Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
\ 1981. augusztus 13-, csütörtök Gitárhangverseny Békéscsabán Sokan hiszik, hogy gitározni könnyű. Pedig a hatvanas évek divatossá vált hangszerén megtanulni éppoly nehéz, mint a zongorán vagy a hegedűn. Sajnos, szűkebb pátriánkban ritkán hallani klasszikus gitármuzsikát, pedig hazánkban élnek e műfaj olyan reprezentánsai, mint például Szendrey-Kar- per László. A gitárzene kedvelőinek tábora igen nagy megyénkben is. Nem véletlen, hogy kedden este Békéscsabán a városi tanács udvara zsúfolásig megtelt, hiszen az esztergomi gitárfesztivál három neves résztvevőjét hívta meg az Országos Filharmónia ki- rendeltsége. Szendrey-Karper László Liszt-díjas gitárművész Bartók: Gyermekeknek című darabjának részletével vezette be a gazdagnak ígérkező estét. A zeneszerző iránti tisztelgés után néhány szót szólt az ötödik esztergomi gitárfesztiválról. Mint mondotta, e rendezvényre az idén 200-an jöttek el a világ különböző országaiból. Notisz Mavroudis athéni művész és tanár második alkalommal vendége a fesztiválnak, s először látogatott el Békés megyébe. Két részből álló, mintegy egyórás műsorában sokoldalú tehetséget villantott fel. Egyaránt virtuóz módon tolmácsolta dél-amerikai és német klasz- szikus és modern szerzők műveit. Különösen nagy tetszést arattak Beatles-feldol- gozásai. Monica és Jürgen Rost az NDK-ból érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a fesztiválon. A kelet-német házaspár rendkívül precízen, nagy átéléssel tolmácsolta Bach, Weiss gitárra átírt klassziSzendrey-Karper László Fotó: Martin Gábor kus műveit, de semmivel sem kevésbé színvonalasan játszották Bartók: Gyermekeknek című összeállítását. A mintegy kétórás műsort Szendrey-Karper László egy spanyol melódiával fejezte be. Szép és alkalmas helyszínen színvonalas zenei programnak lehetett tanúja a békéscsabai közönség. Kár, hogy ebben a hangulatos környezetben ritkán láthatunk hasonlót... — gubucz — Notisz Mavroudis játszik Megáll az ész Első alkalommal Countrytalálkozé a fiivárosban Így kiáltott fel valamikor az ember, ha már nagyon elképedt valami teljesen ostoba dolgon. Ma ilyen helyzetben más szavak járják, mégis ez jutott eszembe múlt vasárnap délutánján, amikor biztos nem egyedül ültem a képernyő előtt. Hogy megnézzem a John Ford rendezői sorozatból az Apacserődöt. Még az sem zavarta a várt élvezetet, hogy a film feliratos lesz. Végtére is, tud olvasni az ember. Am nagyon hamar kiderült, milyen keveset ér ez a tudomány, ha nincs mit elolvasni. Mert pontosan ez történt, körülbelül a szöveg fele részében. Amikor a felirat fehér foltra esett, riyen pedig volt bőven; a szobajelenetek többségében például, mivel a lehulló abrosz meg a hölgyek ruhája fehér volt, továbbá hasonló a kinti táj szikrázó kopársága. Éppen a képernyő felétől az aljáig, ott, ahol a felirat fehér betűinek a helye van. Márpedig fehér a fehéren: — régi tapasztalat — nem látszik. S mégis csak bosz- szantó, ha' a felirat miatt amúgy is megkurtított szövegből felét sem lehet érteni. Csak kapisgál az ember. És persze eltűnődhet. Olyasmin is, hogy hol kezdődik a kultúra és hol végződik a tudományos-technikai forradalom? Az előbbi nyilván ott, hogy a nézőt becsüljük valamire, legalább annyira: ha már nem szinkronizálunk, élvezet helyett ne bosszúságot szerezzünk. A technika meg? Talán a hold- és űrutazások — hogy a többi csodát ne említsem — korában nem megoldhatatlan a betűk magasságának megfelelő szélességű fekete szalagra írni fel a szöveget. Ez még akkor is beválik, ha a fekete alap fekete felületre esik. A fehér betűk akkor is látszanak. Kivitelezése viszont semmiség. Csak gondolni kellene rá. És minél hamarabb, mert lehet, hogy eztán többször is előfordul — több fajta okból — szink- ronizálatlan filmek vetítése. S ilyen primitív hibának — amitől tényleg megáll az ész — nem szabad előfordulni. Sem gondatlanságból, sem nemtörődömségből. Mikor a hibátlanhoz csak egy csöpp figyelem szükséges. Vass Márta Üj vállalkozásba fogott az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási iroda: a KISZ KB kulturális osztályának kezdeményezésére első ízben rendezi meg a budapesti nemzetközi countrytalálko- zót. Az egész napos programban fellépnek a hazai és külföldi countrymuzsika jeles képviselői. Hazánkat a Bojtorján, a Bluegrass, az In- terfolk, a Kormorán, a 100 Folk Celsius, valamint a Tolcsvay-együttes képviseli. Bemutatkozik többek között Peter és Paul az NDK-ból, az amerikai George Hamilton, a csehszlovákiai Jiri Brabec és együttese. Az egész napos zenei élményt vásári komédiások, búvárbemutató, karatebemutató, bábszínház, kirakodóvásár teszi színes szórakozássá. A countrytalálkozé időpontja: augusztus 29. Természetesen a szervezők gondoltak a vidéki fiatalokra is, akik a helyi, békéscsabai kirendeltségen előre megvásárolhatják az Asztalos János Ifjúsági Parkba szóló jegyeket. m. sz. zs. Századik születésnap Századik születésnapját ünnepelte tegnap a Zala megyei Petőhenyén Mészáros Istvánná. A viszonylag jó egészségnek örvendő Anna nénit lányán, unokáin, dédunokáin kívül a tanács, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt képviselői is köszöntötték. Újfajta autóbuszokat gyártanak Űj típusú autóbusz sorozatgyártását kezdték meg tegnap az Ikarus székesfehérvári gyárában. Az IK 260-as típus továbbfejlesztett változatáról van szó, amely IK 260—27-es jelzéssel került a szerelőszalagra. Kétajtós kivitelben készül, s elsősorban elővárosi forgalomra ajánlják a tervezői. Újdonsága, hogy az ajtók nem a megszokott harmonika rendszerűek, hanem úgynevezett bolygóajtók, amelyek kinyitáskor hozzásimulnak a busz oldalához. Ennek legfőbb előnye, hogy géppel is‘ moshatók, tisztíthatok. Bővítették az új buszok utasterét is, s az eddiginél több ülést szereltek fel. Új nyilvános telefonállomások Nyolc új nyilvános telefonállomást állított fel a Pécsi Postaigazgatóság Siófokon és környékén. Valamennyit bekapcsolták a nemzetközi távhívóhálózatba. Siófokon 6 helyről — az 1-es számú postahivatal belső csarnokának két fülkéjéből, a Szigligeti úti postahivatalból, a Petőfi sétányon levő postahivatalnál, az ewes számú újságospavilonból, valamint a vasútállomásról — a város térségéhez tartozó Balatonszéplakról és Szántódról, a postahivatal előtt felállított fülkékből lehet külföldre telefonálni.-------------------------------s---------E lfogták a Kék fényben körözött betörőt A Kék fény július 29-i adásában többrendbeli betöréses lopás bűntettének alapos gyanúja miatt körözött Balogh István 24 éves, foglalkozásnélküli, büntetett előéletű, zalaegerszegi lakost a rendőrség Zalaegerszegen elfogta, és előzetes letartóztatásba helyezte. Ügyében a zalaegerszegi járási-városi rendőrkapitányság a nyomozást folytatja. Fotókiállítások Gyulán Gyulán a fotós alkotótelep keretében több fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők e hónapban. Augusztus 6-án nyílt meg Váradi Zoltán kiállítása az Erkel Művelődési Központban. Nyáry Jánosnak — aki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, fotóklubjának a tagja — Kiskunfélegyházán, Keszthelyen és Komlón volt a közelmúltban kamaratárlata. Augusztus 11-től 18-ig érdekes hangulatú fotográfiáit a gyulaiak is láthatják. Augusztus 13-án, ma nyílik Újhelyi István kiállítása ugyancsak az Erkel Művelődési Központban. Mindhárom kiállítást Balogh Ferenc fotóművész nyitja, illetve nyitotta meg. (g. k.) Nyáry János Vezénylet című felvétele Hova tegyük a pénzünket? lehet annak másfél évtizede, hogy részt vettem egy tanácskozáson, ahol pénzügyekben jártas szakemberek erősget- ték, hogy a lakosság takarékbetét-állománya belátható időn belül maximum 90 milliárd forintnál tetőzik; s az esetleges 100 milliárdos értéig valóságos csoda lenne. Megtörtént a csoda: 1979- ben összesen 114 milliárd 185 millió forint volt a betétállomány, ám a másfél évtizeddel korábbi jóslatok sem voltak alaptalanok: 1965- ben a 20 milliárdot sem érte el az OTP és a takarék- szövetkezetek által kezelt lakossági megtakarítás. Érdemes — mert minden kommentár nélkül is sokatmondó — ettől az időponttól követni a lakossági megtakarítások alakulását. 1970: 38,7 milliárd, 1975: 74,7 milliárd, 1978: 108,5 milliárd és 1979: a már említett 114,1 milliárd forint. (A „kéznél” levő készpénzmennyiségről — ami csak 1960 és 1970 között 10 milliárddal emelkedett — most nem is beszélek.) Az abszolút összegek önmagukért beszélnek, ám nézzük előbb a százalékos arányokat is: 1960-ban a lakossági pénzállomány 2 százaléka, 1970-ben 5,6 százaléka, 1978-ban 7,2 százaléka került az OTP és a takarékszövetkezeti fiókokhoz. Lakásberuházásra pedig 1960-ban pénzük 4,3 százalékát, 1970- ben 6,0 és 1978-ban 6,2 százalékát tették félre az emberek. A számok elemzéséből levonható az a következtetés, hogy 1978-tól észrevehetően csökkent a takarékossági láz. Sőt: a lakosság már a hetvenes évek közepétől kezdve, fokozatosan visszavonta pénzeszközeit a lakásépítési piacról, lévén, hogy sokan nem követhették az építő- anyagárak és az építégi költségek meredek emelkedését. Hogy az ily módon el nem költött pénz jó része nem került a takarékbetétkönyvekbe, az megintcsak elgondolkoztató jelenség. Hadd ismételjem meg az egyik iménti adatot: 1978- ban a pénzmegtakarítási hányad 7,2 százalék volt. Tegyük emellé az 1979-es adatot: 4,7 százalék. Abszolút összegben 16 milliárd forint, s ha ebből leszámítjuk az 5 millliárd forint kamatjóváírást, akkor a megtakarítási hányad mindössze 3 százalék. És még egy adatsor: 1979- ben, a korábbi öt százalék körüli fogyasztói árszintnövekedés egyszeriben 9 százalékra ugrott, majd tavaly ugyanennyivel nőttek az árak. Szó sincs arról, hogy a fogyasztói árak emelése any- nyira megcsappantotta volna az emberek pénztárcáját, hogy csak megtakarításaik drasztikus visszafogásával finanszírozhatták napi vásárlásaikat. Viszont a háztartások „közgazdái”, elgondolkodván a fogyasztói árak ilyetén alakulásán, kénytelen-kelletlen úgy döntöttek, hogy a későbbre tervezett, jelentősebb vásárlásaikat előbbre hozzák. Nincs ebben semmi meglepő. Ilyen helyzetben a világon mindenütt így gondolkodnak, és így döntenek az emberek. (Már ahol így dönthetnek. Ugyanis a vásárlási hajlandóságnak legalább két feltétele van: készpénzállomány és árufedezet. A jelek szerint nálunk pénz- és áruhiány nem akadályozta a költekezést.) A jelenséget tehát kedvezőnek is ítélhetnénk, ha megfeledkeznénk arról, hogy a nagyobb arányú költekezés a lakosság takarékossági kedvének bizonyos mértékű csökkenését jelzi. Erre utal — az előre hozott vásárlásokon túl —, hogy vannak, akik a takarékoskodás klasszikus módszereihez térnek vissza: ingatlant, nemesfémet, műtárgyakat vásárolnak. Ez figyelmeztető jel, több okból is. Nem véletlen, hogy amikor az emberek a fogyasztói árak emelkedéséhez képest kedvezőnek ítélték a kamatlábat, a betétállomány minden korábbit meghaladó gyorsasággal emelkedett. (És ezt nem magyarázza a tulajdonszerzési határok merev korlátozása, ugyanis e Korlátokat — főleg a rendezetlensége miatt tökéletesen áttekinthetetlen ingatlannyilvántartás miatt — hosszú ideig kedve szerint léphette át bárki.) Másrészt: a lakossági takarékosság meghatározó tényezője mindig is a lakásberuházásra félretett pénzösz- szeg volt. S ma, amikor egy- - re kevesebb az esély arra, hogy valaki, úgymond „állami ajándékként” jusson önálló lakáshoz, az építkezésre félretett pénzösszegnek még- inkább gyarapodnia kellene. Mondom: „kellene”. Csakhogy: nincs számottevő előrelépés az értékálló lakás- előtakarékossági formák bevezetéséhez. (Mert ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy például az „ifjúsági takarékbetéttel” valóban megoldható a fiatalok nyomasztó lakásgondja ...) Harmadszor (s hadd idézzem most e témakör egyik szakértőjét, dr. Zafír Mihályt, aki a KSH „Életszínvonal 1960—1980” című kiadványának szerkesztője): „Nagyobb megtakarítási hányad átgondoltabb, a jövővel jobban számoló életvitelt jelentene; bővítené a lakás- helyzet javításához szükséges anyagi alapokat, és mérsékelné a fogyasztási cikkek iránti keresletet, ami jelenleg ugyancsak kívánatos lenne.” ért ne feledjük: ha egyszer kényszerű okok miatt vissza kell fogni a termelés növekedési ütemét — következésképpen a belföldi felhasználást is —, akkor a vásárlási kedv felélénkítése a gazdasági életre nézve terhessé várhat. Vértes Csaba Mintás füzetcsomagolá papír Fehér alapon kék és piros színű állatfigurák — cicák, mackók, kutyák — és az ábécé betűi díszítik az új füzetcsomagoló papírokat. Az eddig forgalomba került, úgynevezett iskolakék csomagolok gyártását — amelyet a Csepeli Papírgyárban állítottak elő — megszüntették, mert az ilyen papírhoz szükséges színezőanyag egy része a gyár szennyvizébe kerülve a Dunát is megfestette.- Az új csomagolópapír szebb és sokkal korszerűbb az iskolakéknél. Alapanyagát, a jó minőségű, tartós fehér papírt a szentendrei és a szolnoki gyárakból a lá- batlani üzembe küldik, ott nyomják rá a színes figurákat. A PIÉRT megrendelésére ebben a negyedévben 120 tonna füzetcsomagolót gyár-- tanak, s az első tételt már átadták a kereskedelemnek. Újabb barlangi leletek a Baradlában A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei befejezték a leletmentő ásatást az aggteleki karsztvidéken levő világhírű Baradla-barlangban, ahol a Styx patak mederkotrása során egy emberi csontváz maradványai kerültek elő. Koponyaformájánál fogva a már korábban fellelt kőkorszaki maradványnyal mutat hasonlóságot, hogy valójában mely korból származik, most vizsgálják.
