Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
1981. október 28., szerda o ISHslWJfcfiTcl Hétfőn délután kiállítás nyílt Békéscsabán a vasutas művelődési házban a Vasutasok Szakszervezete Központi Művészeti Köre tagjainak alkotásaiból. A kiállítást dr. Lugosi József, a szegedi területi szakszervezeti bizottság titkára nyitotta meg. Csaknem ötven képzőművészeti alkotást láthatnak itt az érdeklődők október 31-ig, naponta 10-től 18 óráig Fotó: Fazekas László Pályaválasztási kiállítás (Tudósítónktól) Szarvason, a Krecsmarik Endre Üttörőházban a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a szakmunkásképzők, a szakközépiskolák és a munkahelyek anyagaiból rendezett pályaválasztási kiállítást október 27—30. között, naponta 9—17 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítók a lehetőségek és a követelmények ismertetésével, szakmaismertető filmvetítéssel, tájékoztató anyagokkal, helyszíni tanácsadással segítik a tanulókat és szüleiket az iskolatípus és a szakmaválasztásban. A kiállítást október 27-én, 16 óra 30 perckor nyitották meg, ezt követően a kiállítók az úttörőházban pálya- választási szülői értekezlet keretében részletes tájékoztatást adtak az érdeklődőknek. Ugyanezen a napon, délután 2 órakor a városi és járási általános iskolák 7. osztályos osztályfőnökei tanácskoztak. A továbbképzésen a pályára nevelés kérdéseiről, az elmúlt tanév beiskolázási tapasztalatairól és aktuális teendőkről volt szó. Lengyel István Karácsony eltilt az üzletekbe kerül a papírbútor Nyíregyházáról A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában minden készen áll a hullámpapírból készülő gyermekbútor-garni- túrák gyártásához. Az ötletet a televízió Hét című adá- •sából merítették a nyíregyháziak, akik rövid idő alatt elkészítették a termeléshez szükséges speciális szerszámokat és az őszi BNV-n már be is mutatták a gyártósorról leérkezett első példányokat. A vásári seregszemlét egyúttal piackutatásra is felhasználták a vállalat kereskedelmi szakemberei, miközben a szabolcsi megye- székhelyen a gyári óvoda kicsinyei, illetve gépek „tesztelték” a garnitúrát. Mindkét helyszínen kiderült, hogy a papírbútorok alkalmasak a sorozatgyártásra. Az apróságok között osztatlan sikert arató bútordarabok jól vizsgáztak a rop- pantógépek alatt is. A kocka ülőke például csak 620 ki- lónyi terhelés után változtatta meg alakját. A garnitúra elemei: asztalka, szék, polcos és fiókos szekrény, heverő, babaház és puff. A három-öt rétegű hullámpapírból készülő gyermekbútorokat a Centrum Áruházak forgalmazzák. A kereskedelmi tárgyalások eredményeként a Centrum négy áruházában jelenik majd meg a Nyíregyházi Papírgyár új terméke a karácsonyi vásárt megelőző napokban. Az elképzelések szerint a nyíregyházi és a debreceni Centrum mellett a fővárosban az Úttörő, valamint az Otthon Áruházban kapható majd a papírbútor- garnitúra. A nyíregyházi gyár laponként szállítja termékét, amelynek összeállítása — a mellékelt útmutató alapján — a vásárlókra vár majd. „Aktfényképezés” Ezzel a címmel a magyar fotóművészet az utóbbi évtizedek történetének egyedülálló műhelykiállítását rendezi meg a Csepel Művek Munkásotthona. November 9-é:n Győri Imre, a Portré című folyóirat felelős szerkesztője nyitja meg ezt a tárlatot, amelyen az ország huszonegy fényképésze mellett két Békés megyei alkotó — Balogh Ferenc, a megyei könyvtár csoportvezetője és Martin Gábor, lapunk fotóriportere — is kiállít. A mindössze három napig nyitva tartó kiállításon 130 fotográfia kerül bemutatásra; kérésre a tárlat anyaga ván- doroltatható, így akár megyénkben is megrendezhető. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1981. OKTOBER 26-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11 436 Trabant Lim. (Budapest) 5032 Trabant Lim. (Győr) 4281 Trabant Lim. (Debrecen) 2560 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5989 Trabant Lim. Spec. (Győr) 5542 Trab. Lim. Spec. (Debrecen) 3240 Trabant Combi (Budapest) 2510 Trabant Combi (Győr) 2295 Wartburg Lim. (Budapest) 5823 Wartburg Lim. (Győr) 3418 Wartburg de Luxe (Bp.) 6012 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartb. de Luxe tolt. (Bp.) 1013 Wartburg Lim. tolt. (Br.) 768 Wartburg Tourist (Budapest) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1161 Skoda 105 (Budaoest) 4522 Skoda 105 (Győr) 4140 Skoda 105 (Debrecen) 3876 Skoda -120 (Budapest) 4585 Skoda 120 (Győr) 3425 Skoda 120 (Debrecen) 3233 Lada 1200 (Budapest) 11 858 Lada 1200 (Debrecen) 9355 Lada 1200. (Győr) 1208 Lada 1300 (Budapest) 6258 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1072 Lada 1500 (Budapest) 6887 Lada 1500 (Debrecen) 5406 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen)1 1552 Lada 1600 (Budapest) 2603 Lada 1600 (Debrecen) 1161 Moszkvics (Budapest) 11 008 Polski Fiat 126 (Budapest) 10 863 Polski Fiat 126 (Győr) 2658 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2371 Dácia (Budapest) 3124 Dácia (Debrecen) 2634 Zaporozsec (Budapest) 32 919 Szakkörök Szarvason „Annak idején, még az úttörőszakkörben kedveltem meg a modellezést, ami most, felnőttkoromban is szenvedélyem, kedvtelésem.” — Sokan emlékeznek így vissza az úttörőszakkörökre. A modellezést behelyettesíthetjük akár fotózással, rádiózással, bábjátszással, tánccal, képzőművészettel, de a képlet változatlan: az egyéni képességeknek és érdeklődésnek megfelelően választott, jól irányított szakkörökben szerzett ismeretek, élmények égy életre meghatározóak lehetnek. Ennek megfelelően az úttörőéletnek megkülönböztetett fontosságú területe a szakági, szakköri munka, amely az úttörőszövetség Békés megyei elnökségének október 27‘én, tegnap, Békéscsabán, Pataki József elnökletével megtartott ülésén az első napirendi téma volt. „A szakági, szakköri munka megszervezésének tapasztalatai Szarvas városban” — ezzel a címmel adott számot a témáról a testületnek Hódsági Ferencné szarvasi városi úttörőelnök. Szarvason példásan szervezett az úttörő szakági, szakköri munka; egységes irányítással, a feladatokat megosztva szervezték meg mindezt. A kialakult szokásnak megfelelően az iskolákban elsősorban tömeg: sport- és honvédelmi szakkörök működnek, a többinek pedig az úttörőház a gazdája. A szakági, szakköri munkát öt tevékenységi területen alakították ki, így működnek a társadalom- és természetismeret, a technika, a művészet, a sport-természetjárás és a honvédelem körébe tartozó szakkörök. A szakági tevékenység zajlik — a szakkörök mellett — művészeti csoportokban, körökben, tanfolyamokon, klubokban, közösségi játékokban és szemléken. A városban működik három munkahelyi szakkör is, amely jól szolgálja a gyermekek pályára orientálását is. A megyei úttörőelnökségi ülésen ezután az „Ifjúkommunisták az úttörőkért — úttörők az ifjúkommunistákért” megyei mozgalom és pályázati kiírás tartalmára és formájára vonatkozó javaslatot vitatta meg a testület, Varga Sándor megyei úttörőtitkár előterjesztésében. T. I. Nyugdíjastalálkozó a békéscsabai FORSZ-nál (Tudósítónktól) A Békéscsabai Forgácsoló- és Szerszámgyár vállalatvezetői és szakszervezeti bizottsága október ,21-én rendezte meg a szokásos évi nyugdíjastalálkozót. A több mint félszáz megjelent idős embert Bakó Ignác igazgató meleg szavakkal üdvözölte, a szakszervezeti bizottság részéről pedig Bodor Sándor köszöntötte a megjelenteket. Üzemlátogatás után közös autóbuszon a békéscsabai MÁV művelődési otthonban folytatták az ünnepséget, ahol az igazgató ismertette az elmúlt esztendő és az ez évben elért eredményeket. Ezt követően az 1982-es év terveiről, célkitűzéseiről és azok megvalósításáról tartott beszámolót a nyugdíjasoknak, majd szegedi színművészek szórakoztatták a megjelenteket, ezután uzsonnával kedveskedett a válla- latvezetőség. Uhrin János Rakodólapokat gyárt a Somogyi Erdőgazdaság A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (SEFAG) szántódi faházké- szítő üzemében rakodólapok gyártását kezdték meg. Elsősorban az élelmiszeripar, továbbá téglagyárak számára az idén ötvenezer, 120x 100 centiméteres — az európai szabványnak megfelelő — rakodólapot készítenek akác- és cserfából. Ezek aljára lábazatot erősítenek, hogy anyagmozgatáskor a rakodó-szállító targoncák villáikkal alányúlhassanak. Őszutó Fotó: Fazekas László Átválthatóság M indjárt elöljáróban leszögezem: nem a forint konvertibilitásról akarok beszélni. Már csak ezért sem, mert a történeteket sem illik a sztori végével kezdeni. Kezdem tehát az elején: a munkával! Egészen pontosan képességeink konvertibilissá, átválthatóvá tételének lehetőségeivel, szükségességével. S mindjárt egy meghökkentőnek tűnő megállapítással: az ipari társadalomban az emberi képesség konvertálhatósága a fejlődéssel párhuzamosan beszűkült. Gondoljuk csak végig: a földműveléssel foglalkozó embert a megélhetésért vívott örök harcá rákényszerí- tette a maga szakterületének átfogó ismeretére. Szántott, vetett, aratott, s a maga kárán megtanulta a vetésforgók rendjét, a biológiai kártevők elleni védekezés módszereit, s szelektálással a növénynemesítés nagy feladatsorába is belekóstolt. Kényszerűségből „konyított” a bognár-, a kovácsszakmákhoz, s az állattenyésztésben sem maradhatott járatlan. Ha élni akart. Ha emellett jól is akart élni, akkor az átlagosnál nagyobb erőfeszítéssel bővítette sokoldalúságát, konvertálhatóságát. Ugyanez az ember két-há- rom évtizeddel ezelőtt bekerült az ipari üzembe, s oda- állt fémforgácsot hordani az esztergályosoktól. És hordta, hordta a fémforgácsot mindaddig. amíg el nem érkezett a nyugdíjkorhatár. Szerencsésebb esetben — élve az átképzési lehetőséggel — kitanulta az esztergályos szakmát — teljesen mindegy, hogy géplakatos, marós-, gépszerelő szakmát írunk-e az esztergályos helyébe —, s odaállt a gép mellé, hogy heteken, hónapokon, esetleg éveken át fúróperselyt, szakítócsapot, tengelycsonkot vagy körgyűrűt esztergáljon. Természetesen volt és van néhány esztergályos, akire bonyolultabb feladatok várnak, akik egyedi darabokat készítenek a szerszámüzemnek, a tmk-nak', vagy éppen jó kézügyességet kívánó feladatként sakkfigurákat önmaguknak,, vagy a főnöküknek. Az optimális sorozatnagyságra törekvő gyártóiparban azonban a többség nagy sorozatú munkadarabokat esztergál. És semmi mást! S ha valaki valaha még kis műhelyben sajátította el a szakma titkait, s egykoron még az esztergakést is maga kovácsolta, forrasztotta és köszörülte, a termelékenység fokozásának igénye ettől az ismeret- anyagtól, illetve ennek gyakorlási lehetőségétől is megfosztja. És mindennek a fonákjára akkor döbbenünk rá, amikor az élet — rendelések hiánya, más szakmai összetételű munkásgárdát követelő feladatok jelentkezése — rá- kényszerített bennünket a változtatásra. Másképpen, amikor kiderül, hogy átváltható, konvertálható képességű munkásgárdával maradhatunk csak versenyben. Mindez természetesen nem mostani felfedezés. Jó néhány éve már, hogy a népgazdaság minden ágában ösztönözzük a két- és több- szakmásítást, hogy megfogalmazódott az igény: olyan esztergályosra van szükségünk, aki ha kell, marós feladatokat is elvégez, s nem kisebb hatásfokkal mint az esztergályozást. És olyan lakatosra van szükségünk, aki ha kell, nagy hatékonysággal és jól hegeszt, vagy odaáll a végszerelde egy-egy ütemhelyére. össztársadalmi érdekből csakúgy, mint csoport- és egyéni érdekből minél többünknek el kell sajátítania a második, s ha lehet a harmadik szakma ismeretét is, s ezáltal tenni konvertálhatóvá képességeinket. És eszközeinket is. Mert sok esetben hiába a több szakmához értő munkásközösség, ha gépeik, szerszámaik jószerével csak egyetlen feladat teljesítésére alkalmasak. Egyik gazdaságpolitikai lapunkban olvastam, hogy egy műszer szerelvényfalán egyetlen furat áthelyezésének igényét több hónapon át nem tudta vállalni a gyártó cég, mondván, hogy célgépei nem teszik lehetővé az átállást. Nevetségesen bosszantó helyzet, hiszen a külső szemlélő joggal hihetné, hogy a technika jelenlegi fejlettsége mellett csak néhány mozdulat a beállító lakatos részéről, s az aggregét, ez a sok kezű masina oda fúrja a lyukat, ahova akarjuk. Szerencsére így is történt. Mert a gépbeállító lakatos jól ismerte a gondjaira bízott gép lehetőségeit, konvertálhatóságát. Jobban, mint a gyártmány- és gyártásfejlesztők. A példákat lehetne sorolni tovább, hogy mennyire fontos az emberi sokoldalúság és az eszközök többcélú- ságának ismerete, az élő- és holt munkának a konvertálhatósága. S egyre fontosabb lesz, legalábbis a termelő- munka legtöbb területén. Ahhoz nélkülözhetetlen, hogy rugalmasan igazodhassunk a hazai és külföldi piac igényeihez. Mert bármennyire is szeretnénk, hogy a világ a szocialista tervgazdálkodás hosszú távra beállítható feladatsorai szerint éljen, rendeléseit eszerint adja fel, a valóság az, hogy nekünk kel] megrendeléseket keresnünk', s ezekhez igazítani lépéseinket. P éldák igazolják — persze korántsem tömegével —, hogy tudunk igazodni már a gyorsan változó igényekhez. Például fel tudunk építeni egy iskolát Irakban öt hónap alatt, egy konzervgyárat Spanyolországban fél év alatt, s tudtunk fél éven belül olyan autóbuszokat szállítani Törökországnak', amilyet rendeltek, noha nem olyan buszok gyártására készültünk fel éppen akkor. Mert volt konvertálható vezetői képesség, konvertálható szakmunkásgárda. Kátay Antal Brigád a mozikért A megyei moziüzemi vállalat tizenhat tagú Balázs Béla Szocialista Brigádjának évről évre visszatérő és megismétlődő, hasznos vállalása, hogy évenként egy-egy filmszínházat felújít. A brigád az elmúlt esztendőkben a kon- dorosi és a kevermesi mozikat hozta rendbe. Az idén — a munkát alig egy hete fejezték be — a vésztői filmszínház került sorra. A vállalat műszaki osztályán dolgozó közösség már 1980-ban hozzákezdett a munkálatokhoz; akkor a nézőtér burkolását végezték el. Most az előcsarnok, a lépcsőház és az iroda falára került a Grabo- plast-burkolat. Az idei munka értéke meghaladja a hetvenezer forintot. A brigádtagok javarészt szabad idejükben. szombatokon, vasárnapokon, valamint a mozik szünnapjain dolgoznak. Így csak az anyagköltség terheli a vállalatot, a kivitelezést a szakemberekből álló brigád tagjai társadalmi munkában csinálják; ezzel is hozzájárulva a filmszínházak még esztétikusabb környezetének kialakításához. (ni)
