Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
1981. szeptember 18., péntek Szülői magatartásformák Következetesség Kodály Zoltán: egy értékes Kner-kiadvány kezdeményezője Az emberek közötti viszonylatokban rendkívül nagyra értékelt tulajdonság a következetesség. A következetes magatartás nagy értéke a kiszámíthatóság. A következetes szülő a gyermeke felé támasztott követelményekben és a gyermek cselekedeteinek értékelésében bizonyos állandóságot mutat. Ha egyik alkalommal megköveteli a szomszédok udvarias köszöntését, vagy a testvérek közötti durvaságok kiküszöbölését, akkor ezt teszi következetesen a továbbiakban is. Ha a gyermek udvarias köszönését rendre elismeréssel, esetleges durvaságait pedig elmarasztalással „honorálja”; akkor a gyermeknek nem marad kétsége affelől, hogy tulajdonképpen mit is követel tőle a szülő. A következetes szülői magatartás — mint „tájoló” — egyik fontos feltétele az értéktudat és a viselkedési normák kialakításának. A gyermek értékes cselekvési és viselkedési szokásainak kialakításához elengedhetetlen a szülői magatartás következetessége. A ma még sajnos gyakori következetlen szülői magatartás igen nagy tehertétel a gyermek számára. Azokról a szülőkről van szó, akik megengedik azt. amit holnap megtiltanak, azért, hogy ’holnap újra megengedjék. A képlet azért nem mindig ilyen egyszerű. De végső soron ugyanerről van szó. ha megpofozzuk fiunkat, mert durcásan válaszolt a nagymamának; holnap azután a gyerek füle hallatára mondjuk a nagymamáról, hogy úgy viselkedik már, mint egy gyerek: holnapután pedig megköveteljük, hogy tisztelettel nyilatkozzon az idős emberekről. Jellegzetes lehetőség a szülői következetlenségre az esti tv-műso- rok megnézésének engedélyezése vagy tiltása. Ebben az esetben is az a helyes, ha a gyermek életkorának, s egyéb szempontoknak a figyelembevételével, bizonyos állandósággal meg tudjuk határozni, hogy milyen műsorokat nézhet meg, és mikor kell lefeküdnie. A következetességet — elfogadható határok között — hosz- szú távra is érvényesíteni kell. Gondoljuk el, milyen hálátlan helyzetbe került az a szülő, aki rossz munkahelyi közérzetének otthon hangot adva, évekig „szuggerálta” gyermekeit is az emberekkel történő foglalkozás árnyoldalairól („Jaj, csak emberekkel ne kellene foglalkozni! Nincs annál kimerítőbb, mint mások búját-baját hallgatni !”); mígnem váratlanul be kellett látnia, hogy lánya leghelyesebb pálya- választási döntése: az ápolónői pálya. Egy életen át következetes és hiteles szülőnek maradni nem könnyű feladat. Ahhoz, hogy mégis minél eredményesebben meg tudjunk felelni szülői hivatásunknak, fokozott önismeretre, s gyakran önnevelésre van szükségünk. A türelem a fegyelmezett ember, a következetesség pedig a kitartó ember egyik jellemzője. Mi felnőttek se restell- jük szem előtt tartani Németh László szép szavait az élet céljáról, miszerint napok apró kalapácsütéseivel tökéletesítsük önmagunkat! A közelgő Kodály-centená- rium alkalmából bizonyára részletes feldolgozásra kerül Kodály Zoltán kapcsolata megyénk zenei életével. Annyi már ma is ismeretes, hogy világhírű zeneszerzőnk 1921. április 3-án délelőtt Gyulán, a megyeháza nagytermében a Néprajzi Társaság vándorgyűlésén előadást tartott „Erkel Ferenc a nép ajkán” címmel, míg délután felkereste Illés Pannát, aki 1906-ban Bartók Bélának Gyula környéki népdalokat énekelt. Szoros kapcsolata volt Kodály Zoltánnak a békéscsabai Auróra Körrel. 1933. május 8-án részt vett a kör által rendezett Kodály szerzői esten. 1934. május 12- én újból Békéscsabán járt, meghallgatta az Erzsébethelyi Dalkör hangversenyét. Az Auróra Kör 1935. április 7-én megismételte Kodály nagy sikerű szerzői estjét. Ez alkalommal a hangverseny előtt Kodály Zoltán előadást tartott. Kevéssé ismert viszont Kodály Zoltán és a Kner Könyvkiadó szoros kapcsolata. A nagy zeneszerző egyéniségének profetikus vonása volt, hogy látnoki képességével előre sejtette már a húszas évek elején a magyarság tragikus sorsát, és ezért egyre többet foglalkoztatták a magyar múlt erőt sugárzó művelődési értékei. Korán felfigyelt a Király György szerkesztésében, a Knerék kiadásában megjelent Monumenta Literárum tizenkét, quart alakú sorozatára, mely a legtisztább irodalomból adott válogatást, a legkülönbözőbb népek és korok változatosan érdekes művei-, bői, melyek abban az időben a magyar könyv legszebb kötetei voltak. Ugyanakkor az ugyancsak Király György szerkesztette Kner-Klassziku- sok tizenkét kötete Kner Imre tipográfiai rendezésében, Kozma Lajos ízléses könyvdíszeivel a magyar költészet háromszáz éves értékeit adta az olvasó kezébe. Ezek a könyvek nem könyvgyűjtők részére készült luxuskiadványok voltak. Bár ma ritka könyvészeti értékeknek számítanak, de abban az időben kis pénzű olvasók is megszerezhették. E sorozatok hatására kezdődött Kodály Zoltán és Knerék kapcsolata. Ez előzmények után nem meglepő, hogy Kodály Zoltán 1939. december 26-án Kner Imréhez intézett levelében azt javasolta: adják ki Tótfalusi Kis Miklós erdélyi könyvnyomtató „Maga mentsége” című művét. „Ki kellene adni e »hozzáférhetetlen« művet — írta — sokak okulására.” Knerék egyetértettek Kodály Zoltánnal abban, hogy valóban időszerű a negyvenes évek elején a tragikus sorsú erdélyi könyvnyomtató életművének felelevenítése. Tudnunk kell, hogy Tótfalusi, a harmincadik évében járó erdélyi iskolamester éveken át csekély keresetéből, fillért fillérre rakva gyűjtött össze annyi pénzt, hogy Amszterdamba utazhasson, ahol nyomdásztanulóként szerző, dött le. Gyorsan elsajátította a könyvnyomtató mesterséget. Majdnem tíz évet dolgozott Hollandiában különböző könyvnyomtató műhelyekben. Európai hírnevet szerzett, mint ügyes betűmetsző és tipográfus. Megrendelői között voltak: a római pápa, olasz fejedelmek és Európa-szerte ismert könyvgyűjtők. Utolsó hollandiai évei alatt európai és ázsiai országok részére tervezett tetszetős betűtípusokat: görög, grúz, örmény, szír, kopt, kínai és héber írásjelek matricáit készítette el. Az antikva és kurzív betűsorozat, amint azt a legújabb kutatások megállapították, nem Anton Janson hollandiai betűmetsző, hanem Tótfalusi Kis Miklós alkotása volt. Ekkor már magas keresetet ért el, mégis visszatért Erdélybe, mert a magyar kultúrát kívánta szolgálni megszerzett tudásával, mit sem törődve azzal, hogy főrangú megrendelői netán elmaradnak, ami ténylegesen be is következett. így vette át a református egyház irányítása alatt álló kolozsvári kollégium nyomdájának vezetését 1690-ben. Számításai azonban nem váltak valóra, összetűzései az ósdi elveket valló egyházi vezetőkkel állandósultak. Hamarosan rájött, hogy egyházi felettesei minden nemes törekvését elgáncsolják, következetesen üldözik és megalázzák. Tűrhetetlen helyzete feletti elkeseredését keserű szavakkal örökítette meg a „Mentségben”. Kodály Zoltán előre megérezte, hogy az akkor már hatályba lépett zsidótörvények szorító helyzetében miként fog reagálni Kner Imre kezdeményező javaslatára. Tényleg, amikor a neves gyomai tipográfus áttanulmányozta Tótfalusi Kis Miklós művének az 1698-as kolozsvári kiadását, vállalta a könyv újra- nyomtatását, és ezt írta Kodály Zoltánnak: „Sok vonatkozásban közösnek érzem vele a magam sorsát” Kner Imre ugyanis 1940. január elején már ugyanúgy elszigetelődött, magányossá vált, mint érdemes erdélyi nyomdász elődje, és már leszámolt élete munkájával. Ezt írta még Kodály Zoltánnak: „Lehet, hogy a történelem vastalpú kereke keresztülgázol rajtunk, s lehet, hogy másként kell értelmezni az olyan sorsot, amely nem az egyénnek, hanem a csoportnak jut osztályrészül, habár... Ez az érzés lerontja mindazt az öntudatot, amit ötvennyolc esztendei sikeres, és sokak, a legjobbak által elismert munka eredménye adott, de csak akkor, ha az ember nem tudja megőrizni a hitét abban, amiben eddig hitt. Most még mindig úgy érzem, hogy sok minden történhet velem, s nem tudhatom, hogy ezt a sok mindent miképpen bírom majd elviselni, de azt hiszem, hogy sohasem fogom revízió alá venni nézeteimet, sohasem fogom azt hinni, hogy másként kellett volna bármit is tennem, s hogy mindaz, amit elérni szerettem volna, értéktelen.” Hamarosan elkészült a gyomai Kner Nyomdában a „Mentség” utánnyomása. Ez a Kner-kiadás nem hasonmás, bár Kner Imre a kiadványhoz írott „Tipográfiai megjegyzéseiben” leszögezte: „Mai sokszorosító eljárásaink segítségével nem lett volna nehéz az eredeti minden részletét hűen visszaadó” kiadás elkészítése. Majd megállapította: az „új kiadás szükségszerűen sok mindenben eltért az eredetitől, mert alkalmazkodnunk kellett az üzem rendelkezésünkre álló lehetőségeihez.” Ezért az eredetit sorról sorra, oldalról oldalra újra nyomtatták, elvetve a helyesírás modernizálásának lehetőségét is. Így tehát ez az utánnyomás — éles vonalú új betűivel — nyomtatásában is sokban különbözik az eredetitől, főleg azért, mert több betűkapcsolat matricáit mással cserélte fel. a fejlécet és a záródíszt csak utánozta, minthogy azokat saját stílusát megőrizve Kozma Lajos alkotta újjá. A lényeg viszont csorbítatlanul megmaradt, miután az eredeti szöveg — a legapróbb írásjelek és ékezetek érintetlenül hagyásával, az eredeti helyesírással — pontosan és hűen követte az eredeti Tótfalusi szöveget. Idéznünk kell még Kner Imre „Megjegyzéseiből” az alábbiakat: „Magyar könyvnyomtató és magyar könyvkiadó csak mélységes együttérzéssel olvashatja Tótfalusi Kis Miklós »Mentségét«, és megrendültén láthatja, hogy ez a könyv feltárja mesterségének összes problémáit, amelyek tehát nem mai eredetűek, hanem a magyar sors szükségszerű következményei. Felemelő érzéssel olvashatjuk, hogy Tótfalusi Kis állásfoglalása ezekkel szemben milyen mélységesen tiszta, felelősség- teljes és emberi, amit leginkább bizonyít szociális felfogása munkásai igényeivel szemben.” Amint a könyv kijött a nyomdából, Kodály Zoltán tanulmányt tett közzé a kitűnő kiadványról: „Mentség, Tótfalusi könyvének ismertetése” címen. E tanulmányból idézzük: a gyomai kiadással „műveltségtörténetünk egyik legfontosabb, eddig csak szaktudósok körében ismert dokumentuma” került a művelt magyar közönség könyvtáré-' ba. Marik Dénes Október 1-3 I. XXL KPVDSZ kulturális napok Békés megyében A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága immár huszonegyedik alkalommal rendezi meg a hagyományos kulturális napok eseménysorozatát. Az idén a mezőkovácsházi ÁFÉSZ ad otthont a megnyitó ünnepségnek, amelyet a helyi művelődési központban tartanak meg október 3-án, szombaton este 6 órai kezdettel. A megnyitó műsorában fellépnek a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttesének szólistái is. Októberben több kiemelt megyei rendezvény is lesz. Október 15-én szakszervezeti napot tartanak Békéscsabán, amelyen az ágazati szakszervezet országos vezetőjének egyik képviselője is részt vesz. Másnap, 16-án pénteken a békéscsabai szakszervezeti székházban rendezik meg a hagyományos szavalóversenyt. Október 21-én ugyancsak a csabai SZMT-székház lesz a helyszíne az anyanyelvi vetélkedőnek. A tavalyi, XX. KPVDSZ kulturális napok egyik programjaként a szomszédos Csongrád megyei kultúrfelelősök látogattak megyénkbe, Most, október 25 —26-án a megyénkbeli szak- szervezeti aktivisták látogatnak Szegedre, tapasztalatcserére. A záróünnepséget október utolsó napján a sarkadi ÁFÉSZ rendezésében tartják meg a Pelikán étteremben, amelynek keretében a gyulai SZOT—MEDOSZ üdülő menyecskekórusa is műsort ad. A kiemelt rendezvényeken kívül megyénk szinte valamennyi településén, az ágazati szakszervezethez . tartozó üzemeknél, szövetkezeteknél különböző, érdeklődésre számot tartó rendezvényeket — szellemi vetélkedőket, kiállításokat, író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket, találkozókat — szerveztek. Tizennyolc fogyasztási szövetkezet, kereskedelmi vállalat közel nyolcvan alapszervezeti rendezvényt tart a kulturális napok eseménysorozatának részeként. Többek között a Napsugár Bábegyüttes is több alkalommal a közönség elé lép. A tömegpolitikai oktatások ünnepélyes beindítása minden alapszervezetnél októberben megtörténik, (ni) Bőke Gyula Dallos Líviának a napokban nyílt kiállítása Győrben. A kiállításon szerepelnek emberábrázolásai és virágcsendéletei. Dallos Lívia mesterei Bernáth Aurél, Kmetty János, Pap Gyula és Koffán Károly voltak. A kép a művésznő otthonában készült, figurális alkotásai körében (MTI-fotó: Horváth Éva felvétele — KS) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A kagánok népe. 8.37: Zenekari muzsika. 10.05: Leporelló. 10.35: ,,E hely poétának való.” 10.40: Schumann: g-moll szonáta. 11.00: Gondolat. 11.45: Walter Ludwig operaáriákat énekel. 12.35: Rádiószínház. A hivatalnok urak. 13.54: Két kantáta. 14.28: Schultz Katalin népdalokat énekel. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Régi híres énekesek műsorából. 15.28: Zenélő Dominó. 16.05: Embermesék. 17.13: Helyszínrajz a Skála Áruházról. 17.38: Üj kamarazene-felvételeinkből. 19.15: A Rádiószínház bemutatója. Késői névsorolvasás. 20.11: Esti kamaramuzsika. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.30: Borsos összegek, sótalaní- tásért. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Pro Musica — Nemzetközi rádióműsor-verseny. 23.11: Ys királya. Részletek Lalo operájából. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Két operettnyitány. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Nóták. Közben: 9.00: Lepattogzott lábasok. 9.15: A Nóták folytatása. 10.00,: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.50: Primadonnák. bonvivánok — operettek. 19.35: Egv pálya vonzásában. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránvtű. 21.35: A kamaszkortól a klimaxig. 22.05: A mikádó. 23.15: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Emil Gilelsz és az Amadeus vonósnégyes lemezeiből. 10.35: A Lausanne-i ének- és hangszeregyüttes Monte- verdi-f el vételeiből. 11.05: Zenekari muzsika. 13.12: Részletek Cat Stevens ..Back to Earth” című 1978-as lemezéből. 13.35: Mario Joao Pires Mozart- szonátákat zongorázik. 14.32: Népek között. 15.07: Vivaldi-művek. 16.20: Vajda János: Egy honvéd naplójából. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Ooera-művészlemezek. 18.00: Fél óra a Color együttes úi nagylemezéről. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Iskolarádió 19.35: Pierre Boulez Debussy- műveket vezényel. 20.18: 2000 felé. 20.53: Fenntartott hely az elmúlt hetev legsikeresebb műsorai számára. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: A mozgássérültekért. Riporter: Zentai Zoltán. 17.45: Nóta- és népdalcsárdások. Közben: Noteszlap. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: Iskolatévé. Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.10: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.35: Tízen Túliak Társasága, (ism., f.-f.) 15.15: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 15.30: Fizika, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Szerelem bolondjai, (ism.) 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Gálaest a rokkantakért. 21.15: Olaj film. 22.00: Székely Iván: Ecloga. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Tárgyalásszünet, (f.-f.) 20.20: Krétai paloták. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.35: Súlyemelő VB. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvű adás. 18.15: Az Enescu fesztiválról jelentjük. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: A jövő nemzedéke. 20.05: Közvetítés az Enescu fesztiválról. 20.45: Andy Croker balladája — amerikai játékfilm. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I MŰSOR 14.55: Kicsiny világ. 15.00: Balkáni atlétikai játékok, megnyitó. 18.15: Ifjúsági képernyő. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szórakoztató zene. 21.00: A hét Blake. 22.05: Szórakoztató zene. II. MŰSOR 18.00: Művelődési műsor. 18.45: Tudomány. 19.15: Nagyvásári tv-iroda. 19.27: Ma este. 20.00: Ö — dokumentumműsor. 20.45: Zágrábi körkép. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A szív kultúrája. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Skalpvadászok, 6 és 8 órakor: Az Olsen banda boldogul. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Ellopták Jupiter fenekét. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Egy zseni, két haver, egy balek. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A híd túl messze van I., II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Naplemente délben, fél 8 órakor: Sógorok, sógornők. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: A kis rendőr nagy napjai, 8 órakor: Szelíd motorosok. Orosházi Béke: Solo Sunny. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Transzport, fél 8 órakor: Uvegtörők. Szarvasi Táncsics: Repülés az űrhajóssal.
