Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

X o 1981. szeptember 15., kedd KPVDSZ munkavédelmi vetélkedő Lapunkban is beszámol­tunk arról, hogy a Kereske­delmi, Pénzügyi, és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezete elnökségének határo­zata értelmében minden év­ben, szeptemberben megren­dezik a munkavédelmi és egészségügyi hónapot. Rákó­czi Ferenc, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkára el­mondotta, hogy az alapszer­vezetek jól felkészültek a programok lebonyolítására. Több száz adminisztratív és fizikai dolgozó használta fel szabad idejét, hogy minél eredményesebben szerepeljen a különböző rendezvényeken. Ezt bizonyította szeptember 14-én Békéscsabán, az SZMT-székházban megtar­tott megyei munkavédelmi, szociálpolitikai és társada­lombiztosítási vetélkedő, amelyen 12 csapat 42 tagja vett részt. A szakemberekből álló zsűri tapasztalata szerint a versenyzők nagy része kö­zépfokú ismeretekről tett ta­núbizonyságot. Egyébként a vetélkedőn csak olyanok in­dultak, akik nem a három ágazatban, hanem más mun­katerületeken tevékenyked­nek. A színvonalas versenyt a megyei ZÖLDÉRT Vállalat húsüzemének a csapata nyerte. Második lett az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vál­lalat gyermekruházati bolt­jának kollektívája, harma­dik helyen pedig a megyei vendéglátóipari vállalat 42- es számú büféjének dolgozói végeztek. Az első helyezett indul a szeptember 30-án megrendezésre kerülő orszá­gos döntőn. (s. s.) Családpolitikai fórum a rebabilitációról A Békés megyei családpo­litikai fórum legutóbbi ülé­sén a megváltozott munka­képességűek rehabilitáció­jával, szociális ellátottságá­val foglalkozott. A rehabili­táció egészségügyi, szociális, munkaügyi, pedagógiai és érdekvédelmi tevékenység is egyszerre. Hazánkban fog­lalkozási rehabilitációról 1968-tól beszélünk, az elvek gyakorlati megvalósítása mégis nehezen halad. Megyénkben két évvel ez­előtt 5250 olyan kijelölt munkahely volt, ahol meg­változott munkaképességűe­ket foglalkoztathattak. Ta­valy a vállalati rehabilitáci­ós bizottságok 769-et meg­szüntettek, mert nem tartot­ták ezeket jónak. Fontos len­ne, hogy a megváltozott munkaképességűeket átkép­zéssel tegyék alkalmassá a különböző munkakörök be­töltésére. Szakmai képzéssel jó eredményeket értek el a Körösvidéki Cipész Szövet­kezetnél, a MEZÖGÉP-nél, a békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetnél, a Békéscsa­bai Kötöttárugyárban, ahol szövő, gépi varró, kosárfonó, cipőfelsőrész-készítő, he­gesztő szakmát tanultak a megváltozott munkaképes­ségűek. Nagy gond a vele­született, vagy korai gyer­mekkorban szerzett betegsé- gű fogyatékos gyermekek foglalkoztatása. Pályavá­lasztásukban és irányításuk­ban megpróbál segíteni a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. A megyei tanács munkaügyi osztálya 24 ter­melő egységnél vizsgálta, ho­gyan foglalkoztathatnának megváltozott munkaképes­ségűeket, vagy fogyatékoso­kat. A Gyulai Kötőipari Vál­lalatnál, a relégyárban, a Gyomai Háziipari Szövetke­zetben, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben tudnak ilyen munkahelyeket kialakítani. A csökkent mun­kaképességűek közül me- gyénben 32-en átmeneti se­gélyt, 820-an rendszeres szo­ciális járadékot kapnak, évente összesen több mint 17 millió forintot. A családpolitikai fórumon a módszereikről és jó ta­pasztalataikról beszámoltak a Körösvidéki Cipész Szö­vetkezet képviselői is. B. Zs. Klubprogram Békésen A békési városi művelődé­si központ égisze alatt mű­ködő „Körös” szövetkezeti ifjúsági klub tagjai nyáron ritkán találkoztak. Az ősz beköszöntével azonban el­foglalták új klubhelyiségüket a művelődési házban, és ösz- szeállítják programjukat. Szeptember 17-én, csü­törtökön jönek össze első íz­ben a régi klubtagok, hogy elmondják ötleteiket. Szom­baton, 19-én lesz a „hivata­los” évadnyitó, mégpedig a klubélethez méltó. vidám batyusbállal kezdődik a program. Vasárnap már ko­molyabb felkészülésre is sor kerül: a megyei klubtalál­kozó vetélkedőjére állítják össze az anyagot. Követke­ző klubestjükön ötletbörzét rendeznek, s ez alapján dön­tik el, mit csinálnak majd októberben. Mivel helyben vannak, a művelődési ház programjain könnyűszerrel vehetnek részt. Például a 25 -i esten, melyen Tompa László elő­adóművész Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér című regényéből ad elő rész­leteket. A következő napon meglepetés várja a klubtago­kat. Október elején jócskán akad majd tennivalójuk a Körös Klub tagjainak, hi­szen ők a házigazdái a há­romnapos, Dánfokon meg­rendezendő megyei; szövet­kezeti klubtalálkozónak. G. K. JAI halad a kis-balatonl vízvédelmi rendszer építése A vártnál gyorsabban ha­lad a kis-balatoni vízvédel­mi rendszer építése. A Ge­nerálkivitelező Nyugat-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint a Volán 16. sz. Vállalat nagy gépparkot vo­nultatott fel a földmunkák­hoz. A zalaszabari dombol­dalban levő anyagnyerő­helyhez villanyvezetéket építettek ki és a reflektorok fényében éjszaka is dolgoz­nak. Eddig mintegy négy kilométeres szakaszon 120 ezer köbméter földet építet­tek be, a Zala folyó megma­radó töltéseibe, a bárándi öblözetben és a hidvégpusz- tai részen. A talajszerkezeti vizsgálatok során egyébként kiderült, hogy a leendő töl­tések egy vékony agyagréteg alatt húzódó, 8 méter vastag tőzegre, helyenként pedig mésziszapra, szervesiszapra, homoklisztre kerülnek, és emiatt jó néhány helyen műanyag szőnyeget kell majd alkalmazni a gátak kellő szilárdságához. Szükségesnek látszik a töltések tervezett magasságának mintegy 80 centiméteres emelése is. Uj takarékszövetkezeti kirendeltség nyílt Muronyban és Bucsán Az Endrőd és Vidéke Ta­karékszövetkezet újabb tele­pülésen — ez esetben Mu­ronyban — is kirendeltséget nyitott. Róza Vendelné, a szövetkezet elnöke a kiren­deltség megnyitásakor hang­súlyozta: a 7 nagyközség, illetve a község területén 38 ezer 953 lakos él, akik közül több, mint 12 ezren tagjai a takarékszövetkezetnek. Az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet ma már 207 mil­lió forint összegben kezeli a lakosság megtakarított pén­zét és évenként 28 millió fo­rint kölcsönt folyósít tag­jainak. Majd a biztosításkö­tésnek, a megbízásokon ala­puló egyéb kifizetések hely­ben történő intézéséről szólt. Mint mondotta, a fenti szolgáltatások mindegyikét Murony község lakossága is helyben veheti igénybe ez­után. A kirendeltség dolgo­zói ugyanis várják a kama­tozó betétet, a gépkocsinye­reményt, illetve nyeremény­betétet, az ifjúsági betétet el­helyezőket, valamint az át­utalási betétszámlát nyitni szándékozókat. A takarék- szövetkezet tagjai pedig ter­melési, építési, áruvásárlási célú kölcsönt kérhetnek, il­letve személyi hitelt vehet­nek fel. Mindezeken túl Murony lakossága is része­sülhet a jövőben az egyéb pénzügyi szolgáltatásokban. * * * Bucsán, a Szeghalmi Járá­si Takarékszövetkezet elnö­ke, Kanó Károly adta át rendeltetésének a kirendelt­séget. Ez alkalomból el­mondotta, hogy a szövetke­zet működési területén 55 ezer lakos él, akik közül 18 ezren tagjai a takarékszövet­kezetnek. A településeken élő lakosság bizalmából ma már 176 millió forintos be­tétállományt kezelnek az üz­letházak dolgozói. Az egye­sülés óta eltelt két és fél év alatt különösen a köl- csönállomány nőtt meg in­tenzíven, mely jelenleg meg­haladja a 37 millió forintot. Ezután azzal folytatta, hogy a kirendeltségek jól szolgálják a lakosságot ab­ban, hogy pénzügyi problé­máit helyben intézhesse. Ez a cél vezette a Szeghalmi Járási Takarékszövetkezet igazgatóságát a bucsai kiren­deltség esetében is. Sürgette ezt az is, hogy a település lakosai közül már évek óta csaknem félezren voltak tag­jai a füzesgyarmati kiren­deltségnek. Balkus Imre Egészségnevelési hét a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál A Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya, a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat vöröskeresztes alapszervezete szeptember 14-től, hétfőtől egészségneve­lési hetet rendez a békéscsa­bai kórház szakorvosainak bevonásával a gyár dolgozói­nak. A békéscsabai gyárban fő­ként leányok és asszonyok dolgoznak. Ez határozza meg az egészségnevelési hét prog­ramját is. Az előadások és a filmvetítések alkalmazkod­Kétnapos vizslaverseny Gyomén Már hagyomány, hogy a gyomai Széchenyi Vadász- társaság minden évben házi­gazdája a megyében rende­zett rangosabb vadászkutya- versenyeknek. Szombatbn és vasárnap a vadásztársaság területén rendezték meg az országos Alföld—Tiszamenti Vándorkupa vizslaversenyt. A verseny. mezei. vízi, vércsapa, vonszalék, aka­dály és fegyelmi munkából állt, s 23 vadászeb állt rajthoz, hogy eldöntsék az egyéni és a csapatverseny sorsát. A legjobb eredményt, 286 pontot ért el Jelenka György, Hubertus—Ragyogó, drót­szőrű vizslája. A második lett 278 ponttal dr. Veréb Lajos Budai—Tusi drótszőrű német vizslája, míg a har­madik helyen végzett 275 ponttal Felföldi Zoltán Bu­dai—Hobby drótszőrű vizs­lája. Csapatban Békés megye együttese bizonyult a leg­jobbnak, 545,5 ponttal, má­sodik helyen végzett 219,5 ponttal Bács-Kiskun megye, a 3. lett Pest megyei csapata 478,5 ponttal. nak a műszakok munkaide­jéhez, és a bejáró dolgozók igényeihez. Az első napon délután 2 órától tekinthet­ték meg az egészségnevelési osztály kiállítását. Az élet szép címmel, majd nőgyó­gyászati előadást hallgattak az érdeklődők. Ma a lelki egészség, munkahelyi közér­zet, az egészséges életmód témaköre kerül sorra, s az előadást filmvetítéssel szí­nesítik. Szerdán a korszerű és egészséges táplálkozásról beszélgetnek a gyár dolgo­zói. Szeretnék bevezetni a munkaközi testnevelést, csü­törtökön erről szól a felvi­lágosító előadás. Az egész­ségnevelési hetet pénteken értékelik. (bede) Kisszövetkezet — jó szövetkezet N emzetközi összehasonlí­tások szerint a hason­ló fejlettségű orszá­gokhoz viszonyítva iparunk erősen túlcentralizált, s külö­nösen szembetűnő a kis- és középvállalatok hiánya, illet­ve alacsony részaránya. Ugyanakkor a gazdasági fej­lődéssel, az életszínvonal nö­vekedésével egyre növekszik az egyedi és kissorozatú ter­mékek, valamint a javítás, a karbantartás, a szolgáltatás majd minden formája iránti kereslet. A kisszervezetek —, amelyek általában kisebb re­zsivel működtethetők — ru­galmasabbak, könnyebben al­kalmazkodnak a változó igé­nyekhez. Az elmúlt 8—10 év­ben azonban az elvi lehető­ségek ellenére sem alakultak új szövetkezetek hazánkban. Áz OKISZ javaslatait figye­lembe véve az Igazságügyi Minisztérium, a közelmúlt­ban új modelleket dolgozott ki az eddigieknél kisebb lét­számú szövetkezeti formák létrehozatalára. Ezek a leg­különbözőbb vállalkozási cé­lok megvalósítását szolgálják. E szövetkezeteket többek kö­zött hiánycikkek gyártására, találmányok, újítások kivite­lezésére, fogyasztási jellegű és egyéb barkácsolás, gyer­mekmegőrzés, beteggondozás, tolmácsolás stb. szolgáltatá­sok nyújtására lehet megala­pítani. Az egyszerűbb szövetkeze­ti formák létrehozásával nem a jelenleg jól és hatékonyan működő szövetkezetek létét akarják megkérdőjelezni. A kisszövetkezet elnevezés nem csupán méretbeli eltérést fe­jez ki, azaz nem nagyszövet­kezet kicsiben. A kisszövet­kezet lényege, hogy az álta­lánosnál egyszerűbb szabá­lyozási, önkormányzati, ügy­viteli feltételek mellett is működőképes, a vezetők irá­nyítási munkájuk mellett részt vehetnek a termelés­ben. Ma ugyanolyan nyilván­tartási, elszámolási követel­ményeknek kell eleget tennie egy 50—100 főt számláló kis­szervezetnek, mint egy sok ezer fős nagyvállalatnak. A jelenlegi szabályozás a minimális létszámot 15 főben határozza meg: ennek csök­kentése nem cél. Nem szük­séges azonban, hogy kizáró­lag teljes munkaidőben fog­lalkoztatott tagokból álljon a szövetkezet. Alkalmazhatnak nyugdíjasokat, diákokat, gyermekgondozási segélyen levő asszonyokat is. A kisszövetkezetek határo­zatlan időre alakulnak, de elképzelhető, hogy csak meg­határozott feladat elvégzésé­re (például egyetlen talál­mány vagy újítás megvalósí­tására) hozzák létre, és a feladat elvégzése után a ta­gok megszüntethetik. A jelenlegi szabályozás sze­rint a részjegy jegyzés nem­csak új szövetkezet alapítá­sához,’ de a tagsági viszony létesítéséhez sem ad elegen­dő ösztönzést. A jövőben a részjegy után járó osztalékot növelik, azaz fokozni kíván­ják a tagok érdekeltségét, kockázatvállalását, felelőssé­gét. Éppen az anyagi felelős­ség, a tulajdonosi érzés kiala­kulása érdekében lenne cél­szerű, ha az induló vagyon felét a tagok — részjegy el­lenében vagy egyéb anyagi hozzájárulás formájában — adnák össze. A kisszövetke­zetek tagságának vagyoni hozzájárulása tehát maga­sabb lesz, mint a jelenlegi szövetkezeteké. De csak ak­kor lesz reális esélye annak, hogv kisszövetkezetek kellő számban alakuljanak, ha az állam ezt támogatja. Megfe­lelő versenyeztetéssel, hitel- kedvezményekkel a leghaté­konyabb vállalkozásokat kel­lene segíteni. Az egyszerűbb szövetkezeti formák egy másik modellje a szakcsoport. Az ipari-szol­gáltató szövetkezeti szakcso­port keretében nyílik legin­kább lehetőség a főfoglalko­zású dolgozók töredék-mun­kaidejének hasznosítására, ugyanakkor alkalmas ez a forma a kontár tevékenység visszaszorítására, a szabad idejét hasznosítani kívánó ál­lampolgár érdekeltségének megteremtésére, különösen ha megoldják az e munkából származó jövedelem nyugdíj­alapként való beszámítását. A szakcsoporttagság nem igé­nyel közös munkahelyhez vg- ló tartozást; a munkaidő, il­letve a munkarend rendkívül rugalmas. Az anyagi eszkö­zöket elsősorban a szakcso­portot alapítók fogják előte­remteni, főként gépek, szer­számok, anyagok, helyiségek, járművek átadásával, de le­hetőséget kell arra is bizto­sítani, hogy a szövetkezet sa­ját termelési eszközeit, helyi­ségeit átengedje az ipari ter­melő, vagy szolgáltató tevé­kenységet folytató szakcso­portnak. A javasolt kisszervezeti formák széles terüle­ten hozzájárulhatnak a társadalom szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Ennek feltétele azonban, hogy a vál­lalkozási kedv és lehetőség, valamint a szerződéskötési szabadság a mainál nagyobb szerepet kapjon. B. Mezei Éva Állandó kiállítás nyílt az országos hírű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetről a Dráva- parti város Dráva Múzeumában. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyi­totta meg a termelőszövetkezet több mint három és fél évtizedes, gazdag történetét bemutató kiállítást. A képek, a dokumentumok alapján megelevenedik a szövetkezet érdekes múltja. Mint köztudott, 1948-tól 1960-ig Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke volt a tsz elnöke. Ö most is szoros kapcsolatban áll e tájjal, hiszen országgyűlési képviselőként gyakran látogat a Dráva partjára. A kiállítás ezt a szoros kapcsolatot is föleleveniti (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom