Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
1981. október 18., vasárnáp Mű görög választások Remények és félelmek A politikai küzdelem tehát szoros Görögországban — kérdés, hogy melyik pártot részesítik előnyben a válasz-- tók? A nyáron magam is tapasztaltam Athénban, hogy az idei esztendő a felfokozott remények és a zsigerekben fádjalmasan megnyilaló félelmek éve Görögországban Hét esztendővel a polgári demokráciához való visszatérés után arról kell határozniuk a görögöknek, hogy a szavazóurnáknál is merik-e vállalni a hőn óhajtott „al- laghi”-t, a változást, vagy a remények és a félelmek szó rításában még négy évet várnak a döntéssel. zös harcra szólított fel. Geor- giosz Rallisz miniszterelnök, az Üj Demokrácia vezetője „népfrontéként emlegette egy gyűlésen a Pánhellén Szocialista Mozgalmat, a Görög Kommunistá Pártot és a többi baloldali erőt, amikor a mérsékelt és a szélsőjobb- oldal erők egyesítését sürgette. A valóság azonban az, hogy ez a népfront nem jött létre: a PASOK-ot és a Görög Kommunista Pártot, a két fő ellenzéki erőt ma is áthidalhatatlannak tűnő ellentétek választják el egymástól. Pedig közös fellépéssel nagyobb esélyük lenne a választási győzelemre. A PASOK 1977-ben egyébként a szavazatok 25,3 százalékát szerezte meg, a GKP pedig a voksok 9,4 százalékát kapta. A mostani választásokon mindkét párt növelni kívánja szavazatai számát, s erre sokan esélyt is látnak. Hogy képes lesz-e egyedül nyerni a PASOK? Nos, Papandreu nártja 53 százalékos győzelmét jósolta; s megfigyelők szerint e sikert nem is lehet kizárni, hiszen a PASOK programja igen népszerű Görögországban, főleg ami a NATO-val, az amerikai katonai bázisokkal és a Közös Piaccal szembeni fellépését illeti. Noha Papandreu kijelentései mindhárom témában enyhültek a válaszÉpp e dilemmára épít mostani válságos helyzetében az Üj Demokrácia: tudja, hogy minden hibájával együtt a polgári demokrácia garanciáját testesíti meg a görö- gög szemében. A párt 1974- ben, népszerűsége csúcsán a voksok 54,4 százalékát szerezte meg. Három évvel később a szavazók 42 százaléka biztosította támogatásáról, most pedig az előrejelzések szerint még kevesebb voksra számíthat. A hanyatlás fő oka valószínűleg az, hogy Konsztantin Karamanlisz megvált a pártvezéri tisztségtől, és az ország elnöke lett, utódja, Georgiosz Rallisz pedig nem volt képes kézben tartani a pártot, így Kommunista fiatalok faliújság- és plakáttüntetése a neutronbomba ellen (Fotó: ADN ZB — MTI — KS) A francia párhuzam folytatható : Papandreu most egy szocialista. Mitterrand-típu- sú választási győzelemről álmodik ... Hogy valóra válik-e ez az álom, az a görögökön múlik, ők is álmaik megvalósítását szeretnék megbízható kezekbe adni. október 18-án. Kocsi Margit Andreasz Papandreu — bízik a győzelemben (Fotó: The Economist — KS) Konsztantin Karamanlisz államfő és Georgiftsz Rallisz miniszterelnök (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A görögög úgy tekintenek a ma, október 18-án tartandó választásokra, mint valamiféle fordulópontra. Ahogy mondják, változásra van szükség, s ennek a változásnak most jött el az ideje. A katonai junta 1974-es bukása óta harmadszor kerül sor parlamenti erőpróbára Görögországban, s ezúttal először van veszélyben a kormányzó konzervatív Üj Demokrácia Párt hatalmi monopóliuma, ám a vetélytárs, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) még nem minden területen készült fel a kormányzásra. annak egységét a választásokra jóvátehetetlen repedések kezdték ki. Aligha kétséges, hogy a 25 százalékos infláció, a 16 százalékos munkanélküliség, -a fizetési mérleg kétmilliárd dolláros deficitje szintén szavazatok sokaságától fosztja meg az Új Demokráciát, s vegyes visszhangot keltett az ország visszatérése a NATO katonai szervezetébe, majd belépése a Közös Piacba is. Míg az Üj Demokrácia a polgári kormányzás garanciáját, addig a PASOK. a Pánhellén Szocialista Mozgalom a változás lehetőségét jelenti a görögök többsége számára. Andreasz Papandreu, a párt vezéré - a választási kampányban a politikai változást óhajtó haladó és demokratikus erők összefogására, a jobboldal elleni kötási kampány során, az biztos, hogy a PASOK a fokozott NATO-el kötelezettség, a közös piaci tagság ellen van. Ez utóbbi kérdésben — kor- manvra kerülve — népszavazást terveznek: döntsenek a görögög maguk arról, hogy támogatják-e az EGK-tagsá- got, és ha igen, milyen feltételekkel. A népszavazáshoz azonban Karamanlisz elnök, a Görögországban ma is legnépszerűbb politikus hozzájárulása kell, aki elhagyta gyengülő pártját, de előbb még miniszterelnökként olyan jogköröket harcolt ki az államfőnek, amilyenekkel a francia elnök rendelkezik. Aztán 1980-ban megnyerte az elnökválasztást. A KGST segítségével Hegyipatakoktól az atomenergiáig A néphagyomány gyakran és szívesen hivatkozik arra, hogy a bolgárok hazája egy véletlennek köszönheti létét. Amikor ugyanis az isten — a Biblia szerint — az egyes népek között szétosztotta a földet, elfeledkezett a bolgárokról. ők ugyanis az osztás idején éppen dolgoztak. Amikor előkerültek, az isten ösz- szecsapta a kezét: most mit csináljon? Nem volt mit tennie: a paradicsom egy részét juttatta a bolgároknak. S mindkét fél elégedett volt: isten megnyugodva . felment az égbe, a bolgárok pedig tették a dolgukat. Arra azonban egyikük sem számított, hogy egyszer energiaválság tör a világra, és a bolgár „paradicsom” sem olajjal, sem szénnel, de elegendő vízi energiával sem rendelkezik. Így a bolgárok rákényszerültek, hogy a. turbinák hajtására a viszonylag kis számú hegyi patakok vizét, illetve a létező legalacsonyabb fűtőértékű szenet hasznosították. Bulgária energiatermelése 30 év alatt mintegy megszáz- szorozódott — napjainkban három nap alatt termelnek annyi energiát, mint 1944- ben egy esztendő alatt. A kényszer hozta magával, hogy Bulgária volt az első Balkán-állam, a világon pedig a 19., amelyik atomerőművet épített. A „KOSZLO- DUJ” atomerőmű 1974-ben, 440 megawatt teljesítménynyel kezdte meg működését az ország észak-nyugati részén. Hat év alatt megháromszorozták az erőmű kapacitását. Jelenlegi 1320 me- aawattos teljesítményével megelőzi a második bolgár (várnai) 1260 megawattos teljesítményű erőművet. Évente 12 milliárd kilowattóra elektromos enérgiával járul hozzá a bolgár népgazdaság szükségletéhez. A tudósok azonban a jövő egyre növekvő energiaéhségével is számolnak. Az 1990-ig, illetve a 2000-ig szóló tervekben továbbra is nagy helyet foglal el a kis fűtőértékű szén még racionálisabb kihasználása és az atomenergia továbbfejlesztése. Az energiamérlegben ez utóbbi 20 százalékkal szerepel. Ennek 1985-ig 26, 1990- ig 44, 2000-ig pedig 50—55 százalékra kell nőnie. A következő két évben a „KOSZLODUJ” teljesítményét meg akarják duplázni. Jelenleg a negyedik 440 megawattos reaktort szerelik, a következő reaktor pedig 1000 megawattos lesz. Később még egy hasonló óriási teljesítményű reaktort kívánnak beállítani. Így a „KOSZLODUJ” atomerőmű összteljesítménye eléri majd a 3760 megawattot. Az atomerőmű szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek közreműködésével épült és épül; fejlesztésében Magyarország, az NDK és Csehszlovákia is részt vett. Így valóban elmondható, hogy a nagy mű a KGST-or- szágok közös erőfeszítéseinek eredménye. Gáti István Szovjet segítség Afganisztánnak A Szovjetunió évtizedek óta segítséget nyújt Afganisztán fejlesztéséhez. Erről tanúskodnak az alábbi képek is: Kabulban, Afganisztán fővárosában 1962-ben kezdődött egy házgyár építése szovjet segítséggel. A főváros északi részén új kerület jött létre, amelynek épületei a házgyárban készültek. A gyárat most szovjet mérnökök és építészek tervei alapján felújítják. A felújítás befejeztével a házgyár megkétszerezi az előre gyártott épületelemek előállítását. A házgyár épületelemeiből 25 év alatt 220 ezer lakást, 270 iskolát, 350 bölcsődét és óvodát, 40 filmszínházat, több kórházat és könyvtárat építenek. A házgyár bővítésére azért van szükség, mert az elkövetkező időkben a tervek szerint Kabul lakossága a jelenlegi 900 ezer főről több mint kétszeresére növekszik. A képen: egy új állványhíd szerelésénél (balról jobbra) Ali Balucs, a házgyár tervezőirodájának vezetője, Abdul Hakim mérnök és Vlagyimir Gluhenykij szovjet mérnök A házgyár dolgozói a közelmúltban épült iskola egyik tantermében Afganisztánban kevés a vasút, az árufuvarozás jórészt teherautókkal történik, ezért fontos, hogy a közutak jó állapotban legyenek. A Hindukus-hegységen vezet át a „Sza- lang” autóút, amely Kabult köti össze a Panj folyó melletti Serhannal. Szovjet útépítők segédkeznek a fontos közút karbantartásában. A képen: javítják a „Szalang” autóút egyik szakaszát (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) Lengyelország Debelizyna — új gyógyszer a vesekő ellen Üj, vesekő elleni gyógyszert állítottak elő lengyel és indiai tudósok. A Debelizyna nevű orvosságot a Lengyel Tudományos Akadémia Szerveskémiai Intézete és az indiai Regional Research Laboratory jamnu-tawi tudósai kísérletezték ki. Az állatkísérletek és a klinikai próbák beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért a kutatócsoport kérte a sorozatgyártás engedélyezését. Az új gyógyszert minden valószínűség szerint a Her- bopol Gyógynövény Vállalat gyártja majd, amelynek varsói üzeme részt vett a kísérletekben. Az új gyógyszert már Angliában, Belgiumban, Csehszlovákiában, az Egyesült Államokban, az NDK-ban és Spanyolországban is szabadalmazták. A gyógyszer egy indiai növényből nyert igen olcsó alapanyagból készül. Az alapanyag exportja a kész gyógyszerből fedezhető. Az indiai partner felajánlotta a licencvásárlás lehetőségét is. Eziránt nagy az érdeklődés Spanyolországban, Belgiumban és Franciaországban. A Varsói Orvostovábbképző Központ Urológiai intézetében eddig 50 veseköves beteget kezeltek Debelizynával. A kúra után a radiológiai vizsgálat egyetlen esetben sem mutatott ki vesekövet a betegeknél. A klinikai vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a Debelizyna alkalmazásáváí elkerülhető a műtéti beavatkozás, s a gyógyszer megakadályozza a vesekő képződését. A Debelizyna nagy előnye, hogy nincs semmilyen mellékhatása. (BUDAPRESS — INTERPRESS) NB6YV1U6
