Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

1981. október 11., vasárnap NÉPÚJSÁG A görögök kezdték... U négylovasok három versenynapja Most, hogy ismét magyar siker született a fogathajtó Európa-bajnokságon, a közfigyelem megint e különös sportág felé fordult, amelyben a bakon hajtó mellett egyaránt fontos szerepet játszik a négykerekű verseny­kocsi, meg az elébe fogott négy szép és ügyes ló. Akár a televízióban látjuk e mutatós együttes futását, akár pá­lyán nézzük a patások vontatta jármű továbbigyekvését, egyaránt eszünkbe juthat a kérdés: vajon mióta vetél­kedik így, ebben a jellegzetes formában a paripák né­gyese és a mögöttük ülő férfi, aki a gyeplőt, ostort tartja. Tudomány — technika flz alumínium — ma és holnap Igen-igen régen jegyezték fel az első négylovas fogat­hajtó viadal dátumát. Egé­szen pontosan i. e. 68-ban, amikor a görögök futtatták meg — igaz, akkor még a kétkerekű szekerek elé egy­más mellé befogott — két­szer két csődörüket, kancá­jukat. Fiilöp herceg hobbija Hogy aztán hol s merre fe­szültek meg a kocsikat von­tató istrángok, hosszan le­hetne sorolni, ám az föltét­lenül megjegyzendő, hogy hazánkban a honfoglaló Ár­pád alapította meg az első ménest, és lovaskultúránk, egyben fogathajtásunk kez­detét ettől a bizonyos 899-es esztendőtől számítjuk. (Ár­pád ménesmesterének Csepel volt a neve; a ménes állan­dó lakhelyét később róla ne­vezték el Csepel-szigetnek.) Évtizedre évtized, fogathaj­tó versenyre fogathajtó ver­seny — ám ezt a vetélkedési formát mégis nagyon későn, csak most, 1969-ben emelte a hivatalos versenyek rang­jára a Nemzetközi Lovasszö­vetség. Ekkortól kezdve azonban úgy megnőtt az ér­deklődés iránta, hogy joggal ítélhetjük oda e mérkőzések­nek az olimpiai rangot. (Ami­kor néhány éve Kecskeméten rendezték meg a fogathajtók világbajnokságát, mondhatni, a fél világ odafigyelt. És nem csak azért, mert az an­gol királynő férje, Fülöp herceg is megtisztelte jelen­létével az alföldi viadalt...) Szfne, alakja mérete Hanem lássuk most már, miképpen megy végbe az ilyen erő- és ügyességfelmé­rés! A díjhajtást — mármint a verseny első szakaszát — a bírálat előzi meg. Ekkor a lovakat, és szerszámaikat mi­nősítik. A legtöbb pont an­nak a fogatnak jár, amely repítőinek színe, alakja, mé­rete minél inkább egyforma, a viseletűk pedig a legéke­sebb. (Ami a szerszámokat illeti, annak manapság két­féle változatát használják. Az egyik az angolos, az ún. ku- met, amelynek legfőbb és legjellemzőbb darabja a jó­szág nyakába illesztett vas­tag bőrkarika' míg a nálunk is használatos lóöltözék a lo­vak nyak alatti részére, a szügyre feszül.) A lovak és a szerszámok után a kocsik kerülnek sor­ra; ezeket szépségük és hasz­nosságuk szerint szintén pon­tozzák. A magyar versenyzők által zömmel használt köny- nyű felépítésű, a rossz uta­kon is vígan tovagördülő ci- ráki típusú szekerek általá­ban tetszeni szoktak az íté­szeknek. S hogy ne feledjük, a versenyzőket és kísérő tár­saikat is megszemlézik. Ha mind ők, mind a fogat má­sik kellékei megütik a mér­cét. indulhat a verseny. Hatmázsás kocsi Mint föntebb szó volt ró­la, először a díjhajtásra ke­rül sor. Ezt előírt program szerint negyvenszer