Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
1981. október 17., szombat 0 Komplex melioráció = biztonságos termelés Brigádok — kampányszünetben Néhány hete elkészültek a múlt évben meghirdetett és lezárult kongresszusi, valamint leiszabadulási munkaversenyt értékelő jelentések. A mozgalom erejét, eredményeit jól tükrözik azok a felmérések, amelyek Békéscsaba és környéke szocialista brigádjainak tevékenységét jellemzik. Mindjárt a részvétel nagysága szembetűnő. Az 1734 szocialista brigád 94 százaléka csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási versenymozgalomhoz, mintegy 21 ezer taggal. Az értékelést végzők a felajánlások teljesítését 169 millió forintra taksálják. Ez a szám 44 százalékos többletmunkát takar a tervezetthez képest. Habár becsült értékről van szó, nem csoda, hogy néhányan gyanakvással fogadják. Talán eleve keveset vállaltak a brigádok, hogy majdan kiugró százalékokkal dicsekedhessenek? Legyen a cáfolat egy ellenpélda. A Békéscsabai Patyolat Vállalat alig negyven százalékát „hozta önmagának”. Részben mert sokat vállalt, részben mert közbeszólt a világpiac. Az energiahordozók és vegyi anyagok árának emelésével. A patyolat vezetői ehhez igazodva növelték szolgáltatásaik árát. A megrendelők kevesebb tisztítanivalót vittek a felvevőhelyekre — ez a lemaradás oka. Hogy erre is érvényes a mondás, miszerint kivétel erősíti a szabályt? Érvényes lenne, ha a munkahelyi versenybizottságok nem vizsgálták volna meg alaposan a vállalásokat, hogy azok valóban többet adjanak, mint a munkahelyi kötelességek. Fontosabb ennél egy másik, nem elhanyagolható jelenség. Nevezetesen az, hogy egyre nehezebb meghatározni a vállalásokat. A brigádmozgalom hőskorában a felajánlásokra alapozva készítették a vállalati tervet. Később a kész tervet bontották le brigádonként. Ma ismét új helyzetben vagyunk. Konkrét éves vagy ötéves tervet készíteni most túlzott merészség. A mindinkább követelménnyé váló gazdasági rugalmasság újat követel a vállalat alappilléreit képező szocialista brigádoktól is. A piaci viszonyokhoz való gyors alkalmazkodást, s az ezt szolgáló vállalásokat. Tegyük hozzá: ez nagyon alapos körültekintést kíván a gazdasági vezetéstől és maguktól a szocialista brigádoktól. Egyben gyakoribb értékelést, hogy szükség szerint a gazdálkodást segítve válthassanak. Éppen az értékelés módja az, amelyen szintén lehet vitatkozni. 1977-ben kelt rendelet szerint az aranykoszorús szocialista brigádok tíz százaléka nyerheti el vállalatonként a „Kiváló” címet és a vele járó pénzt. Az egyik értékelő megbeszélésen hangzott el az a vélemény, miszerint ez a szűk keret fékezi a mozgalmat. Hiszen így elvileg minden szocialista brigád tízévenként nyerheti el a kitüntetést, ez pedig nem jelent igazi hajtóerőt. Kétségtelen, a nem túl biztató évek során sokat nyújtani, mindig letenni valamit a közös- j ség asztalára és várni, hogy majd csak letelik a tíz év, és mi is sorra kerülünk. Igaz ez hiányos értékelési rend esetén. Egy jól kidolgozott bírálati szabályzat azonban sokat segít abban, hogy éppen ez a kis esély hajtsa a brigádokat. Ahol . ugyanis mérni, értékelni kell, elkerülhetetlen, hogy ne találjanak legjobbat a sok jó között. Természetes emberi tulajdonság a többre, a jobbra törekvés. S ha egy brigád „csőrét nagyon piszkálja”, hogy évek óta egy hajszál választja el a legmagasabb vállalati kitüntetési fokozattól, majdnem biztos, hogy a következő évben „rátesz egy lapáttal”. Nem nehéz belátni, ez újabb lendületet adhat a versenynek, akár ilyenkor, „kampányszünetben” is. Vitatható maga a „kampány” és a „kampányszünet” kifejezés is. Azt jelentené, hogy a két évfordulóra meghirdetett munkaversennyel a munka, a brigádmozgalom is befejeződött volna? Szó sincs erről. A békéscsabai sportcsarnok létrehozásában, a játszóterek építésében, gyermek- intézmények segítésében, s ne felejtsük a legfontosabbat, a- termelőmunkában továbbra is tevékenyen részt vesznek a szocialista brigádok. A kampányszünet mellett érvelnek a lezárult, értékelt munkaverseny eredményei is. A már-már hihetetlenül nagynak tűnő teljesítéseket nem lehet máról holnapra elérni. Csak az képes rá, aki mindezt megalapozza. Folyamatos, jó munkával, amelynek most is dandárja van. M. Szabó Zsuzsa Keresettek a gyorsfagyasztott termékek A táblákról a fölösleges vizet alagcsövekkel — dréncsövekkel — vezetik le Fotó: Fazekas László A Békéscsabai Hűtőházban két és fél hónappal az év vége előtt minden remény megvan arra, hogy a zöldborsó- termés-kiesés okozta veszteséget pótolják. Az utóbbi évek leggyengébb termése miatt az idén mindössze 3 ezer 500 tonna mélyhűtött borsót készítettek a tavalyi 6 ezer tonnával szemben. A kiesések pótlására hozott intézkedések eredményeként 1981-ben a tervnek megfelelően 21 ezer 600 tonna készterméket állítanak elő. A gyár gondjait év közben növelte, hogy a fővetésű zöldbab. termesztése is negatív rekorddal járt. Ezért a mezőgazdasági üzemek az idén nagyobb területen vetettek másodvetésként zöldbabot, mint korábban. Így történhetett, hogy a máskor augusztus közepéig tartó zöldbabfeldolgozás, most két hónappal tovább tartott. Egyébként a hűtőházban a zöldborsó és a zöldbab adja az összes termelés csaknem felét. Az idén a vöröshagyma feldolgozása szokatlanul korán, már júniusban elkezdődött. Míg az elmúlt években a gyorsfagyasztott hagyma nagyobb részét októberben gyártották, addig most júli- usban-augusztusban. A termelés átprogramozására a kisebb bab- és borsótermés kínált lehetőséget. Paradicsompaprikából, a tervezettnél jobb termés volt, ennek a feldolgozása október közepén fejeződik be. Az elkövetkező hetekben még további 7 ezer tonna nyersanyag átvételére számítanak. Ennek túlnyomó többsége gyökérféle, de jelentős mennyiségű terméket, összesen mintegy 1300 tonnát készítenek karfiolból, zellerből, és petrezselyemből is. Kedvező tapasztalatai voltak az idén a kistermelés szervezésének. A hűtőház ceruzababot termeltetett a kisgazdaságokkal. A jövőben hasonló módon kívánják növelni a szamóca és a spárga termeltetését. E kézimunkaigényes zöldségek, gyümölcsök termelésére megfelelő árak esetén, szívesen vállalkoznak a kistermelők. A nemzetközi piacon kedvező változások figyelhetők meg. Keresettek a zöldségből készült, gyorsfagyasztott áruk. Ezt bizonyítja az eddigi értékesítés is. A hűtőház eddig 10 ezer tonna készterméket helyezett el külföldi kereskedelmi vállalatoknál. K. J. A mezőgazdasági üzemekben az évek során megvalósított meliorációs munkálatok nyomán stabilizálódott a termelés, nőttek a hozamok. Az élet igazolta: tervszerű és szakszerű beavatkozással a természet felett is úrrá lehet az ember. A mostani tervidőszakban kiemelt szerepet kaptak a Békés megyében megvalósuló munkálatok. A teljes körű talaj-és vízrendezéssel kapcsolatos feladatok nagyobb hányadát a vízgazdálkodási társulatok valósítják meg. Ezek közül legnagyobb működési területe a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulatnak van. A társulat munkájáról beszélgettünk Bényei Gábor igazgatóval. — Az idei esztendő a VI. ötéves terv kezdő éve. A társulat tagüzemeinél milyen meliorációs feladatok vannak? — A Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat Békés megye északnyugati részén, 182 ezer hektáron működik. Az érdekeltségi terület több mint kétharmad részén meg kellett kezdeni és el kell végezni a meliorációs munkákat. Ez már 1968 óta folyik a társulat kivitelezésében a mindenkori műszaki, technikai színvonalnak megfelelően. A társulat a komplex meliorációhoz kétféle módon kapcsolódik: egyrészt, minta helyi jelentőségű,“közcélú vízi létesítmények kezelője és beruházója, másrészt a tagüzemek meliorációjának kivitelezőjeként. A társulat a VI. ötéves tervben 85 millió forint csatornaberuházást valósít meg, amely a megyei pénzeszközök 10 százalékát teszi ki. A meliorációs munkákból, mint kivitelező, a saját beruházáson túl 100—150 millió forintnyit fog elvégezni. — A VI. ötéves tervi melioráció Békés megyében hogyan indult? — A meliorációs beruházás — egy térséget illetően — folyamatnak tekintendő, így állandóan rendelkezésre kell állnia a kiviteli munkák végzéséhez a jó színvonalú terveknek és kiviteli kapacitásnak. 1981-et megelőzően az évente kisebb ütemben jelentkező meliorációs beruházásokat könnyebb volt előkészíteni. A technikai fejlődés — amely a tervek műszaki színvonalában, a táblán belüli beavatkozások igényességében jelentkezett — megkövetelte, hogy á meliorációs beruházásokat nagyobb gondossággal tervezzék, s ennek megfelelően precízebben kivitelezzék. Lényegében minőségi változás következett be a hetvenes évek végétől a meliorációs munka tervezésében és kivitelezésében egyaránt. A minőségi fejlődés gondokat vetett fel a beruházások előkészítésében, A kis szövetkezetek mellett a másik egyszerűbb forma a szövetkezet keretében nem jogi személyként működő ipari, termelő-, és fogyasztási szolgáltató szakcsoport. A forma szövetkezeti jellegét a hasonló ön- kormányzati szervezet, a tagok személyes közreműködésének és vagyoni hozzájárulásának együttes figyelembevételével kialakított részesedési rendszer alapozza meg. A szakcsoport viszonylagos gazdasági, vagyoni önállóságát az juttatja kifejezésre, hogy kapcsolatukat — különösen a vagyoni eszközök átengedését és ennek ellenértékét — kétoldalú megállapodás határozza meg. A szakcsoport vagyonát a szövetkezet vagyonától el kell melynek hatását ma is érezzük. A beruházások kiviteli tervei, kevés kivételtől eltekintve, időben nem állnak rendelkezésre. Ez természetesen jelentősen befolyásolja a tervszerű megvalósítást. — Milyen igények jelentkeznek a társulatnál a meliorációs beruházások kivitelezésére? — A társulat évente 20— 30 millió forint üzemi meliorációs munka kivitelezését tudja elvállalni. Ez lényegében egy-két mezőgazdasági nagyüzem munkáira elegendő. A társulat a talajjavítás kivitelével valamennyi munkafázist, amely a komplex meliorációhoz csatlakozik, elvégzi. A tagüzemek igénye ennél a kapacitásnál természetesen nagyobb, éppen ezért más kivitelezők is dolgoznak működési területükön. — A táblán belüli vízelvezetés legjobb megoldása a drénezés. Mi a helyzet a dré- nezőgépekkel? — 1981-ben. Békés megyében a szükséges drénezőgép- kapacitás létrejött. Valamennyi új drénezőgép nagy teljesítményű, lézer irányítású, üzembiztos. A békési társulat néhány mezőgazdasági üzemmel közösen drénező- gép-egyesülést hozott létre, amely távlatokban a drénekülöníteni, külön nyilvántartási és mérlegkészítési kötelezettségük van. Az önállóság mellett azonban a szakcsoport szorosan kötődik a befogadó szövetkezethez. Saját részére is csak a szövetkezet nevében vállalhat kötelezettséget. Tartozásaiért — a szakcsoport elkülönített vagyonát meghaladó részben — a szövetkezet felel. Ezért szakcsoport csak a szövetkezet közgyűlésének, vagy küldöttgyűlésének előzetes hozzájárulásával alakulhat. Az ipari termelő- és fogyasztási szolgáltató szakcsoportok jövedelemszabályozása a társadalmi keretek között működő gazdálkodó szervezetek szabályozási elzett területek felújítási munkáit is hivatott lesz elvégezni. — Mi a vélemény a megvalósult meliorációs létesítmények minőségét és hatékonyságát illetően? — A társulat hosszú évek óta végzi a vízi létesítmények és a meliorációs munkák kivitelezését, megfelelő irányítással és gépparkkal. A kivitelezés technológiájában élen jár az új megoldások alkalmazásában. Hogy csak néhányat említsek: előregyártott műtárgyelemek, automatikus szivattyúállások, műanyag szövetes földmederstabilizáció stb. A társulat által kivitelezett létesítmények jó minőségűek, jól funkcionálnak, igaz, előfordultak üzemeltetési mulasztások. A meliorációs beruházások hatékonyságát a megvalósulás után néhány évvel lehet fölmérni, de számos esetben már a kivitelezés ideje alatt is kedvező hatások érezhetők. A szakemberek véleménye is az: a jól tervezett, jó minőségben kivitelezett és gondosan üzemeltetett művek rövid időn belül bizonyítják, hogy a beruházás — amely a termőföld védelme, s a termőképesség fokozásának érdekében történik — megtérül — mondotta befejezésül Bényei Gábor igazgató. Szekeres András veit követi. Ezért a szakcsoportnál a társasági adóra, a tagok adóztatásánál az általános jövedelemadóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A mezőgazdasági szakcsoportok jelenleg a mezőgazda- sági szövetkezetek és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek keretében működnek. A jövőben lehetővé válik, hogy az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági jövedelemszabályozási rendszerbe tartozó vállalatokban, gazdasági társulásokban is létrejöjjenek. A mezőgazdasági szakcsoport közös tevékenysége után a nagyüzem — a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően — adózik. A szakcsoport keretei között végzett egyéni tevékenységre az általános jövedelemadóztatás elveit alkalmazzák. L. L. ! Kétféle szakcsoport A késztermékek csaknem fele zöldborsóból, zöldbabból készül Fotó: Veress Erzsi
