Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
1981. október 21., szerda Szakm u n káské pzés Színház született Szabolcsban Vizsgáznak az amatőr rendezők nagyban — gondokkal A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a maga kategóriájában a kisebbek közé tartozik, ennek ellenére alig van kevesebb ipari tanulója, mint a mammutcé- gek legtöbbjének. A nagyobb mérvű beiskolázás még a hatvanas évek végén kezdődött, s igen sok erőfeszítéssel, mivel már akkor észlelni lehetett, hogy egyes építőipari szakmák — kőműves, ács, állványozó, hidegburkoló stb. —, elvesztették vonzerejüket, főleg a városi gyerekek előtt. Mindinkább csak a falvakból jött az utánpótlás, s minden esetben kollégiumi elhelyezés kellett. Ez még nem lett volna baj, de az így kitanított fiatalok egy része visszatért a falujába, mások meg egy idő után úgy megszokták a városi életet, hogy nem voltak hajlandók vidéken dolgozni. A helyzet kialakulásához a közben lezajlott életmódváltozás nagyban hozzájárult, hiszen a felnőttek sem szeretnek ma már vándorolni, legtöbben olyan munkahelyre törekednek, ahonnan gyorsan és naponta hazamehetnek a családjukhoz. A vállalati szakmunkásképzésnek is ehhez kellptt alkalmazkodni, s Békéscsaba mellett Gyulán, Orosházán és Szarvason is bázist teremteni. S hogy ez sikerült — és főleg a hiányszakmákból —, azt e városokra és környékükre kiterjedt építkezések segítették. Ennek eredményeként szinte egyik évről a másikra magasra szökött a tanulók száma, az utóbbi években 500 körülire. A nagy arányú és több helyre történt beiskolázás eredménye éveken keresztül megmutatkozott, de ugyanakkor a gondok is előjöttek. Amikor például Szarvason megszűnt a vállalat tevékenysége, nemcsak az ottani tanulóképzés állt le, de az addig ott dolgozó teljes munkáslétszám kilépett, és a különböző helybeli kivitelezőknél helyezkedett el. Ahol kényelmesebben megkeresnek annyit, vagy talán többet, mint az állami építőiparban. De más hiba is van. Míg korábban a végzett tanulók többsége — 65—70 százalék — a vállalatnál maradt, ma ennek már csak egy töredéke, 1981-ben a 141 levizsgá- zottból csak 31. És ami még soha elő nem fordult: Gyulán a nyolc festőből egy helyezkedett el a vállalatnál, Orosházán pedig a 14 kőművesből egy sem. Ennek egyik oka a helytelen vállalati ösztöndíjpolitika, az, hogy időben nem szélesítették ki a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok körét. Majd, amikor már látták ennek a szükségességét, a vállalat gazdasági helyzete folytán nem volt mód a szerződések megkötésére. Így a gyakorlatukat ott töltő ipari tanulók többsége tsz- ek, ktsz-ek, és a DÉLÉP ösztöndíjasa lett. S méghozzá olyan magas összegekkel, amilyeneket a vállalat egyébként sem bírt volna megadni. Mindezen nehézségek dacára is, a szakmunkások utánpótlásának legmegbízhatóbb módja az ipari tanulók képzése, ha igen sokba kerül is. A ráfordítást viszont némileg — már az iskolaéveit alatt — ellensúlyozza az a munka, amelyet a tanulók elvégeznek, különösen a harmadévesek. A termelésben ezután még jobban részt vesznek, a most ősszel bevezetett egyhetes folyamatos munkavégzéssel. Az eredményességben egyébként sok múlik a munkahelyi vezetőkön, akik, ha jó pedagógiai érzékkel rendelkeznek, és az ügy fontosságát is érzik, kezük alatt a tanulók nemcsak a szakmát, de a vállalatot is megszeretik. Az építőipari vállalat személyzeti és oktatási osztályának a tanulmánya végül a tennivalókkal foglalkozik. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani az alsóbb szintű vezetőktől a felsőkig, mindenkinek a tanulóképzésre. Időnként szükséges tanépítkezéseket beprogramozni és olyan munkákat elvállalni, ahol a sokoldalú és hagyományos munkaműveleteket is gyakorolni lehet. De épp ilyen fontos, hogy mindenütt legyen szociális létesítmény és mindenféle szerszám. És természetesen minél több tanulmányi ösztöndíjjal előmozdítani a vállalathoz kötődést. Vass Márta Dokumentumműsor a tévében Rekviem — Köztársaság tér 1956. október 30. címmel emlékműsort készítettek a televízió munkatársai. A félórás összeállítás dokumentumokkal és irodalmi alkotásokkal idézi fel a budapesti pártszékház e drámai napjának történetét. A dokumentumok elsősorban Hollós Ervin és Lajtai Vera néhány éve megjelent, Köztársaság tér 1956. című könyvéből valók. Részletek hangzanak el a Nagy Imre-per anyagából is. Az irodalmi betéteket neves költők — közöttük Garai Gábor, Győré Imre, Ladányi Mihály, Mezei András — negyedszázaddal ezelőtt írt költeményeiből válogatták. A drámai napot idéző ösz- szeállítást az esemény évfordulóján, október 30-án 20 órakor tűzi műsorára a televízió az 1-es csatornán. Augusztus 26-án ünnepélyes társulati üléssel nyitotta meg kapuit a felújított nyíregyházi színház. A Sza- bölcs-Szatmár megyei Tanács ’79 augusztusában hozott határozatot az önálló társula- tú színház létrehozására, és működési feltételeinek fokozatos megteremtésére. A régi nyíregyházi kőszínház, amelyet 1894. február 6-án avattak fel, s amely Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb építészének tervei alapján készült, soha nem rendelkezett állandó társulattal. Mindig úgynevezett fogadószínház volt, de múltjában olyan vendégekkel büszkélkedhet, mint Rózsahegyi Kálmán, Pethes Imre, Jászai Mari, Ödry Árpád és Csortos Gyula, hogy csak a leghíresebbeket említsük, s azokat, akik többször is megfordultak itt. legében viszont továbbra is fogadószínház maradt, egészen a legutóbbi évekig. Ebben a minőségében feladatát kiválóan látta el. Bevezette a bérletrendszert, közönséget nevelt, a debreceni Csokonai Színház szinte minden előadásával átjött, de szerepelt itt a miskolci, a békéscsabai, a szolnoki, sőt a budapesti Nemzeti Színház is. Emlékezetes előadások ebből az időből a debreceniek Koldusoperája, Zsebes Jakab szerepében a pályakezdő Dégi Istvánnal, a miskolci Nemzeti Színház Arturo Uija Sztankay Istvánnal a címszerepben, a tragikus hirtelenséggel elhunyt, ígéretes szabolcsi író, Sipkay Barna „A világ peremén” című drámájának ősbemutatója, szintén a miskolciakkal, Darvas Ivánnal a főszerepben. zatok és világítási hidak kerültek a régi faszerkezetek helyére. A színházterem hangosítását, az üzemeléshez elengedhetetlenül szükséges hang- és fényjelzéses ösz- szeköttetéshez korszerű elektroakusztikai berendezéseket szereltek fel. Bár az épület nem műemlék, a mostani felújítás során is megőrizte klasszici- záló homlokzatát, és tiszta, áttekinthető belső tereit. Az ötszáz főt befogadó nézőtér légkondicionált, barna textilburkolatával, nemes hatású, formatervezett sárgaréz lámpatesteivel, a társalgó teret sokszorozó bronztükreivel méltó otthona lehet a Bozóky István vezette társulatnak, mely azzal, hogy ideszerződött, s itt akar dolgozni, hittel vállalta ezt a tájat. Bessenyei, Krúdy, MóA felszabadulás után egy ideig a Hungária filmszínház működött a már akkor is eléggé megviselt épületben, majd ismét színház lett, ahol rendszeresen felléptek a Faluszínház utazó társulatai, de a miskolci és a debreceni színházak is. Ám az épület tovább romlott, kívül-belül, a technikai felszerelések egyre siralmasabb állapotba kerültek — már ami egyáltalán volt —, s az 50-es évek végére elkerülhetetlenné vált a teljes felújítás, korszerűsítés. 1960-ra megfiatalodott az akkor már hatvanhat éves épület. Kívülről megőrizte a tervező elképzeléseit, stílusos kastélysárga színével méltóságteljesen magasodott a hajdani „Károlyi-kert” gömbakácai fölé. Ám belül új ruhát kapott, meleg színű textilborítást, piros plüss foteleket, és ami a fő, korszerű színpadgépezetet, húzókkal, világítótornyokkal, és az akkori technikához mérten „mindentudó” fényszabályozóval. JelSzínház és jó előadások szűkiben tehát sohasem voltak a nyíregyháziak, ám a város robbanásszerűen fejlődött, elérte a százezres lé- lekszámot, főiskolák nyíltak, s a művelődési igények magasabb szintű kielégítése sem várathatott tovább magára. így született meg a nyíregyházi önálló társulat gondolata, melynek valóra váltására a legnagyobb egyetértéssel fogott össze a megye és a város, a párt- és az állami szervek. Nagy erőfeszítést követelt ez mindenkitől, hiszen a felszabadulás óta szinte nem alakult új társulat vidéken. Az épületet is fel kellett újítani ismét, korszerűsíteni, „lakhatóvá tenni” a leendő társulat számára. Felújították, illetve kicserélték a színház valamennyi gépészeti és elektromos berendezését, biztonságos acélszerkezetű zsinórpadlása, kényelmes közlekedők, munkakarricz Zsigmond és Váci Mihály földjét. Vállalták a „legmesszibb megyét” többek között Holl István, Bárány Frigyes, Vitai András, Hercegh Csilla, Muszte Anna, Györgyfalvy Péter, Bar- hinek Péter, s a rendezők: Fehér György, Balázs Ádám és Nagy András László, és még sokan mások, akik tudják, hogy nálunk, Közép-Ke- let-Európában a színházalapítás mindig is történelmi tett volt. A fiatal társulat magyar klasszikussal, és mesejátékkal indítja első színházi évadját. A Csongor és Tünde bemutatója, a tulajdonképpeni megnyitó előadás október 17-én volt. Ezt megelőzően Tamási Áron mesejátékát mutatták be, október 7-én Nagykállóban, a régi megye- székhelyen. Vörösmarty drámai költeményét Bozóky István, a Búbos vitézt Balázs Ádám rendezte. Mester Attila A Békés megyei Művelődési Központ október 24-én, és 25-én Békéscsabán tartja meg az amatőrszínjátszó rendezők hagyományos tanfolyamzáró vizsgáját. A résztvevők szombaton délután fél 2 órától a Trefort utcai Építők Munkácsy Mihály Művelődési Háza nagytermében a közönség előtt egy-egy színpadi művet mutatnak be ' csoport jukkái, majd másnap, vasárnap délelőtt a művelődési központban kerül sor az elméleti vizsgára. Azok, akik eleget tesznek a követelményeknek, C-kategóriás amatőr rendezői működési engedélyt kapnak. Az engedélyeket is azon a nagyszabású színjátszó napokon nyújtják át, amelyet november 28-án és 29-én ugyancsak az építők művelődési házában rendeznek. Ekkor az áprilisban meghirdetett irodalmi színpadok és színjátszó csoportok forgatókönyv-pályázatának díjait is átadják, a legjobb műveket a közönség előtt be is mutatják. Ezeken a napokon lépnek pódiumra megyénk azon csoportjai is, amelyek minősítést szeretnének szerezni. Az itt legjobban szereplő együtteseket az érdeklődők — a Szolnok és a Csongrád megyeiekkel együtt — az április elején szintén a Trefort utcai művelődési házban megrendezésre kerülő területi minősítőn, illetve amatőrszínpadi seregszemlén láthatják. Ezzel ér véget a kétévenként hagyományosan megrendezésre kerülő, fel- futásos rendszerű vetélkedéssorozat Békés megyei eseménysorozata. (nI) Vasas munkásdalos ünnepek ősszel kezdődik és jövőre is folytatódik az a nagyszabású programsorozat, amelyet a Vasasszakszervezet rendez meg „Bartók—Kodály Vasas munkásdalos ünnepek” címmel. Hasonló művészeti programot immár rendszeresen két éve tartanak a Vasas énekkari találkozók keretében. A novemberben induló fesztiválra Bartók és Kodály születésének 100. évfordulója alkalmából kerül sor. A programot emlékünnepség, hangversenyek és szakmai tanácskozások töltik ki. A program idei első szakaszában Vasas—Tungsram férfikari találkozó lesz az Egyesült Izzó Kodály Zoltán férfikara megalakulásának 75. évfordulóján. A gyár vezetése a mozgalom őrzése és megújítása érdekében vándorserleget is alapított. A négy napig tartó hangversenysorozaton férfikarok, a Vasas Művészegyüttes szimfonikus zenekara, hat szakmunkásképző intézet énekkara, egy belga és egy NDK-beli férfikórus lép fel. A zsűribe neves magyar szakemberek mellé olasz, angol, észt és szlovák szakértők is meghívást kaptak. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Régi híres énekesek műsorából. 9.43: Kis magyar néprajz. 9.48: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: A Busch vonósnégyes felvételeiből. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: Amikor én még . . . 15.10: A budapesti Koncert fúvószenekar magyar fúvós- átiratokat játszik. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Kóruspódium. 16.32: Dávid Gyula: II. szimfónia. 17.07: Két anya gyermeke. 17.32: Szigeti József és Mie- czyslaw Horszowski Mo- za rt-f el vételeiből. 18.05: A Kaláka együttes felvételeiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gondolat. 20.00: Népdalest. 20.47: A félkegyelmű. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Svájci Olasz Rádió énekkara énekel. 22.45: Színház a Nyirségben. 23.00: Ernest Ansermet vezényli a Suisse Romande zenekart. 0.10: Nagy Katalin táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Koltay Valéria és Külkey László operettkettősöket énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Énekszóval, muzsikával. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Nóták. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: Ütikalauz üdülőknek. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Láthatatlan múzeum. 14.35: Slágermúzeum. 15.23: Üj könnyűzenei felvételeinkből. 15.45: Torday Éva énekel. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: A corneville-i harangok. 17.00: ötödik sebesség. v 18.00: Közvetítés a Vasas—Standard Liége KEK labdarúgómérkőzés II. félidejéről. 18.50: Eper és vér. 19.06: Barangolás régi hanglemezek között. 19.25: Prizma. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Zsebrádiószínház. Jágó. 20.47: A cornwalli kalóz. 22.00: Nosztalgiahullám. 22.52: Könnyűzene trombitára. 23.15: Bródy Tamás szerzeményeiből. 23.45: Lakatos Mihály népi zenekara játszik. III. MŰSOR. 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kalmár László műveiből. 9.56: Geminiani: Hat concerto grosso. 11.05: Edda Moser Mozart-áriá- kat énekel. 11.30: Countryfelvételekből. 12.06: A kamarazene kedvelőinek. 13.07: Talpalatnyi föld. 13.56: Bárdos Lajos kórusműveiből. 14.15: Liszt: Vándorévek — Itália. 15.03: Évszázadok mesterművei. 15.44: Népek zenéjéből. 16.05: Az UB 40. együttes „Singing Off” című lemezéből. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Barokk operákból. 18.15: Magnóról — magnóra. 19.05: A Lipcsei Rádió énekkara énekel. 19.35: A párizsi Üj Filharmonikus Zenekar hangversenye. Közben: kb. 20.20: A Munkácsy-díjas divat- diktátor. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.25: Dzsesszfelvételekből. 21.53: Bemutatjuk új felvételeinket. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A tótkomlósi és a karcagi népdalkor énekel. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin műsor. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Jerry Mungo és a Műd . együttes. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolgtévé. Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.40: Chagall, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! (f.-f.) 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Heloise és Abelard, (ism.) 14.05: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.10: Földrajz, (ism. , f.-f.) 14.40: Magyar irodalom, (ism., f.-f.) 15.25: Kamera. A film lexikája, (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: A nyelv világa. 16.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 16.55: Vasas—Standard Liege. Labdarúgó KEK-mérkőzés. Á szünetben: Reklám. (f.-f.) 18.45: Egészségünkért! 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: „A megsebzett bolygó.” 20.25: Szép magyar tánc. 20.30: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.00: Stúdió ’81. 22.00: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra, (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: A sirályok alacsonyan repülnek. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Ultiolimpia ’80. (f.-f.) 22.05: Reklám, (f.-f.) 22.10: Lendvay Kamilló: öt pökhendi ötlet fúvósszextettre. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: -Zenei figyelő. 17.35: Nyelvművelés. 18.00: Az egészséges életmód. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.10: Román tájakon. 20.20: Shakespeare: V. Henrik. 21.45: Híres személyiségek. 22.00: Enescu-művek balettváltozata. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.00: Tv-napló. 16.25: Télizöld. 16.55: Labdarúgás: Banjik Ostrava—Crvena Zvezda. 17.30: Tv-napló I. 18.45: Amatőr stúdió. 19.15: Rajzfilm. 19.20: Villanófény. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló II. 20.00: Sportszerda — Európa-kupák. 22.30: Tv-napló m. n. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: A nyitott ajtók napja. 19.15: Kis koncert. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: Kordokumentumok; ökölvívók. 21.10: Huszonnégy óra. 21.30: Szerelem falusi módra. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A nagy balhé, 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor:, A túlélés ára, 4 órakor: Vágyak idegenben, 6 és 8 órakor: A túlélés ára. Békéscsabai Terv: Szárnyalás. Gyulai Erkel: A bosszú. Gyulai Petőfi: ... És megint dühbe jövünk. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Walt Disney állatbirodalma, fél 6 órakor: Csillagok háborúja I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Majmok bolygója.