Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Munkásgyűlés az Orionban Azok mellett állunk, akik Lengyelországban felelősséget éreznek a szocializmus jelenéért és jövőjéért A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Hatályon kívül helyezte azt a rendele­tét, amely az iskolán kívüli rendszeres magánjellegű ok­tatást szabályozta, egyidejű­leg megbízta a művelődési minisztert az új szabályozás kidolgozásával. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ha­tározatát az alacsony jöve­delmű mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek gazdálkodá­sának ésszerű és hatékony fejlesztését elősegítő intézke­désekről, az ismétlődő ár- és belvízkárok elhárítására, il­letve mérséklésére, a legve­szélyeztetettebb területeken — az üzemekben képződő fej­lesztési alapoknak a jelenle­ginél szélesebb körű bevoná­sával és hitellel — meggyor­sítják a komplex meliorációs program végrehajtását és az üzemi vízrendezést. Előmoz­dítják a termelési szerkezet­nek a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó át­alakítását, a művelődési ág indokolt változtatását, a szak­emberellátás javítását és a kiegészítő tevékenység foko­zását. A Minisztertanács fel­hívta az illetékes állami irá­nyító szerveket, hogy konk­rét intézkedésekkel segítsék az alacsony jövedelmű szö­vetkezetek eredményesebb gazdálkodását, az érdekkép­viseleti szerveket pedig fel­kérte, hogy sajátos eszköze­ikkel járuljanak hozzá e fel­adatok megoldásához. Az Orion Rádió- és Villa­mossági Vállalat, valamint a varsói televíziógyár közötti több mint egy évtizedes szo­ros barátság és együttműkö­dés, a lengyel munkásosztály eddigi szocialista eredmé­nyeinek féltése, a szocialista közösségért érzett felelősség arra indította az Orion kol­lektíváját, hogy csütörtökön a nagyvállalatnál tartott munkásgyűlésükről levelet intézzenek varsói testvérvál­lalatuk dolgozóihoz. Preisler Tamásné, a vál­lalati szakszervezeti bizott­ság titkára nyitotta meg az ezer dolgozó részvételével tartott munkásgyűlést, majd Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergia- ípari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára kért szót. Ki. emelte: — Lengyel munkás­testvéreink sorsáért, a len­gyel szocialista társadalom jövőjéért érzett jogos aggo­dalom késztetett bennünket arra, hogy a proletár inter­nacionalizmus nemes eszméi­től vezetve támogatósunk­ról biztosítsuk mindazokat az erőket, amelyek a válság megoldásáért, a szocialista vívmányok megvédéséért és továbbfejlesztéséért küzde­nek Lengyelországban. Erre kötelez bennünket a hagyo­mányos magyar—lengyel ba­rátság, s a szocialista társa­dalom építéséért vívott több mint három évtizedes közös küzdelem is. Herczeg Károly utalt a Szolidaritás gdanski kong­resszusáról a kelet-európai népekhez intézett — szocia­lista rendünk intézményei el­leni uszító felhívásra, majd kijelentette: a magyar szer­vezett dolgozók, és a legtöbb tagot számláló szakszerve­zet, a vasasok 660 ezres tá­bora nevében a leghatáro­zottabban visszautasítjuk a Szolidaritás kongresszusának felháborító akcióját, amelyet sértő beavatkozásnak tekin­tünk hazánk és a magyar szakszervezeti mozgalom bel- ügyeibe. A magyar szakszerveze­teknek, a magyar munkás- osztálynak nincs szüksége fogadatlan prókátorokra. A gyakorlat igazolta, hogy he­lyesen állítottuk önmagunk elé a szocialista társadalom politikai és gazdasági erősí­tésének és a dolgozók érdek- védelmének, érdekképvisele­tének egyenrangú kötelezett­ségét. Mert minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy csak azt lehet eloszta­ni, amit megtermeltünk, és csupán az elosztható javak gyarapításáért végzett mun­ka adhat megfelelő erkölcsi és anyagi alapot az elosztás­ba való beleszóláshoz is. Baranyai Lajos, a televí­zió-gyáregység műszerésze, szakszervezeti főbizalmi ki­emelte: őszintén remélem, Szeged szellemi életének képviselői, az egyetemek és főiskolák tanárai, tudósok, tudományos kutatók, írók és képzőművészek — együtte­sen mintegy háromszázan — gyűltek össze csütörtökön a József Attila Tudományegye­temen. Dr. Szániel Imrének, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatójának, a Szegedi Akadémiai Bizott­ság titkárának megnyitója után dr. Leindler László aka­démikus, tanszékvezető egye­temi tanár szólalt fel. — A szocialista Lengyel- ország 1945 óta elért ered­ményei — hangsúlyozta egyebek között — egy fel­szabadult nép elismerést ér­demlő alkotókészségének méltó bizonyítékai minden nehézséggel és hibával együtt is. A szocialista vívmányo­kat veszélyezteti a Szolidari­tás, amely teljes nyíltsággal fellép a népi hatalom, a párt vezető szerepe ellen, s a nép „nevében” a nép igazi érdekeit támadja. Sőt! Kong­resszusának a kelet-európai országok dolgozóihoz inté­zett felhívása már nyíltan mutatja, hogy a többi szo­cialista országba is szeret­nék exportálni az anarchi­át. Teljes meggyőződéssel ál­lítom — folytatta a szónok —, hogy városunk oktatói, nevelői, tudósok és más. ér­telmiségiek egyértelműen el­utasítják a Szolidaritás ot­romba, bomlasztó célú fel­hívását. Tiltakozunk ellene, s azt válaszoljuk, mi magya­rok megtanultuk, milyen következményei vannak a népi hatalom megingásának, és ezt a tanulságot örökül hagyjuk gyermekeinkre is. Mi tudjuk, hogy a dolgozó nép hatalmát ártó szándék­kal soha senkinek még csak megközelítenie sem szabad. Dr. Leindler László beszé­hogy lengyel barátainknak sikerül úrrá lenni a jelenle­gi zűrzavaron, hiszen akiket közvetlenül megismertem, azok hazájukat szerető, a szocializmus ügyéért dolgozó emberek. És Lengyelország­ban nagyon sokan vannak ilyenek. Sudár Károly gépkocsisze­relő a Szolidaritás szocialis­taellenes, provokatív, a kon­frontációt élező megnyilvá­nulásai ellen emelt szót. Kondor Emília, a termelési főosztály diszpécsere kijelen­tette: a KISZ-fiatalok nevé­ben mondhatom, hogy azok mellett állunk, akik Len­gyelországban felelősséget éreznek a szocializmus jele­néért és jövőjéért, akik mun­kával akarnak kijutni a vál­ságból. A munkásgyűlés résztvevői levelükben kifejezték őszinte reményüket, hogy a varsói televíziógyár valamennyi dol­gozója felsorakozik a LEMP mögé, -példát mutat a mun­kában, hiszen ez a kibonta­kozás, a szocialista társada­lom továbbépítésének alap­vető feltétele. Mindannyi­unknak nemzetközi érdeke is, hogy a szocialista Len­gyelország szilárd tagja le­gyen a szocialista közösség­nek, s támasza a békéért küzdő erőknek — hangsú­lyozza a levél. de után a gyűlés több részt­vevője kapott szót. Ber- náthné dr. Balogh Rózsa or­vos Szeged egészségügyi dol­gozóinak nevében azt hang­súlyozta: a lengyel dolgozók bátran és határozottan lépje­nek fel a válság megoldá­sáért, a szocialista társadal­mi rend erősítéséért. Min­den becsületes magyar dol­gozó azt szeretné, hogy Len­gyelországban legyen vége a zűrzavarnak, legyen végre rend. Csernay László egyetemi tanár arról szólott, hogy Lengyelország szocialista be­rendezkedésének megvál­toztatása gyengítené a szo­cialista közösség erejét, ve­szélyeztetné a népek bizton­ságát. Hézső Ferenc Munká' csy-díjas festőművész az előző felszólaló gondolatait folytatva hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség léte. sérthetetlensége az európai biztonság sarkköve. Kozma József egyetemi hallgató rá­mutatott: a gdanski kong­resszus végképp leleplezte a Szolidaritást a magyar fiata­lok előtt. Nyilvánvalóvá vált számukra, hogy ennek a szervezetnek az ideológiai, politikai céljaival a reálisan gondolkodó emberek nem azonosulhatnak. A gyűlés résztvevői végül állásfoglalásban összegez­ték véleményüket. Hangoz­tatták: „A szocializmus ügyét Lengyelországban ma­gunkénak is valljuk. Ag­godalmunk oka, hogy a test­véri Lengyelországot, a tör­ténelme során sokat szenve­dett lengyel népet belátha­tatlan veszélybe sodorják a szocializmus ellenségei. Meg­győződésünk, hogy ebből a válságból csakis világos szo­cialista programmal, a szo­cializmus erőinek határozott cselekvésével és a párt veze­tésével juthatnak ki.” Ma nyit a Budapesti Nemzetközi Vásár Ma, pénteken sorrendben immár nyolcadszor — meg­nyitja kapuit a kőbányai vá­sárvárosban a fogyasztási cikkek szakosított bemutató­ja, az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. Az idén min­den eddiginél több, 41 ország és Hongkong 1452 kiállítója sorakoztatja fel újdonságait, megvételre kínált termékeit. Tegnap a vásárközpontban a Hungexpo sajtótájékoztató­ján Körösvölgyi László ve­zérigazgató-helyettes elmon­dotta: a nagy érdeklődés — amelyet az is igazol, hogy a tavalyinál mintegy 10 000 négyzetméterrel nagyobb ki­állítási területet igényeltek a résztvevők — jelzi, hogy to­vább növekedett a BNV rangja, fontos szerepet tölt be a nemzetközi vásárok so­rában. Ez nagy mértékben köszönhető annak, hogy a magyar gazdaság egyre in­kább a világpiac részévé vá­lik, a magyar termékek egy­re nagyobb elismerést vívnak ki maguknak külföldön. A nagy számú külföldi ki­állító között megtalálhatók a szocialista országok legna­gyobb fogyasztásicikk-expor- tőrei, a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Bulgária, Len­gyelország, Jugoszlávia, Ku­ba vállalatai, valamint elő­ször most Afganisztán, Kam­bodzsa és Laosz fogyasztási- cikk-iparának. képviselői. A fejlett tőkés országok — így egyebek között az NSZK, Olaszország, Franciaország, Anglia, Svédország, Dánia, az Egyesült Államok, Japán — cégei mellett különösen sok fejlődő ország hozta el kínálatát Budapestre. A fogyasztási cikkek nem­zetközi vásárán a hagyomá­nyoknak megfelelően szako­sítva, kilenc árucsoportban — textil- és ruházati, bútor­ipari, lakberendezési és la­kásfelszerelési, kozmetikai és háztartásvegyipari, élelmi- szeripari termékeket, továb­bá kultúrcikkeket, sportfel­szereléseket, járműveket és ajándékárukat, népművésze­ti cikkeket láthatnak az ér­deklődők. A vásár új voná­sa az idén a „Csináld ma­gad” barkács és kiskert szakkiállítás, amelyen össze­sen 131 vállalat és szövetke­zet,- köztük 20 külföldi, mu­tatja be speciális kínálatát. Az őszi BNV-vel egy időben tartják a III. Interplayex- pot, a nemzetközi játékkiállí­tást is, amelynek legsikere­sebb termékeit külön nívó­díjjal jutalmazzák. Az idén Rubik Ernő, a Monori Kefe- és Játékgyár, valamint a MŰTEX Szövetkezet kapta meg Ligeti Erika kisplaszti­káját. A következő Interplay- expon e nívódíjban külföl­diek is részesedhetnek. A vásárszervezők az idép a látogatók széles körét fog­lalkoztató és érintő témákat felölelő rendezvényeknek, be­mutatóknak is helyet bizto­sítottak, a szakvásárok kísé­rő programjaként. A fogyasztási cikkek nem­zetközi kínálatáról képet adó őszi BNV — hangsúlyozta vé­gezetül Körösvölgyi László — várhatóan eredményesen szolgálja a hazai vállalatok piaci tájékozódását, a keres­let-kínálat pontosabb felmé­rését. Értelmiségi gyűlés Szegeden Mohácsy Mátyás mellszobrát a Széchenyi ligetben avatták fel Mohácsy Mátyás centenáriumi ünnepségek Békéscsabán Mohácsy Mátyás születé­sének 100. évfordulója al­kalmából tegnap Békéscsa­bán kétnapos centenáriumi rendezvénysorozat kezdő­dött. A csütörtöki emlékülé­sen a Mohácsy-család, volt munkatársak és kertészeti szakemberek vettek részt. Az emlékülés elnökségében fog­lalt helyet a Mohácsy Má­tyás-emlékbizottság fővéd­nöke, dr. Soós Gábor, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese, valamint dr. Dimény Imre, a kertészeti egyetem rektora. A vendégeket Sasala Já­nos, a városi tanács elnöke köszöntötte. Megnyitót dr. Dimény Imre mondott, aki méltatta fl^ohácsy Mátyás életútját, valamint a ma­gyarországi nagyüzemi gyű-' mölcstermesztésben és ker- tészszakember-képzésben be­töltött szerepét. A nemzet­közi hírű kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, nemcsak nagyszerű tanító volt, hanem kiváló gyakorlati szakember is. A kertészeti szakoktatás sokat köszönhet szívós tenniaka- rásának. Nem véletlenül nevezik a szakma- egyik ve­zéralakjának. Az emlékülés ezt követő­en Mohácsy Mátyás tevé­kenységét elemző előadások­kal folytatódott. A békés­csabai születésű, Kossuth- díjas egyetemi tanár közép­iskolai tanulmányait szülő­városában végezte, majd Arad város ösztöndíjával 1900-ban fejezte be felsőfo­kú iskoláit a kertészeti tán- intézetben. Ettől kezdve, ki­sebb megszakításokkal, 11 évet töltött külföldön. így többek közt Németországban, Svájcban, Angliában, Fran­ciaországban és az Egyesült Államokban mélyítette szak­mai ismereteit. Hazatérése után a kerté­szeti tanintézetben gyakor­latvezetői beosztást kapott, majd később a földművelés- ügyi minisztérium kertészeti ügyosztályára helyezték át. Később a kertészeti tanin­tézet gyümölcstermesztési előadója lett. 1928-ban taná­ri kinevezést kapott, majd 1930-ban átvette az intéz­mény igazgatását. 1945 jú­niusában az Agrártudományi Egyetem gyümölcstermesz­tési tanszékére kapott kine­vezést, míg 1948—49-ben az egyetem rektoraként tevé­kenykedett. 1950. január 1-én vonult nyugdíjba. Külföldi tanulmányútjain megismerte a kertészeti üze­mi termelés fejlettebb tech­nikáját, munkaszervezését, árufeldolgozását. Korának legfejlettebb kertészeti tu­dományát és az üzemi ter­melési ismereteket ötvözte egybe, és tette közkinccsé. A korszerű termelési módsze­reket hazai körülmények között kritikusan értékelte, kísérletekkel kipróbálta és harcolt • alkalmazásukért. Életművével alapozta meg a szocialista nagyüzemi gyü­mölcstermesztést, és a na­gyobb igényű, a gyakorlati termelés további fejlődését elősegítő tudományos kutató­munka kibontakozását. Az emlékülést követően Békéscsabán a Széchenyi li­getben Mohácsy Mátyás mellszobrának avatására ke­rült sor. Varga Géza szob­rászművész alkotását Zsi~ linszki András, a városi pártbizottság titkára lep­lezte le. A szoboravatást koszorúzás követte. A centenárium alkalmából a Munkácsy Mihály Múzeum dísztermében emlékkiállítás nyílt. A kiállítást Murányi Miklós, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Csütörtökön este kertészszakember-ta- lálkozót tartottak a Körös Hotel különtermében. A Mohácsy Mátyás cente­náriumi rendezvénysorozat ma, pénteken délelőtt a vá­rosi tanács dísztermében tu­dományos üléssel folytatódik. Délután 13 órakor a vásár­csarnokban megyei kertészeti kiállítás és termékbemuta­tó nyílik. (kepenyes) Az emlékülést dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rek­tora nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt dr. Soós Gábor államtitkár is Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Miniszter- tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom