Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

1981. szeptember 13., vasárnap Föld felett, ég alatt HMM Itt HA—8—AM... általános hívás! Fotó: Martin Gábor Olyan, mintha itt beszél­getnénk. Pedig közöttünk van testvérek között 1200 ki­lométer. Közöttünk van Bu­dapest, Bécs, Nürnberg, Bonn, az Alpok, a Duna, a Rajna — mit soroljak még? Repülőgépen is két óra lenne Békéscsabától Liége, Belgi­um. Ezt a képzeletbeli repü- lőutat szinte a pillanat azo­nosságával száguldjuk be Sutyinszky János rádióama­tőr adóállomásán, a HA—8 —AM-en. Túlnan, Belgium­ból magyarul jelentkezik az ON—5—OX állomáson Béla. Csak így: Béla, mert — és ez nemzetközi rend — az amatőrök a keresztnevükön szólítják egymást. „Jó napot, kedves bará­tom! Békéscsabán dolgozom, állomásom HA—8—AM. A nevem János.” És itt külön­böző számok és csak az ama­tőrök által érthető műszaki­technikai közlések következ­nek. Aztán vételre áll a HA —8—AM. „Kedves János­kám, köszönöm az összeköt­tetést .. . Először találkoz­tunk az éter hullámain. Na­gyon örülök. Nálunk itt, Liegé-ben felhős, borult, fülledt az idő. Nálatok mi­lyen? Köszönöm a szép ri­portot, várom a QSL-lapot!” További „amatőr szöveg” kö­vetkezik, sok 73-at és DX- et, mi több 88-at is kívánnak egymásnak. A nem amatőr álmélkodik, de sok ideje nincs rá. Máris egy másik belga állomás ke­resi Jánost. „Itt ON—4— CH ... Itt ON—4—CH”. Já­nos szívélyes — ez is kötele­ző rend! —, az összeköttetést fogadja, válaszol. Három­négy perc, kicserélik az ada­tokat, ki hogyan, milyen hangerővel, milyen tisztán hallja a másikat, aztán ők is 73-mal, DX-szel és 88-cal szívélyeskednek. Persze, nekem ez kínai be­széd. De csak addig, amíg János fel nem világosít, be nem avat kissé ebbe a rej­telmes, varázslatos amatőr­világba. Régi nosztalgiám világába is, mert ugyan nem ide tartozik, de e sorok írója is eljutott valamikor a rá­dióépítésig, de rövidhullá­mú adó-vevője sohasem volt. Se pénze, se ideje nem akadt rá harminc—harminc­öt évvel ezelőtt. Itt és most János az érdekes, és a 73, a DX, a 88, a negyedórával ezelőtti tokiói kapcsolat, még előbb, délután 4 óra körül pedig az egyesült államok­beli Detroittal csevegett. Szóval mi az, hogy 73, DX, 88? János nemcsak az éterben szívélyes. „A 73 azt jelenti: baráti üdvözlet, a DX a nagy távolságú, több ezer kilomé­teres kapcsolatok jele, aki sok DX-et kíván, ezt kíván­ja, a 88 pedig: csókolom a feleséged! Ez annak is ki­jár, akinek nincs. Mert hon­nan tudná a másik állomás operátora, hogy van-e? Nevetünk, mosolygunk. Er­re is van amatőr jel. Ha egy mondat után azt mondja az egyik fél, hogy Hl, az neve­tést, kuncogást, humort, tré­fát jelent. Egyszóval tréfá­san kell érteni az elhang­zott mondatot... A pitvarosi rádiók HA—8—AM, azaz Su­tyinszky János Pitvaroson született. Erről mesél egy fe­kete mellett, miután állomá­sát kikapcsolta, de nem zár­ta le véglegesen a szeptem­ber 9-i naplót, kora éjszaka még újra elindítja az éterbe mikrofonon vagy morzejelek­kel : „Általános hívás ... ál­talános hívás ... Itt HA—8— AM!” „Pitvaros, igen, ott voltam gyerek, és ott találkoztam először a rádiózással. Haza­járt oda akkor egyik unoka- testvérem, és a rokonság, az ismerősök mindig megkérték: javítaná ki a rádiójukat. Ha volt ideje, megcsinálta. Egy szoba tele volt műszerekkel, rádiókkal, alkatrészekkel. Miféle szerkezet a rádió? Mindenáron tudni akartam. Aztán elmúlt, lefoglalt a ta­nulás és a zene. Zongorázni tanultam Steiner Béla ének­tanár pitvarosi „zeneiskolá­jában”. Béla bácsi később a hódmezővásárhelyi zeneisko­la igazgatója lett, én meg a növendéke, mert ott jártam Vásárhelyen, a Bethlenben, gimnáziumba. Aztán Szeged következett, a tanárképző, meg a zenekonzervatórium kürttan szaka. Diploma, ál­lás Dunántúlon, Devecseren. Ahol Gárdonyi is tanítósko- ! dott... Albérlet, tanítás utá­ni egyedüllét, csend. Eszem­be jutott a rádió. A pitvaro- l si műhely-szoba. Az unoka- testvérem. Szaklapokat, könyveket vásároltam, és megépítettem egy ötcsöves szupert. Első bekapcsolásra megszólalt. Felejthetetlen í volt.” A zene és a rádiózás. Nem furcsa ez így együtt? „Egyáltalán. Ha csak azt vesszük, hogy a morzéhoz is í jó fül kell, ritmusérzék, mi­egyéb, akkor máris megvan a kapcsolat. Különben nehéz megmagyarázni, de az ér- , zés. ha a csabai szimfonikus : zenekarban játszom, meg amikor a föld túlsó oldalá­ról Honolulu jelentkezik, majdnem egyforma.” Ehhez még hozzátennék valamit. Én azt hiszem, i ugyanúgy szárnyal Sutyinsz- - ky János akkor is, amikor odaáll a békéscsabai általá- nos munkásdalkör karnagyi • pulpitusára, és felemeli a kezét. A híres-nevezetes munkásdalárda általa tá­madt új életre az utóbbi pár tak a hívó sávjában a távoli ismeretlenek.” esztendőben. De ez csak ki­térő, HA—8—AM most rá­diós ... „Téved, aki azt gondolja, csak a távolságok varázslata ejti rabul azt, aki rádióama­tőr lesz. Persze, ez nagyon fontos, de nemcsak cél. Az emberi kapcsolatok eszköze is, az amatőrök világhálóza­tára az egész világ számít. Voltak, lehetnek olyan hely­zetek, amikor az amatőrök életeket, felbecsülhetetlen ér­tékeket menthetnek meg. Klasszikus példája ennek 1928-ból az olasz Nobile-ex- pedíció esete. A bátor uta­zók az Itália nevű léghajón keltek útra, hogy átrepüljék az Északi-sarkot. A léghajó azonban lezuhant, az- expe­díció az örök jég és hó bi­rodalmában várta pusztulá­sát. A rádiós segélykérő je­lei azonban eljutottak egy falusi szovjet amatőrhöz. A „legenda” szerint lovas fu­tár vitte a hírt a városba ... és az Itália utasai megmene­kültek. Mi van a DX-eken túl? Beszélnek arról, hogy ké­szenléti szolgálatot szervez­nek Magyarországon is. Ez az RKSZ, ugye? És mire lesz jó? A Rádiótechnika júniusi számát hozza. Benne a cikk, az RKSZ-ről. Rövid idézet a válasz: „A rádióamatőr, amennyiben aktív és gyak­ran hallható a sávokban, a hírközlés területén nagy gya­korlattal rendelkező operá­tornak tekinthető. (Operátor az, aki ad és vesz, tehát for­galmaz, szaknyelv ugye, de azért érthető?) Jogos tehát a társadalom kérdése: csak hobbi célra jó a rádióama­tőr? A választ nem kell ki­találnunk. Órákig sorolhat­nánk, milyen hasznos volt az amatőr rádió országok kri­tikus helyzeteiben (árvíz, balesetek, földrengés, stb.).” Világos tehát, miért alakult meg a „készenléti szolgálat”, és miért szorgalmazzák bő­vítését, állandó korszerűsí­tését. Hogy technikailag ho­gyan, az meghaladná az át­lagolvasó érdeklődését, de nem is ez a fontos. Inkább az, amit János mond: „Segíteni a legnemesebb emberi kötelesség. Nem le­het olyan rádiós, aki ezt ne érezné. Néhány hónapja vé­letlenül én is meghallottam egy/ svéd amatőr segítségké­rő hívását. Valami ritka gyógyszert kért. Az ügy igen sürgős lehetett. Tucatnyi amatőr jelentkezett a világ minden tájáról. Én csak egyszerű hallgató voltam. Nehéz elmondani, mit érez­tem, amikor szinte tolong­Hogyan lehet valaki HA-8-AM? „Akarattal, rengeteg tanu­lással, kedvvel és szívvel.” Több nem is kell, hegyez­zük ki a poént, amit János így jelezne: Hl. Azaz Hl egyenlő: vedd tréfára a dol­got. „Aztán beiratkoztam az MHSZ tanfolyamára, bújtam a szaklapokat, és elkezdtem építeni egy adót. Közben több vizsgát is tesz az em­ber, míg végül engedélyt kap az önálló adó-vevő üzemel­tetésére. És megkapja a szá­mát, amint én a HA—8— AM-et. Ebben a HA az Ma­gyarország, a többi a körzet, az állomás jele. Amikor mindez összejön, „bejegyzett” rövidhullámú amatőr lesz az ember, a neve, állomása ott szerepel a világ minden a ma tőr j egy zékében. Emlékszel-e a legelső ösz- szeköttetésedre ? „De mennyire! A jászjákó- halmi HA—7—MC-t találtam meg először. Kiderült ké­sőbb, hogy ő is pedagógus, és Tihanyi Károly a neve. Azóta már személyesen is találkoztunk, büszke arra, hogy ő volt az első éter­partnerem ...” Ha azt kérdezném, hogy mondj valami számodra is különöset, mondhatnám cso­dát? Mit mondanál? „Kettőt is. Hogy már olyant is tudunk, mi amatőrök, hogy állóképeket közvetítünk egy­másnak. Ehhez egy külön, az adó-vevőhöz kapcsolható szerkezet kell, meg képcső, és mehet. Nálam is volt egy ilyen, remek élmény! A má­sik: hamarosan fellövik azt az amatőr műholdat, mely­nek segítségével még tisz­tább, még biztonságosabb összeköttetéseket lehet lét­rehozni. Azt mondják, egy- eav állomás hat órán át „lát­hatja” majd a holdat, hat órán át forgalmazhat vele.” Végül: mi az, hogy QSL- lap? Hallottam, hogy a bel­ga Bélával megígértétek egy­másnak : „Százszázalék, kül­döm a QSL-t!” „Egy levelezőlap, rajta az állomás száma, a technikai adatok helye. Ha valaki mé­lyebbre nyúl a zsebébe, ak­kor csodaszép lapokat nyo­mathat, de vannak egészen egyszerűek is. Ezeket küld­jük el egymásnak, ezzel iga­zoljuk az összeköttetést.” Neked hány van? „QSL-lapom több ezer. összeköttetésem, amit a nap­lóm igazol, 10 ezer felett.” Terveid, mire készülsz? „A békéscsabai szimfoni­kusokkal Belgiumba. Ott aang versenyezünk.” A különbség csak annyi lesz, hogy rádión szinte azo­nos pillanatban ért Belgi­umba János, szeptember vé­gén egy kissé tovább tart majd az útja. A zenekarban a vadászkürtszólam az övé. Sass Ervin MOSOLY. Fotó: Fazekas László Ásatások megyénkben A dobozban gondosan be­csomagolva egy istenszobor, valamikor nyakba akasztot­ták. Mellette emberfejű ál­latszobor húzódik szerényen. Ábrázatukat, mint később megtudjuk, maszk fedi. (Ké­pünkön.) Egykor, úgy 5-6 ezer évvel ezelőtt vallásos szerepet töltöttek be. Most, mikor a Békés me­gyei Múzeumi Igazgatóságon a nyári ásatások eredményei­ről érdeklődünk, e két leletet teszik elénk elsőként, mint­egy tanúsítva, nem volt hiá­bavaló a kutatás. Az idén a csabai múzeum régészei két helyen folytattak feltárást. Részben — ahon­nan a képen látható agyag- figurácskák valók — a régi és jól bevált kutatóhelyen, Battonyán. E település kör­nyékén két jelentős ásatás is van. Az egyik a Parázs-ta­nyai, ahol az újkőkor közép­ső szakát bevezető nagy D- ről É irányú népmozgás em­lékeit tárják fel. Nem mesz- sze a területtől, egy rézkori település maradványait ku­tatták. Ez utóbbi munkála­tok igazi szenzációt hoztak szakmai berkekben. Eddig ugyanis úgy tudták, hogy e korszak kezdetén kizárólag nagy állattartással foglalkoz­tak őseink, így nem építettek falvakat. Most, ennek ellent­mondásaként egy igen hosz- szú letelepedés maradványai­ra bukkantak. Az egykori fa­lu leégett, így a házak om­ladéka alól gazdag leletanyag került elő. S ha már Battonyáról szó­lunk, érdemes megemlíteni, hogy a szakembereknek si­került egy nagy kiterjedésű és feltehetően igen jelentős népvándorlási települést ta­lálni. A rendszeres kutatások még nem kezdődtek el. A másik, nagy kutatási te­rület Dévaványán volt, ahol az angol—magvar közös ex­pedíció tagjai folytattak fel­színi vizsgálatokat. Műsze­rekkel vizsgálták az újkőkori falu belső szerkezetét, mint­egy fél négyzetkilométeres te­rületen. A szakemberek leg­főbb segítője, a föld mágne­sesség változáséit kimutató magnetométer volt, amely jel­zi a föld mélyén levő külön­böző objektumokat, s kiírja azokat, legyenek bár gödrök, romok vagy sírmaradványok. A Munkácsy Mihály Múze­umban megtudtuk azt is, hogy sok munkát adtak, s ad­nak a régészeknek jelenleg is a meliorációs munkálatok. A csatornázások nem egy he­lyen régészeti lelőhelyeket bolygatnak fel. Ilyenkor te­repjárásra, s mielőbbi lelet­mentésre lenne szükség. A közeljövőben erőt meghaladó feladata lesz a Mezőberény- ben, Szeghalmon és Békésen talált lelőhelyek megmentése. Természetesen mindez an­nak is köszönhető, hogy me­gyénkben az átlagosnál sze­rencsére jobb a leletjelentő hálózat. Ám még így is elő­fordulhat, hogy értékes lele­tek vesznek kárba. Ezért ter­vezik, hogy a MEZÖBER-rel közösen, a földmunkát végző gépkezelőknek egy tájékozta­tót tartanak a régészek a le­letekről, a leletmentésről, így bizonyára a jövőben még több olyan büszkeségünk lesz, mint a képen látható sok ezer év után napvilágra ke­rült lelet. Nagy Ágnes Fotó: Fazekas László Hanglemezhetek A hagyományokhoz híven az idén is megrendezi a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a HUNGAROTON hanglemezhete­ket. Szeptember 11. és október 1. között 12 új ünnepi kiadványuk kedvezményesen, lemezenként 50 forintért kerül az üzletekbe. Év­századok zenei és irodalmi kin­csei szerepelnek a kedvezménye­zett lemezek között, csakúgy, mint a magyar népzene, és a magyar költészet régi forrásai, az egyetemes művészet legmaga­sabb rangú remekei. Páratlan rikaság a Bartók ösz- szes hangfelvétele című lemez- sorozat, amelyeken Bartók zon­gorázik — egyebek közt az Al­legro barbaro, a Mikrokozmosz részletei, az I. rapszódia, a Ro­mán népi táncok, a II. szonáta hegedűre és zongorára, valamint a Szonáta két zongorára és ütő­hangszerekre, Bartók, Kodály népdalfeldolgozások, Beethoven, Liszt. Debussy, Scarlatti művei szólalnak meg. A másik lemezen Bartók hangja és zongorajátéka hallható, magánfelvételek, csalá­di fonográfhengerek és töredé­kek gyűjteménye. A Bartók-cen- tenáriumi összkiadás e két leme­zének külön érdekessége, hogy Somfai László és Kocsis Zoltán szerkesztésében a teljességre tö­rekedve. valamennyi fellelhető anyagot felhasználva jelent meg. Üj magyar felvételen a Magyar állami hangversenyzenekar és Ferencsik János közreműködésé­vel adták ki Bartók Concertóját és a Táncszvitet. S már a kö­zelgő Kodály-centenáriumot idé­zi az a lemez, amelyen a Föl­szállott a páva, a Galántai tán­cok és a Marosszéki táncok cí­mű szerzemények hallhatók a Lehel György vezényelte Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara előadásában. Ez alkalommal Händel 12 con­certo grossója képviseli a ba­rokk zenét, és Pergolesi orató­rium és Puccini Pillangó kis­asszonya a vokális zenét, világ­sztárok felvételeivel. A Vonó mesterei című összeállítás a könnyen hallgatható zene ked­velőinek szól. Shakespeare: Szentivánéji álom című vígjáté­kának egy 1963-ban készült rá­diós felvétel az alapja, Ruttkai Évával, Zolnay Zsuzsával, Lati- novits Zoltánnal és Sinkovics Imrével. És megszólal lemezen első nagy líraköltőnk, Balassi Bálint is. Szerelmes és hazafias verseit Bánffy György szólal­tatja meg. A hanglemezhetek megnyitásá­nak napján adják át az Év Hang­lemeze díjat az elmúlt év leg­jobb felvételeinek. Ezt a díjat ítélték a Goldmark: Sába ki­rálynője című operalemeznek, amelyen Takács Klára, Kincses Veronika, Siegfried Jerusalem, Sólyom Nagy Sándor, Kalmár Magda, Miller Lajos, Gregor Jó­zsef és Polgár László énekel, a Magyar Állami Operaház Ének­és Zenekarát Fischer Adám ve­zényli. A díjazottak között sze­repel a Liszt Ferenc Kamaraze­nekar Vivaldi-lemeze, három Bartók-lemez, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Pauk György köz­reműködésével, a Magyar hang­szeres népzene és a Délszláv nép­zene című összeállítás. A prózai kiadványok közül Örkény István Egyperces novellái és a Mezey Mária előadói lemeze szerepel a díjazottak között. k. Mt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom