Pesti Napló és a Magyarország című újságokat (Est-lapok). A liberális nagytőke képviselője volt, a kor baloldali íróinak jelentős részét napilapjaiban és kiadványaiban rendszeresen foglalkoztatta. 1919 után egyedül ő merte megjelentetni Móricz Zsig- mond műveit. Bátor vállalkozása volt a Sárközi György által szerkesztett Magyarország felfedezése című sorozat, amelyben helyet kaptak Darvas József, Erdei Ferenc, Féja Géza írásai. Természetesen a profit- szerzést sem hanyagolta el. Kiadványainak nagyon magas százalékát szentimentális ponyvák, detektívhistóriák foglalták el a Pengős, Félpengős regények, Kék könyvek című sorozatokban. Pest ostroma a nyomdában is súlyos károkat okozott, de az ideiglenes üzemi bizottság Buda felszabadulását sem várva meg, megkezdte a helyreállítást és termelést. 1945. február 1-én már itt nyomtatták a szovjet hadsereg magyar nyelvű lapját, az Űj Szót. Áprilisban a szovjet parancsnokság itt készíttetett Berlin ostromához több millió felvilágosító plakátot. Júliusban a nyomda feletti rendelkezési jogot a Szak- szervezetek Országos Tanácsa kapta meg. 1947-ben az Athenaeum kettévált. A nyomda a régi néven működött tovább, a könyvkiadói szerepkört a Szépirodalmi Kiadó vette át. Mindkét részleg építhetett az Athenaeum haladó hagyományaira. és kimagasló szerepet tölt be ma is a magyar nyomdászatban és könyvkiadásban. Röviden Emlékezés és hidegsokk Darmstadti kutatók a méhek emlékezőtehetségét vizsgálva megállapították, hogy a hidegsokkal — agyuk bizonyos területének hirtelen lehűtésével — kioltható, legalábbis olyan esetekben, amikor az emlékezet tárgya még nem rögzült tartósan. A méhek szeretik a cukorszirupot, s nagyon hamar megtanulták, hogy egy bizonyos illatanyaggal — a rozmaring illatával — egyidejűleg kapják a kutatóktól. Ha azonban ekkor egy tű segítségével azt az agyrészüket hirtelen lehűtötték1, amelyekben az illatészlelések központja van, a méhek elfelejtették az alig valamivel előbb tanultakat. A hidegsokk mindössze néhány C- fokos hőmérsékletcsökkenésből állt, így az újból való tanulás képességét az állatok nem veszítették el. Még nem tudjuk, hogy milyen mechanizmus révén következik be ilyenkor a nem sokkal korábban tanultak elfelejtése. Gyorshajtók veszedelme Kísérletek bizonyították, hogy egy gépjármű sebessége radar nélkül a motorzajból is megállapítható, rezgésszámának abból a változásából, amely a motor (mint adó) és a megfigyelő (a mikrofon) közötti elmozdulás következtében áll elő. Sok mérés alapján gyakorlati táblázatot dolgoztak ki, amelyről leolvasható, hogy bizonyos rezgésszámváltozás mekkora sebesség esetében lép fel. Ezek után nem keli mást tenni, mint aktár a közeledő, akár a távolodó jármű zaját mikrofon segítségével az út széléről felvenni, s a rezgésszám változását megállapítani. Annak alapján a táblázatból leolvasható a jármű sebessége. A gyakorlati kísérletekben 97 kilométeres óránkénti sebesség esetében a legnagyobb eltérés plusz-mínusz 5 százalék volt. Feltehető, hogy az akusztikus sebességmérés gazdasági szempontból is versenyezni tud majd az eddigi radartechnikával. Ma, amikor takarékosság a célunk az élet minden területén, senkinek sem lehet mindegy, hogy az utcát fű- ti-e vagy a lakást. S bár gyakorta elhangzik az intő figyelmeztetés, sokan nem törődnek azzal, jól zárnakAe az ajtók, ablakok, mindenütt rendben vannak-e a lakás nyílászáró szerkezetei. Pedig mennyi bosszúságot okoz, ha a jól befűtött szobából pár óra alatt kiszökik a meleg, s már csak a kályha közelében kellemes a hőmérséklet. Vagy, ha a gondosan becsukott ajtók, ablakok ellenére is állandóan huzatot érzünk, és fázik a lábunk, derekunk. Ha az ablakok, ajtók nincsenek kellőképpen szigetelve, túl sok a beáramló hideg levegő. Ma már megfelelő mennyiségben és minőségben kapható az öntapadó, habszivacsos szigetelőszalag, s néhány tekerccsel megoldhatjuk a problémát. A modern lakásokban sok helyen úgynevezett dupla ablak vagy erkélyajtó van, ami gyakran okoz bosszúsá- ? got is a háziaknak. A két rész nem mindig fedi úgy * egymást, hogy a por vagy a pára közé ne kerüljön. Tisztítása kívül-belül pedig nem olyan egyszerű, hiszen minden egyes alkalommal szét A vadászoknak évszázadok óta hű kísérőik a kutyák, mert biztosan elvezetik gazdáikat az elejtett állatokhoz. Később módosult a négylábúak feladata: nemcsak az állatok nyomára kellett rábukkanniuk, hanem a vadorzók felkutatása is rájuk várt (különlegesen kiképzett angol vérebek voltak erre a legmegfelelőbbek). A vadorzók elleni küzdelem pedig már a kutyák rendőrségi alkalmazásának közvetlen előzménye. Mint kiderült, erre a feladatra legalkalmasabbak a német juhászkutyák. Tenyésztésük 1900 körül kezdődött. A kutyák kiképzése rendkívüli türelmet és szakértelmet igénylő munka. Ma hazánkban őr-, járőr-, határőrizeti, nyomkövető és sza^razonosító szolgálati kutyákat képeznek ki és alkalmaznak. A szag olyan áruló jel, mint az ujjlenyomat: két egyforma személynek nem lehet egyforma szaga. A kutyát a nyomkövetés során segíti a tettes izgatott állapota, amely a szokásosnál lényegesen erősebb szagot kelt. Ennek a „félelmi verítéknek” tulajdonítható, hogy míg közönséges körülmények között csupán 8—10 óráig marad Egy angol kutató olyan gyermek-szemüvegkeretet szabadalmaztatott, amely garantáltan gyorsan összetörik. Carl Grossfield profesz- szor abból a természetes feltételezésből indul ki. hogy a gyerekek még a legjobb és legtartósabb szemüvegkereteket is összetörik,, és ezek kicserélése költséges dolog. kell csavarozni, majd utána újra összerakni. Ez sem mindig sikerül tökéletesen, aztán nem csoda, hogy huzatos az ablaknál. A Purfix önragasztó szalaggal magunk is kör- beszigetelhetjük a nyílászáró szerkezeteket. Ezeknél az ajtóknál, ablakoknál ily módon: szétnyitjuk és előbb alaposan megtisztítjuk. A szétvágott szalagról (a 2 cm széles szalagból körülbelül 5 mm szélességűt nyírjunk le) eltávolítjuk a védő borítót, majd szorosan a csavar- . lyuk mellett ráragasztjuk az egyik ajtó belső részére, és az elválasztó részre is. Ezután a másik ablakrészt — vagy erkélyajtót — iól hozzányomjuk az elsőhöz, és ellenőrizzük, hogy a ráragasztott szalag nem bújt-e ki valahol. Ha rendben van, csavarral összeerősítjük a két részt. Amennyiben azt tapasztal juk, hogy a külső és belső rész között nagyobb,, nyílás van, mint 4 mm, akkor a külső rámával szemben a belső rámára is ragasztunk szalagot úgy, hogy azok takarják egymást. Ekkor azonban már legalább 1 cm szélességű szalagot használjunk, szélesebbet ne, mert deformálhatja a kereteket. A hideg beáramlása ellen még úgy is védekezhetünk, vissza emberi szag, a bűnelkövető szagnyomáról még 1—2 nap műlva is elindulhat a rendör- nyomozó-kutya. A szagnyomot nem lehet eltüntetni: só, paprika, bors stb használata hatástalan, mert a kutya mindenképpen „kiszűri” az emberi szagot. A szagazonosító kutyák feladata nem a nyom követése, hanem a helyszínen rögzített szagnyom és a gyanúsított szagának azonosítása. , A bűncselekmény helyszínén visszamaradt egyéni szagokat ugyanis a szakemberek ma már megfelelő módszerrel konzerválni tudják, hogy azután egy „szagbankban” helyezzék el. Az utóbbi időben — a kábítószercsempészet elterjedésével — világszerte olyan különlegesen kiképzett, speciális szagokra érzékeny kutyák is segítik a bűnüldözők munkáját, amelyek akár több rétegű nylonzacskóban és lezárt fémdobozban is felfedezik a7 elrejtett kábítószereket, nyen képességekkel rendelkezik a képen látható foxi is, amely repülőtéri szolgálatot teljesít, s éppen a gyanús csomagok között válogat. Az új szemüvegkeret néhány olyan helyen törik el, ahol a konstrukció a leggyengébb, de az eltörött részek helyére olcsó pótdarabkák illeszthetők. Tehát elég, ha a törött szemüvegkeretbe beteszik az új részecskéket, így a keret ismét ép lesz, anélkül, hogy újat kellett volna helyette vásárolni. ott, ahol szélesebb köz van a külső és belső ablakkeret között, hogy hosszú habszivacs párnát vásárolunk, és kellemes színű bútorvászonnal bevonva, az ablak közé helyezzük; sokat felfog a beáramló hidegből. E munkálatok során ellenőrizzük azt is, hol hiányos az ablak, ajtó gittelése, hol van kiszáradva, kitörve, ahol szükséges, pótoljuk, hozzuk rendbe csakúgy, mint a repedt, kitörött üvegeket is. Külföldön szokás belülre az ajtók elé vastag szövetfüggönyt elhelyezni, ami meglepően sokat felfog a beáramló hidegből, huzatból. Különösen bejárati ajtók elé érdemes ilyesmit elhelyezni, mért a rések elzárása gyakran 2—3 fok plusz maradandó meleget eredményezhet. És ha már ilyen megelőző karbantartást végzünk, nézzünk körül a lakásban, hiszen az is gyakran előfordul, hogy egy-egy ajtószárny megereszkedik, erősen súrolja a padlót vagy kissé be van dagadva, amiért nem lehet könnyen csukni, nyitni. Gyorssegélyként a vasalás alsó részét, amelyre az ajtót tartó felső vas illeszkedik, toldjuk meg megfelelő méretű függönykarikával. Vértesy Miklós A mai nyomdaépület II fűtési idény elején Törhető szemüvegkeretek
