Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

Megkezdődött az MSZBIVII. országos értekezlete Magyar—NSZK építésügyi együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) dött az agresszivitásra, a nyílt erőszakra épülő tenden­cia. Politikai rangra emelke­dett az a felelőtlen, irreális imperialista törekvés, amely az erő pozíciójából kíván diktálni a szocialista orszá­goknak, meg akarja állítani a haladás folyamatát a vilá­gon, és megpróbálja lerom­bolni az enyhülés vívmánya­it. — Érthető, hogy népünk félti kemény munkával elért szocialista vívmányait, félti a békét, és ez fokozza elszánt­ságát, hogy kivegye részét a békéért folyó küzdelemből. A feszültebb nemzetközi helyzet még nyilvánvalóbbá teszi számunkra, hogy a Szovjetunióhoz fűződő bará~ ti, szövetségesi viszony, a szocialista országok egysége, összeforrottsága, közös fellé­pésünk az imperializmus összehangolt politikája ellen alapvető nemzeti és nemzet­közi érdekünk. — A Szovjetunióval való szoros Együttműködés nem­csak külpolitikai kérdés szá­munkra. Kapcsolatainknak pótolhatatlan szerepük van szocialista társadalmunk épí­tésében, gazdasági, kulturá­lis, tudományos feladataink megoldásában. A magyar— szóvjet barátság és interna­cionalista együttműködés fej­lesztése pártunk és kormá­nyunk politikájának sarka­latos eleme. — Pártunk megalakulásá­tól kezdve hazafias és inter­nacionalista párt. Politikáját a marxizmus—leninizmus el­méletére, a szocialista építő­munka általános érvényű törvényszerűségeinek és ha­zánk konkrét viszonyainak, nemzeti sajátosságainak fi­gyelembevételére alapozza. Hazánk felszabadulás utáni történelmében akkor szület­tek népünk javát szolgáló nagy eredmények, amikor érvényre jutottak ezek a kö­vetelmények, s nem feled­jük el, hogy új társadalmat építő munkánk jelenlegi és jövőbeni sikereinek is ez el­engedhetetlen feltétele. — A magyar—szovjet’ ba­rátság fő letéteményese a Magyar Szocialista Munkás­párt internacionalista politi­kája — folytatta Óvári Mik­lós. — Ez a barátság szo­cialista elveinkből, szocialis­ta meggyőződésünkből táp­lálkozik. A magyar—szovjet barátság sorskérdés a ma­gyar nép számára, nemzeti ügy. — Az országos elnökség beszámolója és a felszólalá­sok egyaránt megerősítették azt a tapasztalatunkat, hogy a társaság az elmúlt öt év­ben eredményesen folytatta misszióját, teljesítette hivatá­sát. Tevékenységével hozzá­járul ahhoz, hogy népeink mind szélesebb tömegei, kü­lönböző generációi kerülnek közvetlen, személyes kapcso­latba egymással, kicserélik véleményüket eredményeik­ről, gondjaikról, amint az barátok között szokás. Mind­ez segíti egymás jobb meg­ismerését, közelebb hozza népeinket. — Különösen fontos, hogy mindazt, amit a Szovjetunió életéről, a párt politikájáról, a gazdasági, a kulturális, a tudományos életről közvetí­tünk, a valóság minden lé­nyeges elemét megragadva, történetiségében lássuk és láttassuk. Azért is hangsú­lyozom a történetiség szere­pét, mert a magyar—szovjet barátságot, annak jelentősé­gét történelmi gyökereinek ismeretében lehet a maga teljességében megérteni és átérezni. Az újabb és újabb nemzedékeknek kötelessé­günk átadni e történelmi ta­pasztalatainkat. — A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak fontos fel­adata. hogy segítsen a Szov­jetunió mai valóságát a ma­ga teljességében megismer­tetni. és hozzájárulni az éleniáró tapasztalatok elsa­játításához. gyakorlati al- ka’mazásához. óvári Miklós befejezésül a nárt és a maavar—szoviet horátság valamennvi aktivis- táiánplr nevében köszönetét rnnndntt mindazon szoviet barátainknak, akik cselekvő­én részt vesznek közös ügyünk, a népeink közötti barátság elmélyítésében. Egy­ben sok sikert kívánt a test­véri szovjet népnek kommu­nizmust építő munkájához, a párt XXVI. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításá­hoz, a világ békéjének vé- delmezéséhez. Végül a barát­sági mozgalom odaadó akti­vistáihoz szólva hangsúlyoz­ta: — Munkájukat továbbra is abban a tudatban végez­zék, hogy ezzel szocialista hazánk sokoldalú fejlődését, a biztonságban végzett alko­tómunkát, a szocializmus egyetemes ügyét szolgálják. * * * A tanácskozáson felszólalt Filip Tyimofejevics Jermás, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének jókívánságait, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság üd­vözletét tolmácsolta az érte­kezlet résztvevőinek, az MSZBT tagságának. Ezt kö­vetően a többi között szólt arról, hogy a Szovjetunió dolgozói is tevékeny részt vállalnak a két ország gyü­mölcsöző gazdasági, tudomá­nyos-technikai és kulturális együttműködésének erősíté­sében. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkája széles tö­megbázison nyugszik — hangsúlyozta a továbbiak­ban. Tagozatai tíz szövetsé­gi és négy autonóm köztár­saságban, 20 területen és 25 városban működnek szerte a Szovjetunióban. Most a szocialista gazda­sági integráció, a Szovjet­unió és a Magyarország kö­zötti hosszú távú szakosodási és kooperációs termelési program céljainak népszerűd sítését tartja egyik legfőbb időszerű feladatának az SZMBT — hangsúlyozta Fi­lip Tyimofejevics Jermás. Ezt követően Nagy Sán­dor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára felszóla­lásában hangsúlyozta: Kom­munista Ifjúsági Szövetsé­günk is részt kér, s részt vállal a két ország együtt­működésének erősítésében, gazdagításában, mindenna­pos kapcsolataink szorosabb­ra fűzésében. A közelmúlt­ban hazánkban lezajlott III. magyar—szovjet ifjúsági ba­rátság fesztivál eseményso­rozata is eredményesen se­gítette az ifjúsági szövetség törekvését: népeink barátsá­ga mind több fiatal szemé­lyes élményévé, egyéniségét gazdagító , tapasztalatává váljék. Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke, a magyar— szovjet társadalomtudományi együttműködési vegyes bi­zottság magyar tagozatának elnöke, a két ország társa­dalomkutatóinak közös mun­káiról szólt, kiemelve, hogy a bizottság megalakulása óta eltelt fél évtizedben át­fogó tudományos együttmű­ködési programot dolgoztak ki, s valósítottak meg. Pécsi Ilona, az MSZBT Gorkij Nyelviskolájának ve­zetője arról szólt, hogy az orosz nyelvoktatásban az intenzív formák — magas óraszámú, korszerű módsze­rekkel megtartott nyelvtan- folyamok — gyarapítására törekednek, s a helyi MSZBT-tagcsoportok segít­ségével mind több üzemben, intézményben rendeznek kihelyezett tanfolyamokat. Hadics László, a Fővárosi Operettszínház színművésze a magyar és a szovjet mű­vészek sokoldalú együttmű­ködését, mindennapos mun­kakapcsolatát érzékeltette íiaját társulatának példájá­val. A vitában sok szó esett arról, hogy az MSZBT tag­csoportjai — mint eddig, úgy a jövőben is — töreked­ni fognak hatósugaruk ki- terjesztésére. Jó példák so­kasága igazolja, milyen nagy közvéleményformáló ereje van a munkahelyek, iskolák egész lakóterületre kiterjedő politikai, tudományos és mű­vészeti programjainak. A vitában felszólalók szű- kebb hazájuk tapasztalatai alapján foglalkoztak a barát­sági munka körülményeinek, feltételeinek változásával is. Többen hangoztatták, hogy törekedni kell arra: növe­kedjék a barátsági mozga­lom aktivistáinak soraiban a Szovjetunió belső társa­dalmi viszonyait, külpoliti­káját, a szovjet nép életét, a magyar—szovjet kapcsola­tok fejlődésének folyamatát alaposan, magas színvonalon ismerők száma. A vitában elhangzottakra válaszolva Bíró Gyula főtit- ' kár hangsúlyozta: a hozzá­szólások is megerősítették azt a törekvésünket, hogy mozgalmunknak a következő öt esztendőben az eddigi úton kell továbbhaladnia, szüntelenül törekedve mun­kánk tartalmának és mód­szereinek korszerűbbé, gaz­dagabbá tételére, a barátsá­gi mozgalom adta lehetősé­gek még teljesebb kiaknázá­sára. Az értekezlet — amelyet munkahelyi, oktatási, intéz­ményi kollektívák, MSZBT- tagcsoportok, továbbá az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoksága meleg hangon üdvözlő táv­iratban köszöntött — ezután elfogadta az országos elnök­ség beszámolóját, annak szó­beli kiegészítését, valamint a baráti társaság működési elveinek módosítására tett javaslatot. Az országos érte­kezlet határozatban rögzítet­te az MSZBT elkövetkező fél évtizf^ire szóló legfőbb feladatait. A dokumentum a többi között leszögezi: Arra van szükség, hogy a magyar— szovjet barátság további el­mélyítése érdekében a moz­galom fokozottan népszerű­sítse pártjainknak, kormá­nyainknak, népeinknek, a béke, a nemzetközi bizton­ság, a társadalmi haladás ér­dekében tett közös erőfeszí­téseit. Az MSZBT feladata, hogy vegyen részt a szovjet­Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának beszámo­lója fölötti vitával folytatta szombaton az építők szék­házában az OKISZ VIII. kongresszusa. Az elnökség­ben foglalt helyet Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen voltak a mi­nisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövet­kezeti ágazatok képviselői. A vitában felszólaló kül­I döttek egyebek közt értékel­ték a szövetkezeti ipar 10 éves fejlesztési programjának eredményeit. Többen elmondották, hogy a szövetkezetek gépparkja, műszaki felszereltsége még mindig nem megfelelő, az új üzemek egy részében a régi, elavult gépekkel dolgoznak. Gyakran akadozik az anyag- és alkatrészellátás, hiányzik az együttműködés. Hangsú­lyozták, hogy az állami ipar mellett szükséges a szövetke­zetek egymás közötti, gazda­sági kapcsolatainak javítása, új formák kialakítása. Sürgető a szövetkezeti ipar­ban dolgozók szociális ellá­tásának további javítása, a még meglevő hátrányos meg­különböztetések mielőbbi, megszüntetése, például a be­dolgozók társadalmi biztosí­tásában, a lakásépítési támo­gatásban. Rév Lajos, az OKISZ el­nöke a vita összefoglalójában I rámutatott: a megválasztan­dó új elnökség legfontosabb feladata, hogy a kongresszu­son elhangzott javaslatokat alaposan megvizsgálja, fel­dolgozza, és szükség esetén előterjesztést készítsen a kor­mányzati és más szerveknek az ipari szövetkezeteket érin­tő kérdésekre. és kommunistaellenes bur- zsoá ideológia mai jelentke­zési formáinak leleplezésé­ben, és az ezek ellen vívott harcban a szocialista hazafi- ság és a proletár internacio­nalizmus szellemében fejtse ki tevékenységét. A társaság fokozott együttműködésre törekszik a különböző álla­mi és társadalmi szervekkel, tömegszervezetekkel’ és -moz­galmakkal, és kezdeménye­zéseivel támogatja hatéko­nyabb részvételüket a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítésében. Az MSZBT a jö­vőben is aktívan kiveszi ré­szét a magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság munkájá­ból, kulturális téren az ed­diginél is színvonalasabb, differenciáltabb munkára, a közös értékek, a kortárs mű­vészetek kölcsönös megis­mertetésére törekszik. A továbbiakban az érte­kezlet megválasztotta a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság 197 tagú, új országos el­nökségét. Az országos elnökség meg­tartotta alakuló ülését, ame­lyen 19 tagú ügyvezető el­nökséget választott. Ugyan­csak megválasztotta a tár­saság tisztségviselőit, vala­mint az országos elnökség mellett működő négy mun­kabizottság vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnökök: Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, Ligeti Lajos akadémikus, Nagy Máriar az MSZBT nyu­galmazott főtitkára, R apai Gyula, a Kossuth Könyvkia­dó igazgatója, Tamássy Ist­ván, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, Tas- nádi Emil, az Országos Ta­lálmányi Hivatal nyugalma­zott elnöke és Veres József nyugalmazott miniszter. A baráti társaság főtitkára is­mét Bíró Gyula lett, titkára pedig György Sándor. Az MSZBT VII. országos értekezlete Apró Antal zár­szavával ért véget. Ezután a kongresszusi kül­döttek egyhangúan elfogad­ták az országos tanács be­számolóját. Állásfoglalásban rögzítették a szövetkezetek, a szövetségek és az országos ta­nács következő öt évi felada­tait. A gazdaságpolitikai cé­lok megvalósításában az egyik legfontosabb feladat­ként határozták meg a bel­kereskedelmi ellátás kereslet­hez igazodó javítását, a hi­ánycikkek csökkentését, a mi­nőség javítását, a lakosság szolgáltatási igényeinek szín­vonalasabb, rugalmasabb ki­elégítését. Továbbra is első­rendű feladat hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához, a nem rubel elszámolású export fo­kozásával. E feladat végrehajtásához szükséges a termelés haté­konyságának növelése, a nemzetközi versenyképesség erősítése. A szövetkezeti építőipar­nak területileg és összetéte­lében is változó építési igé­nyek kielégítésére kell felké­szülnie, erőit elsősorban a la­kásépítésre, valamint az épü­letfenntartásra és karbantar­tásra kell összpontosítania. Ezt követően a kongresszus elfogadta az ipari szövetkeze­tekre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztéséről szóló elő­terjesztést és a megváltozott követelményeknek megfelelő­en módosította az OKISZ alapszabályát. Végül a» kongresszus által újjáválasztott országos ta­nács megtartotta első ülését, amelyen megválasztották az országos tanács vezető testü­letéit. Az OKISZ elnöke is­mét Rév Lajos lett. Tegnap elutazott Budapest­ről Dieter Haack, a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi területrendezési, épí" tési és városfejlesztési mi­nisztere, aki magyarországi tartózkodása során megbe­széléseket folytatott Abra- hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterrel. A találkozón megállapítot­ták, hogy az utóbbi években Árvízvédelmi szemléje A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság működési terü­letén október 12—16. között tartották meg az árvízvédel­mi művek szokásos őszi fe‘ lülvizsgálatát. A felülvizsgá­lat keretében megtekintette a bizottság a Fehér-, a Fe* kete-, a Kettős- és a Sebes- Körös, valamint a Horto- bágy-Berettyó 340 kilométer hosszú védvonalát, a gátőr­telepet, az árvízvédelmi töl­tésbe épített műtárgyakat. Különös figyelmet fordítot­tak a Fekete-Körös és a mályvádi árvízi szükségtáro­zó térségére. A bizottságot Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgatója vezette. Részt vett a bizottság munkájában Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és dr. Haraszti Já­nos, a Békés megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője. Az Országos Vízügyi Hiva­talt a felülvizsgálaton Zor- koczi Zoltán osztályvezető és Tóth Sándor területi fel­ügyelő képviselte. A négy és fél napig tartó felülvizsgálat tapasztalatai alapján megállapították, hogy az 1980—81. évi árvíz rongá­lásainak helyreállítása min­A napokban tartotta kihe­lyezett ülését Szarvason a megyei tanács művelődésügyi osztálya a járási, városi mű­velődésügyi osztályvezetők számára. A munkaértekezle­ten megvitatták az 1981—82- es tanévkezdés tapasztalatait, és értékelték a szakoktatás területenkénti helyzetét. Er­ről szólva állapították meg, hogy az iskolák tervezése egyértelműbb, tanulóközpon- túbb lett, s határozottabban érvényesülnek a helyi adott­ságok. Az idei beiskolázási hely­zetet elemezve hangsúlyoz­ták, hogy az óvodákban — különösen a városokban — továbbra is nagy a zsúfolt­ság, holott a megyében 277 hellyel, gyarapodott áz óvodai férőhelyek száma. A nehézsé­(Tudósítónktól) Csatjacsüdön, a helyi Lenin Termelőszövetkezet Komócsin Zoltán KISZ-alapszervezetének rendezésében október 17-én, teg­nap szállítóversenyt rendeztek. Ezen a szarvasi járás termelő- szövetkezeteinek legjobb gépjár­művezetői vettek részt, hogy összemérjék tudásukat, tapasz­Szombaton a szóbeli ver­sennyel folytatódott Sátoral­jaújhelyen az Édes anyanyel­vűnk Országos verseny dön­tője. Az ország valamennyi megyéjéből, megyei városá­ból, valamint Budapestről ér­kezett résztvevők két csoport­ban adtak számot felkészült­ségükről. Az egyik csoport­Í ! ban a gimnáziumok és szak- középiskolák 62, míg a má­elmélyültek a két miniszté­rium közötti kapcsolatok, nö­vekedett az együttműködés hatékonysága. Megállapod­tak abban, hogy a jövőben a területrendezés, a városfej­lesztés, valamint a lakásépí­tés területén fejlesztik az együttműködést, s minde­nekelőtt a vállalatok közötti kooperációkat ösztönzik. . művek denütt maradéktalanul meg­történt. Folyamatban van, s jó ütemben halad a mályvá­di árvízi tározó új megnyi­tási helyének és a vízvissza- vez'ető műtárgynak az építé­se, mindkét munka még ez évben elkészül. A Sarkad és környéke vé­delmét biztosító -Fekete-Kö­rös jobb parti védvonal tel­jes hosszában magasításra ke­rült, három helyen termés­kővel mederbiztosítási mun­ka folyik, és 900 méter hossz­ban új töltés épült. Befeje­ződött a mályvádi árvízi tá­rozó töltésének helyreállítá­sa, valamint Gyulavári tér­ségében a Fehér-Körös jobb parti töltésének emelése is. A védekezéshez szükséges va­lamennyi védelmi anyag ren­delkezésre áll. A gátőrök fel-, készültsége jó, a töltésbe épí­tett műtárgyak biztonságo­sak. A Kettős-Körös menti holtágvég-keresztezések biz­tosítási munkálatai megkez­dődtek. A felülvizsgálatot végző bi­zottság jegyzőkönyvben rög­zítette megállapításait, és a még szükséges feladatok vég­rehajtására intézkedési terv készítését írta elő. A Körösök árvízi biztonságát megfelelő­nek értékelték. gek ellenére a megyei veze­tés úgy foglalt állást, hogy az óvodák tartalmi munkája tovább javítandó. A tanácskozáson alaposan elemezték az ötnapos munka­hétre történő áttérést kísér­letképpen folytató iskolák tapasztalatait. A megyei ta­nács művelődésügyi osztálya ebben a kérdésben felhívta az adott települések művelő­désügyi osztályvezetőinek a figyelmét arra, hogy a kísér­letet folytató iskoláknak min­den segítséget meg kell ad­ni, s munkájukat fokozottab­ban szükséges ellenőrizni. Hiszen köztudott, milyen fe­lelősség nyugszik e nem köny- nyű kísérleti feladatot végző iskolák vezetői, pedagógusai vállán. tálatokat cseréljenek a vezetés fortélyairól. A versenyen KRESZ- és veze­tési ismeretekből kellett a ver­senyzőknek helytállni. Első lett Korim Pál. a csabacsüdi Lenin Tsz, második Varga László, az endrödi Béke Tsz, harmadik Laurinyecz Mihály, a kondorosi Egyesült Tsz versenyzője. Madács János síkban a szakmunkástanuló intézetek 59 versenyzője adott számot tudásáról. Az idén nyolcadik alka­lommal megtartott Édes anyanyelvűnk országos ver­senyen a legjobb helyezést elért 15 tanulónak vasárnap Széphalmon, a Kazinczy- mauzóleumnál ünnepségen adják át Sátoraljaújhely vá­ros emlékplakettjét. Befejeződött az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa Erősödtek a helyi pedagógiai koncepciók B. S. E. Szállítók versenye Csabacsiidön Ki beszél szebben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom