Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
IgHiWfcfite 1981. október 4., vasárnap Uj szerzemények bemutatója Békésen A békési múzeum tegnap megnyitott bemutatójának egy részlete Fotó: Fazekas László Megyénk kiállítótermei közül a békési Jantyik Mátyás Múzeumra többek között az a jellemző, hogy példamutató elkötelezettséggel ápolja a város messze földön is híres hagyományszeretetét. Tegnap délelőtt egy igen érdekes, figyelemre méltó, új kiállítást nyitottak meg, a múzeum munkatársainak több éves gyűjtőmunkája eredményeit bemutató kiállítást. A tárlat dr. Veress Endre történész hagyatékára épül, aki 1968-ban született ebben a kisvárosban. Az elmúlt század polgári életvitelét bemutató gyűjteményt jól egészítik ki azok a bútorok, használati tárgyak, eszközök, amelyeket a békésiek adományoztak. A két kiállító helyiségben november 15-ig bemutatásra kerülő anyag szemléletes képet nyújt egyrészt a polgá- riasodás történetéről, másrészt a városukat szerető és tisztelő emberek áldozat- készségéről is. A most kiállított Veress- féle hagyatékból a neves történetíró emlékszobáját szeretnék majd berendezni, kialakítani. Társadalmi összefogással épül Szarvason az iskola (Tudósítónktól) Szarvason október 1-én volt a város közvéleményét legjobban foglalkoztató VI. ötéves tervi beruházás, a 12 tantermes általános iskola építési munkaterület átadása. Ezzel a Szarvasi Tangazdaság építőipari részlege megkezdi a csaknem 40 millió forintos költségelőirányzattal induló beruházás építési munkálatait. Az iskolaépítéshez szükséges pénzügyi fedezet biztosítására a város párt-, állami és társadalmi szervei már az V. ötéves tervben meghirdették az „Egy nap az iskoláért” mozgalmat. E mozgalom keretében 1980. december 31-ig 4,2 millió forint gyűlt össze a tanács fejlesztési alapján, amiből az iskola területének megvásárlását és a kiviteli terveket finanszírozta a városi tanács. A megmaradt összeg már az építési költségek fedezésére szolgál. A VI. ötéves tervre a megyei tanács 18 millió forintot biztosít a beruházásra. A további pénzügyi fedezet megteremtésére tovább folytatódik az „Egy nap az iskoláért” mozgalom, amihez minden eddiginél lelkesebben csatlakozott a város lakossága. Eddig a vállalatokkal, szövetkezetekkel, üzemekkel 5,7 millió forint fejlesztési alap átadására, a dolgozó kollektívákkal több mint 3 millió forint befizetésére kötött megállapodást a városi tanács. Ez bizonyítja, hogy Szarvason mindenki a magáénak érzi és a szívén viseli az új iskola felépítésének ügyét. Medgyesi Lászlóné Munkásférum (Tudósítónktól) Az MSZMP orosházi városi bizottsága és a városi tanács 1981. szeptember 30-ára összehívta a „Mun- kásfórum”-ot. Dr. Gonda József, a városi pártbizottság első titkára bevezető szavai után a résztvevők megtekintették Orosháza fejlődé- sét bemutató dokumentumfilmet. Ezt követően Mihály András, a városi ta- nács elnöke tájékoztatót adott a város V. ötéves tervének teljesítéséről és a VI. ötéves terv feladatairól. Mint mondotta, a város ipar- fejlesztése megyei szinten is kiemelkedő. Az üvegipar rekonstrukciója, a baromfiiparban hűtőház építése, a konzervüzem fejlesztése, a malomiparban magtár építése jelzi ezt. A városiasodás következtében megindult a falvakból a városba való át- település, mely feszültséget okozott. Megfelelő intézkedés bevezetésével igyekeztek ezt egyensúlyban tartani. Gyopárosfürdőn 50 méteres úszómedence építését tervezik, melyhez a lakosság segítségét kérik, „Egy nap a városért” mozgalom keretén belül. A tájékoztató elhangzása utáni hozzászólásokból egyértelműen kitűnt, hogy az uszodaépítés nagyon is közügy. A munkásfórum résztvevői egységesen az alábbiakban foglaltak állást, hogy három éven keresztül az „Egy nap a városért” mozgalom által befolyt ösz- szeget az uszoda építésére fordítják. Kiss Horváth Sándorné KST-betétek visszafizetése fl tárgyalóteremből Megölte a feleségét A közeljövőben megye- szerte megkezdődik a dolgozók munkahelyi bankjaiban — a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakban — összegyűjtött betétek visszafizetése. Mintegy 21 ezer KST- tag kapja kézhez egész évben megtakarított pénzét. A kifizetésre kerülő összeg meghaladja az 55 millió forintot. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak csaknem negyedszázada látják el betét(Tudósítónktól) A megyei pályaválasztási tanácsadó intézet és a Mezőkovácsházi Művelődési Központ kiállítást rendezett Me- zőkovácsházán. A megye minden részéről jelentkeztek kiállítók: Gyoma, Békés, Mezőhegyes, Mezőkovácshá- za és Békéscsaba középiskolái kínáltak sokszínű lehetőséget a tanulásra. Nem hiányoztak az ipari üzemek sem. A MOM battonyai gyáregysége horgászkészülékeket gyűjtési és kölcsönfolyósítási feladataikat. Az üzemi bankok igen népszerűek a dolgozók körében, amit bizonyít, hogy megyénkben 185 KST működik, 28 ezer taggal. Jelentősen emelkedett az egy főre jutó megtakarítási átlag, mely meghaladja a 2500 forintot. Sok család a munkahelyi bankokban elhelyezett összegekből fedezi az év végi ünnepek, vásárlások többletköltségét. mutatott be. A BÉKÖT helyi üzeme az itt készült munkákkal hívta fel magára a lányok figyelmét. Az ÉVIG mezőkovácsházi gyáregységének kiállított gépeit bárki kipróbálhatta, s mindehhez még változatos fényjáték is járult. Hangulatos volt a Kőbányai Sörgyár és a helyi ÁFÉSZ vendéglátóipari bemutatója. Mindezt jól kiegészítette a pályaválasztási tanácsadó intézet mindenre A tények: „A vádlott először 1972. évben kötött házasságot. Ebből a házasságából 1974. évben gyermeke született. Első feleségétől 1974 decembere óta különváltan élt. Házasságukat 1978. évben bontotta fel a Battonyai Járásbíróság. A vádlott Szakái Márta sértettel 1978. évben kötött hákiterjedő tablósorozata és filmvetítése. Hasonló véleményen voltak a járás 15 iskolájából érkezett diákok, osztályfőnökeik, tanáraik, akik mintegy 900-an keresték fel a kiállítást. Valószínűleg sokuknak adott ötletet a bemutató, vagy segítette elő a döntést, így aztán nyugodtan summázhatjuk: a nemrég lezárult kiállítás elérte célját. Pántya Tamás zasságot. Második házasságából is gyermeke született 1979. évben. A vádlott első házassága felbontására italozó életmódja és agresszív magatartása miatt került sor. Feleségét bántalmazta. Első házassága Idején hetente két-három alkalommal fogyasztott szeszes italt, alkalmanként fél deciliter pálinkát és két-három üveg sört. Az italozást az újabb házasságkötés után is folytatta, nagyobb mértékben, mint korábban. Alkoholista. A vádlott ittas állapotában feleségét többször megverte, és megöléssel fenyegette. Emiatt felesége rendszerint az utcára menekült előle, és előfordult, hogy ilyen esetben, illetve esetekben az éjszakát szomszédoknál, illetve testvérénél töltötte. 1981 májusában feleségét nyilvános szórakozóhelyen bántalmazta, majd pedig a lakásán, házigazdája jelenlétében. Simon Bélá- né a vádlott magatartása miatt két esetben kért rendőri segítséget.” S elérkezett 1981. június 24-e, amikor a „megöllek” nem maradt puszta fenyegetés, s amikor a feleségnek sem védekezésre, sem menekülésre, segítségkérésre nem volt már ideje. A vádlott, Simon Béla, 31 éves kőműves, Mezőkovácsháza, Deák Ferenc u. 32. szám alatti lakos ezen a napon is sokat ivott, és délután 5 óra után ért haza. Felesége nem hagyta szó nélkül, hogy már megint részegen, és későn érkezett. Veszekedni kezdtek, s közben a férj a konyhába ment vacsorázni. Először egy füles poharat vágott az asszonyhoz, aki kiment a konyhából a folyosóra, de hamarosan visszatért. A férj felállt, néhány lépést tett, lendült a karja — a zsebkéssel leszúrta az asszonyt, akinek az életét az azonnali orvosi segítség sem mentette volna meg. A Gyulai Megyei Bíróság Simon Bélát emberölés bűntettéért 12 évi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre Ítélte, és 10 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős, vádlott és védője enyhítésért jelentette be fellebbezést. T. 1. . Az ÉVIG bemutatója Fotó: Kiss József Pályaválasztási kiállítás Mezökovácsházán Ki mint vet... | gy-egy kimagasló termésátlag lehet véletlen műve is, mi meg általában hajlamosak vagyunk arra, hogy a sikert a szívós és hosszan tartó munka, a hozzáértés gyümölcseként könyveljük el. Holott a földművelésnek olyan — mondhatni — ősi ágában, amilyen a gabonatermesztés, még közelebbről, a búzatermelés, aligha lehet egyetlen esztendő eredményéből messzemenő következtetést levonni. Más a helyzet akkor, ha egy gazdaságban három egymást követő évben, kiterjedt területen aratnak az átlagot jóval meghaladó termést a kenyeret adó növényből, korántsem azonos — sokkal inkább szélsőséges — évjáratok során. Szép hagyományainkhoz hűen, megyénkben több ilyen mezőgazdasági üzemet is megnevezhetünk: a pusztaföldvári Lenin, a telekgerendási Vörös Csillag, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány, a csanádapácai Széchenyi Tsz-ekben 1979. óta nem számít immár bűvös határnak a hektáronkénti 6 tonna szemtermés, s mellettük már sorakozik újabb 5—6 szövetkezet — Nagybánhegye- sen, Gerendáson, Újkígyóson, Mezőhegyesen. Dombegyházán —, ahol ez a színvonal kialakulóban van. E felsorolást olvasva kínálkozna menten a magyarázat is: vidékünk legzsírosabb földjein gazdálkodnak az említettek, nincs semmi csodálatos teljesítményükben, ismerve a mai búzafajták termőképességét. Igen ám, de akkor hova tesszük a szarvasi Dózsa, a békésszentandrá- si Zalka, az örménykúti Felszabadulás, a szeghalmi Sárréti, a bucsai Üj Barázda, avagy a csárdaszállási Petőfi Tsz öt tonnát megközelítő-meghaladó átlagos termés- eredményeit, az aranykoronában mérve is sokkal rosz- szabb minőségű talajokon? Ezen ellenérvünk egyébiránt sugallja már azt, hogy a jó- terméshez a jó dőld, a jó fajta vetőmagja csak az alapokat adja, a siker, az eredmény azonban jóval többön múlik. Másként mivel magyarázhatnánk, hogy a kétend- rődi, vagy a két szentandrási tsz búzatermésátlaga között öt évre visszamenőleg 500—1000 kilogrammig terjedő különbséget mutat a statisztika esztendőről esztendőre ugyanannak a gazdaságnak a javára? Továbbá: hogyan nőtt Mezőgyánban 1979-ről 1981-re több mint két tonnával az egy hektárról betakarított búza mennyisége, mikor a talajrendezést még el sem kezdték, a mai fajták pedig három évvel ezelőtt is rendelkezésre álltak? Áruljuk el: a Körösök vidékén kialakult tsz-pár-mozgalomban a kétsopronyi partner a vetőmaggal az eredményesebb technológiát is magával hozta, tapasztalatait is átadta. És mennyi minden számít még az előbbieken kívül! A szentandrási Zalka Tsz-ben a Rabovszki-módszer, a szórva vetés hozott sikert. Mezökovácsházán a Karsai-szisz- téma, a növények etetése, a megdőlést megelőző szálszilárdítás alkalmazása vezetett a kiugró teljesítményhez. De folytathatnánk a sort talán a végtelenségig, hiszen mostanra bizonyosodott be, hogy a szántás nélküli talajművelés valóban több száz kilogrammot „tesz hozzá” a hektáronkénti búzahozamhoz. Vannak ezután, akik jól bevált gyakorlatukból kiindulva, az előveteményt tartják a döntő befolyásoló tényezőnek, mások a levél-, vagy lombtrágyázást, megint mások azt, hogy október 10-e előtt elvessenek. Nem kicsi a tábora emellett azoknak sem, akik a nagy termés biztosítékát az ideális — de még mindig nem létező — vetőgépben látják. Mi hát az, igazság valójában? Először az, hogy a jó föld meg a nagy hozamú fajta döntő szerepét kár lenne tagadni. Nem véletlen, hogy Battonyán éppen az átfogó meliorációt követően virágzott fel a búzatermesztés. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a frontáttörés az intenzív gabonafajták nevéhez fűződik abban a nagyszabású programban, amely Magyarországon a hatvanas évek derekán indult, s amely hazánkat, az egykori gabonaimportőrt. gabonaexportőrré tette. Természetesen azt is látni kell, hogy a rendezett, jó minőségű talaj és a jó búzafajta által kínált lehetőséget tudni kellett és tudni kell kiaknázni is. A termelés megfelelő szervezése, célravezető vetésszerkezet, vetésváltás, a technológiai fegyelmet szigorúan betartó földművelés, agrotechnika, tápanyag-utánpótlás és növényvédelem jól illeszkedő technikai-műszaki háttér, és eszközök nélkül ezek a lehetőségek csak lehetőségek maradtak volna és maradnának is, a rátermett és hozzáértő termelésirányítók, lelkiismeretes traktorosok, növényvédő szakmunkások, agrármérnökök, kutatók, nemesítők szerepéről nem is beszélve. Egy a lényeg, végül is: azt a tudást, tapasztalatot, új ismereteket, amit egy-egy év gyűjt össze, halmozhat fel a termesztésben, esztendőről esztendőre értékelni, elemezni, s a legszélesebb körben elterjeszteni, hasznosítani kell! Mégpedig két dolgot mindenképpen szem előtt tartva! Egyszer azt, hogy az eredményekre hatást gyakorló tényezők mind fontosak, nem helyettesítik egymást. Csak példaként említsük meg, hogy a rossz talajmunka következményeit nem ellensúlyozhatja a túladagolt vetőmag, légyen az bármily csodálatos újdonság is. A másik dolog: az általános tapasztalatok és termelési „igazságok” sem teszik szükségtelenné a saját termőhelyi megbizonyosodást, vagyis azt például, hogy minden gazdaság maga is vizsgálja, kutassa: melyik tényező mekkora súllyal fejti ki hatását ott, helyben, az adott termelőszövetkezetben, állami gazdaságban a termőhelyi adottságokat, sajátosságokat figyelembe véve. |indezeket adta végül is útravalóul a két szeptember végi búzatermesztői tanácskozás — az északiaknak Kondoroson, a délieknek Puszta- földváron — ráadásul éppen a legjobbkor: a vetésidő közeledtekor. Reméljük, hogy a jövő évi termésben — annak alapján, hogy ki mint vet, úgy arat — hasznát is lemérhetjük a tapasztalatcseréknek. Kőváry E. Péter Volán-gépkocsivezetők országos versenye Az energiafelhasználás ésszerűsítésére, 'a takarékosság javítására, szélesítésére a Volán-vállalatoknak kiadott versenyfelhívás alapján az országos vezetéstechnikai gyakorlati versenyre október 8—9-én. Békéscsabán, a Volán 8. sz. Vállalat rendezésében kerül sor. A vetélkedőn azok vehetnek részt, akiket a vállalatok kijelöltek, és nevezésüket elküldték a Volán 8. sz. Vállalathoz. A vezetéstechnikai gyakorlati versenyen induló gépkocsivezetőknek kétszer két feladatot kell megoldani — egy rutint és egy országútit — egyszer benzines, egyszer gázolajos üzemű teher- géokocsival. Mindezt meghatározott időn belül, minél kevesebb üzemanyag-felhasználással. A verseny helyezési sorrendjének megállapítása az elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiség abszolút nagysága alapján pontozásos módszerrel történik. Ami a díjazást illeti, az országos vetélkedő résztvevői az üzemanyag-takarékossági verseny jutalmazási feltételeit már teljesítették, ezért személyenként 2000 forint jutalomban részesülnek. A döntő első nyolc helyezettje — a sorrendtől függően — 2000—5500 forint jutalmat kap.
