Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-13 / 240. szám
1981. október 13., kedd e IZUSWKTIW Két üzemben Termékváltás előtt — és után „Csak mi vagyunk rugalmasak?” — teszik fel a költői kérdést a Battonyai Asztalosipari Szövetkezetben. És ami a kérdés mögött van, az a termékváltás, nagyon is aktuális tartalommal. Ebben a szövetkezetben ugyanis az idén lett kényszerűség a termékszerkezet-váltás. melyről így vall az elnök, Fortuna István: — Az elmúlt esztendőben ötéves szerződésünk volt a TÜZÉP-pel nyílászárók, ajtók, ablakok szállítására, ez teljes kapacitásunkat lekötötte. Az idén azonban — annak ellenére, hogy tavaly ősszel előszerződést kötöttünk a TÜZÉP-pel — nem vett tőlünk egy ajtót se. Mikor ez kiderült, már két hónapja csináltuk a nyílászárókat, úgy, mint eddig. Végül is, némi vita után átvették tőlünk az addig legyártott mennyiséget, de többet nem. (Olcsóbb szállítójuk akadt). Ezután kezdődött az útkeresés. A szövetkezet gépparkja ugyanis más faipari munkákra alig alkalmas, a nyílászáró pedig senkinek sem kellett. A mentőövet a TANÉRT dobta feléjük, tanuló- asztalok és egyéb iskolai felszerelések gyártására, szállítására kötöttek velük szerződést. Az átállás valóban gyors volt — különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy olyan műveleteket (vaslábak hegesztése) igényelt az új munka, amit eddig nem csinált a szövetkezet — a szerződés után húsz nappal már gyártották is az asztalokat. Ez persze csak rövid időre oldotta meg a gondokat, hosszú távon elengedhetetlenné vált a géppark, a technológia korszerűsítése. Hiába volt azonban a szövetkezetnek pénze, a szükséges gépeket mégsem tudta beszerezni, mert a TECHNOIM- PEX, illetve a GÉPTEK csak két-három évre igazolta visz- sza rendeléseiket. Ez az út tehát járhatatlan volt. Kitartó kutatással viszont sikerült jó állapotban levő, eladó, használt gépeket találni. Megoldódott hát ez a probléma is. Az új technológia mellé pedig vevő is könnyebben akadt, így a jövő év már nagyobb piaci sikerekkel kecsegtet. Több hazai megrendelés mellett Angliába is szállítanak majd fenyőfából étkezőasztalokat. A Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezet már túl van a termék- váltás nehézségein. Tevékenysége egyre jövedelmezőbb. Új profiljuk, amely a termelési érték 33 százalékát adja, a hajlékony fémtömlők gyártása, importkiváltó. És nemcsak hazánkban, de a szocialista országok közül is egyedül ők foglalkoznak víz, gáz szállítására alkalmas fémtömlők készítésével. Mégis, furcsa módon nem a gyártókapacitás a szűk, hanem a felvevőpiac. A szövetkezet természetesen igyekszik ezen változtatni, és ha lassan is, de évről évre nő a termékkibocsátás. Nagy az érdeklődés viszont az utóbbi időben a mező- gazdasági kombináttal közös fejlesztésű párásító berendezés iránt. Főként a mezőgazdaságban, de a textil- és vegyiparban is jól hasznosítható, a levegő páratartalmát szabályozó készülék, amely az AGROKOMPEX-et is érdekli, exportot sejtetve. Romlott viszont a híradás- technikai és öntödei termékek piaci pozíciója. De emellett is jövedelmezőbb lesz az idei esztendő, mint a tavalyi volt, a nagyobb nyereséghányadú vasipari, lakatosipari termékek aránynövekedésének köszönhetően. Sz. I. A hajlékony lém tömlők egyedüli hazai gyártói a mezöhegye siek Egységesítik a panelek gyártását Az ország legnagyobb lakásépítőjének, a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnak négy házgyárában több mint kétezerféle különböző panelt és más elemet készítenek az új városrészek lakóházaihoz, de már nem sokáig, mert korszerűsítik a négy üzem termékszerkezetét. Az egységesítés révén az egymástól eltérő méretű elemek számát a több mint 2000-ről 500—600-ra csökkentik, s így lehetőség nyílik arra, hogy gazdaságos sorozatban készítsék ezeket a termékeket. Egyebek között a jelenlegi 36-ról tízfélére csökkentik a házgyári épületek lakásaihoz használt ajtótípusok számát. Az újfajta panelek és egyéb betonszerkezetek acél- sablonjainak tervezését a jövő hónap végéig fejezik be, s az így elkészített formákkal a jövő évben kezdik meg az egységesített panelek gyártását. Energiatakarékos gabonatárolás B BBGE az új módszer elterjesztésének a híve A közelmúltban a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés szakemberei módszertani anyagot készítettek az energiatakarékos nedves tárolás bevezetéséről. Az energiatakarékos eljárások alkalmazásában, ha nem is egyforma mértékben, 15 taggazdaság érdekelt. * * * Magyarországon a tsz-ek, állami gazdaságok, közös vállalatok a kukorica szárításához évente, nagyobb részt importból származó, 220 ezer tonna tüzelőolajat használnak fel. Ennek értéke, mai árakon számolva, meghaladja az 1,7 milliárd forintot. Az állandóan emelkedő nyersanyagárak miatt az utóbbi időben a szárítás egyre drágább lett, és 1980-ban megközelítette az összterme- lési költség 20 százalékát. Ez utóbbi adat már a BAGE üzemeire vonatkozik ugyan, de az országos átlag ennél is magasabb. A nemzetközi piacokon lejátszódó folyamatok és nem utolsósorban gazdaságossági okok miatt az olajfelhasználás növelése, sőt az áremelkedések következtében szinten tartása is, súlyos nehézségekhez vezethet. Ezért a szakemberek szükségesnek tartják az energiatakarékos módszerek gyorsabb elterjesztését. * * * Mindenekelőtt azt veszik figyelembe, hol, milyen eljárások alkalmazásának vannak meg a feltételei. Az üzemek három, már ismert módszer közül választhatnak. Az erjesztéses, a légmentes és a hideg levegős tárolás egyaránt kedvező eredményekkel jár. Egy-két gazdaság pedig kukoricacső-zúzalék tárolásával, etetésével folytat sikeres kísérleteket. Az erjesztéses módszer esetében a kukoricát 28—38 százalék közötti nedvességtartalommal takarítják be, majd a szemeket őrlőberendezésekbe juttatják. A tárolás falközi silókban történik. A végbemenő erjedés során sem csökken a termény beltartal- mi értéke. Leegyszerűsítve ugyanez mondható el a kukoricacső-zúzalék esetében is, azzal a különbséggel, -hogy itt a szemek közé csutka és szárrész kerül. A légmentes tárolás lényege, hogy az oxigén kiszorításával a legtöbb romlást okozó gomba elpusztul. A hűtve tárolás során a szemes terményt előszárítják, majd hideg levegőt fújnak a szemek közé mindaddig, amíg a termény 6*7 Celsius-fokra hűl. Ha a hőmérséklet emelkedik, az erre a célra alkalmazott hűtőberendezéseket bekapcsolják. * * * E módszerek alapvetően különböznek a forró levegős szárításon alapuló tárolástól. Az új eljárások legnagyobb előnye, hogy jóval olcsóbbak és a takarmány is megőrzi beltartalmi értékét. A forró levegős szárítás következtében ugyanis jelentősen károsodtak a legértékesebb fehérjeépítő aminósavak, amelyek nélkülözhetetlenek az állatok kiegyensúlyozott gyarapodásához. Jogosan kérdezhetjük, miért éppen napjainkban vált sürgetővé a felsorolt módszerek alkalmazása? Ennek több oka is van. Először is, a terménytárolás legbiztonságosabban a nedvesség eltávolításával történhet. Az ehhez szükséges tüzelőanyagok árai egy-másfél évtizeddel ezelőtt töredékét képezték a mainak. Másodszor, az új módszerek nagyobb szakmai hozzáértést, technológiai fegyelmet követelnek. E feltételeknek ösz- szehasonlíthatatlanul több üzem felel meg most, mint a hatvanas évek közepén, a hetvenes évek elején. Harmadszor, az állattenyésztési ágazatok etetési technológiáját is meg kellett volna változtatni, amelynek ugyancsak hiányoztak a feltételei. Ma mar azonban alapvetően megváltozott a helyzet. Adottak a szakmai feltételek, és ösztönzik is az új törekvéseket. Bizonyítja ezt, hogy az energiamegtakarítást szolgáló beruházásokhoz 30 százalékos állami támogatás és 100 százalékos kölcsön nyújtható. * + * Az agráripari egyesülés szakemberei az új módszerek elterjesztésének hívei. A gazdaságok vezetői is kedvező tapasztalatokat szereztek az elmúlt egy-két évben. Sikeres kísérletet folytattak eddig az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben, a Hidasháti Állami Gazdaságban és a kondorosi takarmánykeverőben. Az egyesülés taggazdaságai az idén 9 ezer 400 tonna terményt tároltak erjesztéses, légmentes, hideg levegős eljárással, illetve kukoricacső-zúzalék formájában. A tervidőszak végére ez a szám 30 ezer tonnára nőhet, öt év alatt várhatóan 21 millió forint értékben 2 ezer 600 tonna olajat válthatnak ki. A takarmányozásnál további, kilogrammonként egy forint körüli megtakarítást - érhetnek el. Ezek tervek. Elégedettségről ma még azért sem beszélhetünk, mert ennél jóval nagyobb mennyiség korábbitól eltérő tárolására lenne szükség. Ez egyébként üzemi érdek is, hiszen gazdaságosabbá válik a termelés, korábban kezdődhet a betakarítás, és ütemét nem kell a szárítók teljesítményéhez igazítani. Az energiatakarékos módszerek- bevezetését a BAGE előadások, tapasztalatcserék, tanulmánytervek, beruházási alapokmányok készítésével kívánja elősegíteni. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a felsorolt technológiák elterjedésének ma még számos körülmény korlátokat szab. Sok például az egyedi és nehezen beszerezhető eszköz. Más berendezések gyártása megoldatlan. A ma is használatos állattenyésztési, takarmányozási módszerek csak szárazdarás etetésre alkalmasak. Egyébként e kérdések megoldásában is élenjáró szerepet kíván betölteni az agráripari egyesülés. Kepenyes János A legkorszerűbb magyar szerszámgépeket, köztük egy tucat újdonságot, nemrégiben szupermodern bemutatóteremben állítottak ki az NSZK egjók városában. A szervezők gondosan ügyeltek a külsőségekre is; mert szerintük nem mindegy, hogy például a mozaik szőnyegkockák színe összhangban van-e a zöld és piros gépsorokkal, a narancssárga térelválasztókkal és függönyökkel. Feszült várakozás előzte meg a nyitást: vajon eljönnek-e a legnagyobb partnerek, a még csak leendő vevők? A helyszínre érkező magyar kereskedők és ipari szakemberek jól felkészültek minden elképzelhető kérdésre. A nyitás után percek alatt megtelt a félezer négyzetméteres csarnok, s minden protokoll helyett fölzúgtak a gépek. A vendégek aktatáskáiból előkerültek a megmunkálandó munkadarabok, s hozzájuk a pontos tervrajzok. Csak sikerülne a próba! — drukkoltak a magyar szerszámgépipar képviselői. Az eredmény: a svájci üzletember két gépet rendel, a szállítási határidőt őszre kéri. Francia, belga és angol üzletemberek is tárgyalóasztalhoz ülnek, nem beszélve a német partnerek sokaságáról. Szerződés szerződést követ. S íme egy másik bemutató, immár Budapesten. ahol szintén elmaradtak a megnyitó ünnepi külsőségei, bár a szervezők abban reménykedtek, hogy „példás” kezdeményezésük a sajtó hírverése nyomán követőkre talál. Ezen a bemutatón ugyanis a gyár saját termékeit sa- já.t kereskedőinek mutatta be. A kiállított újdonságok elé ötletes táblácskákat helyeztek el, feltüntetve rajtuk a gyártási költségeket, a lehetséges termelési sorozat- nagyságot. S hogy a vállalat üzletkötői még jobban eligazodjanak az exportlehetőségek és az . értékesítés rendszerének kusza világában, összehasonlító adatokat szerepeltetlek a táblán r.r- ról, hogy külföldön egy hasonló cikk mennyibe kerül. Mindezt a gyártók mutatták be — saját üzletkötőiknek. Mintha ők nem tudnák, mit kell eladniuk külföldön, nem ismernék saját vállalatuk termékeit! Mintha nem tájékozódnának rendszeresen a világpiac változó igényeiről és az árakról! Mintha nem nekik kellene precíz információkat szolgáltatniuk a gyártónak arról, hogy mi az, amit jövedelmezően lehetne eladni, tehát megérné a gyártás megszervezése, s a termelési lehetőségeket csak ezután egyeztetnék a piaci igényekkel. Persze, ezen a bemutatón sem maradt el„ a siker, hiszen az iparvállalat értékesítési osztályának dolgozói kivétel nélkül ellátogattak a kiállítási épületbe. Jegyzettömbjeik hamar megteltek, s együtt örültek a szervezőkkel: lám, milyen okos ötlet volt a házi bemutató! Aligha lehet kétséges, hogy a két bemutató közül melyik volt hasznosabb vállalkozás. Pedig mindkét esetben ugyanaz a cél vezérelte a rendezőket: bemutatni újdonságaikat, megismei- tetni a konstruktőrök gyártmányfejlesztő munkájának eredményeivel azokat, akik e termékek eladásával foglalkoznak. A szándék azonban nem elég, bemutatni tudni kell. Azt is, hogy mit, hogyan, mikor, hol és főként kinek! Szőke László Új laboratórium Velencén A gyümölcsösök és a szőlőültetvények vírusmentesítési programját szolgáló növény- védelmi létesítmény — nyolcszázharminc négyzetméter alapterületű üvegház, valamint klímakamrával felszerelt hőterápiás laboratórium — készült el a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központjának velencei virológiái laboratóriumában. Az ültetvények rekonstrukciójához ugyanis nemcsak korszerű, új fajtákra, hanem elsősorban vírusmentes szaporítóanyagra van szükség. Ehhez nyújt segítséget a velencei virológiái laboratórium oly módon, hogy a szaporítóanyagot adó törzsültetvényeken minden évben elvégzi az úgynevezett szeroló- giai szelekciós vizsgálatokat, „kiszűri” a beteg növényeket, s ezzel lehetővé teszi, hogy csak teljesen egészséges, vírusmentes szaporítóanyag kerüljön a faiskolákba, majd a telepítőkhöz. Csomagolják a tanulóasztalokat Battonyán
