Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-03 / 206. szám
1981. szeptember 3., csütörtök e almaszüret idején Legfontosabb gyümölcsünk az alma. Nemcsak ezért, mert — jó termés esetén — akár egymillió tonna lehet a termés, de azért is, mert az almát egész éven át fogyasztjuk. A kertekben ez a leggya- koribb gyümölcsfa. Szinte minden házikertben áll egykét almafa, de Pest, Bács- Kiskun, Zala és Szabolcs- Szatmár megyékben különösen nagymértékű almatermelés folyik. Éppen ezért nem közömbös, hogy a nagy gonddal megtermelt almát milyen minőségben takarítjuk be. Az almafákkal sok munka van egész éven át. A talajukat kapálni, ásni, trágyázni és lehetőleg öntözni kell. Nagy hozzáértést igényel a metszés és még nagyobb figyelmet a többszöri permetezés. Aki ezeket a munkákat idejében és szakszerűen végzi el, az számíthat arra, hogy szép. egészséges almatermés lesz. Igen ám, de hiába volt a leggondosabb munka, ha a szüret alkalmával nem bánunk eléggé „kesztyűs kézzel” az almával, és a gondatlan szedés, a dobá- lás következtében a fán még kiváló minőségű alma egy része megsérül, és emiatt tárolásra, fogyasztásra alkalmatlanná válik. Márpedig a számítások és a gyakorlati tapasztalatok szerint — országos átlagban — az alma egyharmada a gondatlan szüret miatt csak lének vagy pálinkánakvalóvá silányul. Mikor szüreteljünk? Az érett alma színe a fajtájára jellemzően élénk (piros vagy sárga, esetleg zöldes), magja barna. íze kellemesen édes-savanykás, és megforgatva könnyen elválik a fától. Nem szabad a szüretet — főként házikertben, ahol elég munkaerő van ahhoz, hogy idejében szüreteljünk — túlságosan korán elkezdeni, mert ez mennyiségi veszteséggel jár, másrészt pedig az éretlen alma gyorsabban •romlik. De nem szabad késlekedni sem a szürettel, mert akkor nagy lesz a hullási veszteség, és a késő őszi nedves időjárás se kedvez az alma eltarthatóságának. A siker a szedő kezében van! Az almaszedés nem bonyolult munka, de azért néhány fontos szabályt érdemes megjegyezni és betartani. Először a lehullott almákat szedjük fel a fa alól, de, ezt- ne keverjük a később szedendő alma közé, mert bármilyen hibátlannak látszanak is. később megbámulnák és megromlanak. Az almát vödörbe, kosárba, vagy szedőedénybe szedjük, és azután rakjuk át a 35—40 kiló gyümölcs befogadására alkalmas ládába. Minden almát külön, óvatosan fogjunk meg, kissé emeljük meg és csavarjuk meg; így az alma a kocsányával együtt fog a fáról leválni. Körömmel, gyűrűvel ne sértsük fel az alma héját, mert a legkisebb sebzés is kaput nyit a penészedést, rothadást okozó gombáknak. Ha kiszakad a kocsány, már tárolásra alkalmatlan az alma, de a kettétört kocsány is veszélyes, mert megszúrja a szomszéd almát. Nagy hiba az is, hogy a szedő levéllel és ágdarabbal együtt választja le a fáról az almát, mert ezzel a jövő évi termést csökkenti! A nagyobb, terebélyesebb fáknak először a külsejéről szedjük le a gyümölcsöt, mert így könnyebben hozzáférhetünk a korona belsejében levőkhöz. A szedéssel alulról felfelé haladjunk, mert így nem verjük le az almákat. Egyformán kell ügyelni szedés közben a fa és a szedést végzők épségére. Bakancsban, kemény talpú cipőben nem ajánlatos a fára mászni, mert felsérti az ágak kérgét. A szedőállvány, a szilárdan elhelyezett létra meggyorsítja, könnyebbé teszi a munkát, és biztonságot ad a szedőknek. A szedés sikere tehát — a szó szoros értelmében — a szedő kezében van! Törődés nélkül Mindez azonban még nem elég. Amikor átrakjuk az almákat a szedőedényből a ládába, akkor úgy bánjunk velük, mint a hímes tojással, mert valójában nagyon törékenyek. Ha azonnal nem is látszik rajtuk a sérülés, de a — szakmai zsargonban — tükörnyomásnak nevezett felületen már néhány óra múlva megkezdődik a héj és a hús barnulása. A szállításnál is legyünk óvatosak. Csak rugózott eszközön vigyük az almát, ügyelve arra, hogy az út nagyobb zökkenőinél az egymásra rakott rekeszek, ládák ne csússzanak össze. Ha a gondosan szedett almát célszerűen tároljuk, akkor az idei gyümölcsünk könnyen megérheti az újat, a jövő évit. Dr. Bálint György Iskolai szövetkezeti csoportok alakulnak megyénkben A Hazafias Néprfont és a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége nemrég felhívást adott közre azzal a céllal, hogy a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően iskolai szövetkezeti csoportok alakuljanak az arra alkalmas oktatási intézményekben. Ahol szükséges, ott a népfrontaktívák vonják be a szülőket, s az ÁFÉSZ helyi szervezetével együtt szervezzenek a munkára nevelés, a pályaválasztás és a gyermek egészséges fejlődésének témájából fórumot. A HNF-bizottságok nyújtsanak segítséget abban az esetben is, ha az iskolák a kertbarátkörök, kisállattenyésztők munkájába kívánnak bekapcsolódni a parlagföldek, vagy a már meglevő saját művelésük alatt álló földek jobb kihasználása, valamint a megtermelt áru értékesítése céljából. Az általános és középiskolákhoz eljuttatott felhívás egyértelműen kimondja, hogy A területileg illetékes ÁFÉSZ keretében működő iskolai szövetkezeti csoportot az intézmény tanulói és dolgozói alakíthatják meg, s megfelelő anyagi, technikai és módszertani támogatást kapnak a szövetkezettől. A mezőgazdasági termelő tevékenységet folytató csoportnak lehetősége nyílik a kertészkedésre, a nyúl- és galambtenyésztésre, a méhészkedésre, a gyógynövények és egyéb hasznos anyagok gyűjtésére, valamint azoknak az ÁFÉSZ útján történő értékesítésére. A szövetkezeti csoport büfét is üzemeltethet az iskolában, ezzel is segítve a tanulók és a pedagógusok tejjel, péksüteménnyel, gyümölccsel, üdítő itallal, tanszerrel, írószerrel és más, szükséges cikkekkel való ellátását. Az intézmények vezetői, úttörőcsapatai, illetve KISZ- szervezetei a megküldött részletes útmutató felhasználásával hozhatják létre az iskolai^ szövetkezeti csoportot. Ennek alakulásáról, pat- ronálásáról, a kertbarátmoz- galomban és a kisállattenyésztésben való részvételről a helyi népfronttestület — az 1981. második félévét értékelve — 1982. január 30-ig írásban tájékoztatja majd a HNF megyei bizottságát. Kép, szöveg: Bukovinszky István Kertészkedő általános iskolások Békéscsabán A szarvasi Táncsics Tsz-ben jól haladnak az új SNA—12-es napraforgó-betakarító adapterrel felszerelt kombájnok Fotó: Veress Erzsi A meleg nyári időjárás siettette a növények növekedését, érését, ezért a szokottnál korábban megkezdődhetett az őszi betakarítási idény. Szeptember első napján hozzáfogtak a cukorrépa szedéséhez a megye déli szövetkezetei: a battonyai Petőfi, a kunágo- tai Bercsényi, a pusztaföldvári Lenin, a tótkomlósi Viharsarok, az orosházi Béke és az Üj Élet, a csorvási Le. nin, valamint a dombegyházi Petőfi Tsz-ben. Mind több üzem kezdi el a napokban a napraforgó vágását is. A szarvasi Táncsics Tsz-ben hétfőn délben rajtolt a két Claas-Dominátor. A gépekre szerelt SNA—12 típusú, a békési MEZÖGÉP- nél gyártott napraforgó-betakarító adapterrel nagyon elégedettek a szövetkezet vezetői. A két gép az éréstől függően 10—14 nap alatt ér a négyszáz hektárnyi olajos magvú betakarításának a végére. Ritkaságnak számít augusztus végén a rizsbetakarítás. A Szarvasi Állami Tangazdaság rózsási kerületében már a múlt héten, tehát augusztus végén megkezdték egy fajtajelölt, az Oryzella aratását. A korai érésű rizs vágása után kicsit pihennek a kombájnok, de a hét végén ismét munkába állnak, és teljes erővel folytatják a nagy munkát. A megyén keresztül utazva mind több helyen látni, hogy emberek szorgoskodFél év alatt felépíthető, újszerű és olcsó építészeti megoldásokat, az állattartó telepeken eddig nem használt anyagokat alkalmazó, szakosított szarvasmarha-telep tervei készültek el az agárdi Agrokomplexnél. Az előre gyártott elemekből ösz- szeszerelhető létesítmény egyaránt alkalmas tejtermelő, valamint húshasznú tehenek és üszők tartására. Maximálisan kielégíti a környezetvédelmi követelményeket, s messzemenően figyelembe veszi az állatok igényeit. A tervezők olyan építészeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek feleslegessé teszik a jószágok ide-oda terelgetését. Az istállókat hőszigetelt tetővel építették, ezek nyaranta hűvösebb hőmérsékletet, télen pedig kellemes meleget biztosítanak az állatoknak. A telephez közvetlenül kapcsolódnak a legelőkertek, s minden jószág rónak a seprűciroktáblákon. Többek között Orosháza, Csorvás körzetében vágják az értékes növényt. M. Sz. Zs. szére nagy, egész évben használható karámterületet is biztosítanak. A hagyományos betonjászlak helyett műanyagból készült, köny- nyen mosható, cserélhető etetőket alkalmaznak. Igazi újdonságot jelent a karámok egész évi használhatóságát biztosító aljazat, amelyet egy eddig semmire sem használt melléktermékből, a lignitpernyéből készítenek. A könnyű, szürkés anyag ideális, kellemes talajt biztosít az állatoknak, ellentétben a hagyományos módon kialakí- tottakkal, az esős időszakban is. Segítségével minimálisra csökken a híg trágya meny- nyisége is, ami környezet- védelmi szempontból rendkívül fontos. A trápernek elnevezett telep bemutató egysége már „vizsgázik” az Agárdi Mező- gazdasági Kombinát felsőd- kolai üzemegységében. Újszerű és olcsó építészeti megoldások Qz esőzések haszna Az elmúlt napokban többfelé az országban nagyobb nedvesség-utánpótlást kapott a talaj. A csapadék helyenként felhőszakadásként zúdult a tájra, ezeken a vidékeken az esővíz sajnos többnyire lefutott a földekről, és csak kisebbik része hasznosult. A mezőgazdászok szerint továbbra is hiányoznak az úgynevezett áztató esők, amelyek egész sor növénynek még jól jönnének. A Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében kezdődik meg elsőnek az országban a cukorrépa felszedése. Ez a növény még most is képes a csapadék „fogadására”, hiszen néhány nap alatt még új hajtásokat is fejleszt, ha kedvez az ősz eleji időjárás. Ameny- nyiben a hónap első fele meleget hoz, úgy a mostani csapadék kifejezetten jó szolgálatot tesz a cukorrépahozamok növelésének. A szedés amúgy is csak november derekán fejeződik be, tehát a határban még sokáig kint levő termés újabb és újabb csapadékadagokat igényel. A kukorica egy része már megkésve kapta az esőket, de ahol a növény még az úgynevezett viaszérésben van, ott a szemek a továbbiakban tovább telítődnek, így van ez egyebek között a dunántúli vidékeken, ahol a jó vízgazdálkodású talajokon szemmel láthatóan erőre kaptak a növények. Más a helyzet a napraforgónál. Még ezen a héten széleskörűen megkezdik betakarítását, tehát a mostani esők már édeskeveset használnak. Sőt, azt a veszélyt is keltik, hogy a növényzetre káros betegségek ütik fel a fejüket. A burgonya szedése rövidesen megkezdődik, szeptember közepén már általánossá válik a burgonyaföldek „letakarítása”. Segített az esőzés a szőlőnek, a szemek most jobban ki telítődnek. A már elvetett növények keléséhez jobb körülményeket teremt a csapadék; a repce harmadát már elvetették, és még néhány takarmánynövény vetőmagja is a földben van. Az esőzések azonban egyelőre nem voltak országos jellegűek. örvendetes viszont, hogy Bács-Kiskun megye területe, amely hosszú heteken át kimaradt az esőfelhők „szórásából”, most végre-va- lahára utánpótlást kapott. Az ország jelenleg legszárazabb táján azonban sajnos sokfelé már nem segít a mezőgazdászoknak ez az eső. A növények betakarítását idő előtt meg kéllett kezdeni. A keddi esőzések némileg hátráltatták a zöldség-gyümölcs szedést, a felhozatal azonban ennek ellenére szerdán hajnalban zavartalan volt. A piaci ellátás továbbra is kiegyensúlyozott. Újdonság, hogy megjelent a lilahagyma. Egy-két napon belül kerül az üzletekbe a Bulgáriából importált Afuz Ali csemegeszőlő. A gyökérzöldséget és a sárgarépát már kilóra árulták a piacokon. Az árak kedvezőek. Az őszi káposzta olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt. A burgonya kilóját 4,80—5,40-ért mérik, a hagyma 7,40 forintba kerül. A paprikáért is kevesebbet kell adniuk a háziasszonyodnak, mint egy évvel korábban, a szerdai ár: 10 forint 80 fillér. (Tavaly ilyenkor 14 forintot kértek érte a piacokon.) A fokhagyma is olcsóbb. A paradicsom viszont valamivel magasabb áron került tegnap forgalomba az egy évvel ezelőttinél. A paradicsomszezon vége felé jár. A gyümölcsök felhozatala is kiegyensúlyozott, lefutóban van a görögdinnye és az őszibarack. Megkezdődött az őszi betakarítás
