Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

1981. szeptember 16., szerda 0 A kardos! Egyetértés Tsz me­gyénk egyik legjelentősebb sza­badföldi kertészettel rendelkező nagyüzeme. A különféle zöldség­félék mellett az idén 12 hektáron termesztettek paradicsomot. a Békéscsabai Konzervgyárnak. A termés betakarítása az utolsó szakaszához közeledik, a földe­ken lányok, asszonyok kézzel szedik a paradicsomot. Eddig 55 vagonnyl alapanyagot szállí­tottak a feldolgozóiparnak. A konzervgyár és a tsz évek óta kiváló kapcsolatot tart, a feldol­gozó üzem lehetőségeihez mér­ten, segít a betakarításban és a szállításban. A konténereket a konzervgyár emelő targoncája rakja teherautókra. Fotó: Szekeres András Van elegendő vetőmag Ezen az őszön minden ve­tőmagszükségletet maradék­talanul kielégítünk — ígéri a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat. Ezt a megnyugtató nyilatkozatot az alapozta meg, hogy ezen a nyáron az átlagosnál ked­vezőbb időjárás miatt koráb­ban hozzákezdhettek a ve­tőmagok betakarításához, a tisztításhoz és a fémzárolás­hoz. így a szükséges vető­mag már a talaj-előkészítés idején a felhasználó birtoká- ban„ lehet. (A tavalyi ter­mésből ilyen hatalmas ve­tőmagkészleteket nem lehet, és nem is gazdaságos tárol­ni.) A korábbi évek gyakor­latától eltérően az idén az őszi kalászosokat is időben el lehet vetni — vetőmagra legalábbis nem kell várni. Magyarországon összesen egymillió 520 ezer hektáron vetnek az idén őszi kalászo­sokat: őszi búzát, rozst, őszi árpát, s elenyésző mennyiségben tritikálét. E hatalmas terület vetőmag­igényét a gazdaságok fele részben saját termésű ve­tőmaggal elégítik ki. a töb­bit a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat biztosítja számukra. Szeptember 5-ig búzából a szükséges vetőmagmennyi­ség több mint 40 százalékát eliuttatták a felhasználók­hoz. a rozsnak 55 százaléka, az őszi árpának pedig 80 százaléka van a mezőgazda- sági üzemek birtokában, őszibúza-vetőm ágból egyéb­ként összesen 155 ezer ton­nát, rozsvetőmagból 5600 tonnát, ősziárpa-vetőmag- ból pedig 19 ezer tonnát rendeltek a vállalattól. Ami a fajtaválasztékot il­leti, az őszi búzát több mint húsz fajta képviseli. A korábbi évekhez képest nőtt a közepes értékű fajták há­nyada, de a korai érésűek aránya még mindig több mint ötven százalék. Az ár- intézkedések hatását is ér­zékelteti az étkezési minő­ségű búzák nagy hányada, ami több. mint 87 százalé­kot tesz ki. A fajtakísérletekben és a minősítésben tapasztalt irányzat már a vetőmag­forgalomban is érvényesül: a magyar fajták részesedése jelentősen nőtt. örvendetes tény, hogy a hazai nemesítés felzárkózott mind az alap­anyag-ellátás, mind a gaz­daságosság tekintetében. Az idei kísérleti és üzemi ered­mények birtokában, vala­mint a következő évi igé­nyek ismeretében elmondha­tó, hogy a következő évek­ben ez a tendencia erősödik. A vállalat minden igény­nek nem tud maximálisan eleget tenni: így a legutóbbi minősített „GK Csongor” és „Martonvásári 9” fajtából, továbbá behozatali okok miatt a „Super Zlatna” és a „Baranjka” fajtákból ke­vesebbet szállít, de ezek a fajták hasonló értékű ve­tőmagokkal helyettesíthe­tők. A rozs- és az ősziárpa-ve- tőmagok fajtaválasztéka az elmúlt évekhez képest bő­vült. Említésre méltó, hogy egyre nagyobb teret hódít a Kompolti korai őszi árpa, amit termesztési eredményei teljes mértékben indokolnak. A hazai rozsfajták között a „Kisvárdai 1” megőrizte vezető helyét, de terjednek az újabban minősített len­gyel fajták is, melyek vá­lasztéka egyre bővül. A nem kalászosok őszi vetőmagellátása is megfe­lelőnek mondható: bíborhe­réből, szöszös- és pannon­bükkönyből, őszi káposzta- repcéből, fűvetőmagból a Vetőmag-termeltető és Ér­tékesítő Vállalat minden megrendelésnek eleget tesz; a lucemavetőmag-ellátással azonban — akárcsak évről évre — az idén is gond van. A „túltáplált” talajok, a nagy táblák, a magfogáshoz kedvezőtlen időjárás, a meg­csappant tartalékok miatt a vállalat csak magasabb áron tudott felvásárolni mintegy 150 tonna lucernavetőmagot, s késve szállított a felhasz­nálóknak. Az öntözött terü­leteken azonban teljes ér­tékű lehet a telepítés. N. Gy. Elméleti tévedéstől — a jövő műanyagáig Szilikonkongresszus Budapesten Mezőgazdasági tájkiállításra készülnek Csaknem 200 nevezés ér­kezett eddig a szeptember 25 —27. között Zalaegerszegen megrendezendő mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari tájkiál­lításra. A seregszemlén jó­részt dunántúli megyék nagy­üzemei, gazdaságai, kisterme­lői mutatják be termékeiket, ám több országos hírű hazai vállalat, vállalkozás, terme­lési kombinát és gazdaság je­lezte részvételi szándékát más vidékekről is. A városi sportcsarnokban, illetve az azt körülvevő öt­hektáros területen megrende­zendő háromnapos bemuta­tón a magyar résztvevők több újításával is megismerked­hetnek az érdeklődők. Vásár­rá pedig az teszi a nagy ér­deklődéssel várt eseményt, hogy a bemutatott gépeket, eszközöket, termékeket a helyszínen értékesítik, illetve megrendeléseket vesznek fel rájuk. Elektroncső helyett feszültségszabályozó Üj termék gyártását kezdték meg az Egyesült Izzó kaposvári elektroncsőgyárában: két magyar mérnök — Pásztor Károly és Korbuly Mihály — szabadalmát megvásárolva továbbfejlesztve a feszültségszabályozók két típusát készítik. Ezek közül az egyik tizenkét voltos — a hazánkban futó négyütemű személygépko­csikon kívül a Zilekhez és az MTZ-traktorokhoz használható —, a másik pedig a huszonnégy voltos, ezt a szovjet gyártmá­nyú, nagy tehergépkocsikhoz al­kalmazzák. A tervek szerint ha­marosan kifejlesztik azt a típust is, amelyet az NDK-ból érkező mezőgazdasági gépekhez hasz­nálhatnak majd. Augusztus utolsó hetében Budapesten tartotta hatodik ülését a nemzetközi szilíci­umorganikus kémiai kong­resszus, amelyet rövidebben szilikonkongresszusnak is ne­veznek. A tizenkilenc or­szágból érkezett több nfint kétszáz kutató olyan anya­gok, vegyületek újdonságai­val, problémáival foglalko­zott, amelyek a köztudatban gyűjtőnéven szilikonként is­mertek. De mik is ezek a sziliko­nok? Történetük sok min­dent megmagyaráz. A har­mincas években Kipping ne­vű angol kutatónak a sci- fit súroló ötlete támadt: az élet alapjául szolgáló, szénre épülő szerves vegyületekben a szenet a hasonló kémiai tulajdonságokat mutató szi­líciummal kellene helyettesí­teni. így esetleg szilícium alapú, az élő szervezethez közelálló vegyületeket lehet­ne előállítani. A kutatások elkezdődtek — váratlan ered­ménnyel. Kiderült: a szilí­ciummal helyettesített szén egészen más tulajdonságokat produkál. Már a legegysze­rűbb kísérletnél, a metán (egy szén- és négy hidrogén- atom) szilíciumos helyettesí­tésénél is alapvetően eltérő tulajdonságú volt az új ve- gyület, és ahogy növekedett a helyettesített szénatomok száma, az eltérések mind je­lentősebbek lettek. A II. vi­lágháború küszöbén Kipping abbahagyta kutatásait, mondván: ezek az anyagok „sosem lesznek jók semmi­re”. Mint minden kategorikus jóslat, ez is tévesnek bizo­nyult. Alig három év múlva a nagy magasságban először repülő amerikai repülőerő­dök, a Liberátorok jegesedé- se ellen már szilíciumtartal­mú olajokat használtak. És a negyvenes évek közepére az USA-ban már nagyipari­ig használtak és gyártottak szilikonokat. Történelmi ér­dekesség: a hitleri Németor­szág is kísérletezett sziliko­nokkal, hadi célokból, de a Drezda melletti kísérleti üzemet a háború megsem­misítette. Közben a Szovjetunióban 1937—38-ban Andrianov pro­fesszor irányításával kifeje­zetten ipari célra szintién megkezdődtek a szilikonku­tatások, és ezek a háborús években gyors fejlődésnek indultak. Persze a szilikonok sem csodaszerek, de kutatásuk • elősegítette a műanyagkémia általános fejlődését. Például úgy, hogy addig járatlan uta­kat mutattak a továbbra is hagyományos szénalapon dol­gozó kutatóknak, akik „szi-' lícium nélküli szilikont” is előállítottak már, azaz a szi­lícium mutatta, hogy az anyag szerkezetén hol érde­mes változtatni, és ezt meg is tették szilícium felhasz­nálása nélkül. Körülbelül ezen az elven jött létre az eddigi leghőállóbb műanyag szál, a poliimid, amely szem­re közönséges műszál, az ér­dekessége az, hogy e „közön­séges” tulajdonságait 5—600 Celsius-fokon is megtartja... Újabban már a gyógyszer- és növényvédőszer-kémiában is alkalmaznak szilikonokat, ilyen például a Voronkov professzor által előállított szilatrán, amely a világon az eddig ismert legmérgezőbb vegyület, de az elpusztított kártevőben hamarosan el­bomlik, így a továbbiakban már nem mérgez. (Nyugaton máris gyártottak sci-fi fil­met arról, hogy ezt a kri­mikben is alkalmazható „nyom nélkül” gyilkoló ve- gyületet egy titkosszolgálat éppen Voronkov professzor Irkutszkból való elrablása révén szerzi meg. A profesz- szor jót mulatott a pihent­agyú ötleten...) Svédországban olyan rák- sejtburjánzást gátló szerrel kísérleteznek, ahol a gyűrűs vegyület csak szilíciumot és oxigént tartalmazna. De a magyar kutatóknak sem kell szégyenkezniük, egy sor kutatási területen élen járnak. A szilikongumitól a műemlékrestaurációnál hasz­nálatos segédanyagokig, agy­érsebészeti újdonságoktól épületvédő bevonatokig sok mindennel foglalkoznak az Akadémia Szervetlen Kémiai Kutató Laboratóriumában dr. Székely Tamás, a Műegyetem szervetlen kémiai tanszékén pedig dr. Nagy József pro­fesszor irányítása mellett. Alkalmaznak szilikonokat kenőolajként, kézvédő ke­nőcsként. Egy új eljárással magyar kutatók szilikonbá­zisú művészeti festéket állí­tottak elő, amely a hagyo­mányos festészet alapanya­gaitól alig eltérő technikával kezelhető, de a szén bázisú olajfestékekkel szemben van egy hallatlan előnye: nem „öregszik”, azaz nem fekete- dik az idő es a fény hatásá­ra. Találóan jegyezte meg a szilikonkongresszus egyik magyar résztvevője: „Ha Munkácsy ilyennel dolgozha­tott volna, kevesebbet fájna ma a muzeológusok és a res­taurátorok feje...” Szintén magyar újdonság: a szilikonok nyersanyagának előállítása. Ez eredetileg kö­zönséges kvarchomok, csak éppen a szintézisekhez szük­séges formába alakítása költ­séges, energiaigényes, a fer- roszilíciumot elektromos ke­mencében kell ugyanis elő­állítani. De a szintézisekhez szilíciumtetraklorid is fel­használható, amely viszont Magyarországon a jövőben várhatóan nagy. mennyiség­ben keletkezik az alumíni­umipar gyengébb minőségű nyersanyagainak klórozásos feldolgozása során, hulladék­ként. Hogy ezen az úton ho­gyan lehet olcsón a sziliko­nokhoz szükséges szilíciumot előállítani: ez a ma aktuális kérdése, erről beszélt a kongresszuson dr. Kapolyi László, az Ipari Minisztéri­um államtitkára. Ma a világon a szilikonku­tatók 70 százaléka foglalko­zik elméleti vagy más néven alapkutatásokkal. És ez nem véletlen: nagy jövő áll a szi­likonok előtt, hiszen a szén- hidrogének fogytával előbb- utóbb keresni kell majd a műanyagipar számára más, olcsóbb nyersanyagbázist. Szilícium pedig van bőven, a földkéreg jelentős része szilíciumvegyület, a világűr egyik leggyakoribb eleme is ez. Ezért fontosak az olyan alapkérdések: lehet-e tisztán szilíciumbázisú vagy a szilí­cium és más elemek vegyü- leteiből, szén nélkül, vagy minimális mennyiségű szén­nel készült olyan műanyago­kat is készíteni, amelyek a mai, szén bázisú műanyago­kat hasonlóan olcsón helyet­tesítik? Ma még csak a kér­dést fogalmazták meg, de a szilikonkémia rohamos fej­lődését ismerve nem lehetet­len, hogy az ezredfordulóig erre is választ kapunk! Szatmári Jenő István I Jegyzet Exporthitel mellék­tevékenységhez A nemesfém- és igaz­gyöngykereskedelem, a kő­olaj- és mélyművelésű bá­nyafeltárás, a repülőgép- gyártás mellett tételesen még 21 olyan tevékenység van, amit egy kormányrendelet megtilt a tsz-melléküzemek- nek. Ezek a tilalmak azon­ban nem gátolják a téeszek gazdaságos működését. A „maradék” melléktevékeny­ségből származik ugyanis a közös gazdaságok árbevéte­lének 40 százaléka. Köztudott, hogy a tsz-mel- léküzemek elsősorban a nagyipari vállalatok számára gazdaságtalan termékek gyártásával foglalkoznak. Ez, a jobb kifejezés híján, meg­tűrt tevékenység a háttéripar fejlesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozá­sok jelentős csökkentésével polgárjogot nyert. Ezek a méreteikben kis­vagy középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is al­kalmasak, vagy alkalmassá tehetők a viszonylag alacsony feldolgozottságú — szaknyel­ven szólva — háttéripari ter­mékek előállítására. Mérete­iknél fogva rövid átfutási idővel, gyorsan és rugalma­san tudnak alkalmazkodni a mindenkori kereslethez. A viszonylag kisebb eszközter- hek miatt termelési költsége­ik is alacsonyak. A tsz-melléküzemek hát­tériparrá változtatása azon­ban bonyolultabb, mint azt hinnénk. Ahhoz például, hogy a tsz-melléküzemek egyálta­lán tudják, mivel foglalkoz­zanak, az egyes iparágaknak az igényelt termékekről cikk­listákat kell összeállítani és közreadni. Mindezt azonban fejlesztésnek kell megelőz­nie, mert a tsz-melléküze- mekben bármennyire is egy­szerű körülmények között dolgoznak — egy kalapács­csal és egy reszelővei — azért mégsem lehet mindent meg­csinálni. A fejlesztés pénzkérdés. És hiába a legcsábítóbb lehető­ség, ha egy tsz-nek válasz­tania kell, hogy traktort ve­gyen a szántáshoz vagy mel­léküzemet nyisson, a trak­tort választja. A Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint azon­ban az importhelyettesítést szolgáló tsz-melléküzemek éppen olyan kedvezményes exporthitelt kaphatnak, mint az export ’ bővítését szolgáló mezőgazdasági vállalkozások. A kedvezményes hitelnyújtás feltétele elsősorban a*, hogy a fejlesztés tartós és gazda­ságos megtakarítást tegyen lehetővé, és a gyártott ter­mék korszerű, adott esetben még exportálható is legyen. Ezek szerint a racionális importgazdálkodást, magya­rán az import helyettesítését szolgáló melléküzemek léte­sítésére, bővítésére vagy kor­szerűsítésére a bank abban az esetben nyújt kedvezmé­nyes hitelt, ha a teljes be­fektetés a nettó devizaho­zamból maximum 3 év alatt megtérül. A feltételeknek azonban ezzel még koránt sincs vége. A megtérülésnél ugyanis számításba kell venni az im­portált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energiafelhaszná­lást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a nép­gazdaság számára gazdasá­gos, a népgazdasági egyen­súly szempontjából kedvező legyen. Mindezek alapján látszik, hogy a bank nem fut a tsz- ek után hitelajánlatokkal, de a megalapozott döntéseket kész korrektül támogatni! Persze ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a té­eszek melléküzemei megold­hatják a háttéripar fejleszté­sének gondjait, de a feszült­ségeken nagymértékben eny­hítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelen­tősége! B. P. ParadiGsomszedők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom