Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
" 1981. szeptember 24., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Vésztőn a nagyközségi tanács költségvetési üzemének kivitelezésében épül a hatlakásos OTP-társasház, melynek földszintjén könyvesbolt, illetve takarékszövetkezet kap helyiséget Fotó: Fazekas László Levelekből — sorokban „ ... Jobb lábam hiányzik, a másik is béna, nagyon beteg asszony vagyok — írja többek között Mészáros Endréné békéscsabai lakos. — Elromlott az olajkályhám, amivel egyetlen szobámat fűthetem. Eljött a tüzelőkémiai vállalattól Odrobinák Mihály és megcsinálta. Amikor fizetni akartam. nem vette el a pénzt. Szerényen csak ennyit mondott: «Ez az én hozzájárulásom a rokkantak évéhez.“ Nagyon köszönöm ... * * * „ ... Békéscsaba és Gyula között vágánycsere történt. A minket érintő, Fényesi szőlők lakóit kellemetlenül érint. A vágányok ugyanis megemelkedtek, a fel és leszállás nagjbtn nehézkes. Sokan segítség hiányában kénytelenek a lépcsőre fel térdelni és úgy felkapaszkodni. Ez pedig roppant balesetveszélyes. Emellett fárasztó. Közeledik a csúszós, esős, ködös idő. Jó lenne, ha az illetékesek megoldanák a problémánkat, mielőtt baleset történne ..." — írják a Fényesi szőlők lakói. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Válaszolnak az illetékesek Az Országos Találmányi Hivataltól egy mérnök a találmányára szabadalmi oltalmat kért, de elutasították. Az indoklás szerint a szabadalmaztatni kívánt szerkezet működésképtelen, mert a tudomány jelenlegi állása értelmében nem lehet olyan gépet szerkeszteni, ami munkát végez anélkül, hogy azzal egyenértékű energiát használna fel. A hivatal döntésének megváltoztatásáért a mérnök bírósághoz fordult. A per a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, ahol a kereseti kérelmet elutasították. A végzés indoklása szerint a szakértői vélemény adatai alapján is megállapítható, hogy a bejelentés tárgya szabadalmi oltalomra nem alkalmas, mivel a szabadalmazhatóság egyik elengedhetetlen feltétele a gyakorlati alkalmazhatóság. A kérelmezőnek bizonyítania kellett volna, hogy készüléke működésképes és — az elméleti ellenvetésekkel szemben — a megoldás a gyakorlatban megvalósítható. ÉRTÉKŐRZÉS A MUNKÁSSZÁLLÁSOKON Egy szolgáltató vállalat által fenntartott munkásszálláson — szerződés alapján egy állami építőipari vállalat dolgozói is helyet kaptak. A szálláson sorozatosan lopások. történtek. Volt, akitől ötezer forint készpénzt, mástól ezer forint értékű luha- neműt, egy harmadiktól ezerkétszáz forintra becsült személyes használati tárgyakat tulajdonítottak el. Kárukat munkaadójuk: az Állami Építőipari Vállalat megtérítette, majd á muftkásszállást fenntartó vállalat ellen ennek visszafizetéséért pert indított. A szolgáltató vállalat csak a második dolgozótól ellopott ruhaneműk értékének felét és a harmadik dolgozót ért kár teljes összegét volt hajlandó megtéríteni. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a, szolgáltató vállalatot — elismert kötelezettségén felül — kétezer foiint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint az állandó bírói gyakorlat a szigorú szállodai felelősséget a munkásszállásokra is kiterjesztette, mert igénybe vételük az ottlakók számára a szállodához hasonló helyzetet teremt. — Az a munkás, akitől ötezer forintot loptak el, ezt figyelmen kívül hagyta, holott elég lett volna ha csak kétezer forintot tart magánál — olvasható az ítéletben. — Az, akitől ruhaneműt loptak el. szintén gondatlan volt, mert szobájából távozáskor szekrénye kulcsát áavában a párna alá tette. Tekintve, hogy tőle már korábban is eltulajdonítottak egyet-mást, a kulcs orzesere nagyobb gondot kellett volna fordítania, ezért a kara fele részének megfizetései e tarthat igényt, ezt pedig a szolgáltató vállalat hajlandó megtéríteni. Akitol viszont ötezer forintot loptak el, csak kétezer forint kártalanitasra jogosult. CSÖKKENTHETÖ-E A ROSSZ MAGAVISELETÉ asszony tartásdíja? Egy ötvenéves asszony huszonöt évi házasság után va lópert indított telje ellen egyben házastársi tartasdijat is igényelt tőle. Arra hivatkozott, hogy fene a lukasban elkülönült tőle, a naz tartáshoz nem járul hozza, o pedig - betegsege miatt munkát vállalni nem tud, ezért eltartásra szói ul. ko lábban nem volt aljasban, hanem a háztartást latta > és a gyerekeket nevelte A járásbíróság, majd íejlebbe zésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta es a férjét havi 1600 form fizetésére kötelezte. Töryenyesse- gi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a tartásdíj ' összegére vorfo» részét hatályon kívül helyez te és ebben a vonatkozás bán új bizonyítási eljárást ' e*A döntés indoklása szerint a házasság felbontása eseten volt házas társától tartust, a. követelhet, aki arra onh.ou- ián kívül rászorul, kiveve, ha a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt arra érdemtelenné vaU. A tartás mérteke tehat f* önhibán kívüli rászorultság mértékéhez igazodik. Ennek megállapításánál a volt ha zastárs egészségi állapotánál , családi viszonyának kieme jelentősége van. _ Ebben az esetben_a ki halhatott orvosszakérto véleménye szerint az asszony munkaképesseg-csokkenese 40 százalékos. Nagyobb fizu- kai megterheléssel jaro mun- kát nem tud végezni, háztartási teendőket, vagy csökkentett munkaidőben könnyebb fizikai munkakörben alkalmazható. Azt azo ban a bírósagok nem vizs gálták, hogy korára egészségi állapotára és a helyi adott súgókra való tekintettel milyen kereső foglalkozást végezhet. Amennyiben .akohe fvén megfelelő munkalehetőség van. az elerheto jövedelme beszámításával < su pán kiegészítő tartást >-e nyelhet. Nincs tisztázva, host vele élő gyermeke haz.arta sában munkáiét mennyiben hasznosítia. vagy csak unokái felügyeletét latja el. A rászorultság mérvének meg- állanításánál ezt figyelembe kell venni. Hajdú Endre Baróti István gyulai lakos arról írt rovatunknak, hogy a közelmúltban egy jugoszláv barátjával a Gulyáscsárdában vacsorázott. Sörözgettek, de nem voltak ittasak. Ügy kilenc óra körül az asztalukhoz ült két ismeretlen fiatalember. Két üveg sört rendeltek, de amikor elfogyasztották, - „angolosan távoztak". A pincér a jugoszláv vendéggel akarta kifizettetni, mivel az nem volt hajlandó, mérgében felpofozta. Kéri, hogy vonják felelősségre az arrogáns pincért, hiszen külföldi állampolgárt pofozott meg, és elviszi a magyar vendéglátás rossz hírét. Kérésünkre a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetői megvizsgálták a panaszt. Levélírónk tanúkat megnevezni nem tudott, abban az időben felszolgáló pincérek, és akik ott tartózkodtak, egyik sem emlékszik arra, hogy tettlegességre került volna sor. Szombati- Mihály pincér a saját zsebéből befizette a két üveg sör árát. Mivel nem volt tanú a pofozkodásra még a vendégek köréből sem, így a vállalat, vezetősége elfogadta Szombatí Mihály védekezését, fegyelmi felelősségrevonást nem alkalmazott ellene. Tanulság: ha bárhol bárkit megvádolunk, csak az igazat írjuk, amit mindenkor lehet bizonyítani. * * * Bevonulások idején gyakran kapunk levelet, amelyben érdeklődnek: katonai szolgálat alatt mi legyen a CSÉB-bel? Az Állami Rizto- sító vezetőinek válasza: „ . .. Katonai szolgálat alatt is érvényes a CSÉB és a vele járó szolgáltatás, ha szülő, vagy bárki, hozzátartozó rendszeresen befizeti a tagsági díjat. Mivel nincs munkabére ^a katonának, nincs miből levonni, így leghelyesebb, ha bevonulás előtt felkeresi a területileg illetékes Állami Biztosítót, postai befizetőcsekket kér. Erre bárki befizetheti az összeget, ha nem megerőltető a családnak, akár egy évre előre is. Ha három hónap a hátralék, utólag befizeti, és újból érvényes a CSÉB-tagság. De aki többszöri felszólításra sem fizeti be, azt törlik a névsorból, és ez esetben leszereléskor nem jár segély. Nincs árvízveszély, pihennek a csónakok a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság békési kikötőjében • Fotó: Fazekas László Az öregek hónapja alkalmából szeretettel köszöntjük megyénk valamennyi idős emberét. A sok munkában elfáradt idős asszonyoknak és férfiaknak jó pihenést kívánunk Fotó: Martin Gábor Fogyasztásra alkalmas... Nagy felháborodást keltett a napokban Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepi bisxtróban _a következő eset: az egyik vásárló egy kilónyi cipókenyeret kért. Amikor megkapta, belecsípett, megkóstolta és fintorogva kérdezte: „— Ma még senki nem reklamált a kenyér minősége miatt?" Amikor megkapta a választ, hogy nem, fogta a kenyeret, úgy, ahogy volt, selyempapírba csomagolva, s bedobta a bisztró előtt levő virágágyásba. Köztudomású, hogy rengeteg kenyér és péksütemény kerül a kukába, gyakran látni kenyeret a sárban, a járdán eldobva. Az is tény, hogy nem minden esetben pazarló szándékkal dobják el a pékárut. Előfordul, hogy sületlen, keletien, vagy savanyú a kenyér. Ez esetben az eldobott kenyeret megvizsgáltattuk a Békés megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetben. Kiderült, hogy az eldobott kenyér héja vöröses barna, fényes volt, rugalmas, jól süR, idegen anyagot nem tartalmazott, egyenletesen lyukacsos, vékony pörusú, idegen illat nem volt észlelhető. A megvizsgált kenyér emberi fogyasztásra alkalmas volt. Amikor a világ különböző tájain éheznek az emberek, mi magyarok ennyire pazarlók vagyunk? . .. „Kuka utas" címen 1981. szeptember 11-i számunkban megjelent írásra a Volán 8. számú Vállalat vezetői reagáltak. .......A GF 29-76-os a utóbuszban a gépkocsivezető önhatalmúlag olyan feliratot helyezett el, mely joggal háborítja fel az autóbusz utazóközönségét, ezért a cselekedetéért a buszvezetőt elítéli a vállalat... A vállalat vezetése részéről meg van tiltva bármilyen feliratnak, címkének, matricának, képnek az autóbusz utasterébe való elhelyezése. Ennek ellenére előfordul — mint jelen esetben is —, hogy egyes fegyelmezetlen gépkocsivezetők ezt nem tartják be. Mint ahogyan ezt a GF 29-76-os panorámaautóbusz vezetője sem tartotta be. Intézkedtünk a kihelyezett felirat eltávolítására, és valamennyi autóbuszunkat felülvizsgáljuk, és a vizsgálattal egy időben az autóbuszokban található feliratokat, matricákat onnan eltávolíttatjuk. A GF 29-76-os rendszámú autóbusz gépkocsivezetője ellen fegyelmi vizsgálatot és felelősségrevonást rendeltünk el. Az utazóközönségtől ezúton is szíves elnézést kérünk...” Plakáttitok Közhely, de igaz. hogy a téma az utcán hever, bár ez jelen esetben nem egészen pontos, mert függőleges helyzetből néz vissza a járókelőkre a biztosítást propagáló plakát. Szerte a városban; előttünk épp egy lapos oszlopról, melynek legfelső részén egy hajdan volt utcai óra hűlt helye látszik. Hogy mi volt valaha, arra már kevesen emlékeznek1, mivel rég eltűntek a számok, sőt az idő múlása helyett, annak állását sokáig még makacsul őrző mutatók is. Volt, nincs. Akár mindé e földön, még maga az emberi élet is. melynek végességét hivatott hirdetni a szóban forgó plakát: Életbiztosítás. E szűkszavú egyszerűség: a tömör lényeg, nincs is más rajta, ami a múlandóságra utalna, ha csak a teljes teret betöltő női mellkép nem az. Szemrevalósága mellett bizonyítandó a statisztikák által is jelzett igazságot, a gyöngébb nem szívósságát illetően. Ami átszámítva átlagéletkorra, hét-nyolc plusz esztendő. Persze, a plakátról nem hetven, vagy nyolcvanon túli mosoly virít, hanem a sokkal ifjabb, s a tárgyhoz illő finom titokzatossággal, mely az' öltözetre is kiterjed. Nincs dúsan omló drága selyem, bársony, vagy csipke, csak a természet adta eszközök: egy piros virágszirom a keblen, és sok-sok belőle a hajkoronán. Egy egész k'alap- nyi. Egyéb, semmi. Azt jelképezve talán, hogy mindenki ruha nélkül jön a világra, tehát magát az életet, amely sokkal törékenyebbnek tűnik így, mint a biztonságot sugalló felöltözöttségben. S ha még tovább folytatnánk az életbiztosításra a szavakon kívül semmire sem utaló plakát titkának megfejtését, biztosan egy csomó rejtett érv kerülne felszínre. De elégedjünk meg csupán eggyel. Gyerek, kutya, fóka, szép lány: biztos siker. Itt ugyan a négy közül csak egyet vetettek be. de hogy a többi sem hatástalan — legalábbis filmen —, Hollywood bizonyítja. V. M.