száz mé­teres négyszögben kell vég­rehajtani. Kell ebben a díj­hajtásban ütemet — rövid, munka- és sebes ügetést — váltani, figurázni, vagyis úgy leírni egy kígyóvonalat, hogy a két gyeplőt a versenyző csak az egyik kezében tart­ja. Stb. stb. A másik versenynapon a 42 kilométeres terepverseny, a maratoni hajtás van soron. Ekkor a könnyű, díszes ko­csik helyett a nehezebb, ke­ményebb vasalású járművek kerülnek a lovak mögé. (Fontos szabály: az üres ko­csi legalább hatmázsás le­gyen !) A terepverseny útvonalát soha nem sík vidéken, ha­nem dimbes-dombos, vízjár­ta tájakon jelölik ki, sőt egy majd tízkilométeres szaka­szon mindenféle akadályok­kal meg is nehezítik. Ha a versenyző nem a megszabott időtartam alatt teszi meg e szakaszt, büntetőpontot von­nak le tőle. A harmadik versenynap az akadályhajtásé. A bevált gya­korlat szerint általában húsz akadályt állítanak fel egy 800 méternyi hosszú pályán, amelyen négy perc alatt kell végigfutni a fogatnak. Ter­mészetesen úgy, hogy a ko­csik szélességénél alig 40 centiméterrel nagyobb kapu­kat ne borítsák fel. Minthogy a kapukon kicsi labdák van­nak, azok lehuppanása jelzi, ha valaki hibázott. Lóhotel vagy sátor Mondanunk sem kell, hogy ez a most ismertetett három versenynap — no meg az előtte megtartott küllemi mi­nősítés — igencsak igénybe veszi a versenyzők idegeit, akiknek teljesítményét annál is inkább méltányolnunk kell, mert a hosszú utazás során gyakorta fáradtan, sérülten érkeznek meg a vetélkedő fő­szereplői, a lovak. (Mint ol­vashattuk, a legutóbbi — Svájcban megrendezett — Európa-bajnokságon sátor­ban kaptak szállást a ma­gyar paripák, és ott is sok­kalta kisebb helyen pihen­hettek, mint ami az előírá­sok szerint megillette voína őket.) De hát a fogathajtók ver­senye is — verseny. Aki dia­dalmaskodni akar benne, an­nak bizony vállalnia kell a bírók fanyalgását éppen úgy, mint azt, ha netán szétrecs- csen a különben mesterková­csok kalapácsa által egybe­illesztett kocsikerék... Akácz László Röviden Régészet Szenegálban Az afrikai régészeti kuta­tásnak — a kontinens nagy terjedelmén kívül — az ár­tott legtöbbet, hogy az eu­rópaiak között elterjedt az a téves nézet, hogy a Szahará­tól délre eső területeknek „nem volt történelme”. A mai kutatások mind több olyan emléket hoznak fel­színre, amelyek bizonyítják, hogy ezen a területen idő­számításunk kezdetén már voltak különböző kultúrák. Ennek bizonyságai például az óriási kagylóhalmok Nyu- gat-Afrika partjain vagy az ország (Szenegál) közepén talált temetkezési tumulu- sok. A legújabban feltárt megalitok, eltérően az euró­paiaktól, nem a tenger kö­zelében, hanem messze benn a szárazföldön vannak. Ál­talános a henger alakú me­gállt, de akad egészen kü­lönleges, „líra” alakú is köz­tük. Kóros elhizás Az elhízott emberek szá­ma növekszik a gazdasági­lag fejlett országokban. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a lakosság egyhar- mada túlsúlyos, de az euró­pai államok (így például Franciaország, az NSZK) sem maradnak le ezen a té­ren. A kövérség még nem jelent betegséget, kóros álla­potot, de egészségügyi és járványtani kutatások ered­ményei azt tükrözik, hogy a kövérség bizonyos betegsé­gekre hajlamosít. Például az elhízott egyéneknél köny- nyebben alakul ki a cukor- betegség, a szív- és vérke­ringési betegségek, a magas vérnyomás stb. Sajnos, a kóros elhízás mai gyógyszeres és diétás kezelé­se nem hoz mindig kielégí­tő eredményt, nyilvánvalóan azért, mert az elhízás általá­ban több tényezőre vezethe­tő vissza. A táplálkozási fak­torok mellett hormonális té­nyezők, mozgáshiány stb. js okozhatnak elhízást. Nyílt kérdés még, hogy öröklő­dik-e az elhízásra való haj­lam? Kísérleti patkányok­nál bebizonyították, hogy igen, de az embernél ezt még nem sikerült bizonyíta­Visszavonhatatlanul itt az ősz. Bár a nappalok még melegek, de azért gondol­nunk kell már az éjszakai fagyokra is. A fagyérzékeny zöldségfé­léket nem hagyhatjuk tovább a kertben, mert a dér meg­csípi, s azután már használ­hatatlanná és élvezhetetlen­né válik. A még éretlen pa­radicsomot, paprikát, ubor­kát is szedjük le, beérni már úgysem tudna, savanyít­va azonban még felhasznál­hatjuk. A jövő évi termés érdeké­ben a lehullott leveleket, kó­rokat ne hagyjuk a talaj fel­színén, mert a hulladék alatt számtalan kártevő át­telelhet. A monilia, liszthar­mat és még sok gombakár­tevő ellen is a legjobb véde­kezés, ha a lehullott gyümöl­csöt, fertőzött ágvégeket, le­veleket elégetjük. A nem fertőzött konyhakerti hulla­dékot viszont érdemes be­komposztálni — szerves trá­gya lesz belőle. A tavaszi primőrök bizto­sítása érdekében már most ősszel elvethetjük a salátát, sóskát, spenótot. Magvaik egyáltalán nem érzékenyek a hidegre. A petrezselyem ve­tésére is nagyon alkalmas ez az időpont. Kelkáposztát és Ha körültekintünk ma­gunk körül, szinte biztos, hogy pillantásunk valami­lyen alumíniumból készült tárgyra esik. Az alumínium jelentősége azért nőtt meg oly rohamosan, mert egy­szerre és együttesen rendel­kezik mindazokkal a tulaj­donságokkal, amelyeket a többi színesfémnél általában csak egyenként találunk meg. Az előállítási techno­lógia fejlesztésével a fém tisztasága is megnövekedett. Míg századunk harmincas éveiben az alumínium fém legnagyobb tisztasága 98,5 százalékos volt, addig nap­jainkban a tisztaság már el­éri a 99,5 százalékot, sőt, az ennél még nagyobb tiszta­ság sem lehetetlen. Ehhez a jó minőségű fémhez megfe­lelő adalékokat és ötvözete­ket adva, adott felhasználá­si célra optimális tulajdon­ságok érhetők el. Az alumínium a földkerek­ség egyik leggyakoribb ele­me, mennyiségében csak az oxigén és a szilícium előzi meg. A földfelszínen számos kőzetalkotó ásvány nagy koncentrációban tartalmaz­za; az anyagokban általában 10—15 százalékban fordul elő. Még nagyobb az alumí­niumtartalom a bauxitban (25—30 százalék), amely az alumínium-előállítás legfon­tosabb nyersanyaga. A bau- xit egyébként a Franciaor­szág déli részén található Beaux városról kapta a ne­vét. Az alumíniumot ma is ugyanazzal a módszerrel ál­áttelelő salátát csakis féreg­mentes talajba ültessünk. Virágoskertben gondol­junk az áttelelő, évelő nö­vények védelmére. Az eset­leges fagyokra számítva ta­karjuk be szalmával vagy földdel. (Ruhafélék és mű­anyagok takarásra nem al­kalmasak, mert a levegőt el­zárják.) Fontos, hogy a hidegre ér­zékeny gladióluszok, dáliák gumóit szedjük fel. A hagy­mákat tisztítsuk meg a sár­részektől, majd egyenként — jó lazán — csomagoljuk be újságpapírba, és helyezzük el száraz, hűvös helyen. Az érzékeny örökzöldek is igénylik a takarást. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a bokro­kat lombsátorral vonjuk kö­rül. A gyep téliesítése sem el­hanyagolható munka. A fű téli hónapokra ne marad­jon 5—6 centiméternél ma­gasabb. A gyepet — ameny- nyiben szükséges — erre a magasságra vágjuk vissza még egyszer, azután gondo­san gereblyézzük és henge- rezzük le. Szórjuk be 1 cen­timéter vastagságban kom- poszttrágyával. Ha a gyep kikopott, akkor ott a földet egy kissé lazítsuk fel, majd szórjunk ki 2—3 dekagramm fűmagot. A kiszórt magot lítják elő, mint a századfor­dulón: a világon előállított alumínium 90 százalékát bauxitból, az ún. Bayer-el- járással nyerik. Az előállító technológiák és a berende­zések azonban nagyot fejlőd­tek, így ma a gyenge minő­ségű nyersanyagokból is jobb kihozatalt érnek el, és az alumínium-elektrólízis ener­giaigénye is . a harmadára csökkent. Ezzel szorították le az alumínium önköltségét annyira, hogy a fém min­dennapi életünk részévé vál­hasson. Sokan úgy vélték, hogy a műanyagok versenytársai lesznek az alumíniumnak; ma már biztosan állítható, hogy ez nem így van. A műanyagok előállításához sok kőolaj kell — és ez meg­határozza az árukat. Egyes területeken, például a közle­kedésben az alumínium energetikai előnyt is nyújt. A személygépkocsikban pél­dául minden kg beépített alumíniummal 2 kg közvet­len és közvetett tömegcsök­kenés érhető el, ami a kor­szerű gépkocsik teljes élet­tartama átlagában 100 kilo­méterenként több mint fél liter üzemanyag-megtakarí­tást eredményez. De óriási jövő előtt áll az alumínium­fogyasztás a korszerű épüle­tek, műszerek, gépek, fo­gyasztási eszközök, csoma­golóanyagok, mindennapi használati tárgyaink gyár­tása előtt is. Képünkön rész­ben alumíniumból készült hűtőberendezések szerelése látható. (MTI Külföldi Kép- szolgálat) komposzttal vagy kerti ta­lajjal takarjuk. A rózsát, a pünkösdi ró­zsát is most kell betakarni. A töveket először 25—30 centiméterre vágjuk vissza, és 15—20 centiméterre ku­pacoljuk fel földdel vagy fa­levelekkel. Fontos a gyökér feletti takarás. A kert téliesítéséhez tarto­zik a kerti vízcsapok taka­rása, illetve víztelenítése. A kerti szerszámokat gondo­san tisztítsuk és javítsuk meg, még a téli tárolás előtt. A permetezéshez használt edényeket és eszközöket gon­dosan mossuk ki, mielőtt el­tennénk télire. Amennyiben maradék növényvédő szerrel rendelkezünk, jól zárható helyen raktározzuk el. Gon­doskodjunk arról, hogy a megkezdett csomagokon a szer neve jól olvasható le­gyen. Ha a szerek felhasz­nálhatósági határideje ta­vaszra már lejárna, akkor érdemesebb most megsem­misíteni, mint a téli tárolás után. Lassan visszakerülnek a lakásba a szabadban tartott cserepes növények. Mielőtt visszavinnénk, győződiünk meg arról, hogy nem fertő­zöttek-e? Tanácsos ezeket 0.1 százalékos Unifosz oldat­tal enyhén lepermetezni. K. K. Kert — háztáji Ősz a veteményes- és virágoskertben A könnyű felépítésű ciráki kocsi mintarajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom