Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

1981. október 21., szerda Szakm u n káské pzés Színház született Szabolcsban Vizsgáznak az amatőr rendezők nagyban — gondokkal A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a maga kategóriájában a kisebbek közé tartozik, ennek ellené­re alig van kevesebb ipari tanulója, mint a mammutcé- gek legtöbbjének. A na­gyobb mérvű beiskolázás még a hatvanas évek végén kezdődött, s igen sok erőfe­szítéssel, mivel már akkor észlelni lehetett, hogy egyes építőipari szakmák — kő­műves, ács, állványozó, hi­degburkoló stb. —, elvesz­tették vonzerejüket, főleg a városi gyerekek előtt. Mind­inkább csak a falvakból jött az utánpótlás, s minden eset­ben kollégiumi elhelyezés kellett. Ez még nem lett volna baj, de az így kitaní­tott fiatalok egy része vissza­tért a falujába, mások meg egy idő után úgy megszokták a városi életet, hogy nem voltak hajlandók vidéken dolgozni. A helyzet kialakulásához a közben lezajlott életmód­változás nagyban hozzájárult, hiszen a felnőttek sem sze­retnek ma már vándorolni, legtöbben olyan munkahely­re törekednek, ahonnan gyorsan és naponta hazame­hetnek a családjukhoz. A vállalati szakmunkásképzés­nek is ehhez kellptt alkal­mazkodni, s Békéscsaba mel­lett Gyulán, Orosházán és Szarvason is bázist teremte­ni. S hogy ez sikerült — és főleg a hiányszakmákból —, azt e városokra és környé­kükre kiterjedt építkezések segítették. Ennek eredmé­nyeként szinte egyik évről a másikra magasra szökött a tanulók száma, az utóbbi években 500 körülire. A nagy arányú és több helyre történt beiskolázás eredménye éveken keresztül megmutatkozott, de ugyan­akkor a gondok is előjöttek. Amikor például Szarvason megszűnt a vállalat tevé­kenysége, nemcsak az ottani tanulóképzés állt le, de az addig ott dolgozó teljes mun­káslétszám kilépett, és a kü­lönböző helybeli kivitelezők­nél helyezkedett el. Ahol ké­nyelmesebben megkeresnek annyit, vagy talán többet, mint az állami építőiparban. De más hiba is van. Míg ko­rábban a végzett tanulók többsége — 65—70 százalék — a vállalatnál maradt, ma ennek már csak egy töredé­ke, 1981-ben a 141 levizsgá- zottból csak 31. És ami még soha elő nem fordult: Gyu­lán a nyolc festőből egy he­lyezkedett el a vállalatnál, Orosházán pedig a 14 kő­művesből egy sem. Ennek egyik oka a helyte­len vállalati ösztöndíjpoliti­ka, az, hogy időben nem szé­lesítették ki a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok kö­rét. Majd, amikor már lát­ták ennek a szükségességét, a vállalat gazdasági helyzete folytán nem volt mód a szerződések megkötésére. Így a gyakorlatukat ott töltő ipari tanulók többsége tsz- ek, ktsz-ek, és a DÉLÉP ösztöndíjasa lett. S méghoz­zá olyan magas összegekkel, amilyeneket a vállalat egyéb­ként sem bírt volna megad­ni. Mindezen nehézségek da­cára is, a szakmunkások utánpótlásának legmegbíz­hatóbb módja az ipari ta­nulók képzése, ha igen sokba kerül is. A ráfordítást viszont némileg — már az iskolaéveit alatt — ellensúlyozza az a munka, amelyet a tanulók elvégeznek, különösen a har­madévesek. A termelésben ezután még jobban részt vesznek, a most ősszel be­vezetett egyhetes folyamatos munkavégzéssel. Az eredmé­nyességben egyébként sok múlik a munkahelyi vezető­kön, akik, ha jó pedagógiai érzékkel rendelkeznek, és az ügy fontosságát is érzik, kezük alatt a tanulók nem­csak a szakmát, de a vállala­tot is megszeretik. Az építőipari vállalat sze­mélyzeti és oktatási osztályá­nak a tanulmánya végül a tennivalókkal foglalkozik. Az eddigieknél nagyobb gon­dot kell fordítani az alsóbb szintű vezetőktől a felsőkig, mindenkinek a tanulókép­zésre. Időnként szükséges tanépítkezéseket beprogra­mozni és olyan munkákat el­vállalni, ahol a sokoldalú és hagyományos munkaművele­teket is gyakorolni lehet. De épp ilyen fontos, hogy min­denütt legyen szociális léte­sítmény és mindenféle szer­szám. És természetesen mi­nél több tanulmányi ösztön­díjjal előmozdítani a válla­lathoz kötődést. Vass Márta Dokumentumműsor a tévében Rekviem — Köztársaság tér 1956. október 30. cím­mel emlékműsort készítettek a televízió munkatársai. A félórás összeállítás doku­mentumokkal és irodalmi al­kotásokkal idézi fel a buda­pesti pártszékház e drámai napjának történetét. A do­kumentumok elsősorban Hollós Ervin és Lajtai Vera néhány éve megjelent, Köz­társaság tér 1956. című köny­véből valók. Részletek hang­zanak el a Nagy Imre-per anyagából is. Az irodalmi betéteket ne­ves költők — közöttük Garai Gábor, Győré Imre, Ladányi Mihály, Mezei András — negyedszázaddal ezelőtt írt költeményeiből válogatták. A drámai napot idéző ösz- szeállítást az esemény év­fordulóján, október 30-án 20 órakor tűzi műsorára a te­levízió az 1-es csatornán. Augusztus 26-án ünnepé­lyes társulati üléssel nyitot­ta meg kapuit a felújított nyíregyházi színház. A Sza- bölcs-Szatmár megyei Tanács ’79 augusztusában hozott ha­tározatot az önálló társula- tú színház létrehozására, és működési feltételeinek foko­zatos megteremtésére. A ré­gi nyíregyházi kőszínház, amelyet 1894. február 6-án avattak fel, s amely Alpár Ignác, a kor egyik legneve­sebb építészének tervei alapján készült, soha nem rendelkezett állandó társu­lattal. Mindig úgynevezett fogadószínház volt, de múlt­jában olyan vendégekkel büszkélkedhet, mint Rózsa­hegyi Kálmán, Pethes Imre, Jászai Mari, Ödry Árpád és Csortos Gyula, hogy csak a leghíresebbeket említsük, s azokat, akik többször is meg­fordultak itt. legében viszont továbbra is fogadószínház maradt, egé­szen a legutóbbi évekig. Eb­ben a minőségében feladatát kiválóan látta el. Bevezette a bérletrendszert, közönsé­get nevelt, a debreceni Cso­konai Színház szinte min­den előadásával átjött, de szerepelt itt a miskolci, a békéscsabai, a szolnoki, sőt a budapesti Nemzeti Színház is. Emlékezetes előadások ebből az időből a debrece­niek Koldusoperája, Zsebes Jakab szerepében a pálya­kezdő Dégi Istvánnal, a miskolci Nemzeti Színház Arturo Uija Sztankay Ist­vánnal a címszerepben, a tragikus hirtelenséggel el­hunyt, ígéretes szabolcsi író, Sipkay Barna „A világ peremén” című drámájának ősbemutatója, szintén a mis­kolciakkal, Darvas Ivánnal a főszerepben. zatok és világítási hidak ke­rültek a régi faszerkezetek helyére. A színházterem han­gosítását, az üzemeléshez el­engedhetetlenül szükséges hang- és fényjelzéses ösz- szeköttetéshez korszerű elektroakusztikai berende­zéseket szereltek fel. Bár az épület nem mű­emlék, a mostani felújítás során is megőrizte klasszici- záló homlokzatát, és tiszta, áttekinthető belső tereit. Az ötszáz főt befogadó nézőtér légkondicionált, barna tex­tilburkolatával, nemes hatá­sú, formatervezett sárgaréz lámpatesteivel, a társalgó teret sokszorozó bronztükrei­vel méltó otthona lehet a Bozóky István vezette tár­sulatnak, mely azzal, hogy ideszerződött, s itt akar dol­gozni, hittel vállalta ezt a tájat. Bessenyei, Krúdy, Mó­A felszabadulás után egy ideig a Hungária filmszínház működött a már akkor is eléggé megviselt épületben, majd ismét színház lett, ahol rendszeresen felléptek a Faluszínház utazó társulatai, de a miskolci és a debreceni színházak is. Ám az épület tovább romlott, kívül-belül, a technikai felszerelések egyre siralmasabb állapotba kerültek — már ami egyál­talán volt —, s az 50-es évek végére elkerülhetetlenné vált a teljes felújítás, kor­szerűsítés. 1960-ra megfiata­lodott az akkor már hatvan­hat éves épület. Kívülről megőrizte a tervező elképze­léseit, stílusos kastélysárga színével méltóságteljesen magasodott a hajdani „Káro­lyi-kert” gömbakácai fölé. Ám belül új ruhát kapott, meleg színű textilborítást, piros plüss foteleket, és ami a fő, korszerű színpadgépe­zetet, húzókkal, világítótor­nyokkal, és az akkori tech­nikához mérten „mindentu­dó” fényszabályozóval. Jel­Színház és jó előadások szűkiben tehát sohasem voltak a nyíregyháziak, ám a város robbanásszerűen fej­lődött, elérte a százezres lé- lekszámot, főiskolák nyíl­tak, s a művelődési igények magasabb szintű kielégítése sem várathatott tovább ma­gára. így született meg a nyíregyházi önálló társulat gondolata, melynek valóra váltására a legnagyobb egyetértéssel fogott össze a megye és a város, a párt- és az állami szervek. Nagy erőfeszítést követelt ez min­denkitől, hiszen a felszaba­dulás óta szinte nem alakult új társulat vidéken. Az épületet is fel kellett újíta­ni ismét, korszerűsíteni, „lakhatóvá tenni” a leendő társulat számára. Felújítot­ták, illetve kicserélték a színház valamennyi gépésze­ti és elektromos berendezé­sét, biztonságos acélszerke­zetű zsinórpadlása, kényel­mes közlekedők, munkakar­ricz Zsigmond és Váci Mi­hály földjét. Vállalták a „legmesszibb megyét” töb­bek között Holl István, Bá­rány Frigyes, Vitai András, Hercegh Csilla, Muszte An­na, Györgyfalvy Péter, Bar- hinek Péter, s a rendezők: Fehér György, Balázs Ádám és Nagy András László, és még sokan mások, akik tud­ják, hogy nálunk, Közép-Ke- let-Európában a színházala­pítás mindig is történelmi tett volt. A fiatal társulat magyar klasszikussal, és mesejáték­kal indítja első színházi évadját. A Csongor és Tünde bemutatója, a tulajdonképpe­ni megnyitó előadás október 17-én volt. Ezt megelőzően Tamási Áron mesejátékát mutatták be, október 7-én Nagykállóban, a régi megye- székhelyen. Vörösmarty drá­mai költeményét Bozóky István, a Búbos vitézt Ba­lázs Ádám rendezte. Mester Attila A Békés megyei Művelő­dési Központ október 24-én, és 25-én Békéscsabán tartja meg az amatőrszínjátszó rendezők hagyományos tan­folyamzáró vizsgáját. A résztvevők szombaton dél­után fél 2 órától a Trefort utcai Építők Munkácsy Mi­hály Művelődési Háza nagy­termében a közönség előtt egy-egy színpadi művet mu­tatnak be ' csoport jukkái, majd másnap, vasárnap dél­előtt a művelődési központ­ban kerül sor az elméleti vizsgára. Azok, akik eleget tesznek a követelményeknek, C-kategóriás amatőr rendezői működési engedélyt kapnak. Az engedélyeket is azon a nagyszabású színjátszó na­pokon nyújtják át, amelyet november 28-án és 29-én ugyancsak az építők műve­lődési házában rendeznek. Ekkor az áprilisban meghir­detett irodalmi színpadok és színjátszó csoportok forgató­könyv-pályázatának díjait is átadják, a legjobb műveket a közönség előtt be is mu­tatják. Ezeken a napokon lépnek pódiumra megyénk azon csoportjai is, amelyek minősítést szeretnének sze­rezni. Az itt legjobban sze­replő együtteseket az érdek­lődők — a Szolnok és a Csongrád megyeiekkel együtt — az április elején szintén a Trefort utcai művelődési házban megrendezésre kerü­lő területi minősítőn, illetve amatőrszínpadi seregszemlén láthatják. Ezzel ér véget a kétévenként hagyományosan megrendezésre kerülő, fel- futásos rendszerű vetélke­déssorozat Békés megyei eseménysorozata. (nI) Vasas munkásdalos ünnepek ősszel kezdődik és jövőre is folytatódik az a nagysza­bású programsorozat, ame­lyet a Vasasszakszervezet rendez meg „Bartók—Kodály Vasas munkásdalos ünne­pek” címmel. Hasonló művé­szeti programot immár rend­szeresen két éve tartanak a Vasas énekkari találkozók keretében. A novemberben induló fesztiválra Bartók és Kodály születésének 100. évfordulója alkalmából kerül sor. A programot emlékünnepség, hangversenyek és szakmai tanácskozások töltik ki. A program idei első szaka­szában Vasas—Tungsram férfikari találkozó lesz az Egyesült Izzó Kodály Zoltán férfikara megalakulásának 75. évfordulóján. A gyár ve­zetése a mozgalom őrzése és megújítása érdekében ván­dorserleget is alapított. A négy napig tartó hangver­senysorozaton férfikarok, a Vasas Művészegyüttes szim­fonikus zenekara, hat szak­munkásképző intézet ének­kara, egy belga és egy NDK-beli férfikórus lép fel. A zsűribe neves magyar szakemberek mellé olasz, angol, észt és szlovák szak­értők is meghívást kaptak. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Régi híres énekesek mű­sorából. 9.43: Kis magyar néprajz. 9.48: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: A Busch vonósnégyes fel­vételeiből. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: Amikor én még . . . 15.10: A budapesti Koncert fú­vószenekar magyar fúvós- átiratokat játszik. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Kóruspódium. 16.32: Dávid Gyula: II. szimfó­nia. 17.07: Két anya gyermeke. 17.32: Szigeti József és Mie- czyslaw Horszowski Mo- za rt-f el vételeiből. 18.05: A Kaláka együttes felvé­teleiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gondolat. 20.00: Népdalest. 20.47: A félkegyelmű. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Svájci Olasz Rádió énekkara énekel. 22.45: Színház a Nyirségben. 23.00: Ernest Ansermet vezényli a Suisse Romande zene­kart. 0.10: Nagy Katalin táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Koltay Valéria és Külkey László operettkettősöket énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Énekszóval, muzsikával. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Nóták. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: Ütikalauz üdülőknek. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Láthatatlan múzeum. 14.35: Slágermúzeum. 15.23: Üj könnyűzenei felvétele­inkből. 15.45: Torday Éva énekel. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: A corneville-i harangok. 17.00: ötödik sebesség. v 18.00: Közvetítés a Vasas—Stan­dard Liége KEK labdarúgó­mérkőzés II. félidejéről. 18.50: Eper és vér. 19.06: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.25: Prizma. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Zsebrádiószínház. Jágó. 20.47: A cornwalli kalóz. 22.00: Nosztalgiahullám. 22.52: Könnyűzene trombitára. 23.15: Bródy Tamás szerzemé­nyeiből. 23.45: Lakatos Mihály népi zene­kara játszik. III. MŰSOR. 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kalmár László műveiből. 9.56: Geminiani: Hat concerto grosso. 11.05: Edda Moser Mozart-áriá- kat énekel. 11.30: Countryfelvételekből. 12.06: A kamarazene kedvelői­nek. 13.07: Talpalatnyi föld. 13.56: Bárdos Lajos kórusművei­ből. 14.15: Liszt: Vándorévek — Itá­lia. 15.03: Évszázadok mesterművei. 15.44: Népek zenéjéből. 16.05: Az UB 40. együttes „Sin­ging Off” című lemezéből. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Barokk operákból. 18.15: Magnóról — magnóra. 19.05: A Lipcsei Rádió énekkara énekel. 19.35: A párizsi Üj Filharmoni­kus Zenekar hangversenye. Közben: kb. 20.20: A Munkácsy-díjas divat- diktátor. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.25: Dzsesszfelvételekből. 21.53: Bemutatjuk új felvételein­ket. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A tótkomlósi és a karcagi népdalkor énekel. 17.15: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin műsor. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből éne­kel Jerry Mungo és a Műd . együttes. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolgtévé. Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.40: Chagall, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! (f.-f.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Heloise és Abelard, (ism.) 14.05: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.10: Földrajz, (ism. , f.-f.) 14.40: Magyar irodalom, (ism., f.-f.) 15.25: Kamera. A film lexikája, (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: A nyelv világa. 16.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 16.55: Vasas—Standard Liege. Labdarúgó KEK-mérkőzés. Á szünetben: Reklám. (f.-f.) 18.45: Egészségünkért! 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: „A megsebzett bolygó.” 20.25: Szép magyar tánc. 20.30: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.00: Stúdió ’81. 22.00: Felkínálom — népgazdasá­gi hasznosításra, (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: A sirályok alacsonyan re­pülnek. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Ultiolimpia ’80. (f.-f.) 22.05: Reklám, (f.-f.) 22.10: Lendvay Kamilló: öt pök­hendi ötlet fúvósszextettre. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: -Zenei figyelő. 17.35: Nyelvművelés. 18.00: Az egészséges életmód. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.10: Román tájakon. 20.20: Shakespeare: V. Henrik. 21.45: Híres személyiségek. 22.00: Enescu-művek balettvál­tozata. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.00: Tv-napló. 16.25: Télizöld. 16.55: Labdarúgás: Banjik Ostra­va—Crvena Zvezda. 17.30: Tv-napló I. 18.45: Amatőr stúdió. 19.15: Rajzfilm. 19.20: Villanófény. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló II. 20.00: Sportszerda — Európa-ku­pák. 22.30: Tv-napló m. n. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: A nyitott ajtók napja. 19.15: Kis koncert. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: Kordokumentumok; ököl­vívók. 21.10: Huszonnégy óra. 21.30: Szerelem falusi módra. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A nagy balhé, 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor:, A túlélés ára, 4 órakor: Vágyak idegenben, 6 és 8 óra­kor: A túlélés ára. Békéscsabai Terv: Szárnyalás. Gyulai Erkel: A bosszú. Gyulai Petőfi: ... És megint dühbe jövünk. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Walt Disney állatbirodalma, fél 6 óra­kor: Csillagok háborúja I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Majmok bolygója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom