Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

1981. szeptember 18., péntek Szülői magatartásformák Következetesség Kodály Zoltán: egy értékes Kner-kiadvány kezdeményezője Az emberek közötti vi­szonylatokban rendkívül nagyra értékelt tulajdonság a következetesség. A következetes magatar­tás nagy értéke a kiszámít­hatóság. A következetes szü­lő a gyermeke felé támasz­tott követelményekben és a gyermek cselekedeteinek ér­tékelésében bizonyos állan­dóságot mutat. Ha egyik alkalommal meg­követeli a szomszédok ud­varias köszöntését, vagy a testvérek közötti durvasá­gok kiküszöbölését, akkor ezt teszi következetesen a továbbiakban is. Ha a gyer­mek udvarias köszönését rendre elismeréssel, esetle­ges durvaságait pedig elma­rasztalással „honorálja”; ak­kor a gyermeknek nem ma­rad kétsége affelől, hogy tu­lajdonképpen mit is követel tőle a szülő. A következe­tes szülői magatartás — mint „tájoló” — egyik fon­tos feltétele az értéktudat és a viselkedési normák kiala­kításának. A gyermek érté­kes cselekvési és viselkedési szokásainak kialakításához elengedhetetlen a szülői ma­gatartás következetessége. A ma még sajnos gyakori következetlen szülői maga­tartás igen nagy tehertétel a gyermek számára. Azokról a szülőkről van szó, akik meg­engedik azt. amit holnap megtiltanak, azért, hogy ’hol­nap újra megengedjék. A képlet azért nem mindig ilyen egyszerű. De végső so­ron ugyanerről van szó. ha megpofozzuk fiunkat, mert durcásan válaszolt a nagy­mamának; holnap azután a gyerek füle hallatára mond­juk a nagymamáról, hogy úgy viselkedik már, mint egy gyerek: holnapután pe­dig megköveteljük, hogy tisztelettel nyilatkozzon az idős emberekről. Jellegzetes lehetőség a szülői követke­zetlenségre az esti tv-műso- rok megnézésének engedélye­zése vagy tiltása. Ebben az esetben is az a helyes, ha a gyermek életkorának, s egyéb szempontoknak a fi­gyelembevételével, bizonyos állandósággal meg tudjuk határozni, hogy milyen mű­sorokat nézhet meg, és mi­kor kell lefeküdnie. A kö­vetkezetességet — elfogad­ható határok között — hosz- szú távra is érvényesíteni kell. Gondoljuk el, milyen há­látlan helyzetbe került az a szülő, aki rossz munkahelyi közérzetének otthon hangot adva, évekig „szuggerálta” gyermekeit is az emberekkel történő foglalkozás árnyol­dalairól („Jaj, csak embe­rekkel ne kellene foglalkoz­ni! Nincs annál kimerítőbb, mint mások búját-baját hall­gatni !”); mígnem váratla­nul be kellett látnia, hogy lánya leghelyesebb pálya- választási döntése: az ápoló­női pálya. Egy életen át következe­tes és hiteles szülőnek ma­radni nem könnyű feladat. Ahhoz, hogy mégis minél eredményesebben meg tud­junk felelni szülői hivatá­sunknak, fokozott önisme­retre, s gyakran önnevelés­re van szükségünk. A türe­lem a fegyelmezett ember, a következetesség pedig a ki­tartó ember egyik jellemző­je. Mi felnőttek se restell- jük szem előtt tartani Németh László szép szavait az élet céljáról, miszerint napok apró kalapácsütéseivel tö­kéletesítsük önmagunkat! A közelgő Kodály-centená- rium alkalmából bizonyára részletes feldolgozásra kerül Kodály Zoltán kapcsolata me­gyénk zenei életével. Annyi már ma is ismeretes, hogy vi­lághírű zeneszerzőnk 1921. április 3-án délelőtt Gyulán, a megyeháza nagytermében a Néprajzi Társaság vándorgyű­lésén előadást tartott „Erkel Ferenc a nép ajkán” címmel, míg délután felkereste Illés Pannát, aki 1906-ban Bartók Bélának Gyula környéki nép­dalokat énekelt. Szoros kap­csolata volt Kodály Zoltánnak a békéscsabai Auróra Körrel. 1933. május 8-án részt vett a kör által rendezett Kodály szerzői esten. 1934. május 12- én újból Békéscsabán járt, meghallgatta az Erzsébethelyi Dalkör hangversenyét. Az Au­róra Kör 1935. április 7-én megismételte Kodály nagy si­kerű szerzői estjét. Ez alka­lommal a hangverseny előtt Kodály Zoltán előadást tar­tott. Kevéssé ismert viszont Ko­dály Zoltán és a Kner Könyv­kiadó szoros kapcsolata. A nagy zeneszerző egyéniségé­nek profetikus vonása volt, hogy látnoki képességével elő­re sejtette már a húszas évek elején a magyarság tragikus sorsát, és ezért egyre többet foglalkoztatták a magyar múlt erőt sugárzó művelődési érté­kei. Korán felfigyelt a Király György szerkesztésében, a Knerék kiadásában megjelent Monumenta Literárum tizen­két, quart alakú sorozatára, mely a legtisztább irodalom­ból adott válogatást, a legkü­lönbözőbb népek és korok változatosan érdekes művei-, bői, melyek abban az időben a magyar könyv legszebb kö­tetei voltak. Ugyanakkor az ugyancsak Király György szerkesztette Kner-Klassziku- sok tizenkét kötete Kner Imre tipográfiai rendezésében, Kozma Lajos ízléses könyvdí­szeivel a magyar költészet há­romszáz éves értékeit adta az olvasó kezébe. Ezek a köny­vek nem könyvgyűjtők részé­re készült luxuskiadványok voltak. Bár ma ritka könyvé­szeti értékeknek számítanak, de abban az időben kis pénzű olvasók is megszerezhették. E sorozatok hatására kezdődött Kodály Zoltán és Knerék kap­csolata. Ez előzmények után nem meglepő, hogy Kodály Zoltán 1939. december 26-án Kner Imréhez intézett levelében azt javasolta: adják ki Tótfalusi Kis Miklós erdélyi könyv­nyomtató „Maga mentsége” című művét. „Ki kellene ad­ni e »hozzáférhetetlen« mű­vet — írta — sokak okulásá­ra.” Knerék egyetértettek Ko­dály Zoltánnal abban, hogy valóban időszerű a negyvenes évek elején a tragikus sorsú erdélyi könyvnyomtató élet­művének felelevenítése. Tudnunk kell, hogy Tótfa­lusi, a harmincadik évében járó erdélyi iskolamester éve­ken át csekély keresetéből, fil­lért fillérre rakva gyűjtött össze annyi pénzt, hogy Amsz­terdamba utazhasson, ahol nyomdásztanulóként szerző, dött le. Gyorsan elsajátította a könyvnyomtató mesterséget. Majdnem tíz évet dolgozott Hollandiában különböző könyvnyomtató műhelyekben. Európai hírnevet szerzett, mint ügyes betűmetsző és ti­pográfus. Megrendelői között voltak: a római pápa, olasz fe­jedelmek és Európa-szerte is­mert könyvgyűjtők. Utolsó hollandiai évei alatt európai és ázsiai országok részére ter­vezett tetszetős betűtípuso­kat: görög, grúz, örmény, szír, kopt, kínai és héber írásjelek matricáit készítette el. Az an­tikva és kurzív betűsorozat, amint azt a legújabb kutatá­sok megállapították, nem An­ton Janson hollandiai betű­metsző, hanem Tótfalusi Kis Miklós alkotása volt. Ekkor már magas keresetet ért el, mégis visszatért Erdélybe, mert a magyar kultúrát kí­vánta szolgálni megszerzett tudásával, mit sem törődve azzal, hogy főrangú megren­delői netán elmaradnak, ami ténylegesen be is következett. így vette át a református egyház irányítása alatt álló kolozsvári kollégium nyomdá­jának vezetését 1690-ben. Szá­mításai azonban nem váltak valóra, összetűzései az ósdi elveket valló egyházi vezetők­kel állandósultak. Hamarosan rájött, hogy egyházi felettesei minden nemes törekvését el­gáncsolják, következetesen üldözik és megalázzák. Tűrhe­tetlen helyzete feletti elkese­redését keserű szavakkal örö­kítette meg a „Mentségben”. Kodály Zoltán előre meg­érezte, hogy az akkor már ha­tályba lépett zsidótörvények szorító helyzetében miként fog reagálni Kner Imre kez­deményező javaslatára. Tény­leg, amikor a neves gyomai ti­pográfus áttanulmányozta Tótfalusi Kis Miklós művének az 1698-as kolozsvári kiadá­sát, vállalta a könyv újra- nyomtatását, és ezt írta Ko­dály Zoltánnak: „Sok vonat­kozásban közösnek érzem ve­le a magam sorsát” Kner Im­re ugyanis 1940. január elején már ugyanúgy elszigetelődött, magányossá vált, mint érde­mes erdélyi nyomdász elődje, és már leszámolt élete mun­kájával. Ezt írta még Kodály Zoltánnak: „Lehet, hogy a történelem vastalpú kereke keresztülgázol rajtunk, s le­het, hogy másként kell értel­mezni az olyan sorsot, amely nem az egyénnek, hanem a csoportnak jut osztályrészül, habár... Ez az érzés leront­ja mindazt az öntudatot, amit ötvennyolc esztendei sikeres, és sokak, a legjobbak által el­ismert munka eredménye adott, de csak akkor, ha az ember nem tudja megőrizni a hitét abban, amiben eddig hitt. Most még mindig úgy ér­zem, hogy sok minden történ­het velem, s nem tudhatom, hogy ezt a sok mindent mi­képpen bírom majd elviselni, de azt hiszem, hogy sohasem fogom revízió alá venni néze­teimet, sohasem fogom azt hinni, hogy másként kellett volna bármit is tennem, s hogy mindaz, amit elérni sze­rettem volna, értéktelen.” Hamarosan elkészült a gyo­mai Kner Nyomdában a „Mentség” utánnyomása. Ez a Kner-kiadás nem hasonmás, bár Kner Imre a kiadványhoz írott „Tipográfiai megjegyzé­seiben” leszögezte: „Mai sok­szorosító eljárásaink segítsé­gével nem lett volna nehéz az eredeti minden részletét hűen visszaadó” kiadás elkészítése. Majd megállapította: az „új kiadás szükségszerűen sok mindenben eltért az eredeti­től, mert alkalmazkodnunk kellett az üzem rendelkezé­sünkre álló lehetőségeihez.” Ezért az eredetit sorról sorra, oldalról oldalra újra nyomtat­ták, elvetve a helyesírás mo­dernizálásának lehetőségét is. Így tehát ez az utánnyomás — éles vonalú új betűivel — nyomtatásában is sokban kü­lönbözik az eredetitől, főleg azért, mert több betűkapcso­lat matricáit mással cserélte fel. a fejlécet és a záródíszt csak utánozta, minthogy azo­kat saját stílusát megőrizve Kozma Lajos alkotta újjá. A lényeg viszont csorbítatla­nul megmaradt, miután az eredeti szöveg — a legapróbb írásjelek és ékezetek érintet­lenül hagyásával, az eredeti helyesírással — pontosan és hűen követte az eredeti Tót­falusi szöveget. Idéznünk kell még Kner Imre „Megjegyzéseiből” az alábbiakat: „Magyar könyv­nyomtató és magyar könyvki­adó csak mélységes együttér­zéssel olvashatja Tótfalusi Kis Miklós »Mentségét«, és megrendültén láthatja, hogy ez a könyv feltárja mestersé­gének összes problémáit, ame­lyek tehát nem mai eredetű­ek, hanem a magyar sors szükségszerű következményei. Felemelő érzéssel olvashatjuk, hogy Tótfalusi Kis állásfogla­lása ezekkel szemben milyen mélységesen tiszta, felelősség- teljes és emberi, amit legin­kább bizonyít szociális felfo­gása munkásai igényeivel szemben.” Amint a könyv kijött a nyomdából, Kodály Zoltán ta­nulmányt tett közzé a kitűnő kiadványról: „Mentség, Tótfa­lusi könyvének ismertetése” címen. E tanulmányból idéz­zük: a gyomai kiadással „mű­veltségtörténetünk egyik leg­fontosabb, eddig csak szaktu­dósok körében ismert doku­mentuma” került a művelt magyar közönség könyvtáré-' ba. Marik Dénes Október 1-3 I. XXL KPVDSZ kulturális napok Békés megyében A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés me­gyei bizottsága immár hu­szonegyedik alkalommal ren­dezi meg a hagyományos kul­turális napok eseménysoro­zatát. Az idén a mezőkovács­házi ÁFÉSZ ad otthont a megnyitó ünnepségnek, ame­lyet a helyi művelődési köz­pontban tartanak meg októ­ber 3-án, szombaton este 6 órai kezdettel. A megnyitó műsorában fellépnek a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet déli hadseregcso­port művészegyüttesének szó­listái is. Októberben több kiemelt megyei rendezvény is lesz. Október 15-én szakszervezeti napot tartanak Békéscsabán, amelyen az ágazati szakszer­vezet országos vezetőjének egyik képviselője is részt vesz. Másnap, 16-án pénteken a békéscsabai szakszervezeti székházban rendezik meg a hagyományos szavalóver­senyt. Október 21-én ugyan­csak a csabai SZMT-székház lesz a helyszíne az anyanyel­vi vetélkedőnek. A tavalyi, XX. KPVDSZ kulturális na­pok egyik programjaként a szomszédos Csongrád megyei kultúrfelelősök látogattak megyénkbe, Most, október 25 —26-án a megyénkbeli szak- szervezeti aktivisták látogat­nak Szegedre, tapasztalatcse­rére. A záróünnepséget október utolsó napján a sarkadi ÁFÉSZ rendezésében tart­ják meg a Pelikán étterem­ben, amelynek keretében a gyulai SZOT—MEDOSZ üdü­lő menyecskekórusa is mű­sort ad. A kiemelt rendezvényeken kívül megyénk szinte vala­mennyi településén, az ága­zati szakszervezethez . tartozó üzemeknél, szövetkezeteknél különböző, érdeklődésre szá­mot tartó rendezvényeket — szellemi vetélkedőket, kiállí­tásokat, író-olvasó találkozó­kat, irodalmi esteket, talál­kozókat — szerveztek. Tizen­nyolc fogyasztási szövetkezet, kereskedelmi vállalat közel nyolcvan alapszervezeti ren­dezvényt tart a kulturális na­pok eseménysorozatának ré­szeként. Többek között a Napsugár Bábegyüttes is több alkalommal a közönség elé lép. A tömegpolitikai oktatások ünnepélyes beindítása min­den alapszervezetnél október­ben megtörténik, (ni) Bőke Gyula Dallos Líviának a napokban nyílt kiállítása Győrben. A ki­állításon szerepelnek emberábrázolásai és virágcsendéletei. Dallos Lívia mesterei Bernáth Aurél, Kmetty János, Pap Gyula és Koffán Károly voltak. A kép a művésznő ottho­nában készült, figurális alkotásai körében (MTI-fotó: Horváth Éva felvétele — KS) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A kagánok népe. 8.37: Zenekari muzsika. 10.05: Leporelló. 10.35: ,,E hely poétának való.” 10.40: Schumann: g-moll szonáta. 11.00: Gondolat. 11.45: Walter Ludwig operaáriá­kat énekel. 12.35: Rádiószínház. A hivatalnok urak. 13.54: Két kantáta. 14.28: Schultz Katalin népdalokat énekel. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Régi híres énekesek műso­rából. 15.28: Zenélő Dominó. 16.05: Embermesék. 17.13: Helyszínrajz a Skála Áru­házról. 17.38: Üj kamarazene-felvétele­inkből. 19.15: A Rádiószínház bemutató­ja. Késői névsorolvasás. 20.11: Esti kamaramuzsika. 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.30: Borsos összegek, sótalaní- tásért. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Pro Musica — Nemzetközi rádióműsor-verseny. 23.11: Ys királya. Részletek Lalo operájából. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Két operettnyitány. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Nóták. Közben: 9.00: Lepattogzott lábasok. 9.15: A Nóták folytatása. 10.00,: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió zenei fel­vételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 18.50: Primadonnák. bonvivánok — operettek. 19.35: Egv pálya vonzásában. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránvtű. 21.35: A kamaszkortól a kli­maxig. 22.05: A mikádó. 23.15: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Emil Gilelsz és az Ama­deus vonósnégyes lemezei­ből. 10.35: A Lausanne-i ének- és hangszeregyüttes Monte- verdi-f el vételeiből. 11.05: Zenekari muzsika. 13.12: Részletek Cat Stevens ..Back to Earth” című 1978-as lemezéből. 13.35: Mario Joao Pires Mozart- szonátákat zongorázik. 14.32: Népek között. 15.07: Vivaldi-művek. 16.20: Vajda János: Egy honvéd naplójából. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Ooera-művészlemezek. 18.00: Fél óra a Color együttes úi nagylemezéről. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Iskolarádió 19.35: Pierre Boulez Debussy- műveket vezényel. 20.18: 2000 felé. 20.53: Fenntartott hely az elmúlt hetev legsikeresebb műso­rai számára. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.35: A mozgássérültekért. Ri­porter: Zentai Zoltán. 17.45: Nóta- és népdalcsárdások. Közben: Noteszlap. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: Iskolatévé. Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.10: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.35: Tízen Túliak Társasága, (ism., f.-f.) 15.15: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 15.30: Fizika, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Szerelem bolondjai, (ism.) 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Gálaest a rokkantakért. 21.15: Olaj film. 22.00: Székely Iván: Ecloga. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Tárgyalásszünet, (f.-f.) 20.20: Krétai paloták. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.35: Súlyemelő VB. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvű adás. 18.15: Az Enescu fesztiválról je­lentjük. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: A jövő nemzedéke. 20.05: Közvetítés az Enescu fesz­tiválról. 20.45: Andy Croker balladája — amerikai játékfilm. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I MŰSOR 14.55: Kicsiny világ. 15.00: Balkáni atlétikai játékok, megnyitó. 18.15: Ifjúsági képernyő. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szórakoztató zene. 21.00: A hét Blake. 22.05: Szórakoztató zene. II. MŰSOR 18.00: Művelődési műsor. 18.45: Tudomány. 19.15: Nagyvásári tv-iroda. 19.27: Ma este. 20.00: Ö — dokumentumműsor. 20.45: Zágrábi körkép. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A szív kultúrája. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Skalp­vadászok, 6 és 8 órakor: Az Ol­sen banda boldogul. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Ellopták Jupiter fenekét. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Egy zseni, két haver, egy balek. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A híd túl messze van I., II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Nap­lemente délben, fél 8 órakor: Sógorok, sógornők. Gyulai Pető­fi: 4 és 6 órakor: A kis rendőr nagy napjai, 8 órakor: Szelíd motorosok. Orosházi Béke: Solo Sunny. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Transzport, fél 8 órakor: Uvegtörők. Szarvasi Táncsics: Repülés az űrhajóssal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom