Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. október 25,, vasárnap o Az október 19-i falugyűlés nemcsak ünnepélyes külsőségeiben, hanem tartalmában is különbözött a hasonló jellegű rendezvényektől. A Medgyesegyháza újratelepítésének 100. és fel- szabadulásának 37. évfordulója alkalmából tartott előadást nagyszámú érdeklődő hallgatta meg ezen a napon. Medgyesegyháza centenáriuma A dokumentumok szerint a korábban Medgyespuszta néven ismert hely betelepítése 1881-ben kezdődött, ami korántsem jelenti azt, hogy az előző évszázadokban teljesen lakatlan volt. Annyi bizonyos: a török időkben elpusztult falu 1418-ban a Maróthyakhoz, 1498-ban Corvin János főispánhoz, majd II. Ulászló magyar királyhoz tartozott, aki 1506-ban Corvin János özvegyének, Fran- gepán Beatrixnak és leányának, Corvin Erzsébetnek adományozta a gyulai uradalom egykori birtokait. A rövid történelmi visszatekintés utalt azokra az országos és helyi közállapotokra, amelyekből eredő konfliktusok az 1514-es Dózsa-féle parasztháborúval kapcsolatosak ... A gyulai uradalom 1525. évi urbáriumában olvasható többek között az is, milyen kötelezettségeik voltak a gyulai várhoz tartozó, Medgyesen és más falvakban élő jobbágyoknak. Feltételezhető, hogy a török adószedők listáin is szereplő település a XIV. század második felében pusztulhatott el. Az idegen megszállók kiűzése után ez a vidék állami kincstári tulajdonba került, majd a föld egy részét legelőnek hagyták meg, másik részét pedig bérbe adták. A majorok lakosságát a Kever- mesről és Kunágotáról betelepült cselédek alkották... A XIX. század húszas éveiben egy Hengelmüller nevű bérlő rendszeres földműveléssel igyekezett megváltoztatni az ősi tájat. Az 1881. évi betelepítés megkezdése és a medgyespusztai földosztás Zsilinszki Mihály békéscsabai evangélikus szlovák tanító nevéhez fűződik. Az ide költözött csabaiak többsége szlovák ajkú zsellérekből állt. A telepes családok neve különben az evangélikus templom egyik emléktábláján is olvasható ... * * * A község akkori politikai, gazdasági és társadalmi életére vonatkozó adatok szintén számos érdekes és hasznos információt szolgáltatnak az érdeklődőknek. Ezek ismertetésétől itt most eltekintünk, s több mint 60 esztendőt „átugorva”, 1947-nél vagyunk. Érdekesség, hogy ebben az esztendőben fogtak hozzá a földimogyoró termesztéséhez a magánparaszti gazdaságokban és később a tsz- ekben is. A legjobb eredményt, a 7 mázsás holdankénti átlagterméssel 1963-ban érték el, ami több mint 6 millió 600 ezer forint bevételt hozott a termelőknek. A földimogyoró helyett ma már tárokból és zöldpaprikából származik a lakosság jelentős hányadának mellékjövedelme. A medgyesegyháziak legnagyobb részét a helyi Haladás Tsz foglalkoztatja, amelynek taglétszáma — a nyugdíjasokat is beleértve — tavaly elérte a 980-at, s a szövetkezet vagyonának értéke pedig megközelítette a 147 millió forintot. * * * Az- 1970-ben nagyközséggé nyilvánított település életében, a mezőgazdaság mellett, az iparosítás is segítette a fellendülést. Pontosan 36 évvel ezelőtt alakult meg a kisipari szövetkezet s a bőr- ésftextilipari ktsz (az ENCI 2-es számú üzemegységének elődje), majd 6 évre rá a vegyesipari, később a vas- és faipari szövetkezet... A Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ-nél mintegy 200-an dolgoznak. Az előrelépést azonban nemcsak az új munkahelyek jelentették, hanem a lakosság jobb ellátását, életkörülményeinek javítását szolgáló intézkedések is. Időközben létrejött a községi vízmű, és hozzáfogtak a csatornázáshoz is. Például két éve 1700 méter hosszú műút épült, s 1985-ig 4 millió 700 ezer forintot fordítanak hasonló célokra. Ugyancsak a település fejlődését jelzi az óvoda- bővítés, a közvilágítás, a sportpálya korszerűsítése; a sütőüzem, a benzinkút létesítése; továbbá a lakásszövetkezet megalakítása, és a környező tanyák villamosítása. Ezeket a figyelemre méltó eredményeket párt-, állami és gazdásági szervek a lakosság önzetlen támogatásával érték el. Ilyen közös összefogást és nagy erőfeszítést igényelnek a jövő feladatai is, Szükségessé vált az óvoda bővítése, a központi orvosi rendelő és a tanácsháza fűtésének korszerűsítése, Bánkút vízellátásának megoldása, valamint a tornaterem felépítése, a járdák felújítása, és így tovább. * * * • Az újratelepítés centenáriumát ünneplő Medgyesegy- • háza méltán lehet büszke arra, hogy lakossága az eltelt • 2-3 évtized alatt olyan nagyfokú fejlődésnek volt közvet- • len szemtanúja, s egyben aktív részese, amelyről elődeik ; talán nem is álmodhattak. Úgy gondoljuk, a lakóhely • szeretete és a következő nemzedék sorsáért vállalt fele- • lősség is további szorgalmas, lelkes munkára, becsületes • helytállásra ösztönzi a jövőben a medgyesieket. Bukovinszky István Az ENCI 2-es számú üzemegységének tüzödéje Az áruház modern kirakatsora Még fontos szállítóeszköz a kerékpár A 2-cs számú napközis óvodát a nagyközség üzemei hozták létre 1975-ben, zömmel társadalmi munkával A művelődési ház előtt látható az olvasó fiú szobra Tavaly 46 millió forintot ért cl a teljes termelési érték a vas- és faipari szövetkezetben Medgyesegyházi utcarész madártávlatból Fotó: Fazekas László
