Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

1981. szeptember 17., csütörtök Szerkesztői üzenet Válaszolnak az illetékesek Ungor Sándorné sarkadi lakos arról írt: elvált férjé­től minden hónapban levon­ták a 600 forint gyerektar­tást, de a márciusi járandó­ság nem érkezett meg. A férj a Szellőző Művek gyá­rának helyi üzemében dolgo­zik. Innen minden hónapban a budapesti központon és a Magyar Nemzeti Bankon át juttatják el a pénzt levél­írónkhoz, ami 8—10 napot vesz igénybe. Kérése a veze­tőségnek: számolja meg az 1981-ben érkezett csekkeket, talán elnézte, hiszen Buda­pest is azt válaszolta, nogy feladták postára a márciusi pénzt is. * * * Békésszentandrásról, a Tol­di utcából érkezett panasz. Űj típusjárdát építettek, na­gyon szép, 10—12 centi vas­tag a burkolat. Csakhogy az új járda és a vályogfalú öreg házak között árok húzódik. Ha ezt feltöltik, a víz az ud­varba és a folyosóra folyik. A nagyközségi tanács elnö­ke korábban személyesen több alkalommal járt a Toldi utcában, hiszen a lakók ké­résére épült az új járda, mert a régi lesüllyedt, töre­dezett, balesetveszélyes volt. A lakók döntő többsége na­gyon elégedett az új járdá­val. Többen menet közben dudát tettek a járda alá, így a víz esős időben is megfe­lelően elfolyik. A régi járdát felszedték, nyilván feljebb kellett emelni a szintet. Aki menet közben nem építette be a dudát, annak utólag már nem szedhetik fel a járdát, csak alá fúrhat­nak. * * * Mi a teendő — kérdezte több olvasónk — az esetben, ha valaki IKV-lakásból mi­nőségi cserével vagy más módon kiköltözik? Az illeté­kesek válasza: rendeltetés- szerű használatra alkalmas állapotban kell átadni. A jó gazda gondosságával karban­tartott lakással nincs sok baj. Lényeg, hogy a falak tiszták legyenek, lehetőleg olyan minőségű festéssel vagy tapétával adják át, amilyennel átvették. A víz ne csöpögjön, a mosdó- és W. C.-kagyló ne legyen tö­rött stb.... Gázfűtéses lakás­ban a DÉGÁZ-tól kell iga­zolást bemutatni, hogy a gáz használatára a berendezések alkalmasak. Ha indokolt, a nyilászáró szerkezeteket is újból kell festeni a távozó bérlőnek. VISSZHANG Aki olvasta a Békés és Vidéke ÁFÉSZ közelmúltban nyílt iparcikkáruházáról D. K. aláírással, 1981. szeptem­ber 5-én a „Békés — békésiek” című újságcikket, annak javaslom fogadja el ezt a kis kiegészítést. .......Volt szerencsém — ha ezt annak lehet nevezni — r észt venni a békési ÁFÉSZ-áruház kivitelezésében, igy elég jól ismerem a létesítmény szerkezetét ahhoz, hogy — remélhetőleg megnyugtatva ezzel minden derék békési polgárt — kijelenthessem: az épület főtartói nem fognak szétcsúszni (a „jaj, istenem” tehát törlendő). Miután remélem, sikerült mindenkit megnyugtatni, az emeleten körülnézve őszintén meg kell állapítanunk: valóban nincs ott a be sem tervezett álmennyezet. Most aztán mi tartja össze azokat a hatalmas födémelemeket? Nem keli megijedni, az emelet sem dől össze, a födémpane­lok — mindkét végükön alátámasztva — kielégítik a statika követelményrendszerének minden igényét. Ami a cikkben említett „építészeti hiányosságokat” il­leti. szeretném kijelenteni, hogy az építőipari vállalatok többsége terv és költségvetés alapján dolgozik, melytől eltérni még akkor sem illik, ha a létesítmény egy, vagy több laikusnak esetleg nem tetszik. Nem a tervező SZÖVTERV szakembereit akarom men­teni — hiszen szövetkezeti tervezővállalat lévén az ÁFÉSZ megbízásából tervezték — csupán néhány fél­reértést szeretnék tisztázni: O A létesítmény szerkezeti elemei, csomópontjai nem tervezői és kivitelezői hiba miatt látszanak. A mai modern építészetben számtalan példa van erre hazánkban (Szolnok, Centrum Áruház, Kecskemét, Dómus stb.), de a fejlett kapitalista országokban is. O A „szegénységről árulkodó” és nem elrejtett csö­vek említése is inkább az ismeretek fogyatékos­ságának bizonyítéka, hiszen a már említett hazai áruházakon kívül a méltán világhírű párizsi Pompidou kultúrpalota összes csövét és vezetékét a falakon kívül helyezték el (valószínű, nem pénzhiány miatt). O Nyilvánvaló tévedés a pozdorja közfal említése, ugyanis az gipszkarton könnyűszerkezetes vá­laszfal, és nem mozog (!), valamint a „valami­lyen sárga festék” is. ami valóságban banánzöld. O A beruházás teljes költsége 36,2 millió forint, ebből az építési költségek értéke 28 millió fo­rint, az ennek megfelelő munka teljes mértéké­ben, hiánytalanul elkészült. Végezetül: minden elismerés a békésieké, akik nem emeltek szót a nem létező hiányosságokért, mint ahogy nem tette ezt a kivitelezés során a lebonyolító SZÖV­TERV műszaki ellenőre, de az ÁFÉSZ sem. A szeptember 5-én megjelent cikk tehát ilyen kiegészí­téssel válik teljessé, amit a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat nevében közreadott: Mácsai Sándor főépítésvezető Kovács Lajos gyomai lakos szóvá tette, hogy nem kap a helyi TÜZÉP-telepen a sparheltjában gazdaságosan tü­zelhető brikettet. A területi igazgatóság válasza: „ . . .Leg­főbb törekvésünk a közületek és lakosok' vásárlói igé­nyeinek maximális kielégítése. A gyomai telep minden eddiginél nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot kapott 1981-ben ... Az év első nyolc hónapjában szénből 1400, brikettből pedig 600 tonnával több érkezett Gyomára, mint az elmúlt év hasonló időszakában. 1981. augusztus 31-én szénből csaknem másfél ezer tonna, brikettből pe- dik' 100 tonna volt a készlet. 12-fajta szilárd tüzelésű anyag között válogathatnak a vevők, közöttük van tokodi brikett is. A telep ellátása folyamatos ... Érthetetlennek tűnik, hogy a panaszos éppen tűzhely üzemeltetéséhez nem találta meg a legmegfelelőbb tüzelő­anyagot ... Keresse meg a telep vezetőjét, aki készséggel segít majd problémájának megoldásában ...” Előfordul, hogy takarékos­ságból nem szakemberrel csináltatják a festést és a mázolást, s minőségileg sok a kifogásolnivaló. Az alapo­san megkopott ajtókat, abla­kokat alapozás nélkül csak egyszer festik át, vagy eny­ves falon egyszeri meszelés­sel akarják eltüntetni a szennyeződést, ami eleve nem lehet tökéletes. Mielőtt a régi bérlő í es tét, szedje ki a falakból a szege­ket, mert az új lakónak eset­leg másutt lesz szüksége sze­gekre. A lakás-használatba­vételi díj emelkedett. Jogos az a kérés, hogy minőségileg kifogástalan állapotban adja át a távozó bérlő a lakást. Borsi István, Gyulavári: Panaszlevelét megkaptuk, türelmét kérjük. Megkeres­sük a GELKA-szerviz me­gyei kirendeltségét, problé­máját egészen biztos, ha­marosan megoldják. # Fangó Jánosné, Békéscsa­ba, Orosházi u. 45.: Panaszá­val ne levélben, hanem sze­mélyesen keresse fel mi­előbb a gyulai rendőrkapi­tányságon az igazgatásrendé­szeti osztályt. Ott készséggel segítenek önnek. Levelekből — sorokban... „ ... Utazásaim során igény­be vettem Békéscsabán az üzemfőnökség vasúti vendég­szobáit — írja többek között Farkas Béla, Kaposvár, Gyár u. 26/B szám alatti la­kos. — ... A szépen beren­dezett, tiszta, kényelmes ven­dégszobában nagyon jól érez­tem magam. Csak az elisme­rés hangján lehet szólni a barátságos fogadtatásról, az udvarias kiszolgálásról...” * * * „ ... Gyakran járok a bé­késcsabai kenyérgyár Oros­házi úton levő kenyérboltjá­ba — írja egy kedves csabai olvasónk. — Megszerettem a mini boltot, azelőtt nagyon figyelmesek, udvariasak vol­tak itt az idősebb eladók ... Az utóbbi időben fiatalok is kerültek a boltba. Sajnos, azóta többször rosszul szá­moltak — és természetesen, mindig az én káromra... Én mindig helyben ellenőrzőm: mennyit fizetek, és szólok, ha nem jól számolnak. Em­berek vagyunk, tévedhetünk. De ahelyett, hogy belátnák, felháborodásuknak adnak ki­fejezést ... Jó lenne, ha gyakrabban járnának arra el­lenőrök. Az egyik fiatal el­adó legtöbbször fejből szá­mol, holott ő nem Pataki fejszámoló ... Ha így megy, el kell hogy pártoljak a ked­ves kis bolttól...” * * * „... Sötét falu a mi ked­ves községünk, Bélmegyer — írja többek között Biró Jó­zsef olvasónk. — Megértjük, hogy nemes gesztus az áram­mal való takarékosság, csak a munkába igyekvő és onnan érkező dolgozókhoz kellene jobban igazítani... Hetek óta este csak 20 óra után gyulladnak fel a közvilágítás lámpái, és hajnali négytől is­mét elalszanak ... Akik ké­sőn jövünk, vagy korán me­gyünk, a sötétben botorká­lunk a fellazult járdákon. Éjszaka viszont — amikor világítanak a lámpák — ke­vesen járnak az utcán. Jó lenne, ha a legkedvezőbb időben kapnánk fényt, mi­előtt valaki a lábát tör­né... ” * * * .......Sokat utazom, gyak­ran megfordulok a szarvasi vasútállomáson — írja töb­bek között Gulyás István mezőtúri lakos. — Nagyon örültünk, amikor felépült a szép, új állomás, és helyet kapott benne az utasellátó pavilonja... Szerettünk itt vásárolni, nem kellett sorba- állni, gyors, udvarias volt a kiszolgálás. Jó volt azért is, mert nem kellett részeg em­bereket kerülgetni, mint a büfében... S ajnos, a pavilon 1981. jú­lius 1. óta egyfolytában zár­va. Az eladó ugyanis csalá­di okok miatt elköltözött a városból. Én és sok más utas fel vagyunk háborodva: miért nem tudja megoldani az Utasellátó Vállalat, hogy újból kinyisson a pavilon ...” * * * „... Én is lopjak?” — kér­dezi egy kedves békéscsabai olvasónk. — Az épület tete­jére ugyanis korábban köz­ponti antennát szereltek fel. De a tv nem működött tö­kéletesen. Ezért ő saját ma­gának külön egyedi antennát szereli fel. Az épületből egy család új, tágasabb, szebb lakásba költözött. Tanúk vannak rá, hogy a távozó lakó szerelte le levélírónk antennáját. Amikor vissza­kérte, még ő volt felhábo­rodva a zaklatás miatt. „ ... Különben az enyémet is ellopták...” — ennyi volt a válasz. Ezért kérdezi pa­naszosunk, hogy most ő is lopjon? Inkább ne... Hull a vadgesztenye, itt az ősz Fotó: Fazekas László Hatvan éven át együtt Vereska Mihály, a csorvási Lenin Tsz 81 éves tagja és fele­sége a napokban ünnepelték házasságkötésük 60. évforduló­ját. A szövetkezet tagsága és vezetősége ajándékokkal és vi­rággal köszöntötték az idős házaspárt. Vereska Mihály 36 éve tagja a pártnak, s 1958 óta tagja a szövetkezetnek. Még na­gyon sok derűs és gondtalan nyugdíjasévet kívánunk mi is, a szövetkezet tagjaival együtt fl hónap jogszabályai A vendéglátóipari üzletek osztályba sorolásáról — Lé­tesítmények a tömegsport szolgálatában — Tudnivalók az ötnapos munkahét bevezetéséről. A belkereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki a ven­déglátóipari üzletek osztály­ba sorolásáról. Eszerint az önkiszolgáló rendszerben mű­ködő vendéglátóipari üzlet, továbbá a közlekedési eszkö­zökön üzemelő büfé, bisztró legfeljebb II. osztályba, az étkezde, kifőzés, a pecsenye­sütő-üzlet, valamint a moz­góárus legfeljebb III. osztály­ba sorolható. Az osztályba sorolást min­dig a vendéglátóipari üzlet üzemeltetője végzi az erre előírt részletes feltételek fi­gyelembevételével. Az osz­tályba sorolást hároméven­ként újra el kell végezni. A szerződéses rendszerben mű­ködő, illetőleg bérbe adott vendéglátóipari egységeket az új szerződés megkötésekor ismételten osztályba kell so­rolni. Ha az ellenőrzésre jogosult szerv megállapítja, hogy az üzlet nem felel meg az elő­írt feltételeknek, az üzemel­tető figyelmét azonnal fel­hívja a hiányosságok meg­szüntetésére, illetve, ha ez 30 napon belül nem történik meg, az alacsonyabb osztály­ba való sorolásra. Ha az üze­meltető szerv ezt elmulaszt­ja, akkor úgynevezett ható­sági osztályba sorolásra vagy pedig, ha az üzlet alacso­nyabb osztályba már nem so­rolható, a működési engedély visszavonására kerül sor. A rendelet 1982. január 1-én lép hatályba. * * * Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke uta­sítást adott ki a sportlétesít­mények és -felszerelések igénybevételéről iskolai és tö­megsportcélokra. Az utasítás mellékleteként megjelent irányelvek szerint a sport­egyesületeknek törekedniük kell létesítményeik és felsze­reléseik jobb és több célú kihasználására. Ezért indo­kolt a tornatermek, edzőcsar­nokok, sportpályák átengedé­se az iskolai és diáksport, il­letve a munkahelyi és lakos­sági tömegsport céljaira. Az irányelvek részletesen szabá­lyozzák a használatba adás módját, az azért esetlegesen fizetendő térítési díj mérté­két. * * * Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos egyes kérdésekről adott ki közle­ményt a Munkaügyi Minisz­térium. Eszerint a jövőben is változatlan marad az a sza­bály, hogy az egészben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általános­nál (az ötnapos munkahétre történő áttérés után a heti 42 óránál) hosszabb munka­idő állapítható meg. Az ed­dig heti 44 óránál hosszabb munkaidőben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét tehát csökkenteni nem kell. Álta­lában nem csökken az egész­ségre ártalmas munkakörök­ben foglalkoztatott dolgozók munkaideje sem, tekintettel arra, hogy náluk a munká­ban töltött időt nem az ál­talánosan érvényes munka­idő hossza, hanem a munka­kör jellege határozza meg. Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos mun­kaidő-csökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet már sehol sem lehet része a törvényes munkaidőnek. A gyakorlat­ban a munkaközi szünet ér­telmezése sok esetben bi­zonytalanságot okoz. A mun­kavégzés sajátosságait figye­lembe véve az egyes műsza­kokat — a normában, idő­bérben dolgozóknál a mun­kavégzés rendjére épített — meghatározott időtartamszü­netekkel megszakítják. Ez­alatt a dolgozók pihenhetnek, tornázhatnak, tisztálkodhat­nak, esetleg uzsonnázhatnak. Az ilyen jellegű szüneteket a kollektív szerződésekben to­vábbra is biztosítani lehet úgy, hogy részét képezzék a munkaidőnek. Ezek tehát — ellentétben az ebédidővel — nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaidőn kívül bizto­sított munkaközi szünetre ed­dig járó külön díjazás fize­tését az ötnapos munkahét bevezetésétől meg kell szün­tetni. A bércsökkenés elkerü­lése érdekében ezt a külön- díjazást a munkabérbe, az időtíereseknél pedig a dolgo­zó alapbérébe kell beépíteni. Ezután a három és fél túlóra után járó munkaközi szünet­re sem kell külön díjazást biztosítani. Az eddig ilyen cí­men kifizetett összeget a bér­be beépíteni sem lehet, mert ez nem volt rendszeres jut­tatás. A Munkaügyi Minisztérium közleménye szerint a gazdál­kodó szervezetek fokozatosan is áttérhetnek az ötnapos munkahétre. A fokozatosság vonatkozhat a munkaidő­csökkentés mértékére, a sza­badnapok számára, sőt az egyes területileg elkülönülő egységekre és munkakörökre is. Törekedni kell azonban arra, hogy minél kevesebb lépcsőben és minél rövidebb idő alatt valósuljon meg a teljes áttérés. A folyamatosan, több mű­szakban termelő, az idény­szerűen dolgozó, valamint a lakossági ellátást, szolgálta­tást végző munkáltatóknál a munkaidő-beosztás az általá­nos szabályoktól eltérő is le­het. Ezeken a helyeken is törekedni kell azonban arra, hogy a dolgozóknak minden héten két szabadnapot adja­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom