Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

1981. október 10., szombat Emlékezés Kittenberger Kálmánra Haszonnal forgatható könyvek Klubkönyvtár az országút mellett Száz évvel ezelőtt született Kittenberger Kálmán va­dász-biológus, az Afrika ál­latvilágát bennszülött módján ismerő kutató, hazánk mú­zeumait és a Budapesti Ál­latkertet gazdagító gyűjtő, a vadászélményeit számos könyvében közkinccsé tevő író. Gyűjteményének becses darabjait a Természettudo­mányi Múzeum állandó ki­állításán mindenki megcso­dálhatja. Könyvtárak polca­in sorakozó, a felszabadulás óta több kiadásban is meg­jelent vadászélményeit rész­letező könyvei rendkívül ol­vasmányosak és tanulságo­sak. Már diákkorában kitűnt jó megfigyelőképességével, a hazai környezet, és ebben különösen az állatvilág ta­nulmányozásának szereteté- vel. Legkedvesebb szórako­zása volt ellesni és megis­merni a madarak, rovarok életmódját, viselkedését. Mint szegény sorsú gyerek, a helybeli tanítóképző osz­tályait végigjárva tanítói oklevelet szerzett. Ezután a mindig újat megismerni aka­rók szenvedélyével Budapes­ten folytatta tanulmányait, mert természetrajzos polgá­ri iskolai tanári oklevelet akart szerezni. Nyári vaká­cióit feláldozva a Nemzeti Múzeum laboratóriumában kisegítő preparátorként bő­vítette ismereteit. 1902 őszén — részben anyagi okokból, részben tettre vágyástól fűt­ve — abbahagyta főiskolai tanulmányait, tanítói állást vállalt Tatragon, a hétfalusi csángó községek egyikében, s közben a Kárpátok állat­világát kezdte tanulmányoz­ni. Alig lendült bele e ket­tős hivatás teendőibe, ami­kor — eddigi törekvéseinek elismeréséül — a Nemzeti Múzeumtól megbízást ka­pott egy afrikai gyűjtőútra. Hat ízben járt Afrikában, s onnan rendszeresen küldte gyűjtött anyagát a múzeum­ba, élő állatait pedig a Bu­dapesti Állatkertnek. Eköz­ben lázasan készítette úti­jegyzeteit, és gyűjtötte szak­mai tapasztalatait. 1902—1906 között főleg a Kilimandzsáró vidékének madárvilágát ta­nulmányozta. Csaknem négy­évi kemény munka után megbetegedett, ezért haza­kényszerült. Szívós szerveze­te és erős akarata hamar túlsegítette ezen az akadá­lyon, és már ugyanebben az évben ismét útnak indult. Második felfedező útja so­rán a Vörös-tenger délnyu­gati partvidékére utazott; ezt az útját azonban rövidesen meg kellett szakítania, mert katonai szolgálatának letöl­tése miatt 1907-ben hazaren­delték. Harmadik, most már hosszabb időtartamúnak ígérkező útját 1908 decem­berében a Viktória-tó part­vidékén ín mai Konvn és Az idős Kittenberger (MTI-fotó — KS) Tanganyika területén) kezd­te meg. Innen gazdag élő­állat- és múzeumi gyűjte­ményanyaggal 1912-ben tért haza. Alig rendezte itt­hon dolgait, a következő év tavaszán újból nekiindult, s az Ugandához tartozó Kon­gó-őserdő rejtett állatvilá­gát akarta tanulmányozni, de itt is közbeszólt a sors: az I. világháború miatt az an­gol fennhatóságú területen internálták, mindenét elko­bozták, s mint hadifoglyot Indiába szállították. Ez személyes szabadságá­ból és tenpiakaró életéből öt évet rabolt el. Hadifogságá­ból csak 1919 Szilveszter napján jutott haza. Ettől kezdve a Nimród című va­dászlap szerkesztését vállal­va újságíróként élt. afrikai utazásához további állami támogatást nem kapott. Ma­gánjellegű segítséggel azon­ban még két ízben eljutott Afrikába, s a régebben meg­ismert körzetekbe visszatér­ve lehetősége nyílt az évti­zedes változások felmérésére és a további gyűjtőmunkára. Majd visszatérve, élményeit és tapasztalatait könyveiben is rögzítette. Az életműnek is tekinthető A Kilimandzsáró­tól Nagymarosig című köny­ve már nyomásra kész álla­potban volt, amikor a II. világháború pusztítása során 1944-ben a könyvkiadó rak­tárában a teljes anyag meg­semmisült. Szerencsére a fel- szabadulás utáni években ezt és korábbi munkáit is több kiadásban megjelentették; ezek ma is kedvelt olvasmá­nyai az ifjúságnak és az ál­latbarátoknak. Utolsó éveit feleségével és neves barátaival (Csathó Kálmán, Fekete István) kö­rülvéve Nagymaroson töltöt­te, s ott halt meg 1958. ja­nuár 3-án. Hányatott, tar­talmas életét, értékes emberi tulajdonságait Fekete István Kittenberger Kálmán élete című munkájából (1962) is­merhetjük meg. Ez is meg­győzhet bennünket arról, hogy nevének és emlékének megőrzését munkájával jócs­kán kiérdemelte. Dr. Székely Pál A humán műveltség rovására a mai ember mind több műsza­ki és gazdasági ismeretet szerez. Mentségére szolgáljon, hogy a kor kényszeríti erre. Még a technika rohamos fejlődésére fittyet hányó ember háztartásá­ban is jelen van a fejlett tech­nika: televízió, rádió, lemezját­szó, automata mosógép ... Ezek működtetéséhez pedig alapvető műszaki ismeretekre van szük­ség. Be kell látni, ezek nélkül élni, a társadalmi munkameg­osztásban részt venni nem le­het. Nem túlzás azt állítani, hogy a mai átlagember legalább any- nyi, ha nem több műszaki is­merettel rendelkezik, mint mondjuk ötven évvel ezelőtt egy mérnök. Gazdaságcentrikus világunk másik fő követelménye: a köz- gazdasági tájékozottság. Nem­csak a közgazdászok érdekeltek abban, hogy „az idő pénz”, szo­rításában pontos és naprakész információik legyenek a sokféle piacról; a munkabérből és a ki­segítő gazdaságból élő átlagem­bernek is tisztában kell lennie a részesedési alap, az innováció, a gazdasági munkaközösség és egyéb közgazdasági fogalmakkal. Mindennapi szóhasználatunkban is egyre több a gazdasági kife­jezés: polgárjogot nyernek, s egyre nagyobb teret kapnak. Műszaki és gazdasági ismere­tekre szükség van, úgyszintén a forrásokra, a haszonnál forgat­ható lexikonokra, ismeretterjesz­tő szakkönyvekre, tanulmánykö­tetekre. S most talán jobban, mint bármikor. Mert, ha lépést akarunk tartani a világgal, gaz­dasági versenyképességünket kell erősíteni. Ennek pedig há­rom alapvető feltétele: a mű­szaki haladás, a világpiachoz va­ló alkalmazkodás és a szervezés. Nagyobb figyelmet kell tehát szentelni a műszaki és közgaz­dasági könyvkiadó munkáinak. A jó szakkönyv Ismereteket rendszerez, s ha olvassák, gon­dolatokat ébreszt, cselekvésre ösztönöz. ha A szlovák klub őszi programja Az őszi hónapokban ismét gaz­dag programmal várja tagjait a Megyei Művelődési Központ bé­késcsabai szlovák klubja. Szep­tember 21-én volt az évadnyitó, ahol megbeszélték, hogyan töl­tik majd el az összejöveteleken az időt. Október 5-én nevezetes történelmi évfordulóról emlékez­tek meg: az aradi vértanúkról Gulyás Zsuzsanna tanár tartott előadást. Vasárnap, 18-án a szarvasi szlovák klub tagjait látják ven­dégül baráti találkozóra. A kö­vetkező napon „Utazásaim” cím­mel Bereczky József idegenve­zető számol be élményeiről. A konzervgyárba látogatnak, s az ott folyó munkával ismerkednek meg a klubtagok e hónap 26- án. Novemberi első foglalkozá­sukon Kormos Sándor költővel találkoznak, beszélgetnek. Klub­délutánt rendeznek 15-én, va­sárnap. a következő napon pedig filmvetítés lesz. G. K. Kardoson régi igény hívta életre az iskolából átalakí­tott klubkönyvtárat, amely a lakosság kulturális igényei­nek kielégítésére végre meg­felelő feltételeket biztosít. A 47-es út melletti épületet jó­részt társadalmi munkában újították fel, s tették alkal­massá különböző közműve­lődési célokra. Nemcsak a kardosiaknak volt ez fontos, hanem a társközségnek, ör- ménykútnak is, hiszen az ottani könyvtár ideiglenesen egy szűk iskolai folyosón mű­ködik. A tanács épületéből ez év tavaszán költözött át a kar- dosi könyvtár a felújított épületbe, amelynek három helyiségében helyezték el a könyveket. Üj polcokkal, szé­kekkel, szőnyegekkel tették kényelmesebbé, hangulato­sabbá a termeket, s biztosí­tottak lehetőséget a helyben olvasásra. Gyarapították a könyvállományt, s most csak­nem ötezer kötet közül válo­gathat a több mint kétszáz beiratkozott olvasó. A legszorgalmasabb olva­sók az általános iskolások. Nemcsak délután keresik fel a könyvtárat, hanem tanítá­si időben is, mert gyakran tartanak itt rendhagyó iro­dalmi órákat. A pedagógusok néha olyan feladatokat ad­nak tanulóiknak, amely szük­ségessé teszi a könyvek köz­ti búvárkodást. Egyik legsi­kerültebb rendezvény a köz­ségben évek óta az országos gyermekkönyvhét alkalmá­ból tartott irodalmi műsor, könyvkiállítás és -vásár. Az itt gazdára talált sok könyv is bizonyítja, hogy nőtt az emberek olvasás iránti igé­nye. Négy évvel ezelőtt vállal­ták az úttörők, hogy a távo­labb lakó, idős, beteg embe­reknek olvasnivalót horda­nak. Az idén pedig felaján­lották, hogy gondozzák a könyvtár előtti virágoskertet. A könyvek átköltöztetésénél, elhelyezésénél is jelentős se­gítséget nyújtottak. Az iskolások majdnem minden évben beneveznek a járási „Barátunk a könyv” vetélkedőbe. Ezt hivatottak segíteni a könyvtárban tar­tandó napközis foglalkozá­sok, melyeken gyakorolják a könyvek keresését, megis­merkednek rendszerezésük­kel. Az irodalmi játékok, ve­télkedők is sok új ismeretet nyújtanak számukra. A klubkönyvtár kapcsolata jó a szocialista brigádokkal is. Segítséget kapnak itt a vetélkedőkre való felkészü­léshez, de a tsz dolgozói sok új mezőgazdasági ismeretet is szerezhetnek a szakköny­vekből. Az idén olyan iro­dalmi esteket szeretnének rendezni, ahol elsősorban me­zőgazdasági szakírók vála­szolnának az érdeklődők kér­déseire. G. K. MOZI Spencer és Hill Teljesen mindegy, hogy mi a film címe, bár az ere­detivel ellentétben a for­galmazók ügyesen utalnak Bud Spencer és Terence Hill korábbi sikerfilmjére, és en­nek az újabbnak .......Es m egint dühbe jövünk” cí­met adták. Alighanem ez a cím a legjobb az egészben, mert bár „teltházas” vonzó­erő Spencer és Hill, amit ezúttal kapunk tőlük (sze­rencse, hogy nem jobbegye­nesben), az nem sokra jó. Esetleg arra, hogy néha, egy- egy eredetibb ötlet láttán fel­nevessünk, de másfél órás hahotáról szó sincs. Bizonyá­ra tudják ezt már az olasz filmesek is, azért igyekez­nek összeszedni mindent, ami tartja a lelket ebben az új „Dühbe jövünk .. .’’-ben, sajnos, inkább kevesebb, mint több .sikerrel. Mondhatná valaki, és mondja is, miközben e soro­kat olvassa; ez a film csak szórakoztatni akar. Igaza van, nem is arról van szó, hogy valamiféle morális avagy etikai tartalmakat kérjünk számon, ráadásul, hogy annak a bizonyos „jó­nak” a győzelmét a „rossz” felett meg is kapjuk — mit akarunk még? Megmondom: valami többet annál, hogy ez a két keményöklű fickó hi­hetetlen ökölpárbajokat vív és nyer; valami többet an- nél. hogy megelégednek a filmcsinálók a legvérszegé­nyebb sztorival, amely már a film közepe táján fárasztó­vá teszi az egészet, és verse­nyezhetnek roncs tragacsok, és árulhat fagylaltot sze­gény dagi Spencer, valahogy nem érdekes az egész. Igen, ez az újabb Spencer— Hill-film: unalmas. Hogy mégis siker lesz, ez fufesa dolog. Köszönheti annak, hogy még ilyen „igény” is van, mi több, tömegesen je­lentkezik; aztán annak is köszönheti, hogy az unalom ellenére mégis felvillan né­ha a két verekedő fanyar hu­mora. miről nem a film, és nem is a rendező tehet: ők maguk tehetnek róla, ilyen a személyiségük. Ehhez adó­dik még, hogy Luigi Ku- vellier operatőr pompásan fényképez, nála valósággal szikrázik a nap, ragyog az ég, minden színes-gyönyörű. Mostanában valóságos ka- landfilmáradat önti el a magyar mozikat. Jön is a közönség szép számmal, de — ha valaki jobban odafi­gyel a forgalomra — észre­veheti: akkor is volt már telt ház, amikor nem ilyen blődliket vetítettek. Igaz, ami igaz, Spencer és Hill kettőse túlélte önmagát. Filmjeik is, mert még a pillanat jókedvét, vidámsá­gát is ritkán nyújtják a né­zőnek. Kár. Sass Ervin MAI MŰSOR KOSSUTH KÁDIÖ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Ábécé — „iskolakezdő” szülőknek. 9.30: Játék a könyvtárban. 10.10: A KISZ Művészegyüttes egyetemi énekkara énekel. 10.17: Bronislav Huberman he­gedül. 10.49: A Rádió Kabarészínházá­nak októberi bemutatója. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Bárdos Lajos—Lukin Lász­ló: Télen, nyáron. 13.00: Limlom parádé. 14.05: Egy kis figyelmet kérek! 14.15: Tarjáni Ferenc (kürt) fel­vételeiből. 14.30: Magazin a világ mezőgaz­daságáról. 15.05: Üj Zenei Üjság. 16.00: 168 óra. 17.30j Brahms: IV. szimfónia. 18.50': OIRT-hangjátékfesztivál. Menyasszonyaim. 19.48: Régi filmslágerek. 20.08: Puccini: Manón Lescaut. 22.15: Emlékek. nyilatkozatok Bartók Béláról. 22.57: Rameau-művek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÄDI0 8.05: Cseh fúvósmuzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.38: Hétvége az óvárosban. 10.38: Mit — hol — mntor — ho­gyan? 10.53: Sebestyén András operett­felvételeiből. II. 40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: A gyermekeknek irta Bar­tók Béla. 14.00: Ritmus! 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: „Jól k«ll kérdezni...” 15.13: Andor Éva és Bende Zsolt operettfelvételeiből. 15.44: Igor és társai. 16.35: Pophullám. 17.30: A csalogány. 17.56: A New York-i filharmoni­kus zenekar könnyűzenei felvételeiből. 18.33: Népdalkórusok. 18.50: Feladó a Prinzip együttes (NDK). 19.30: Egy rádiós naplójából. 20.38: N^nszerű sanzonok — nép­szerű sanzonelőadók. 21.31: A Zsebrádiószínház bemu­tatója. 21.53: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 22.30: Kettősök Szirmai Albert operettjéből. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Fordulók a líra történeté­ben. 8.41: Kocsár Miklós féld.: Un- garesca. 8.54: Szombat esti diszkó. 9.54: A Bécsi szimfonikus zene­kar hangversenye. 12.10: Liszt: Vándorévek — Svájc. 13.07: Francois. 14.06: A zeneirodalom remekmű­veiből. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Az Erben vonósnégyes hangversenye. 17.05: Parton. 17.10: Opera-művészlemezek. 18.05: Slágerlista. 18.40: Budapesti művészeti he­tek. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: Pauk György (hegedű) és Franki Péter (zongora) Bartók-hangversenye. Közben: kb. 20.25: Műemlékkönyvtár Zircen. Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.25: Dzsesszfelvételeinkből. 21.58: Mit sugalmaz a rész az egészről? 22.54: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30: Kellemes hétvégét. Szer­kesztő: Zentai Zoltán. A tartalomból: Hírek — Közlemények — Piaci kör­kép — Hétvégi program- ajánlat — Szemle alföldi napilapokból. 8.30: Ritmusrodeó. (ism.) 9.00: Alföldi kaleidoszkóp. 9.30: ötven év táncmelódiái. 10.00: Hírek. 10.05: Az ősz virágai. Riporter: Gulyás Ferenc. 10.25—10.30: Hírösszefoglaló, hét­végi programajánlat, mű­sorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. Világnézet. 8.50: Mese születik, (ism.) 9.05: Hipp-hopp. (ism.) 9.35: Magyar népmesék, (ism.) 9.45: Az Onedin család, (ism.) 10.35: A fele sem igaz. (ism.) 11.05: A maják nyomában, (ism.) 13.45: Reklám, (f.-f.) 13.55: Románia—Svájc. Világbaj­noki selejtező labdarúgó­mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 15.45: Csata fekete-fehérben, (f.-f.) 16.05: Reklám, (f.-f.) 16.10: Főzőcske — de okosan, (ism.) 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: MAFILM-magazin. (f.-f.) 17.00: Slágerhírlap. 17.45: Múzeum születik, (f.-f.) 18.35: Reklám, (f.-f.) 18.45: „Induljatok el az anya- nyelv ösvényein és meglát­játok a bölcsőt.” (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Folvtassa főnővér. 21.30: Savária ’81. Nemzetközi táncverseny. 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Thvl Ulenspiegel. II. MŰSOR 15.30: Üzenet a jövőből, (ism.) 16.00: NDK—Lengyelország. Vi­lágbajnoki selejtező labda­rúgó-mérkőzés. A szünet­ben: Reklám, (f.-f.) 17.45: A rajzfilmek kedvelőinek. 1. Apa és a szomszédok. 2. Mese a fehér jégtábláról. 18.00: Unokáink sem fogják lát­ni. (ism.) 18.25: Magvar tudósok. (ism„ f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers mindenkinek. 20.05: A csodálatos mandarin, (ism.) 20.35: A fríz ló. (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Szamuil Aljosin: Változa­tok egy témára. BUKAREST 9.40: „A föld átka, a szerelem átka” című román film is­métlése. 11.30: Román nyelv és irodalom. 12.00: Zene. 13.00: Kulturális mozaik. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Román tájakon. 20.00 : Tv-enciklopédia. 20.45: A csőd. Amerikai játék­film. 21.35: Tarka — barka. 22.15: Tv-híradó. 22.40: Esti zene. BELGRAD, I MŰSOR 14.25: Jugoszláv labdarúgó-baj­nokság: Sarajevo—Sloboda. 16.15: Első osztályosok. 17.15: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság: Bosna—Zadar. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: A szökés. 21.55: Napló. 22.10: Hétvégi műsor. II. MŰSOR 17.15: Népi muzsika. 17.45: Zenei album. 18.00: Komoly zene. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi dokumentummű­sor. 20.45: Hírek. 20.55: Tv-tárca. 21.25: Sportszombat. 21.45: Zenei műterem. SZÍNHÁZ 1981. október 10-én, szombaton este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Somlay-bérlet 1981. október 11-én, vasárnap délután 15 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Kulich-bérlet 1981. október 11-én, vasárnap es­te 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Csortos-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Egy kis indián, 6 órakor: Csillagok háborúja I„ II. rész. Békéscsa­bai Építők Kultúrotthona: A nyolcadik utas: a halál. Békés­csabai Szabadság: de. lőpora­kor: ... És megint dühbe jö­vünk, 4 órakor: Filmklub, 6 és 8 órakor: ...És megint dühbe jövünk. Békéscsabai Terv: Ro­botokkal a Saturnus körül. Gyu­lai Erkel: minden előadáson: Ideiglenes paradicsom. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Hotel a Halott Alpinistához, 7 órakor: Dráma a tengerparton. Oroshá­zi Béke: Ellopták Jupiter fene­két. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Az emír kincse, fél 6 és fél 8 órakor: Rendőrök há­borúja. Több mint kétszáz a szlovák nyelvű könyv Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom