Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
szerda 0 1981. augusztus 12., Veszprémtől Szabolcsig lói sikerült a nyílt rizsnemesftési bemutató Szarvason Felhasználó — kontra gyártó Hz alkatrész nyomában Szokatlan feladatra vállalkoztak a napokban a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben. Három napon át folyamatosan nyílt rizsnemesítési bemutatót rendeztek, amelyre nem a kutatók, hanem a vendégek határozták meg a látogatás időpontját és a programot. A galambosi és a kákái telepen többek között nemzetközi fajta-összehasonlító kis- parcellákat, rizsnemesítést, fajtafenntartást, a törzsállomány tovább szaporítását, a nagytáblákon szuperelit- vetőmag-előállítást láthattak az érdeklődők. Galamboson kiállítás nyílt ez alkalomból. Grafikonok, fényképek „vallottak” arról: évszázadokon át hogyan fejlődött a világ különböző tájain a rizstermesztés a kézi ültetéstől, sarlóval való aratástól a korszerű agrotechnikáig, a kombájnokkal való betakarításig. Bemutatták a Szarvason nemesített rizsfajtákat hántolva és hántolatlanul, bugában, növényedényben. Rizskóstoló és gépi. bemutató, gép- és szakirodalom-kiállítás tarkította a programot. — Magunk sem tudtuk, hogy milyen nagy feladatra vállalkozunk — mondja erről Simonná dr. Kiss Ibolya, az ÖKI rizsnemesítési osztályvezetője. — Szerencsére az időpontot is jól választottuk meg, végig ragyogó napsütés volt. Ráadásul valóban gyönyörűen fejlettek a rizseink a kisparcellákon csak úgy, mint a kisebb-nagyobb táblákon. Az egyes fajták közötti különbség jól érzékelhető. A rizs rendkívül érzékeny növény, magas a hőigénye, ezért a korai és a középkorai fajták előállítása a cél. Kíváncsiak voltunk: mennyire érdekli a rizsnemesítési munka, a fajtafenntartás, a vetőmagszaporítás az ország különböző tájain dolgozó tudományos kutatókat, mező- gazdasági szakembereket, illetve a rizstermesztés közvetlen munkásait. Meglepődtünk, hogy Veszprémtől Szabolcsig sok vendég érkezett egyedül, vagy csoportosan. Jöttek egyetemi tanárok, agrármérnökök, rizsőrök, növényvédelmi szakemberek, de benéztek a telepre olyan kíváncsiskodók is, akik nem foglalkoznak rizstermesztéssel, őket is szívesen láttuk. — Számunkra az előkészület és a háromnapos bemutató minden eddiginél nagyobb gondot és elfoglatságot jelentett, de megérte a fáradságot — veszi át a szót dr. Lajtos János tudományos főmunkatárs. — A forgatókönyvet most nem előre írtuk meg, hanem akkor, amikor egy- egy csoport megérkezett. Hiszen az érdeklődés nem egyforma. Egyik csak a nemesítést, a másik a szaporítást és a különböző agrotechnikai eljárásokat is látni akarta. Azelőtt sokan azért is eljöttek a rizsbemutatóra, mert itt találkoztak rég nem látott egyetemi volt kollégákkal, vagy magas beosztású egyénekkel megbeszélhettek hivatalos ügyeket. A rizsföld gátjain csak libasorban lehet haladni, csak az eleje hallotta, hogy mit mond a kutató, a többi egymással beszélgetett. Ha kíváncsi volt valaki valamire részletesebben, nem állhattunk meg, mert az előírt program „hajtott” bennünket. Most ráérünk. Csak a rizs, a kutató és a vendégcsoport — rendszerint néhány ember — volt látható a telepen. Oda-vissza tájékoztatás volt ez, hiszen mi is meghallgattuk a vendégek észrevételeit. Elmondották a kutatók azt is: nagyon sok vendég hangsúlyozta, hogy most látja, mennyire érdemes odafigyelni az ÖKI által előírt technológia szigorú betartására. Fábián Márton országgyűlési képviselő, a karcagi Lenin Tsz elnöke mondotta: „ ... Kár lett volna kihagyni ezt a találkozót. Fél nap alatt többet tanultunk, mint az előírásokból és szakelőadásokból éveken át. Mi az ország egyik legnagyobb rizstermesztő szövetkezete va- gyun. Sajnos, eddig nem tartottuk meg minden munka- folyamatnál a szigorúan előírt technológiát. De nagyon megéri az odafigyelést, hiSimonné dr. Kiss Ibolya kóstolásra kínálja a főtt rizst szén nagytáblákon is köny- nyen elérhető a hektáronkénti háromtonnás rizshazam.” — A rizs vetésétől a betakarításig sokfajta munkafolyamat vár a termesztőkre — magyarázza dr. Lajtos János. — Elég, ha minden fázisban egy-egy apró hibát, mulasztást elkövetnek, máris jóval kevesebb a termés. Itt láthatták, hogy a tábla- méretű vetőmagtermesztésben is egyszerre bugázik a rizs, nyilván egyszerre érik majd be minden szem. így a vetőmag csírázóképessége magas lesz, hiszen nem lesz benne éretlen, vagy beszáradt szem. Ez forintban is igen nagy jelentőségű. A Szarvasi ÖKI új rizs fajtajelöltjét, a szépen fejlett Ori- zellát nézik a nemesítőtelepen Fontos a korai vetés. A Szarvasi 203-as fajta például bírja a tavaszi időjárás viszontagságait. Mi április 10- én már elvetettük a rizst, és szépen beállt az állomány. A Szarvasi ÖKI rendszerekkel, tudományos kutató intézetekkel, vízügyi intézetekkel és rizstermesztő gazdaságokkal áll kapcsolatban. Kidolgozza a technológiát, és időnként az aktuális munkákra külön is felhívja a figyelmet. Simonné dr. Kiss iSolya töbjp szakembertől megkérdezte': milyen sűrűn cserélik a vizet a rizstelepen ebben a tartós kánikulában. Bizony, a válasz szomorú volt. Az ÖKI-ben ugyanis háromnaponként friss vizet kap a növény, amely oxigénhez, friss levegőhöz juttatja a növényt. Ezt az utasítást a gyakorlatban eddig kevesen követték. A helyben nemesített Szarvas—70 és az új, bőtermő, betegségeknek ellenálló, nagy szemű fajtajelölt, az Orizella ugyancsak gyönyörű látványt nyújtott a rizstermesztés szakemberei számára. A vendégek önkéntelenül is összehasonlították az ÖKI kis parcelláit, nagytábláit a •saját rizstel epeikkel. A kutatókat sokan meghívták, hogy még a rizsbetakarítás előtt látogassanak el gazdaságukba, kinn a rizsföldön beszéljék meg: mit csináltak jól, hol hibáztak, hogy jövőre csak a jó tapasztalatokat hasznosíthassák. Az ország minden tájáról érkezett 200-nál több vendég kedvező nyilatkozata alapján az ÖKI-ben elhatározták: ezentúl minden évben megrendezik a nyílt rizsnemesítési bemutatót. Ary Róza Tegnap a dobozi Petőfi Téesz gondjain keresztül bemutattuk a mezőgazdasági gépek alkatrészellátásának nehézségeit, bajait. Most az érem másik oldalát vesszük szemügyre. Miként látják ugyanezt a gondot a kereskedők, az AGRQKER és az AUTÓKER Vállalat illetékesei, akik hivatottak lennének az alkatrészek forgalmazására. Az AUTÓKER békéscsabai üzletvezetőjét, Nádro Jánost a kiszolgálótéren találom. — Kevés a létszámunk, többen szabadságon vannak — magyarázza míg a raktárba megyünk. Ott a polcokon különféle alkatrészek sorakoznak katonás rendben, de egy-egy fakk üresen ásít, jelezvén: az itt tartott alkatrész hiányzik. — Üzletünk 24 ezer féle alkatrész kínálatával áll a vevők rendelkezésére. Néhány száz féle rendszeresen hiányzik. Vállalatunk 6-7 üzletága igyekszik ellátni üzletünket — hallom, miközben megtudom tőle azt is, hogy központjuk jó néhány hiánycikkre évek óta keres gyártót. Eddig eredménytelenül. — Mik a keresettebb alkatrészek? — Rengeteg van. Csak néhányat: az IFA teherkocsikhoz fékrásegítő, kuplungszer. kezet, kuplungtárcsa, kinyomócsapágy, erősített csuklóstengely, terepváltó és alkatrészei, motor és alkatrészei, futómű és alkatrészei. Legalább három éve nem kapunk IFA-hűtőt, pedig ebből legszerényebb számítás szerint is legalább kétezret el tudtunk volna adni. Az idén kaptunk 15 fékrásegítőt, az igény viszont háromezer. Terepváltóból is legalább ötszáz kellett volna. Az UAZ terepjáró kocsikhoz rendszeresen 400—500 féle alkatrészt rendelünk, de jó esetben 15—20 félét ha kapunk. A ZIL és a Lada személygépkocsik kivételével én magam is nagyon rossznak ítélem meg az alkatrészellátást. — Mi az oka e krónikus alkatrészhiánynak ? Az alkatrészgyártók nem szállítanak... — Talán rossz az alkatrészelosztás is ... — vetem közbe. — Nem mondhatnám, ha van, azt számítógép osztja szét az ország üzletei között. — És másutt nem tudnának alkatrészt venni, esetleg gyártani? Ez a kérdés kényesnek bizonyult. Bizonyos alkatrészekre — szövetkezet, maszek, vagy tesz-melléküzem- ág — lenne gyártó. De a szabályozó rendszer mindent megköt. Az összes gumitömítést, gumiprofilt, néhány tömítést, mint például a Polski Fiatokhoz és a Moszkvicshoz hengerfej tömítést tudnánk gyártani, de az né. hány fillérrel drágább, mint az import, így nem forgalmazhatják. Csak egy példa: az IFA tehergépkocsi főfékhenger gumikarmantyúja igen keresett. Ebből kétféle van, az olcsóbb 2 forint, a drágább 2,60. A gyártó ezeket az apró cikkeket 5—10 fillérrel drágábban tudja előállítani. Szóval ezek a termékek keresettek, lenne is gyártó rájuk, de a szabályzók ... Az AGROKER Vállalat hivatott a mezőgazdasági üzemek gép- és alkatrész- ellátására. Kovács Judit, az alkatrészosztály vezetője sincs könnyű helyzetben. — Mintegy 14—15 ezer féle alkatrészt forgalmazunk, ennek ellenére egyes cikkekből krónikus az alkatrész- hiányunk — fogad az osztályvezető, és máris mondja a példát: — Vegyük az E 512-es NDK kombájnt, ami. nek a motorja csaknem megegyezik az IFA tehergépkocsik motorjával. Csak azoknak a tsz-eknek tudunk ebből az alkatrészből adni, amelyekről tudjuk: van ilyen típusú kombájnuk. Ezekhez a motorokhoz hosz- szaDb ideje hiánycikk a fö- tengelycsapágy is, az év elején néhányat kaptunk. A T 100-as és T 100 M-es típusú traktorokhoz többféle csapágyat nem tudunk adni, nekünk sem küld a MEGÉV. Persze a vállalat próbálkozik egy-egy beszerzési forrás felkutatásával. Igaz, ezt a MEGÉV nem nézi jó szemmel, csak az ő közreműködésével gyártathatnak alkatrészeket, úgy, hogy a nyereségen osztoznak. Ennek ellenére próbálkoznak. Az ERŐKAR békéscsabai öntödéje például 4 ezer bálázótűt gyártott a békéscsabai AG- ROKER-nek. — Kénytelenek voltunk megrendelni, mert az NDK prtnertől hiába rendeltük meg. A megrendelést visszaigazolták, csak éppen nem szállították. A betakarításhoz viszont ezekre az alkatrészekre szükség volt —magyarázza Kovács Judit. Más típusú alkatrészek gyártásáról is tárgyalnak az önlödével, így a DT 75-ös csillagkerék, a T 100-as láncsaru és a bálázógépekhez kötözőszerkezetről. Molnár Zoltán, az ERŐKAR békéscsabai öntödéjének vezetője így fogalmaz: — Vállalatunknak „ nemi“ profilja a mezőgazdasági gépekhez az alkatrészgyártás. Munkaszervezéssel néhány fontosabb, kisebb sorozatú darabot le tudtunk gyártani, így például a bálázógépek tűit. Csak azt nem értem, hogy ezek a tűk miért kerülnek 800 forintba, amikor mi 414 forintért előállítunk egyet? Az utóbbi időben több felmérés is foglalkozott hazánk alkatrész-felhasználásával. Ebből egyértelműen kiolvasható : Magyarország Európa legnagyobb alkatrész-felhasználója. A javítható darabokat mindenütt cserélik, mert így a gyorsabb, jóllehet ez a drágább megoldás. Aztán egy-egy felhasználó a kurensebb cikkeket felvásárolja, tartalékolja, mondván: „Kellhet még!” Az is tapasztalat, hogy az alkatrészgyártók és -felhasználók között túl sok a közbeeső állomás, a viszonteladó. A szabályozók sem ösztönzik a kereskedelmet, hogy közvetlenül feltárja környezetében a gyártó, felújító kapacitásokat, azokkal üzleti kapcsolatra lépjen. Pedig lenne ilyen. Nehezen értem és nehezen értik meg mások is ezt a helyzetet. Egyik oldalon akadozó alkatrészimport devizáért, miközben milliós értékű gépek száz forintokat érő alkatrészek miatt állnak, és rontják termelési eredményeinket. A másik oldalon, még ha néhány forinttal többért is, de ösztönző szabályozókkal meg lehetne szervezni azoknak az alkatrészeknek a gyártását, javítását, amelyre képesek vagyunk. Nem állnának a gépek, vagy legalábbis sokkal kevesebb esne ki a termelő- munkából, mint jelenleg. Hogy melyik megoldás az olcsóbb, ki kell számítani, de mindenképpen tenni kellene, hogy ebből az alkatrészhiányból sok-sok év után végre kiléphessünk. Szekeres András Egyenletes szemek, egyenletes bugák Fotó: Veress Erzsi Az öntödében készülnek a tűk a bálázógépekhez Fotó: Veress Erzsi Az AUTÖKER raktárában sok az alkatrész, de „lyukasak” a polcok
