Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. OKTOBER 18., VASÁRNAP Ara: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM A magyar-szovjet barátság ápolása a tömegek szándéka és akarata Megkezdődött az MSZBT VII. országos értekezlete A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton, a Xlll. kerületi pártbizottság székházában tartotta meg VII. országos értekezletét. A mozgalom legfelsőbb fórumán — a társaság 1664 üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében — csaknem 700 küldött, s számos meghívott vett részt, hogy áttekintse az utóbbi fél évtizedben végzett barátsági munka eredményeit, s meghatározza a soron levő feladatokat, a népeink barátságának, sokszínű kapcsolatainak további erősítésében, gazdagításában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, társadalmi, politikai és kulturális életünk számos jeles képviselője, Filipp Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnöke, a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az országos értekezletet Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve azt a 43 aktivistát, akinek a tanácskozás megkezdése előtt lezajlott ünnepségen nyújtották át a Kiváló Barátsági Munkáért az MSZBT aranykoszorús jelvénye kitüntetést. A legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszak munlcáját összegző írásos beszámolóhoz Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Bíró Gyula beszéde Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, az országos elnökség írásos jelentéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében szólt arról, hogy az elmúlt fél évtizedben új tapasztalatokkal, formákkal és módszerekkel gazdagodott a társaság munkája. Tovább nőtt a tagcsoportok, a barátsági mozgalom részvétele, aktív jelenléte hazánk társadalmi életében. A továbbiakban a nemzetközi helyzet alakulásával kapcsolatban kiemelte: — Éleződött, romlott a nemzetközi politikai légkör, lelassult az enyhülés folyamata, Az imperializmus erői — mindenekelőtt az amerikai imperializmus militarista körei — fokozták támadásaikat az enyhülés sürgetői ellen, arra törekszenek, hogy megbontsák a két világrend- szer közötti erőegyensúlyt, s katonai fölényre tegyenek szert. — Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy népünk megismerje a Szovjetunió valóságos törekvéseit, hiteles képet kapjon politikájáról, és a színtiszta igazságot hallja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkról. Ebben vállalt megtisztelő, felelősségteljes feladatot mozgalmunk, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság — hangsúlyozta Bíró Gyula, majd emlékeztetett arra, hogy hazánkat felszabadítónkhoz, a Szovjetunióhoz a történelmi múltban gyökerező testvéri barátság fűzi. Kiemelte: a magyar— szovjet kapcsolatok meghatározó ereje az MSZMP és az SZKP szilárd elvi-politikai egysége, nézetazonossága és elvtársi együttműködése, s pártunknak az a kettős felelősséggel számoló — a szocialista hazafiságon és a proletár internacionalizmuson nyugvó — következetes politikája, amely immár negyedszázada töretlenül érvényesül az MSZMP tevékenységében. — Mindaz, amit ezért a barátságért, együttműködésünk fejlesztéséért, a szocializmus elvi alapján^ teszünk, egyéni meggyőződésen alapszik. Ez a barátság történelmi gyökerű, felszabadulásunktól napjainkig a gazdasági-politikai' gyakorlat ezernyi szálával átszőtt, elszakíthatatlan és élő folyamat, amelyben nemcsak a szavak, hanem a konkrét tettek sokasága ölt testet. A mi mozgalmunk munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar—szovjet barátság a tömegek ügye, párttagoké, és párton kívülieké, fiataloké, és időseké, munkásoké és értelmiségieké, mezőgazda- sági dolgozóké és diákoké, .vagyis a népé legyen. — Az MSZBT a párt célkitűzéseinek szellemében tevékenykedő, a párt politikájának megvalósulását elősegítő, széles tömegbázisra épülő olyan politikai tömeg- mozgalom, amelynek változatos munkájában áldozatkész, a magyar—szovjet barátságot felelősségteljes elkötelezettséggel, önzetlenül szolgáló tisztségviselők, társadalmi munkások — közöttük nagy számban kommunisták — népes tábora vesz részt — folytatta a főtitkár. — Tevékenységünk a párt kongresszusainak határozatai alapján jelentősen fejlődött, összhangban van pártunk több mint negyed- százada követett kiegyensúlyozott, elvi politikájával. Mozgalmunk mind jobban megtalálja azt a tartalmat és formát, amely lehetővé teszi az öntevékenység kibontakozását, annak sokoldalú demonstrálását, hogy ez a barátság, amelynek ápolására vállalkoztunk, ténylegesen a tömegek szán-' déka és akarata. — Az országos értekezletet előkészítő, a tagcsoportok megyei és budapesti kerületi munkaértekezletein egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a mozgalom 1970-ben történt új alapokra helyezése szükséges lépés volt és kiállta az idő próbáját. A tagcsoportok a barátsági munka bázisaivá váltak, és létrejöttükkel megteremtődött a tömegmozgalmi tevékenység alapfeltétele. — Tagcsoportjaink kiemelkedő szerepet játszanak a testvérmegyei kapcsolatok ápolásában. Nagy részük van abban, hogy e kapcsolatok többsége túllépett a formalitásokon, és gyümölcsöző együttműködést, tartalmas tapasztalatcserét is jelent az élet szinte minden térületén. Jó példaként említhetjük Békés, Nógrád és Somogy megye gyümölcsöző együttműködését Penza, Kemerovo, Kalinyin dolgozóival. — Mind több olyan tagcsoportunk van, amelynek kimagasló tevékenysége a kapcsolatok bővítésére serkenti azoknak az üzemeknek, intézményeknek kollektíváit is, ahol nincs tagcsoport. így igen jónak tartjuk a balassagyarmati járásban dolgozó tagcsoportoknak az egész járásra kiterjedő munkáját, a Dunai Vasmű, a Bó- lyi Állami Gazdaság vagy az Orosházi Üveggyár tagcsoportjainak széles körű, a lakóterületen is érezhető hatású, kiemelkedő tevékenységét. A továbbiakban elismeréssel szólt a szovjet testvérmozgalom, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tevékenységéről. amelyben tekintélyes, elkötelezett aktivisták sokasága vesz részt és tartja elvenen a barátság gondolatát. Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatai alapján az elkövetkező időszakban is jelentős feladatok hárulnak a Magyar—Szovjet Baráti Társaságra. Legfontosabb teendőnk, hogy felelős elkötelezettséggel, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szerves egységének szellemében vegyünk részt a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Míg a mozgalom tevékenységének alapvető céljai változatlanok, a jövőben törekedni kell munkánk állandó tartalmi és módszerbeli megújítására — hangsúlyozta a főtitkár, s végezetül megállapította : — Minden adottságunk, módunk megvan ahhoz, hogy mozgalmunk a következő években az eddiginél is jobban megfeleljen nemes hivatásának, s még eredményesebben szolgálja a közös nagy célt, népeink barátságát és egymás jobb megismerését. Ezt követően megkezdődött a beszámoló feletti vita. A tanácskozáson felszólalt Övári Miklós. Óvári Miklós feiszólalása Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János nevében köszöntötte az MSZBT VII. országos értekezletének résztvevőit, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén fáradozó minden társadalmi munkást. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: — Az Önök tanácskozása társadalmi életünk jelentős eseménye. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk ápolása, Képünkön Apró Antal megnyitó beszédét mondja (Telefotó) internacionalista együttműködésünk fejlesztése nemcsak pártunk és kormányunk bel- és külpolitikájának tartós és lényegi eleme, hanem fontos társadalmi ügy is minden hazájáért, az egyetemes haladásért felelősséget érző és cselekvő ember ügye. A Szovjetunió népünk igaz barátja, szövetségese. Ennek bizonyságát adta történelmi sorsfordulóinkon éppúgy, mint a békés alkotómunka hétköznapjaiban. Emlékeztetett arra, hogy barátságunk közös harcokban született, s népünk nem feledi: a szovjet nép 1945-ben súlyos véráldozatok árán hozta meg szabadságunkat. Óvári Miklós részletesen szólt arról, hogy napjainkban a Szovjetunió fejlődése, nemzetközi szerepe és aktivitása az egész világpolitika, a nemzetközi osztályharc, -így az ideológiai harc szempontjából is egyaránt alapvető fontosságú. A jelenlegi feszült, , veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben egész népünk, és világszerte minden józanul gondolkodó ember aggodalommal figyeli, hogy az Egyesült Államok politikájában ismét felerősö- (Folytatás a 3. oldalon) A kommunista szombat lelkes résztvevői a Kner Nyomda kifejtőtermében Fotó: Martin Gábor Kommunista szombatok Több éves gyakorlat már a békéscsabai Kner Nyomdában, hogy a József Attila KISZ-bizottság KISZ-napot szervez, amikor a társadalmi munka után politikai programok, előadások, viták következnek, az este pedig a kulturális rendezvényeké, a szórakozásé. A Kner békéscsabai üzemeiben október 17-én, tegnap tartottak ismét KISZ- napot. A kifejtőteremben a műszaki osztály, az irodák dolgozói és a formakészítők dolgoztak, KISZ-esek, ifjúsági brigádok, de a nyomda több vezetője is kivette részét a társadalmi munkából. A géptermekben a gépmesterek napi munkájukat folytatták a nyomógépeknél, a Dürer üzemben a könyvkötő szakmunkások végeztek társadalmi munkát, s az ezért járó pénzt a KISZ-bizottság ifjúságpolitikai célokra, az ifjúsági klub felszerelésének javítására fordítja. A munka után, délelőtt fél 11-től két csoportban fórumot tartottak. Itt aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről, s a KISZ X. kongresz- szusa határozatának néhány témájáról, illetve külpolitikai kérdésekről volt szó. A két csoportban elhangzottakat ezután közös megbeszélésen összegezték a fiatalok, s az esti kulturális programmal zárult a KISZ-nap. A Békéscsabai 10. számú Általános Iskola udvarán az ÁÉV vezetői és dolgozói tegnap a tornaszertárt bővítették társadalmi munkában Fotó: Fazekas László Tegnap vállalati szinten szervezett az ÁÉV kommunista szombatot, ami azt jelentette, hogy — a Budapesten dolgozókat is beleértve — mintegy 1200—1300-an vettek részt az akcióban, és az általuk végzett társadalmi munka értéke megközelítette a 2 millió forintot. Korek Ferenc igazgató, akivel szintén munka közben találkoztunk a Békéscsabai 10. számú Általános Iskola udvarán, elmondta: tíz év telt el azóta, hogy az oktatási intézménnyel együttműködési szerződést kötöttek. A vállalat vezetőinek egy része éppen a tornaszertár bővítésén dolgozott, míg a többiek — más szocialista brigádokkal együtt — a kémia— fizika szaktanterem berendezéseit szerelték. Orosz György iskolaigazgató tájékoztatása szerint decemberben fognak hozzá a villanyvilágítás korszerűsítéséhez. Az ÁÉV mintegy 250 ezer forint értékű társadalmi munkával támogatja a munkálatokat. Ugyanakkor esetenként a szülők, pedagógusok, és a felsőbb osztályokba járó tanulók is kiveszik részüket az önként vállalt feladatok 'teljesítéséből. Nemcsak az említett iskolában, hanem a békéscsabai tejüzemben, a Lencsési úti építkezéseken is tartottak kommunista műszakot. A számfejtett bért az ÁÉV azután a dolgozók lakásépítésének támogatására, szociális körülményeinek javítására, valamint a városi gyermek- intézmények javára fordítja. Valamennyi megkérdezett vezető, brigádtag — egymástól függetlenül — úgy nyilatkozott: szívesen iratkozott fel a listára. Jóleső érzés tölti el valamennyiüket, ha látják munkájuk értelmét és célját, s maguk is hozzájárulhatnak egy-egy intézmény vagy kisebb közösség megsegítéséhez. —y—n
