Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-17 / 218. szám
1981. szeptember 17., csütörtök Pátzay Pálra emlékezve Egyik legismertebb figurája, a Kenyérszegő nő, bölcs derűvel tekint maga elé. Mozdulata szinte rituálisan pontos, és szimbolikusan határozott. Nyugalom, tisztaság és az élet értelme árad ebből a szoborból, miként Pátzay Pál megannyi más munkájából is. Az 1896. szeptember 17-én született mester ma lenne 85 éves. Annak a nagy művészgenerációnak volt kiemelkedő vezéregyénisége, amelyik több mint hat évtizeden át meghatározta a magyar plasztika útját, sorsát. Szinte elrendel- tetésszerűen szobrásznak született. Sok mindent megtanult az életből, s magába szívott környezetéből, de mindvégig önmaga mestere volt. Bár rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolát is látogatta, valójában saját maga formálta, építette, alakította tehetségét, s mindig tevékeny keze a szobrok során át találta meg azt a plasztikai kifejezésformát, amellyel jelentős műveit létrehozta; vallva az emberi élet szépségéről, nagyságáról, vallva a küldetés lehetőségéről. Egykoron a magyar képzőművészet nagy avantgarde alkotóival együtt indult, és megérhette művészete beteljesülését, a megérdemelt 'elismerést. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönzött művész munkássága a felszabadulásig egyértelműen az emberi értékek tiszteletben tartásáról, őrzéséről vallottak. Ö, a látszólag nem politizáló, látszólag a szellem magasába zárkózó alkotó készítette el 1942-ben a Történelmi Emlékbizottság Petőfi-jelvényét. Magától értetődik, hogy a felszabadulás után azonnal megtalálta a tevékenység lehetőségét, dolgozni kezdett művészként, pedagógusként, közéleti emberként. 1945 után művészete tovább gazdagodott, s választott funkcióiban sokat tett az új magyar képzőművészetért, a megújhodásért. Vagyis hinni tudott az emberben, s tudta, hogy az ember képes újjáteremteni önmagát. Pátzay Pál szobrászatéban természetes módon az ember áll a középpontban. Annyi irányzat, csak a térre, csak a formára, s tegyük hozzá, csak a sematikus tartalomra törekvő szobrászi előírás és megoldás kereszteződésében is meg tudta tartani önmagát. Már említett, 1944-ben készült, s ma szülőhelyén, Kapuvárott álló Kenyérszegö című szobra az életet továbbvivő, a jelenben a jövőért élő ember szimbóluma. És egyben a művész egész munkásságáé is. Mert Pátzay Pál így gondolkodott. Sokat alkotott, és igazán művei szólnak mellette, és felelnek érte majd a jövőben, így például a székesfehérvári Huszáremlékmű, (a század talán legjobb magyar lovasszobra) a klasszikus nyugalmú Fésülködő lány, a Verdi figura, a Kodály portré, a felvonulás téren álló Lenin- szobor. Pátzay Pál méltósága, személyiségének varázsa, szép humánuma az országban mindenütt föllelhető köztéri alkotásaiban él tovább. Szelleme pedig a tanítványok, a követők munkáiban. Harangozó Márta Szülői magatartásformák Türelem o A tanévkezdés kapcsán egy új, szülőknek s^óló sorozatot indítunk útjára. A sorozat írója ismertet, felelevenít — a teljesség igénye nélkül — néhány jellemző szülői magatartásformát. Az írások igaz csak vázlatos ismertetést nyújtanak. ugyanakkor megfelelő alapul szolgálnak ahhoz, hogy a leírtak alapján ki-ki átgondolhassa nevelési gyakorlatát. szülői szerepét’. Az élet számtalan területén az emberekkel történő eredményes foglalkozás egyik fontos feltétele: a türelem. A tárgyakkal, anyagokkal dolgozó ember is idegessé válhat, „felheccelődhet” például a munka ismételt sikertelensége következtében. Ebben az esetben nem származik maradandó kár abból, ha mondjuk favágáskor a göcsörtös fát bosszúsan a földhöz vágjuk, s netán mondunk egy „cifrát”. Mennyire másként kell szabályozni indulatainkat, ha emberek közötti történések részesei vagyunk! Ha a bolti eladó idegeit egy vevő teszi próbára látszólagos értetlenségével, ő bizony nem engedheti meg magának, hogy földhöz vágja az árut, és „cifrákat” sem mondhat. Gyermekeink ne- % velése során pedig még több türelemre van szükség. A gyermek különösen érzékeny a türelmetlenségre, s azt személyét sértő hántásként fogja fel. Egy négyéves kislány pi- tyergett az óvodában, mert szülei az egymás közötti vitán felbosszantva ingerülten szóltak hozzá. A kislány a sírás okait tudakoló kérdésre azt felelte: — „Azért sírok, mert anyu és apu ideges rám.” Már azzal is nagyon sok türelmetlen megnyilvánulást kiküszöbölhetünk, ha a gyermektől teljesen független bosszúságok „látványos” levezetésétől megkíméljük őt. A gyermek élete szakadatlan tanulási folyamat. Meg kell tanulnia járni, beszélni, étkezni, cipőt fűzni, írni-ol- vasni, a zebrán átmenni, ki- sebb-nagyobb kérdésekben dönteni, vonzó ösztönzéseknek ellentállni és így tovább. Egy-egy új feladat megtanulása, megtanítása esetenként igen alapos türelmet igényel a szülőktől. Kezdetben sokszor kell próbálkozni, gyakran rosszul sikerül *a kivitelezés, és bizony a tevékenység tempója is igen lassú. A türelmetlen szülő egykettőre elunja ezt és kikapja pl. a burgonyát hámozó kisfia vagy kislánya kezéből a kést, mondván: — „Ügyetlen vagy te ehhez, nincs nekem időm kivárni a pepecselésedet.” S ha ilyen epizódok halmozottan ismétlődnek, akkor például a pályaválasztás idejére nem kis nehézséget jelent, hogy a gyermek képességei nem bontakozhattak ki megfelelően, vagy éppen önbizalmát vesztette. Mind a tevékenységét előrelátóan megszervezni képtelen kapkodó, mind a túl félénk és gátolt fiatalok körében gyakran felderíthető a türelmetlen szülői magatartás, mint egyik ok. A gyermek értelmi, érzelmi és akarati éleiének fejlődése szempontját ti* egyaránt lényeges a türelmes, megértő, szeretetteli szülői magatartás. Mint minden magatartásnak, így a türelmet nyújtó szülői magatartásnak is természetesen megvannak a határai. Ezekről azonban más szülői magatartásformák kapcsán lesz célszerű szólni. Azt azonban máris indokolt rögzíteni, hogy észrevehető feszültség van a mai gyors, dinamikus élettempó és a türelmet sugárzó szülői magatartás követelménye között. Az is igaz, hogy az előbbiek legfeljebb mentségek, de mit sem változtatnak azon, hogy a szülői magatartás a gyermek fejlődésének egyik legfontosabb meghatározója. Az egyes családok felelőssége, hogy kellő időt és türelmet fordítsanak gyermekeikre. azok minél harmonikusabb. boldogabb jelene és iövőie érdekében. Bőke Gyula Vita a népművészet újrafelfedezéséről Még javában folyt a rádió és a televízió idei népdalversenye: a Röpülj páva, amikor több folyóiratunk hasábjain heves vita támadt művészek, kritikusok és a közművelődés szakemberei között a népművészeti mozgalmak elvi kérdéseiről, a népművészet iránt a hetvenes években megújult érdeklődés okairól, közízlést * befolyásoló hasznáról, illetve káráról. De amíg pár évvel ezelőtt kulturális életünk szinte minden fórumán osztatlan helyeslés és támogatás fogadta az egyre szaporodó folklóregyüttesek, vidéki pávakörök és a városi táncházak munkáját, az idei népdalvetélkedő nyomán megindult vita alaphangját már nem egyedül a népművészet újrafelfedezésén érzett öröm határozta meg, az örömbe nem kevés üröm is vegyült. * * * Az Élet és Irodalomban két egymással ellentétes álláspont csapott össze. Kiss Ferenc irodalomtörténész, Var- gyas Lajos zenekutató, Vitányi Iván és mások annak a véleménynek adtak hangot, hogy a rádió és a televízió által az dfeész ország nyilvánossága előtt népszerűsített népdalkörök egyre távolabb kerülnek a bartóki és kodá- lyi hagyományoktól, előadásmódjukban mindinkább eluralkodik a magyarnótás, cigányzenés, operettes hangvétel. így ahelyett, hogy a tömegkommunikáció fórumain az igazi értékek kapnának hangot, egy hamis, dzsentro- id ízlés válik uralkodóvá. Az ellentábor tagjai —, legfőképp Daróci Bárdos Tamás és Sárosi Bálint — viszont azzal érveltek, hogy a feldolgozott népzene hallgatottsága sokkal nagyobb mint a natúr folklóré, s ha tekintettel akarunk lenni a közízlésre, akkor arra is oda kell figyelnünk, hogy mit énekel ma a népdalt, népzenét kedvelő magyar közönség. Kinek van igaza? Ezt annál is nehezebb megválaszolni, mert előtte el kellene dönteni, miről is van szó? Egy eredetileg bartóki hagyományokból táplálkozó népművészeti mozgalom felhígulásáról, közízléshez való igazodásáról vagy arról, hogy annak idején túl optimistán ítéltük meg a népdal, a néphagyomány ápolásának, a „Csak tiszta forrásból” való merítésnek lehetőségeit? Mielőtt elhamarkodottan letennénk a voksunkat egyik vagy másik álláspont mellett, gondoljunk arra, amire a vita kiszélesedésekor a kritika hasábjain Vadas József is utalt. A felhígulás nem az elmúlt évtizedek eredménye. A népművészet átalakulása szinte az iparosodás megindulásával egy időben, már a múlt század elején megindult. Mindaz tehát, amit ma igazi népi stílusként, népi kultúránk több száz éves örökségeként tartunk számon — nemcsak a népdalok túlnyomó része, de a cifraszűr, vagy a matyóhímzés is — csak az utolsó száz esztendő szülötte. * * * Mi lesz a népművészet, a most már majdhogynem haló poraiból feltámasztott népi kultúra sorsa gyorsan változó világunkban? E kérdésre próbálnak választ adni a televízió társadalomtudományi magazinjának meghívott résztvevői: Hofer Tamás, Kiss Ferenc és Vitányi Iván a szemle csütörtök esti adásában. A Lázár István vezette vita természetesen nem adhat választ népművészetünk, népművészeti mozgalmaink minden elméleti kérdésére, de érdemes megtekinteni mindazoknak, akiket érdekel népi kultúránk múltja, jelene, jövője. Vikol Katalin HANGSZÓRÓ Eszmecsere a hagyomány- ápolásról Szigetvár ... Nemigen él ma ember Magyarországon, akinek e helységnév hallatára ne dobbanna meg a szíve. Hősi múltunk emlékezetévé lettek a szigeti vár falai, amelyek között Zrínyi Miklós és kötezer-ötszáz harcosa reménytelen harcot folytatott a milliós török sereg ellen. Hősi haláluk azonban nem lett pusztába kiáltott szó, hisz a későbbi korok méltán tekinthetik a szigeti várvédőket a hősiesség, a hazaszeretet, az önfeláldozás példaképeinek... Szigetvár ma is lakott település. Vajon hogyan élnek 1981-ben a hősök árnyékában felnőtt és felnövekvő utódok? Ismerik-e városuk múltját, ápolják-e hagyományait jó patriótákhoz méltóiul? Tuscher Tünde félórás rioortja, amely kedden, késő este hangzott el a rádióban, többek között erre kereste a választ. Egyszerű emberekkel kezdte a beszélgetést. Bár mindenkit természetesen nem kérdezhetett meg, reméljük, a városka valameny- nyi lakója ugyanolyan büszke arra mint a riportalanyok, hogy szigetvári. Persze, ez csupán passzív patriotizmus, és a történelem- kutatás. a helytörténet ezzel nem sokat haladhat előre. Szerencsére itt is akadnak azonban, akik idejüket nem sajnálva törekednek' arra, hogy méltóan ápolják a hagyományokat. Például a kollégiumi tanár, aki csak „úgy” idekerült, s egy-két év múlva már a vár baráti körének vezetője lett. Ennek a körnek köszönhető, hogy az idelátogató turisták jó néhány kiadványból tájékozódhatnak a hely történelméről. A riport — amelybe belefért még egy korabeli beszámoló is Zrínyi hősi kirohanásáról — a hazafias nevelés rendkívül szép példáját hozta napvilágra. Hazánk csaknem minden városának, községének van valamilyen hagyománya, amelyet őriz, amelyre büszke. Vagy amelyre büszkék lennének lakói, ha ismernék. Hisz gyakran érezzük, milyen keveset tudunk azokról az emberekről, akik előttünk éltek itt. akik településünk mai arculatát formálták. Pedig csak a haladó hagyományokon léphetünk tovább, hisz múlt nélkül soha nincs jövő! Nagy kár, hogy a- rádió ilyen késői időpontban-tűzte műsorára ezt a kiváló riportot. A hazafias nevelésről ugyanis rengeteget hallunk, de annál kevesebb példát, útmutatást kapunk, s kapnak a pedagógusok ahhoz, hogyan is kezdjenek hozzá... — gubuez — MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Jákó Vera nótákat énekel. 8.45: Donizetti: Rita. 9.44: Brummadzag, a 7enebohóc. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Vavrinecz Béla népzenei feldolgozásaiból. 11.10: Fúvósátiratok. 11.25: Ezt láttam — Cserkesző- lőn. 11.40: Tom Jones. 12.35: Vajda János: Egy honvéd naplójából. 12.45: Zenemúzeum. Dalest a Zeneakadémia nagytermében. 14.10: A különös testamentum. 14.50: Farkas Gyula: Cimbalomkettős népi zenekarral. 15.10: Operaötösök. 15.28: Csiribiri. 16.05: Rádiónapló — az idegen- forgalomról. 18.00: Jónás Mátyás népi zenekara játszik, Lovass Lajos nótákat énekel. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Lehet egy kerékkel kevesebb? 20.05: Világjáró zenekarok. 21.40: Adottságok — lehetőségek. 22.20: Tí7 perc külpolitika. 22.30: Pro Musica. 23.08: Metronóm. 23.28: Dohnányi: c-moll zongoraötös. Op. 1. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Juhász Frigyes vokális műveiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Nővérszálláson. 13.25: Látószög. 13.30: Veress Sándor zongora- muzsikájából. 14.00: Cigánydalok, csárdások. 14.35: Lehár operettjeiből. 15.24: Volt egyszer egy dal . . . 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Húszas stúdió. 18.33: Halló, Berlin! Halló. Budapest! 19.34: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik, Miklóssy József nótákat énekel. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: Visszatekercselés. 22.15: Tamássy Zdenkó szerzeményeiből. 23.15: Suppé és Millöcker operettjeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05: XIX. századi operákból. 12.06: James Galway fuvolázik, Martha Argerich zongorázik. 13.05: Kartal Zsuzsa versei. 13.15: Zenekari muzsika. 14.55: Hernádi Lajos zongorázik. 15.55: Pillanatkép. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: „Bűvös égi szikra.” 16.59: Popzene sztereóban. 18.00: Prizma. 18.30: Operaáriák. 19.05: Csaba Péter hegedül. Kocsis Zoltán zongorázik. 20.05: Világirodalmi mozaik. 20.25: Decsényi János műveiből. 20.51: Aretha Franklin énekel. 21.20: Xerxes. Részletek Händel operájából. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Egy előadó, két dal. Az A La Carte együttes játszik. 17.12: Városlakók. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Szabó Sándor törökszentmiklósi gitáros játszik. 17.30: Munkásélet. Szerkesztő: Merza Jenő. 17.50: Verbunkosok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Alt isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 10.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.15: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 14.45: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) (ism.) 15.20: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.65: Hírek, (f.-f.) 16.10: Hagara mérnök hét rövid éve. 17.05: Reklám, (f.-f.) 17.10: Látunk vagy emlékezünk . . . (f.-f.) 17.40: Tévébörze. 17.50: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 18.30: Holnap nyit a vásár. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. (f.-f.) 21.00: Egés7 jól vagyok. 21.30: Reklámpanoráma Fejér megyéből. 21.40: Telesport. Labdarúgó-ku- panap. Súlyemelő világbajnokság. 23.10: Tv-híradó 3. 23.20: Tv-tükör. (f.-f.) II. MŰSOR 18.00: Látunk vagy emlékezünk? 18.30: Iskolatévé. Technika. (Alt. isk. 1. oszt.) 19.10: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A hosszú út. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Szemle, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.55: Táncdalok. 17.15: Kulturális híradó. 18.00: Az Enescu fesztivál programjából. 18.20: Labdarúgó-híradó. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 20.00: Közvetítés az Enescu fesztiválról. 20.30: Fiatalok órája. 21.15: A csodák világa. VIII. rész. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: A konyha nagy • mestereinek kis titkai. 19.27: Ma este. 20.00: Párhuzamosok. 20.50: Vetélkedő. 22.00: Budva — Sveti Stefan ’81: A 7,ene napjai. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 21.05: Huszonnégy óra. 21.10: ökölvívás. SZÍNHÁZ 1981. szeptember 17-én, csütörtökön délután 17 órakor Békéscsabán : NYÍLT SZÍN MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Skalpvadászok, 6 és 8 órakor: Az Olsen banda boldogul. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Ellopták Jupiter fenekét. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Egy zseni, két haver, egy balek. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A híd túl messze van I., II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Naplemente délben, fél 8 órakor: Sógorok, sógornők. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: A kis rendőr nagy napjai, 8 órakor: Szelíd motorosok. Orosházi Béke: Solo Sunny. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Transzport, fél 8 órakor: Uvegtörők. Szarvasi Táncsics: Repülés az űrhajóssal. Pátzay műtermében (MTI-fotó — KS)
