Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
' \ 1981. október 16., péntek o Elnökségi ülések Napirenden az üzemi demokrácia A Körösök Vidéke Tsz- Szövetség tegnap, október 15-én Békéscsabán tartotta soros elnökségi ülését. Elsőként Balogh Sándor, a téesz- szövetség elnöke ismertette a lejárt határidejű határozatok végrehajtását, majd Eke Sándor megbízott titkár számolt be a tagszövetkezetek és közös vállalatok, valamint a téeszszövetség ötéves tevékenységéről. Mint mondotta, az elmúlt ötéves időszak alatt 45 százalékkal nőtt a tagszövetkezetek folyó áron számolt termelési értéke, ezen belül a növény- termesztés termelése 27, az állattenyésztésé 52 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti vagyon gyarapodásán kívül közel 400 millió forint értékű meliorációs munka növelte a földek termőképességét. Kedvezően alakultak a tagság élet- és munkakörülményei is. Dr. Drágán Iván titkárhelyettes a TOT rövidesen sorra kerülő, negyedik kongresszusára készült irányelvekkel kapcsolatos állás- foglalást ismertette. A beszámolókat követő vitában felszólalt Győrffi Károly, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa és dr. Filipsz László, a TOT főtanácsosa. Az elnökség az előterjesztéseket a szóbeli kiegészítésekkel együtt elfogadta és javasolta, hogy küldöttközgyűlés vitassa meg őket. * * * Szintén tegnap Orosházán került sor a Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség közös elnökségi ülésére. A déli TESZÖV elnöke, Báli István köszöntötte a megjelenteket, majd Kovács János, a két téeszszövetség egyesülését előkészítő bizottság elnöke tartott tájékoztatót az egyesülés módjáról. Ismertette az összevont szervezet tervezett felépítését, működési alapelveit. A vitában felszólalók megegyeztek abban, hogy október 24-én mindkét TESZÖV küldöttközgyűlést tart, majd e nap délutánján döntenek az egyesülésről. m. sz. zs. Tegnap, csütörtökön 9 órai kezdettel tartotta az évente hagyományosan megrendezésre kerülő szakszervezeti napot a KPVDSZ Békés megyei bizottsága. Az SZMT székházában gyülekező szak- szervezeti funkcionáriusok először Forró Andornak, a KPVDSZ központi szervezési és káderosztály vezetőjének vitaindítóját hallgatták az üzemi demokrácia helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. Ez a téma mindig aktuális, mondotta az előadó, tekintve, hogy napi életünktől elválaszthatatlan, mivel a munkahelyi légkör, a dolgozók élet- és munkakörülménye alakulásának fontos meghatározója. Az üzemi demokrácia fejlődésének eddigi útját értékelve Forró Andor kitért arra, hogy sok esetben a gazdasági vezetők helytelen szemlélete gátolja az üzemi demokrácia teljesebb kibontakozását. Igaz ugyan, hogy az üzemi demokrácia többnyire szerves része már a munkahely életének, de egyes vezetők még mindig lebecsülik e fórumok jelentőségét, üres formalitásnak tekintik, amit saját felkészületlen szereplésükkel sokszor igazolnak is. A jövő feladatait megjelölve hangsúlyozta, hogy növelni kell a vezetők függőségét a kollektívától, rendszeresen ismertetni kell a dolgozóknak róluk alkotott véleményét; világosabbá, egyértelműbbé kell tenni a vállalati szervek, szervezetek közötti munkamegosztást; az üzemi demokrácia fórumait, működését pedig úgy kell megszervezni, hogy a dolgozók többségének véleménye, akarata érvényesüljön. Sz. I. Uj vizsgálóállomás Békéscsabán ...és belülről Fotó: Szekeres András Kéthónapos próbaüzem után csütörtökön véglegesen üzembe helyezték a KPM Autófelügyeletének békéscsabai vizsgálóállomását. A korábbi telephelyet — mely a Kazinczy úton volt — kinőtte a járműpark, így szűk határok között tudta csak tevékenységét ellátni. A nagy tehergépjárművek esetében a hatósági vizsgálatot csak a Volán 8. számú Vállalat diagnosztikai során tudták elvégezni. A vizsgálóállomás a Szarvasi úton épült, részeként a leendő autósblokknak. A szomszédságában van ugyanis az ÁFOR üzemanyagtöltőállomása és a Volán 8. számú Vállalat, szemben pedig épül a Magyar Autóklub műszaki bázisa. Mázán László, a KPM Autófelügyelet Békés megyei Közlekedésfelügyeletének vezetője elmondta: a beruházás 17 millió forintba került, a vizsgálócsarnok a mai kor követelményeinek megfelelően, minden típusú jármű vizsgálatához szükséges, legkorszerűbb diagnosztikai műszerekkel van felszerelve, így jobb körülmények között . végezhetik a gépjárművek hatósági műszaki / vizsgálatát. Az ügyfélforgalom is gyorsabb lesz, ugyanis a hatósági vizsgára lehet jelentkezni levélben, telefonon, személyesen, közületeknek pedig telexen. A vizsgáztatás így jobban programozható. A régi telephelyen évente 20 ezer személygépkocsi és motorkerékpár vizsgáztatására volt mód, az új komplex vizsgálóállomáson ennek akár a kétszeresére is lehetőség nyílik. — sz — Simonyi Imre-est Orosházán (Tudósítónktól) Hétfőn, az orosházi Fegyveres Erők Klubjában tartották október havi összejőve* telüket a helyi alkotókor tagjai. Ezúttal a Gyulán élő József Attila-díjas költő, Simonyi Imre volt a vendégük, akivel a házigazda, Varga Zoltán könyvtárigazgató és dr. Pálka István főorvos beszélgetett. A széles körű műveltséggel rendelkező lírikus, Simonyi Imre versei eddig hat önálló kötetben és több antológiában jelentek meg. Alkotásait rendszeresen közlik az irodalmi folyóiratok és napilapok is. A szép számú érdeklődő előtt megtartott esten Simonyi Imre szólt példaképéről, az írásművészet kimagasló mesteréről, Krúdy Gyuláról. Kérdésekre válaszolva felelevenítette a festő Kohán Györgyhöz, a költő Sinka Istvánhoz és a színész Tímár Józsefhez fűződő baráti kapcsolatát. Ugyanakkor néhány régebben és újabban írt versét szuggesztív erővel tolmácsolta. Koszorús Oszkár A magyar polgári légiforgalom jubileuma Koszorúzás a Bocskai-emlékműveknél Harmincöt évvel ezelőtt, 1946. október 15-én szállt fel a budaörsi repülőtérről Debrecen, illetve Szombathely irányába a magyar—szovjet légiforgalmi részvénytársaság első két járata — ettől a naptól számítják a magyar polgári légiforgalom újjászületését. 1947-től már határainkon túlra is közlekedtek a MASZOVLET gépei. A magyar—szovjet közös vállalat — amelyet az 1946-ban aláírt légiforgalmi egyezmény alapján hoztak létre — 1954. november 25-ig működött, amikor a szovjet fél átadta részesedését a magyar államnak, és ezzel létrejött a MASZOVLET jogutódaként a MALÉV, a Magyar Légiközlekedési Vállalat. Sok tény jelzi a magyar légiközlekedés 35 éves fejlődését. 1947-ben — a MASZOVLET első üzleti évében — a járatok száma alig haladta meg a két és fél ezret, tavaly pedig elérte a 15 700- at. A kezdeti két és fél ezer járat még csak 72 ezer kilométert tett meg egy év alatt, kevesebbet, mint amennyi a MALÉV jelenlegi útvonalának hossza, egyszeri oda-visszarepülésnél. Tavaly már húsz és fél millió kilométert tettek meg a magyar gépek. A MASZOVLET megalakulásának 35. évfordulójáról a MALÉV moszkvai képviseletén és itthon, a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen emlékeztek meg. A budapesti ünnepi gyűlésen Jávor József, a MALÉV vezérigazgatója emléklapot adott át a magyar repülés veteránjainak, Moszkvában pedig ugyancsak ilyen emléklapot vehettek át a MASZOVLET egykori dolgozói. Nyugdíjasok találkozója (Tudósítónktól) Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Szarvas városi bizottsága október második hetében rendezte meg hagyományos nyugdíjas-találkozóját a városi tanács üdülőjében. A 62 nyugdíjas és házastársaik találkoztak volt munkahelyi vezetőikkel, munkatársaikkal, elbeszélgettek az egészségügy jelenlegi helyzetéről, az intézeti munkáról, szóltak mindennapi gondjaikról, örömeikről. A találkozó a késő délutáni órákban jó hangulatban ért véget. Matuzné Tőkés Mária Az álmosdi győzelem évfordulója alkalmából csütörtökön megemlékezéseket és koszorúzásokat tartottak Debrecenben, Derecskén, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón, Kismarján, Nagykerekben és Szerencsen a Bocskai-szobroknál és emlékműveknél. Bocskai István fejedelem csapatai 1604. október 15-én arattak elsöprő győzelmet a Hajdú-Bi- har megyei Almosd község határában az ellenük küldött császári seregek fölött. A békéscsabai Munkácsy Mihály-teremben, a Képcsarnok rendezésében évente több képzőművész mutatkozik be alkotásaival a nagyközönségnek. Tegnap, csütörtökön délelőtt nyílt meg Puskás Imre festőművész bemutatója, amely egy hétig várja a látogatókat. Az Alföldön született, de a fővárosban élő művész bemutatott képein tükröződik a tájhoz való kötődés, a hajdani paraszti életforma. A most kiállított félszáz képe mértéktartó színdinamikával ábrázolja, tükrözi a tovatűnő életformát, az alsó Tisza-vidék szépségét Fotó: Szekeres András B Minisztertanács tárgyalta II szövetkezetek és nagyvállalatok együttműködése A szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatainak bővülése elősegítette az állami nagyipar gazdaságosabb termékszerkezetének kialakítását, az ipari szövetkezetek műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének javulását. Az ipari és a fogyasztási szövetkezetek fokozott mértékben járultak hozzá külgazdasági egyensúlyunk javításához, exportjuk a jelentős mennyiségi növekedés mellett az átlagnál gazdaságosabbnak bizonyult — állapította meg a gazdasági bizottság, és ezt csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megerősítette. A szövetkezeti ipar nagy- vállalatok számára gyártott termékeinek értéke az elmúlt tervidőszakban 37 százalékkal emelkedett. Ez nagymértékben köszönhető annak, hogy eredményesen működő kooperációk alakultak ki például a gépiparban, a vegyi- és műanyag-feldolgozó iparban, valamint a köny- nyűiparban. Alkatrészeket, részegységeket, különböző berendezéseket gyártanak a szövetkezetek egyebek közt az Ikarus, a Magyar Hajó-és Darugyár, a Rába, a Ganz- MÁVAG, a Csepel Autógyár, a Hűtőgépgyár, a Chinoin, valamint több bútoripari vállalat számára. A szövetkezetek egyre nagyobb részt vállaltak a korábban importált alkatrészek vagy késztermékek hazai előállításából is. 1980-ban a szövetkezetek importot helyettesítő termelése elérte a 600 millió forintot. Az ipari szövetkezetek a javítás-szolgáltatás egyes területein is törekedtek az állami vállalatokkal a munka- megosztásra. Ezek közül az egyik legjelentősebb az OKISZ—AFIT együttműködés, amelynek keretében mintegy 50 szövetkezet vállalkozott közösen az AFIT- tal az alkatrészbázis kialakítására, a termelés és fejlesztés koordinálására, valamint a szakmai továbbképzésre. Az együttműködés eredményeként javult az AFIT-üzemek és a szövetkezetek alkatrész- ellátása. A szövetkezetek egész sor termék gyártását átvették a nagyipartól, e termékek többségét továbbfejlesztették, bővítve a keresett fogyasztási cikkek és a háttéripari termékek körét. A gazdasági bizottság azonban megállapította, hogy a létrehozott kooperációk száma és a profilátadások mértéke — az állami vállalatok széles termékstruktúrájához viszonyítva — elmaradt a lehetségestől és a szükségestől. Ebben közrejátszott esetenként a gazdasági érdekeltség hiánya, valamint az, hogy a vállalatok nem ismerték eléggé, illetve lebecsülték a szövetkezetek lehetőségeit. Szerepet játszott az is, hogy műszaki fejlettségüket tekintve az ipari szövetkezetek sem mindig alkalmasak a vállalatok igényeinek megfelelő színvonalú teljesítésére. A gazdasági bizottság és a kormány is szükségesnek tartja, hogy az Ipari Minisztérium és az OKISZ között szorosabb és tervszerűbb együttműködés alakuljon ki. Mindenekelőtt azokat a termékcsoportokat szükséges feltárniuk, amelyeket az ipari szövetkezetek gazdaságosabban képesek gyártani. Javítani szükséges az együttműködést a zökkenőmentes profilátvétel feltételeinek megteremtésében, az állami nagyiparban már megvalósított műszaki fejlesztési eredmények hasznosításában, s a nemzetközi együttműködési és kooperációs kapcsolatok bővítésében. A szövetkezetek külgazdasági egyensúlyt javító tevé- " kenységét vizsgálva, a gazdasági bizottság értékelte az exportban érdekelt 436 ipari és 279 fogyasztási szövetkezet munkáját. Az előző tervidőszakban a fogyasztási szövetkezetek 82,9 milliárd forint értékű — döntően mező- gazdasági és élelmiszeripari — terméket bocsátottak exportra. Az ipari szövetkezetek exportjának növekedése megközelítette a 42 százalékot. A nem rubel elszámolású kivitel a termelés növekedési ütemét meghaladóan, 58 százalékkal emelkedett, s ezáltal részaránya 1980-ban csaknem 43 százalék volt. Jól éltek a szövetkezetek a nemzetközi munkamegosztás exportnövelő lehetőségével. Ma már mintegy 120 kooperációs kapcsolatban vesznek részt 14 országbeli magán- vállalatokkal. A VI. ötéves tervidőszakban — erősítette meg a kormány a gazdasági bizottság határozatát — a népgazdaság egyensúlyának javításához a szövetkezeteknek is mindenekelőtt a gazdaságos exporttermékszerkezet kialakítására kell törekedniük. Az export növeléséhez mindenképpen szükséges a minőség, s az áruk kikészítésének, csomagolásának javítása. Jelentős tartalékok rejlenek az ipari és a fogyasztási szövetkezetek termelési együttműködésében, és mindenképpen indokolt, hogy a szövetkezetek az eddigieknél céltudatosabb fejlesztési tevékenységet folytassanak. A gazdaságos exportbővítés feltételeinek megteremtésében a szövetkezeti áruk exportját lebonyolító mintegy 25 külkereskedelmi vállalat .számára elsődleges feladatként jelölték meg a szövetkezetek exportcélú termelésének aktívabb szervezését, és azt, hogy a szövetkezeteket is gyors, megbízható információkkal lássák el a piaci helyzetről, annak várható alakulásáról. (MTI) Propagandistakonferencia A napokban Gyulán, a városi pártbizottságon a párt tömegoktatási propagandistái, a politikai vitakörök vezetői, az oktatási bizottság tagjai számára városi propagandistakonferenciát tartottak. Elsőként dr. Marsi Gyulának, a városi pártbizottság első titkárának előadása hangzott el a gazdaságpolitika időszerű városi feladatairól. A párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról, a X. KlSZ-kongresz- szus ifjúságpolitikai feladatairól Kozák Ferenc, a Békés megyei KISZ-bizottság titkára szólt. A politikai oktatási év szervezési feladatairól Török Károly, a városi pártbizottság osztályvezetője beszélt. Az időszerű nemzetközi helyzetről Sarkadi Nagy Barna, az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársa tartott előadást. A konferencia Kovács Lajosnak, az MSZMP városi bizottsága titkárának zárszavával ért véget, aki kérte, hogy az elhangzottakat a résztvevők munkájuk során hasznosítsák. O. P. Az új állomás kívülről...
