Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

1981. augusztus 12., szerda o Van elegendő tanszer Megyénkben is befejező­dött a kedvezményes tan­szervásár. A papír- és író­szerboltok 30—40 százalék­kal olcsóbban kínáltak kü­lönböző füzeteket, iskolatás­kákat. Cs. Szabó Imre, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat helyettes igazgatója elmondotta, hogy az' idén a szokásosnál is sikeresebb volt az akció. A tavalyihoz képest megduplázódott a forgalom. Az öt városban 5 millió forint értékű tanszer állt a vásárlók rendelkezésé­re. A nagy érdeklődésre jel­lemző: füzetet, 600 ezer, tás­kát 1,5 millió forintért vá­sároltak. Különösen az utób­bi árut kapkodták, hiszen 970 iskolatáskát értékesítet­tek. A kedvezményes ár mi­att a lakosság 690 ezer fo­rintot takarított meg. Mindezekből arra követ­keztethetünk, hogy keveseb­ben állnak majd sorba augusztus végén, szeptember elején a papírboltok előtt. Egyébként jó az ellátás ál­talános iskolai füzetekből és egyéb cikkekből sincs tartós hiány. Csupán az Univerzál szaküzleteiben 12 millió 800 ezer forint értékű tanszer vár gazdára. S. S. Augusztus 9-én, vasárnap a kora délelőtti órákban a szokottnál hangosabb volt a fegyveres erők kultúrterme Békéscsabán. Ugyanis ezen a meleg nyári délelőttön is­mét találkoztak a nyugdíjas BM-dolgozók. Egymás után jöttek a megye területéről családtagjaikkal együtt. Az összejövetelre mintegy 150- en gyűltek össze, hogy fel­elevenítsék az elmúlt évek kellemes és szép emlékeit. Elöljáróban Benkő László, a nyugdíjasok klubjának el­nöke elmondotta, hogy a klub immár egy évtizede, hogy megalakult. A helybeli tagoknak minden hónap el­ső vasárnapján tartanak ösz- szejövetelt. A klub igen nép­szerűvé vált, kitűnő prog­ramjai révén: több mint 150 tagot számlál. Évenként ki­rándulásokon vesznek részt. Igaz, nem mindenki tud el­jönni és megjelenni, mivel sok az idős ember. Azonkí­vül még minden évben há­romnapos kirándulást is szerveznek az ország külön­böző szép vidékeire. Miközben beszélgettünk, nagyban folytak az ulticsa­ták és a sakkpartik. Az el­Fotó: Martin Gábor mondottak után mindenki Laci bácsija meleg szere­tettel üdvözölte a megjelen­teket, és mindenkinek jó szórakozást kívánt. Az üd­vözlés után közös ebéden vettek részt. A finom fala­tozás közben városunk szü­lötte, a közismert és népsze­rű Andó Mihály közkedvelt magyarnótákkal szórakoz­tatta az egybegyűlteket. Az ebéd után eredményhirdetés­re került sor. Sakkban Tóth Imre (Orosháza), míg a ul­ticsatában Tóth Lajos (Bé­késcsaba) diadalmaskodott. A győzteseket 1-1 vásárlási utalvánnyal jutalmazták. A találkozó tombolasorsolással ért véget, amelyen különbö­ző ajándéktárgyakat, desz- szerteket és különleges italo­kat nyerhettek a szerencsé­sek. Az igazi baráti hangulatú összejövetel krónikájához tartozik még az is, hogy azok, akik eljöttek család­tagjaikkal együtt, nem bán­ták meg, mert otthonosan és nagyon jól érezték magu­kat. Azzal váltak el egymás­tól, hogy jövőre ismét talál­koznak. Uhrln János Soron kívüli épilüanyag-szálIítások a szabolcsi viharkárosult épületek helyreállításához A TÜZÉP kérésére a Tégla- és Cserépipari Tröszt vállalatainak dolgozói soron kívüli szállítások­kal segítik a vihartól és jégvet- réstől megsérült szabolcsi épü­letek helyreállítását. Korszerű épületfalazatok készítésére a fe­hérgyarmati, a mátra derecske! és az egri gyárak ötmillió tég­lablokkot adnak soron kívül a szabolcsi vásárlóknak, s már megkezdték a vasúti szállításo­kat. A megsérült kémények helyreállításához az Észak-Ma­gyarországi Téglaipari Vállalat Putnokról 300 ezer, az Alföldi Téglaipari Vállalat pedig Deb­recenből és más gyártelepéről 150 ezer kisméretű tömör téglát küld. A békéscsabai gyáraktól 90 ezer tetőcserepet szállítanak a kamionok, a Bátaszéki Vázke- rámiagyárban felajánlott 200 ezer tetőcserép' továbbításáról pedig a vasút gondoskodik. A soron kí­vül kért téglaipari termékek szállításai egy-két napon belül befejeződnek, de az iparág dol­gozói szükség esetén további pótszállításokról gondoskodnak. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. AUGUSZTUS 10-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11350 Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Győr) 2 678 Trabant Lim. (Debrecen) 2 050 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5 480 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 889 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3 037 Trabant Combi (Bp.) 2 316 Trabant Combi (Győr) 1 919 Wartburg Lim. (Bp.) 4149 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Bp.) 4110 Wartburg de Luxe (Győr) 3 645 Wartburg de Luxe, tolótetős (Bp.) 795 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 532 Wartburg Tourist (Bp.) 1900 Wartburg Tourist (Győr) 1125 Skoda 105 (Bp.) 3 929 Skoda 105 (Győr) 4 140 Skoda 105 (Debrecen) 3 841 Skoda 120 (Bp.) 3 9 Skoda 120 (Győr) 2 927 Skoda 120 (Debrecen) 2 994 Lada 1200 (Bp.) 10 889 Lada 1200 (Debrecen) 9 355 Lada 1200 (Győr) 927 Lada 1300 (Bp.) 5 915 Lada 1300 (Debrecen) 4 611 Lada 1300 (Győr) 1041 Lada 1500 (Bp.) 6 887 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Bp.) 3 534 Lada Combi (Debrecen) 1339 Lada 1600 (Bp.) 2 476 Lada 1600 (Debrecen) 1113 Moszkvics (Bp.) 10 839 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 Polski Fiat 126 (Győr) 1749 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1766 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 2 242 Zaporozsec (Bp.) 32 536 Tsz-tagok szociális ellátása A társadalombiztosítás és a szociális ellátás terén a tsz-ek tagsága manapság lé­nyegesen kedvezőbb hely­zetben van, mint öt évvel ezelőtt,, a termelőszövetke­zetek III. kongresszusa ide­jén. A TOT összesítése sze­rint tsz-tagoknak biztosí­tott új, illetve időközben növelt szintű társadalmi jut­tatások egész sor területen elérték vagy szorosan meg­közelítették a népgazdaság egyéb ágazataiban dolgozók ellátási színvonalát. A kö­zös gazdaságok tagjainak, alkalmazottainak helyzetét, élet- és munkakörülményeit az eredményesebb munka után járó, a korábbinál na­gyobb személyi jövedelme­ken túl ezek az intézkedések is javították. Az utóbbi öt évben ki­egyenlítődött a nyugdíjkor­határban a tsz-tagok hátrá­nyára mutatkozott különb­ség. 1975-ben a férfiaknál 65, a nőknél 60 év volt a nyug­díjkorhatár, ez évről évre csökkent, és az idén már a népgazdaság egyéb ágazatai­ban dolgozókéhoz hasonlóan alakul. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek je­lenleg mintegy 550 ezer nyugdíjasa, illetve járadé­kosa van. Az öt évvel ez­előttihez képest növekedtek a nyugdíjak, átlagosan mintegy ezer forinttal. Az átlagnyugdíj viszont, amely jelenleg 2123 forint, még mindig alacsonyabb valami­vel a népgazdaság egyéb ágazataiban dolgozókénál. A kiegyenlítődési folyamat azonban igen erőteljes. 1981-ben már 127 ezer tsz- tag részesül családi pótlék­ban, amelynek összege azo­nos a munkás-alkalmazot­takéval. A gyermekgondo­zási segélyre is jogosultak lettek a termelőszövetkeze­teik dolgozói, jelenleg 21 ez­ren vannak gyesen. A tsz- asszonyok a tapasztala­tok szerint rövidebb ideig veszik igénybe a gyest, ál­talában egy-másfél év után újra munkára jelentkeznek, A szövetkezetek, anyagi erejükhöz mérten javították a tagok szociális helyzetét is. Például az üzemi étkezte­tés az elmúlt években csak­nem valamennyi mezőgaz­dasági nagyüzemben megho­nosodott. A nagy nyári munka idején a dolgozóknak a helyszínre viszik az ebédet, a meleg ételt. Nem sikerült viszont lényegesen előbbre lépni a tsz-tagok üdülteté­sében. hiszen a tagságnak évente mindössze 3 százalé­ka vesz részt szervezett üdü­lésben, pihenésben. Szeptember 1-töl emelkednek a nemzetközi postai dijak A Nemzetközi Egyetemes Posta Egyesület kongresszu­sának határozata alapján a világszervezethez tartozó posták 1981. július 1-től fo­lyamatosan felemelik a nemzetközi postai küldemé­nyek díját. Hazánkban 1981. szeptember 1-től emelkednek a nemzetközi postai díjak. A díjemelés egyaránt érinti a levélpostai és a csomag- küldeményeket. Az emelke­dés mértéke átlagosan 123 százalék. Ezen belül például a 20 grammnál nem súlyo­sabb levelek díja 100 szá­zalékkal — 4 forintról 8 fo- forintra — a nyomtatványo­ké 250-től 500 grammig több mint 200 százalékkal — 10 forintról 32 forintra, a leve­lezőlapok díja pedig 67 szá­zalékkal — 3 forintról 5 fo­rintra — emelkedik. Nem változnak a külföld­re szóló pénzesutalványok és utánvételes küldemények, to­vábbá a szocialista országok­ba küldött, 20 grammnál nem súlyosabb levelek, va­lamint levelezőlapok és ké­pes levelezőlapok díjai. Egyszerűsödnek, és általá­ban csökkennek a légipostái pótdíjak, mert az eddigi 5- féle pótdíj helyett csak 2- féle lesz; Európába 1 forint, Európán kívül pedig 2 fo­rint. A megváltozott díjakról és feltételekről a postahivata­lok adnak részletes tájékoz­tatást. (MTI) Országos Ifjú Gárda-szemle Nyíregyházán A sorrendben tizenegyedik országos Ifjú Gárda-szemle fiataljait péntektől Nyíregy­háza fogadja. Szabolcs-Szat" már székhelyén 690 gárdista veri fel táborát, valamennyi megyét egy-egy, a fővárost három szakasz képviseli, és jelen lesznek az eseményen az NDK-ban dolgozó KISZ- es fiatalok gárdaszakaszának tagjai is. A táborozás alatt több ver­senyt rendeznek. Szakmai ta­nácskozást tartanak. A gaz­dag és változatos szemle az eredményhirdetéssel augusz­tus 19-én ér véget. Debreceni dzsessznapok Tizedik alkalommal — szeptember 8. és 13. között — rendezi meg a Magyar Rádió a debreceni dzsessz- napokat. Az OIRT-tel közös, nemzetközileg is elismert rendezvényen világhírű mű­vészek vesznek részt: kilenc ország rádiója küldi el ze­nekarát, s 15 rádióállomás jelezte, hogy elkéri a prog­ramokról készülő hangszala­gokat. Csaknem 14 ezer érdeklő­dőt várnak, akik négy hely­színen: a művelődési köz­pont színház- és tánctermé­ben, az Arany Bika Szálló Bartók-termében és a sport­csarnokban követhetik a mű­vészek játékát. Pénteken: lettósorsolás Mezökovácsházán Az OTP Békés megyei Igazgatóságának1 tájékoztatá­sa szerint a lottó 33. heti nyerőszámait agusztus 14-én, Mezökovácsházán, a műve­lődési központban sorsolja a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. Délelőtt fél 9-kor vidám zenés műsort láthat a közönség, s ezt követi majd a nyerőszámok húzása. Az idén megyénkben egy ízben, Tótkomlóson volt már lottósorsolás, s a pénteki mezőkovácsházi húzást kö­vetően ebben az évben már nem fordul meg megyénk­ben a lottógömb. A 90 szá­mot tartalmazó gömb egyéb­ként augusztus 13-án, hol­nap érkezik Mezőkovácshá- zára, ahol legutóbb 1970 jú­niusában rendeztek sorso­lást. Akkor a következő öt számot húzták: 12, 15. 42, 45, 87. Mezökovácsházán és kör­nyékén igen nagy az érdek­lődés a sorsolás iránt, a szo­kásosnál ötször—hatszor több lottószelvény került éppen ezért forgalomba a kovács­házi OTP-fiók vonzási kör­zetében. Méltóság M ostanában történt, hogy egy interjú olvasása közben fölkaptam a fejem, és váratlanul, de nem ok nélkül, ilyeneket kérdeztem magamtól: Mondd, te újságíró, aki hivatásos társadalomismerőnek és emberségjobbítónak gondolod magad, mikor láttál utoljára porig megalázkodó embert? Mikor láttad utoljára a meghajtó gerinc, a remegő térd, a nadrágvarráshoz szorított kéz, a lehunyt szem kínos tornamutatványát? Mikor a gőgtől homorító derék, a pa­rancsnokié terpeszállás, a fenyegetésre lendülő kéz, a pöf- feszkedően fölszegett fej szoborparádéját? Mikor láttál ka­lapját zavartan gyűrögető kérelmezőt? Mikor láttad vöröslő füleit, dadogó ajkait, nyüszítő menekülésvágyát az úgyneve­zett kisembernek, ha az úgynevezett nagyember a megszólí­tásával tüntette ki? Mikor azt a bizonyos szolga vigyort em­beri arcon? Vagy azt a bizonyos szolgasunyiságot? Még szimplábbakat kérdezek: Mikor tapasztaltál utoljára lapító bizalmatlanságot, ha úgynevezett nadrágos emberként vagy írásban, kezdő kolléga a kérelmezők alázatos mondatformu­láival? Nyújtja-e most is kézcsókra kezét a plébános úr? Rádszólnak-e hivatalban, patikában, hogy vedd le a kala­pod? Kérdezik-e tőled, felelősségre vonón és tegezve, hogy: Nem tudsz köszönni? Hogy éppen egy interjú olvasása közben lettem kíváncsi erre, azt meg az interjú magyarázza. Az interjú alanya ugyanis Erdei Ferenc politikusi, társadalomtudósi indulásá­ról beszélt. És elmondta, mifajta hatással volt a makói pa- rasztkömyezetből indult fiatal Erdei Ferencre egy nyugat­európai tanulmányút. Nem is ezeknek az országoknak a mienkénél akkor kiáltóan nagyobb iparosítottsága, városias- sága, civilizáltsága. Nem is intézményeinek demokratikusabb működése. Hanem az emberi kapcsolatoknak nálunk akkor olyannyira hiányzó — és ott olyannyira irigylésre méltóan érzékelhető — demokratikussága. A győztes polgári egyenlő­ségeszmény viszonylagos — de a miénkhez képest teljesnek tetsző érvényesülése. Egy másfél százados politikai gondolat hagyománnyá, magatartássá, szinte emberi alaptermészetté ivódása. Az az egyszerre lezser és egyszerre tisztelettudó mozgáskoreográfiája, amellyel a kalauz dolgozott. Szemben a mi kalauzainkkal, akik a harmadosztályon hatóságosdit ját­szottak, az első osztályon szalutáló csicskást. Az a kölcsönös méltóságérzet, amely a gyári üzemvezető és a munkás kap­csolatából — a vagyoni és beosztásbeli különbség ellenére is — sugárzott. Szemben a mi intézőink és béreseink úr—szolga kapcsolatával, amelyen az emberséges indulaté intéző sem változtathatott, mert nálunk ez az úr—szolga viszony a pa­rancsoló hagyomány. Vagy az az illendőség-szabály, amely szerint a köztársasági elnöktől az utcaseprőig mindenkinek az „úr”, „uram” megszólítás dukált. Szemben a mi illendő­ségszabályainkkal, a tekintetes úrnál kezdődő megszólításfo­kozatokkal, amelyeknek rejtelmeibe a szegény ember — akinek a szimpla „úr” megszólítás sem dukált — menthetet­lenül belezavarodott. Erdei Ferenc akkor elhatározta — mondja az interjúalany —, hogy olyan Magyarországért fog küzdeni, amelyben a kalauz lezser és tisztelettudó, a gaz­daságvezető és a munkás kapcsolatán a kollegiális egymásra­utaltság uralkodik, és egyféle megszólítás jár ki mindenki­nek. Azóta ötven év telt el, az Erdei Ferenc-i elhatározás hivatalos rangra emelése óta pedig harminchat. Ezért kér­deztem hát, fölkapva a fejem az interjú olvasása közben, hogy is állunk most ezzel a magatartásbeli demokráciával, mekkora is nálunk a személyiség méltósága. Válaszoljak? Ha már megkérdeztem, mondanom kell vala­mit. De nagyon óvatos leszek, mert egyetlen olyan tudomá­nyos vizsgálatról sem tudok, amely segítene a magabiztos válaszban. És óvatos leszek azért is, mert ismerem saját kér­désem ellenkérdését, amely így hangzik: biztos-e, hogy az egyenlőség olyan nagyon kívánatos? Az intézmények és az emberek rangkülönbségeinek lerombolásával nem mentünk-e máris túl messzire? Nem az-e a baj, hogy semminek és sen­kinek nincs tekintélye? Hogy a gyerek nem féli a szüleit, feleség a férjét, beosztott az elöljáróját, polgár az állam in­tézményeit? Válaszoljak-e erre az ellenkérdésre is? Ha már elővezettem, mondanom kell valamit. Legalább annyit, hogy a tiszteletlenség nem a demokrácia egyenlőségkövetelményé­ből fakad. Sőt: a demokrácia egyenlőségkövetelménye ellen dolgozik. Hiszen a tiszteletlenség és a szolgaalázat ugyanan­nak az éremnek két oldala. A tiszteletlenség nem forradalom, hanem éretlen szolgalázadás. De' ismerem az ellenkérdés el­lenkérdését is, amely így hangzik: már hogy mentünk volna túl messzire? Nincs még épp elég szervilizmus a fönökbe­osztott kapcsolatokban? Nem alázkodunk meg még a hiány­cikk-árusító bolti alkalmazott előtt is? Nincs-e szolgavigyor a Nagy Emberrel beszélgető riporterek arcán? Mondom; mindkét ellenkérdésben van -alkalmi igazság, de a végleges igazság nem az ellenkérdésekben van. Hanem azokban á folyamatokban, amelyek egy demokratikus egyenlőségesz­mény kialakulásával, megszilárdulásával és hagyománnyá nemesülésével biztatnak. Hiszen még csak harminchat év telt el, és nem százötven. H ogy ez a folyamat hol tart most? Erre mondtam, hogy csak tudományos vizsgálat állapíthatná meg ponto­san. Én magam úgy gondolom, hogy a folyamat vizs­gálatához az a terep kínálná a tiszta példákat, ahonnan leg. messzebbről kellett a folyamatnak elindulnia. A falusi terep. A paraszti szolgaság ravasz fokozatainak egykori terepe. Kolléganőm jött hozzám a friss tapasztalással: alföldi gyógy­szállóban üdült, falusi asszonyok és férfiak közt. És megha­tódott tőlük. Természetességüktől, amellyel a szállót birto­kukba vették. Kulturált alkalmazkodásuktól, amellyel az üdülés rendjébe beilleszkedtek. Eleganciájuktól, amellyel fürdőköpenyeiket, több váltás fürdőruhájukat, esti öltözékei­ket viselték. Tökéletes evőeszköz-használatuktól, melyet diszkrét példakereséssel egymástól tanultak. Okos beszédük­től, vidámságuktól, nyílt barátkozókedvüktől, amelyből a félszegség éppúgy hiányzott, mint a parvenü törleszkedés. Nagyszerű emberanyag, ráadásul egyetlen generációs váltás produkálta; magasan fölötte áll a nagyvárosok kevertebb ér_ ' tékű emberanyagának, mint ahogy a falvak és a kisvárosok légkörében, önérzésében is több az érett méltóság. Valahány-' szór szülőfalumban, Újkígyóson járok, engem is megcsap a falunak az az erkölcsi értelemben vett jó légköre, amely attól kerekedett ózonossá, hogy a szolgalelkűségtől megsza­badulva önérzéssé dúsult anélkül, hogy a jó hagyományok közül családias nyájasságát elvesztette volna. Mostanában azt hallom, hogy a gazdaság ipari szerkezetének reformjához az öntörvényűbb és mozgékonyabb mezőgazdaság kínálja a má­solható modellt: ahogyan a közös és a háztáji harmóniáját megteremtette például. Lehet, hogy demokratikus méltóság- önérzésből is ad tanulnivalót a falu? Faragó Vilmos Nyugdíjastalálkozó a FEK-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom