Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
1981. október 16., péntek o izses rekor Az idén végre elmaradhatott a rizstermesztő szakemberek panasza: későn tava- szodott, nem tudtak időben vetni, hűvös nyár volt... S hogy mennyire jogosak voltak a korábbi években hallott kesergések, azt az idei mázsálások eredményei bizonyítják. A jótékony időjárás és a szorgos munka rekord rizstermést hozott megyénkben. Tegyük hozzá: nem csak a meleg és a hozzáértés segített „lepipálni” a többi ri- zses megyét. Nálunk a rizst jobb talajú földeken termesztik, mint a szomszédos Haj- dú-Biharban vagy Szolnok megyében. A szép eredmények elérésében azonban kétségtelenül nagy szerepe van, hogy a négy és fél ezer hektáron „rizsező” üzemek kihasználták az időjárás adta lehetőségeket. Időben és jól elmunkált földbe került tavasszal a vetőmag. A meleg hatására gyors fejlődésnek indultak a növények, két-há- rom héttel előzték meg a termesztés talán legkritikusabb pontját. Köztudott, hogy augusztus közepe gyakran jár lehűlésekkel. Ilyenkor a folyók közelében, azok folyása mellett található rizsföldeken általában ködzugos, hűvös klíma alakul ki. Hatására romlik a termékeny ülés. Léha, magot nem tartalmazó bugák jönnek létre, ez pedig alaposan csökkenti a termést. A szépen fejlődő rizsnövények az idén szinte „kicselezték” ezt az időszakot. Gyors fejlődésük lehetővé tette, hogy augusztus elején megkezdjék az értékes szemek fejlesztését. Nem volt ez másképp betakarításkor sem. Elmaradtak a szemet a bugából kiverő, terméscsökkentő esők. Minimális veszteséggel, nagy iramban takaríthatta be termését a hét tsz és két állami gazdaság. Nem szabad megfeledkezni a rizstermesztésben dolgozó emberekről sem. Mind többen vették igénybe és fordították maguk hasznára a legkorszerűbbnek számító lézeres talajegyengetőt, amely szép hozamokkal hálálta meg alkalmazását. Nagy szerepe van a sikerben a gátakat figyelő, az elárasztásokat irányító rizsőröknek is. ♦ A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sok függ a táblákon dolgozók szaktudásától. Ugyanakkor hazánkban nincs egy intézmény, amely rizstermesztő szakmunkásokat képezne. Hasonló a helyzet a magasabb szintű szakmai vezetőknél. Megoldásra váró gond ez, és nem a papír megszerzése miatt. Az egyre magasabb szintű termesztési technológiák csak növekvő szintű tudással valósíthatók meg — ezt könnyű belátni. Remélhető, hogy az idei eredmények meggyőzik ennek szükségességéről az oktatás felelőseit is, akik a képzés megszervezésével mondanak igent a gyakorlat mind sürgetőbb igényére. Hozzátartozik a rizstermesztés ez évi krónikájához, hogy szakemberei tovább keresték az újat: japán, szovjet és olasz termesztési módokat tanulmányoztak, próbáltak ki. Ezek egyik érdekessége a japánok palántá- zásos technológiája, amely éppen a virágzás előre hozását célozza. Eszköze, a pa- lántázó gép, drága, és csak kis területen alkalmazható. A mi nagyüzemi viszonyaink között nem ért el egyértelmű sikert. Elgondolkodtató, hogy az egyik, hazánkba látogató japán szakember a mi magvetésünk mellett tette le a voksát. Szeretné hazájában elterjeszteni — szemben a palántázással. Lehet, hogy azok visznek tőlünk haza tudást, akiktől tanulni akartunk? Summázva: jó, hogy sok helyen keressük a viszonylag legjobb termesztési eljárást. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy magyar viszonyok között termelünk, tehát annyit ajánlatos átvenni az egyes országokban tapasztaltakból, amelyek nálunk adnak pluszt. Másolással, a helyi adottságok figyelmen kívül hagyásával csak kudarcra lehet számítani. Ügy tűnik, mind többen ismerik fel ezt. Továbbra is nagy feladat vár a kutatókra — mutatják az idei tapasztalatok. Hiszen nem biztos, hogy minden évben kegyes lesz a rizsesekhez az időjárás. És azért, mert a rizstermesztők sem hanyagolhatják el az élet követelését, hogy nincs megállás, mindig újat és jobbat kell hozni. Hiába vizsgázott kiválóan a terület közel 90 százalékán termesztett Nucleoryza fajta, túlzás lenne kikiáltani, hogy ez a csúcs. Még korábban virágzó, még több termést hozó fajtákra van szükség — ebben a termesztők továbbra is a kutatókra számítanak. ♦ A rizstermesztés tőkeigényes és kockázatos. Nem is túlzottan népszerű a szakemberek, üzemek körében. Ezt mutatja, hogy eddig csak két üzem1 kért és kapott állami támogatást kalickái felújítására a megyében. Az évek óta tapasztalható területcsökkenés azonban megállni látszik. Várhatóan a jövő évben a területnagyság stabilizálódik. A mostani rekordhozamok mindenesetre azoknak adnak igazat, akik vállalják ezt a sok munkát, gondoskodást igénylő, de azt megháláló növény termesztését. M. Szabó Zsuzsa Szakemberek az élelmiszeriparnak — Szegedről Az országgyűlés őszi ülésszaka is taglalta a közelmúltban : az élelmiszer-termelés további növekedése várható a VI. ötéves terv során mind az állami élelmiszeriparban, mind a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenységében. A lakosság élelmiszer-ellátását mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt javítani kell, s emellett fokozni az export- tevékenységét. Az előző ötéves tervidőszakban új élelmiszeripari üzemek jöttek létre, a VI. ötévés tervben pedig számos régebbi üzem korszerűsítése tervezett. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola az ország egyetlen önálló felsőoktatási intézménye, ahol kizárólag az élelmiszer-termelés számára történik felsőfokú műszaki szakemberképzés. A hároméves képzésben két szakon vehetnek részt a hallgatók. Az élelmiszer-technológus szakon a hús-, baromfi-, tej-, malom-, sütő-, édes- és ke- veréktakarmány-gyártó ipar, valamint az állati eredetű, hőkezeléssel tartósított termékek gyártására képeznek üzemmérnököket. Az élelmiszergépész szakon végző üzemmérnökök általános gépészeti vagy automatizálási ágazaton szereznek szakismereteket, s ezen belül valamennyi élelmiszeripari ágazatban hasznosíthatják ismereteiket. Az üzemmérnökök különböző beosztásokban termelésirányító feladatokat látnak el, melyek a rátermettségtől és a gyakorlattól függően főmérnöki, vállalat- vezetői státust is jelenthet- ] nek. Az élelmiszeripari főiskola nemrég elkészült, korszerűen berendezett, 222 személyes diákotthonában a vidéki hallgatók elhelyezése megoldható. A végzett hallgatók számára megfelelő mennyiségű munkahely áll rendelkezésre minden évben, részben a vállalatok által adományozott társadalmi tanulmányi ösztöndíjak, részben a pályázatok alapján. Építő- és építőanyag-ipari újítási találmányi kiállítás nyílt meg a napokban a BNV 18-as számú pavilonjában. A kiállításon 27 építőipari és építőanyagipari vállalat vesz részt, a bemutatott 134 termék közül 38 találmány. A kiállításon szereplő újítások és találmányok 60 —70 százaléka más vállalatoknál is felhasználható (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Felfüggesztették a termelést Csütörtökön utoljára csapolták meg a kemencét a Salgótarjáni Ötvözetgyár tatabányai üzemében, ahol a környezetvédelmi előírások súlyos megszegése miatt felfüggesztették a termelést. Néhány éve, 1979-ben az egykori karbidgyár régi berendezéseinek átalakításával kezdték meg a kohászat részére a ferroszilícium gyártását. Azóta a környéken élők gyakran jelentették az illetékes szekveknek, hogy az ötvözetgyárból kikerülő gáz és por rendkívüli mértékben szennyezi a levegőt. A vizsgálatok megállapítása szerint a következő években sincs remény arra, hogy környezetvédelmi beruházásokkal megfelelő körülményeket teremtsenek a gyárban és környékén, s ezért a városi tanács október 15-ével felfüggesztette a ferroszilícium gyártását. Az üzem félszáznál több dolgozójának elhelyezéséről körültekintően gondoskodtak, mindenki legalább három új munkahely közül választhatott. Vadgazdálkodás Gyulán A gyulai Dózsa Vadásztársaság jól felkészült a vadászati szezonra. Tavasszal 5600 fácáncsibét vásároltak, amit előnevelés után szabadon engedjek. Az idén kedvező volt a természetes szaporulat is. Szombaton már .eldördülnek a puskák: megkezdődik az apróvadak vadászata. A kilövések mellett gondoskodtak a vadakról is. Eddig 52 etetőt helyeztek el a területen, a télen nyolc vagon takarmányt, valamint 20 mázsa szénát etetnek a vadakkal. A tervek szerint 1000 fácánt élve fognak be, amit azután a MA- VAD-nak adnak át. Külföldi vendégeket is fogadnak, két csoportban. Tavaly őzkilösésből 180 ezer forinthoz jutott a társaság. Ez az összeg várhatóan az idén is meglesz. A7 eredményes vad- gazdálkodásnak köszönhető, hogv javult vadászterületükön a nvúl- állománv, több tapsifüles van a határban, mint a korábbi években. Béla Ottó Megújult a tarpai szárazmalom Befejeződött egyik jeles ipari műemlékünk, a tarpai szárazmalom felújítása. Az 185-5-ben épült malom a ’20-as években még működött. Malomköveit,’ fából készült fogaskerekek köz- beiktatásával. a keringősátrában körbe-körbe járó ökrök vagv lovak hajtották. A századunk második évtizedében elterjedt gőzmalmokkal e kis teljesítményű őrlőberendezések nem bírták a versenyt. Az ország többi szárazmalmához hasonlóan, a tarpai is leállt. Az idegenforgalmi látvánvossá- gul szolgáló, felújított szárazmalom újra működőképes. Szövetkezetek az iparban O essze tűnt már az az idő, amikor az ipari szövetkezeteket úgy tekintették, mint kócerájokat, ahol elavult gépeken korszerűtlen gyártmányokat készítenek. Az ipari szövetkezetek az utóbbi évtizedben az ipar átlagát meghaladó fejlődésen mentek keresztül, és ma már többségükben exportálható, minden igényt kielégítő termékek előállítására képesek. Örömteli tényekről számolhat be tehát a VIII. kongresszuson az OKISZ elnöksége. A beszámolási időszakban korszerűsödtek, megerősödtek a szövetkezetek, és ma már a magyar ipar fontos részét képezik. Még fokozottabban áll ez megyénkre, ahol az országos átlagot jóval meghaladó mértékben részesülnek a szövetkezetek az ipari termelésben. Több mint negyven szövetkezet tevékenykedik Békés megyében, és fontosságukat jól jelzi, hogy tavaly három és fél milliárd forint árbevételt produkáltak. Az ipari szövetkezetek tőkés exportja 885 milliárd forint volt, csaknem 40 százalékkal több, mint öt évvel korábban. A dinamizmus az egész szövetkezeti iparra jellemző, de jó néhány szövetkezet különösen kiemelkedő részt vállalt a fejlődésben. Olyan országos hírű szövetkezetek ezek, mint az Endrődi Cipészszövetkezet, a gyulai Szabók, a szarvasi Szirén vagy az Endrődi Szabószövetkezet. Ezek a szövetkezetek kiváló minőségű exporttermékeikkel méltán szereztek jó hírnevet határainkon túl is. Természetesen ezekhez az eredményekhez megfelelő ipari háttér is kellett, és ezt szövetkezeteink beruházásokkal érték el. Az V. ötéves tervidőszakban 728 millió forint összegű beruházás valósult meg a szövetkezeti iparban. A fejlesztések elsősorban új gépek, technológiák beszerzésére irányultak, elősegítették a gyártmányfejlesztést, munkaszervezést. A fejlesztések eredményeként a szövetkezetek többségében szinte teljesen kicserélődött a gyártmányválaszték. Jeleskedtek a szövetkezetek a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásban is. A Szarvasi Vasipari Szövetkezet hozzákezdett a húsgépek^a gőzölős vasalók és az energiatakarékos elektromos főzőlapok gyártásához. Az ENCI nagy fogyasztói igényt elégít ki a közép- korúaknak készített kényelmes lábbelikkel. Az orosházi KAZÉP az Thermopress-kazáncsalád gyártása mellett az oxidkerámia készítését is meghonosította. A szarvasi Plastolus labdagyártó gépsort vásárolt. A példákat még sorolhatnánk, de ennyiből is látható, hogy a szövetkezetek komolyan veszik a piaci igényekhez való igazodást, s a népgazdasági egyensúlyra irányuló törekvéseket. A szövetkezeti mozgalom további fejlődését segítik elő a nemrég napvilágot látott rendelkezések is, melyek az új gazdálkodási formák bevezetését teszik lehetővé. Ezáltal az ipari szövetkezetek az eddigieknél is jobban használhatják ki értékes gépeiket, berendezéseiket, gyorsabban dobhatják piacra szellemi termékeiket. Nyilván nem kell hangsúlyozni, hogy mindez nemcsak a szövetkezetek, hanem az egész népgazdaság érdeke is. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a szövetkezetek fejlődésével párhuzamosan javult a szövetkezeti dolgozók helyzete is. Öt év alatt 10 ezer forinttal nőtt a bérszínvolnal, és rengeteget javultak a munkakörülmények. Napjainkban már az ipari szövetkezetek dolgozóinak 40 százaléka veszi igénybe az üzemi étkeztetést. Az ipari szövetkezetek kétharmadában üzemorvost foglalkoztatnak, és szinte mindenütt felépültek már a korszerű szociális létesítmények. Ma már nem azok mennek el a szövetkezetbe dolgozni, akik másutt nem találnak munkát, napjainkban rangot jelent egy-egy ipari szövetkezet tagjának, dolgozójának lenni. O z ipari szövetkezetek ma kezdődő VIII. kongresz- szusán úgy tárgyalhatnak a jövő feladatairól a küldöttek, hogy tudják: létrejöttek már azok az alapok, melyekre bátran építkezhetnek. Mert nyilvánvaló, hogy a munka nagy részét nem az eredmények ismertetése és önmaguk ünneplése teszi ki. Ezért a kongresszus alkotó módon vállal majd részt a jövő feladataiból. Erre kötelezi őket az eddig megtett út és az az áldozatos munka, melyet mindannyiunk érdekében végeztek. Lónyai László Hogyan működik a kisszövetkezet? Üj gazdálkodási forma a kisszövetkezet is. Ez a tagok kezdeményezése útján jön létre. Az induláshoz szükséges vagyon jelentős része — néhány esetben teljes egésze — a tagok részjegy-, illetőleg célrészjegy jegyzéséből keletkezik. A kisszövetkezet tagjai főállásúak, mellék-, vagy másodállásúak, illetve részmunkaidős foglalkoztatottak lehetnek, alkalmazotti vagy tagsági viszony keretében. Mint látható, ebben az esetben a tagok anyagi érdekeltsége rendkívül közvetlen. A létrejövő csoporttulajdon a szövetkezeti vagyon gyarapításához fűződő bruttó jövedelemérdekeltséget határoz meg. Ennek megfelelően a tagok közvetlen felelősséget vállalva dönthetnek arról, hogy az adott évben a jövedelem mekkora hányada fordítható személyi jövedelmekre, és mennyi a szövetkezet fejlesztésére. Nyilvánvaló, abban az esetben, ha egy kisszövetkezet hosszú távra alakul, akkor viszonylag jelentős részt fordítanak fejlesztő beruházásokra. Ha viszont egy meghatározott feladat elvégzésére — például egy találmány kivitelezésére, vagy más egyszeri feladat elvégzésére — alakult meg a kisszövetkezet, akkor akár a teljes adózás utáni jövedelmet kifizethetik. Az adózás alapja a bruttó jövedelem, amely az árbevétel és a nem bérjellegű költségek különbsége. A bruttó jövedelmet. lineáris adó terheli. A kisszövetkezetek adóterhei általában és összességükben megegyeznek a jelenlegi elvonás nagyságával. Az adózott jövedelem nyújt fedezetet az év során kifizetett bérekre. A szövetkezet tagjainak és alkalmazottainak az érvényes bértételek határai között kell az alapbért megállapítani. Lényeges különbség azonban, hogy — szemben a többi szövetkezettel és a kisvállalatokra érvényes szabályokkal — ez csak iránybér jellegű. Kifizetése csak a mindenkor érvényes minimális alapbér — jelenleg 1350 forint — ősz- szegéig garantált. Ahhoz tehát, hogy tisztességes bért fizethessen a kisszövetkezet hatékonyan, jó jövedelmezőséggel kell dolgoznia, éppen ez létrehozásának fő célja. Mivel nem szükséges a kisszövetkezetben főállásban tevékenykedni, ezért mód nyílik arra, hogy hasznosítsák az állandó munkahelyen túl is a tagok szakértelmét, szakképzettségét, ötleteit. Ilyen kisszövetkezetek rugalmasan tudnak reagálni a piaci igényekre, és létrejöhetnek akár egy-egy konkrét feladat elvégzésére is. A kisszövetkezet bruttó jövedelmének a jövedelemadózással csökkentett összege a rendelkezési alapba kerül, amelynek felhasználásáról a közgyűlés dönt. A rendelkezési alap felhasználható fejlesztésre, személyi jövedelem kifizetésére, és tartalék képzésére. A kifizetett személyi jövedelmek teljes ösz- szege után az általános szabályoknak megfelelő társadalombiztosítási járulékot és jövedelemadót kell fizetni. L. L.