Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTÓBER 25., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI, ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Egyesült a két tsz-szövetség Szabó István felszólalása az együttes küldöttgyűlésen Megyénk termelőszövetkezeti mozgalma a negyedik országos kongresszusra készülve tegnap, október 24-én jelentős állomásához érkezett. Ezen a szombaton délelőtt a két tsz-szövetség küldöttei még külön- külön, Békéscsabán és Orosházán, értékelték a közös gazdaságok és a területi szövetségek tevékenységének utóbbi öt esztendejét, s ugyanígy vitatták meg a termelőszövetkezetek negyedik országos kongresszusának irányelveit is, meghatározva az elkövetkező időszak feladatait. Ez a két küldöttközgyűlés ugyanakkor abban különbözött minden eddigitől, hogy a közös gazdaságok küldöttei a Körösök Vidéke Tsz-szövetség és a Dél-Békés megyei Tsz-szövetség elnökségének kezdeményezésére titkos szavazással a két területi szövetség egyesítése mellett foglaltak állást. Ennek alapján került sor tegnap délután az egyesülést kimondó együttes küldöttgyűlésre, amely megválasztotta a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének tisztségviselőit, a kongresszusi küldötteket, a TOT megyei tagjait, és jóváhagyta a szövetség alapszabályát. A KÖRÖSÖK VIDÉKE TSZ-SZÖVETSÉG BÉKÉSCSABÁN Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörő- házban Balogh Sándor, a szövetség elnöke köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat és a vendégeket, a küldöttközgyűlés elnökségének tagjait, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Le- hoczki Mihályt, a TOT főtitkárhelyettesét, Krucsai Balázst, a MÉM főosztályvezetőjét, valamint Szikszói Ferencet, a HNF megyei titkárát. A tagszövetkezetek, a közös vállalatok meg a szövetség ötéves tevékenységéről írásbeli beszámolót juttatott el a szövetség a küldöttekhez, e beszámolóhoz fűzött a szombati küldött- közgyűlésen szóbeli kiegészítőt Eke Sándor megbízott titkár. Beszédében első helyen szólt a közös gazdaságok országos átlagot meghaladó fejlődéséről, a termelés alapjait bővítő, gyarapító folyamatokról, kiemelve közülük a nagyszabású talajrendezést. mint legjelentősebbet. E térségnek az előbbiek mellett azonban jelentős gondokkal is meg kell küzdenie időről időre: az átlagos színvonalat el nem érő üzemek ugyanúgy itt találhatók, mint a megye legrosszabb minőségű, belvizektől veszélyeztetett talajai. Az együttműködésben és összefogásban rejlő további tartalékokat kell a jövőben mozgósítani e gond megoldásában — állapította meg a megbízott titkár. A beszámoló és a kongresszusi irányelvek feletti vitában heten szólaltak fel: Balogh László, a békési Egyetértés Tsz elnöke, Öm. bodi Sándor, a Sárréti Tej igazgatója, Bagi János, a békésszentandrási Tessedik Tsz elnöke, Kiss Ferenc, a dévaványai Lenin Tsz elnöke, Csirik Imre. a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke, Püspöki György, a gyulai Lenin Tsz elnöke, valamint Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, aki elismeréssel szólt a Körösök Vidéke Tsz-szövetség másfél évtizedes tevékenységéről, köszönetét mondva a szövetség elnökségének, valamennyi munkatársának. A vita zárását követően Balogh Sándor, a két tsz- szövetség egyesülését előkészítő bizottság társelnöke beszámolt a bizottság tevékenységéről, a termelőszövetkezeti szövetségek egyesítését indokló tényezőkről, majd előterjesztésére a küldöttek titkos szavazással foglaltak állást az egyesítés mellett. A DÉL-BÉKÉS MEGYEI TSZ-SZÖVETSÉG OROSHÁZÁN A Dél-Békés megyei Tsz- ek Területi Szövetségének orosházi küldöttközgyűlésén elnök, a szövetség elnöke köszöntötte 85 termelőszövetkezet, hét közös vállalat és a Dél-Békés megyei Tsz-ek Gazdálkodási Társulásának összesen 79 megjelent küldöttét. (Igazoltan hét küldött maradt távol.) Az elnökségben helyet foglaló Szabó Istvánt, az MSZMP KB tagját, a TOT elnökét, Apáti Nagy Gábort, az MSZMP KB tagját, a nagyszénási Október 6. Tsz állattenyésztési főágazatának vezetőjét, Csatári Bélát, a párt Békés megyei bizottsága titkárát, Klaukó Mátyást, nyugdíjas megyei tanácselnököt, Murányi Miklóst, a megyei tanács osztályvezetőjét, Györ- fi Károlyt, a megyei párt- bizottság politikai munkatársát és Kovács Jánost, a csorvási Lenin Tsz elnökét, az egyesülést előkészítő bizottság vezetőjét, majd felkérte Plenter Lajost, szövetségi titkárt az írásban közzétett anyag szóbeli kiegészítésére. Plenter Lajos összegezte a tsz-szövetség elmúlt ötévi és a megalakulás óta eltelt időszak érdekképviseleti munkáját. Megállapította, hogy a szövetség küldöttközgyűlésé, elnöksége, a választott bizottságok növekvő felelősséggel látták el munkájukat, bátran kezdeményeztek a termelőszövetkezetek és közös vállalataikat érintő fejlesztési és egyéb gazdasági intézkedések kialakításában. A területi szövetség jól beleilleszkedett a megyei állami és társadalmi szervek rendszerébe, jól megtalálta helyét a munka- megosztásban. Ennek tudható be, hogy a tsz-szövetség kapcsolatai a megye társadalmi szerveivel tartalmasán fejlődtek. A szövetségi titkár összegezte azokat az igen jelentős társadalmi elismeréseket, melyeket az elmúlt időszakban a tagszövetkezetek és munkáskollektíváik, szocialista brigádjaik az MSZMP KB-tól, a kormánytól, és az ágazati minisztériumtól, valamint a TOT-tól kaptak. Ezek kiválóan tanúsítják a dél-békési tájon folytatott magas színvonalú gazdálkodást. A szóbeli kiegészítő után vita következett. Felszólalt Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz főmérnöke. Olajos Imre, a kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke. Kőszegi Andrásáé, a kunágotai Bercsényi Tsz küldötte. Valamennyien elismeréssel szóltak a tsz-szövetség gazdaságszervező, segítő, érdekvédelmi munkájáról, majd Csatári Béla a megyei párt- bizottság nevében tolmácsolta az elismerést, és megköszönte azt a sokoldalú tevékenységet, melyet a szövetség a megye szövetkezeti mozgalmának és gazdaságának fellendítésében kifejtett. Ezután Kovács János, az előkészítő bizottság elnöke tájékoztatta a közgyűlést a két tsz-szövetség egyesülését megelőző munkákról, majd titkos szavazással a küldött- közgyűlés állást foglalt (ellenszavazat nélkül), az egyesülés mellett. MEGVÁLASZTOTTA A TISZTSÉGVISELŐKET Az egyesülést kimondó két tsz-szövetség együttes küldöttgyűlése délután kettőkor ült össze Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Az egyesülést előkészítő bizottság jelentésének meghallgatása után a küldöttek megvitatták és elfogadták a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének alapszabályát, ezután Szabó István, a TOT elnöke emelkedett szólásra. Beszédében méltatta a szövetkezeti mozgalom megyei és országos fejlődését, felidézte a TOT- kongresszusok, a szocialista mezőgazdaság történetét, és számba vette azokat a feladatokat. amelyeket a múlt Az egyesült szövetség küldöttközgyűlésén felszólalt Szabó István, a TOT elnöke is eredményeire alapozva a termelőszövetkezeteknek a munka- és üzemszervezésben, az anyagi érdekeltségben kell — új utakat keresve — megoldaniuk. Külön is szólt a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megsegítésének társadalmi kötelezettségéről, majd a szövetkezeti demokrácia további szélesítésének, a szövetkezeti morál fejlesztésének teendőit szedte csokorba mondandója zárásául. Az együttes küldöttközgyűlés végül tegnap, a kora esti órákban megválasztotta az új szövetség tisztségviselőit, a TOT hét Békés megyei tagját, valamint a 82 kongresz- szusi küldöttet. A Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke, a szövetség titkára, Györfi Károly, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának politikai munkatársa lett. Báli István, nyugdíjas tszAz egyesülést kimondó együttes küldöttközgyűlés elnöksége Fotó: Veress Erzsi Hazánkban egyedül a Mczöhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezetben készítenek hajlékony fémtömlőket. A víz és gáz szállítására kiválóan alkalmas tömlők gyártásával jelentős importot váltanak ki. Képünkön a fémhuzalt először peremezik, majd speciális gépen dolgozzák össze rugalmas tömlővé Fotó: Veress Erzsi Meddig bírják cérnával? A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában évek óta tart a gépi rekonstrukció. Tavaly év végén és most az év elején 140 új, termelékenyebb gépet állítottak üzembe. A gyár, mint kiderült, nem készült fel ennyi berendezés fogadására, a folyamatos, zökkenőmentes termelés feltételeinek megteremtésére. Emiatt a kötőnők fizetése visszaesett. Szeptembertől a vállalat pótlékokkal próbált a helyzeten változtatni. Az asszonyok jövedelme azonban így sem érte cl a korábbit. Ezért valamennyien elfogadható, végleges megoldást sürgetnek. (írásunk a lap 5. oldalán.) Medgyesegyháza centenáriuma Az 1970-ben nagyközséggé nyilvánított Medgyesegyháza különböző jellegű rendezvényekkel igyekszik emlékezetessé tenni újratelepítésének 100., és felszabadulásának 37. évfordulóját. Az ünnepségsorozat egyik jelentős eseménye volt' az október 19-i falugyűlés, amely jó alkalmat kínált a történelmi visszatekintésre, s egyúttal az eredmények számbavételére is. A tények minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a falu vezetőinek, munkahelyi kollektíváinak, lakosainak eddigi erőfeszítései nem voltak hiábavalók. A település múltjáról, jelenéről szóló, képekkel illusztrált írásunk a lap 7. oldalán található. Minikörkép „Az úttörőélet legyen élményszerű, tartalmas és romantikus. Ezt is csak akkor lehet elérni, ha a pedagógusok számításba veszik a gyerekközösségek igényeit, és ha nem feledkeznek meg a helyi adottságokról, a körülményekről.’' — Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára mondja ezt egy beszélgetés során, amelyet „Együtt a gyerekekért” címmel, a 11. oldalon, a Minimagazinban közlünk. Ugyanitt arról is olvashatunk, hogy az orosházi Kőolajipari Gépgyárban sínen van az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer. A Diáklapszemlében ezúttal a Szemfülest és az Irka-Firkát olvastuk el. II mozgáskultúra alapjai Ha mi, felnőttek, annyit mozognánk, mint egy óvodás korú gyerek, minden bizonnyal estére úgy elfáradnánk, hogy aludni se tudnánk. Régóta kimutatott tény, hogy a legnagyobb mozgásigénye az óvodás korúaknak van. Sok helyütt különböző módszerekkel igyekeznek energiájukat lekötni, illetve felszabadítani, de a legideálisabb az lenne, ha úgy, mint az iskolákban, rendszeres testnevelési órát szerveznének számukra. Ezzel ugyanis nemcsak mozgásigényüket elégítenék ki, hanem mozgáskultúrájuk alapjait is letehetnék. E lehetőségekről szól írásunk lapunk ló. oldalán. D. K.—K. E. P.
