Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1981. AUGUSZTUS 9.. VASÄRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Tegnap elutaztak Pécsről a IV. anyanyelvi konferen­cia hazai és külföldi vendé­gei. A rendezvény zárultával Gosztonyi János, a Magya­rok Világszövetségének fő­titkára nyilatkozott Hajnal Irénnek, a Magyar Távirati Iroda munkatársának az anyanyelvi konferencia öt­napos munkájáról: — A konferencia sikeres munkát végzett. Érdemi vi­ta alapján alakult ki a kö­zös állásfoglalás, amit a konferencia egységesen elfo­gadott zárónyilatkozata tar­talmaz. A sikert bizonyítja, hogy a konferencia újravá­lasztotta az eddigi védnök­séget, ezzel is mintegy hang­súlyozva, hogy jónak tartja az elmúlt tíz esztendőben követett utat, és nem kíván ezen változtatni. Az anyanyelvi mozgalom szerény közreműködésének eredménye is, hogy az első anyanyelvi konferencia óta Gosztonyi lánosnak, a Magyarok Világszövetsége főtitkárának nyilatkozata a IV. anyanyelvi konferenciáról eltelt évtized hazánk és a Nyugat-Európában, illetve a tengerentúli országokban élő magyarok között az anya­nyelvi és kulturális kapcso­latok alakulásában nagyon fontos időszak volt. Ebben természetesen kiemelkedő szerepe van azoknak a kül­földi magyaroknak, akik ezt a munkát vállalták, sokszor áldozatok árán, szélsőjobb- oldali emigráns körök táma­dásainak kitéve. Velünk együttműködésben alakítot­ták, fejlesztették ki a moz­galom rendezvényeinek rend­szerét, és azt a tankönyv- családot is, amelyet ma már eredményesen használhat­nak külföldön a magyar nyelv tanítására. A konferencia sikere egy­ben hazánk, a Magyar Nép- köztársaság általános poli­tikájának is sikere. Az anya­nyelvi mozgalom céljai el­érésében ugyanis államunk, kormányunk rugalmas és megértő politikájának nagy szerepe van. Ez megmutat­kozik abban az elhatározás­ban, hogy szerény anyagi eszközeinket is igénybe vé­ve, segítsünk a világban mindazoknak, akik magyar­ságukat, anyanyelvűket, ma­gyar kultúrájukat meg akar­ják őrizni és azt gyerme­keikre, unokáikra is tovább kívánják származtatni. A konferencia ötnapos ta­nácskozása során természe­tesen rengeteg kérdés felve­tődött. Sok vélemény, javas­lat hangzott el. s nemcsak az anyanyelvi mozgalom ügyében. Ami a mozgalom tovább­fejlesztésével kapcsolatos ja­vaslatokat illeti, ezeket gon­dosan mérlegelni, elemezni fogjuk. A konferencia egész anyagát a szokásos módon publikálni kívánjuk, és erről a Magyarok Világszövetsé­ge, illetve az anyanyelvi mozgalom kiadványaiból a magyar közönség is képet kap. Természetesen eljuttat­juk azokhoz is, akik külföl­dön vesznek részt a mozga­lomban. Nagyon sok javaslat hang­zott el azzal összefüggésben, hogy munkánkat igazítsuk jobban a realitáshoz: ve­gyük figyelembe, hogy a másod-, vagy harmadgenerá­ció már nem, vagy csak alig beszél magyarul. Ezért a jö­vőben helyezzünk nagyobb hangsúlyt arra, hogy a ma­gyart, mint második nyelvet tanítsák, és célul az alkotó­szintű kétnyelvűséget tűz­zük ki. Sok szó esett arról, hogy munkánkban a magyar nyelv oktatása kapcsolódjon jobban a legtágabb értelem­ben vett magyar kultúra megismertetéséhez. A ta­pasztalatok szerint például a néptánc, kivált a fiatalok körében rendkívül népsze­rű. Ezen keresztül igen sok fiatal kötődik szülei, vagy nagyszülei hazájához, a ma­gyar kultúrához, olyanok is, akik magyarul alig beszél­nek. Ugyancsak fontos és lé­nyeges. hogy a hazai hon­ismereti és helytörténeti munka mintájára, valami hasonló induljon me% kül­földön is, és kezdjük el — amíg nem késő — a na­gyobb külföldi magyar nép­csoportok történetének fel­dolgozását — fejezte be nyi­latkozatát Gosztonyi János. Befejezés előtt Fotó: Gál Edit Iskola — átadás eltttt Békéscsabán Befejezéséhez közeledik Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen az új általános iskola építése. Most, az utolsó simításokban különö­sen sokat segítenek a vál­lalatok, intézmények szocia­lista brigádjai, a szülők és a nevelőtestület. Az iskola levélben keres­te fel nemrég a szülőket: aki akar, jöhet segíteni. Tegnap és ma vedrekkel, kaparó­szerszámokkal felszerelve szép számban gyűlhetnek össze mindazok, akik segíte­ni akarnak a takarításban. Reggel 7-től este 7-ig dol­goznak a termekben. A cél augusztus 20-ra be­bútorozni a helyiségeket, hogy az évnyitóra a tanter­mi rész és a konyha egy­aránt készen álljon a gyere­kek fogadására. N. A. Társadalmi munkás mindig akad az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült egyes kérdésekről Az ötnapos munkahétre történő felkészülés során a gazdálkodó szervek részéről több kérdés merült fel az egyes rendelkezések alkal­mazásával kapcsolatban. E kérdések elsősorban a mun­kaidő hosszával, a munka­közi szünettel, az 1981. évi áttérés lehetőségével és az áttérés módjával összefüg­gésben vetődtek fel. A felmerült kérdésekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták ki a Munkaügyi Minisztérium­ban: Az ötnapos munkahét be­vezetéséről és az ezzel kap­csolatos munkaidő módosí­tásáról szóló minisztertaná­csi határozat az eddig álta­lánosan érvényes 44 órás heti törvényes munkaidő 42 órára történő csökkentését, a két, vagy ennél több mű­szakban, valamint folyama­tos munkarendben foglalkoz­tatott dolgozók 40—44 órás munkaidejének 40—42 órá­ban való meghatározását ír­ta elő. Ez utóbbi keretek kö­zött a gazdálkodó szerv dönt a munkaidő hosszáról, sajá­tosságának és lehetőségeinek figyelembevételével. Változatlan maradt az ál­talánosnál hosszabb munka­időben foglalkoztatottakra vonatkozó szabály, ami sze­rint a munkáltató az egész­ben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általánosnál (az ötnapos munkahétre történő áttérés után heti 42 óránál) hosz- szabb munkaidőt állapíthat (Folytatás a 3. oldalon) Fotó: Szekeres András A tavaszi árvíz átmenetileg lassította a Kettős-Körös dobozi hídjának építését. A víz levonulását követően a Hídépítő Vállalat munkája nyomán lendületesen és a programnak megfelelően készül a közúti híd Ahol a seprűk készülnek A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kevermesi sep­rűkötő üzemében jelenleg mintegy 60-an dolgoznak. Saj­nos, többen már eleve megromlott egészségi állapotban kerültek ide, ezért időnként táppénzre írják ki őket. A seprűkészítés, ez az ősi foglalkozás, nem tartozik a könnyebb fizikai munkák körébe. Ennek ellenére a nők között is akadnak olyanok, akik 200 seprűt kötnek meg naponta. Tevékenységükről, kereseti lehetőségeikről szóló riportunk a 4. oldalon. ídám Erzsébet estje Gyulán A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatá­nak művészét Erdély színházba járó közönségén kívül » is sokan ismerik. Két nagylemeze — a „Rejtelmek ha zengenek” és a „Vadrózsák” — sikert hozott számára határon belül és túl. Most a gyulai Várszínház közön­sége előtt mutatkozik be Móricz Zsigmond: A nap ár­nyéka című monodrámájával, önálló estjéről szól írásunk a lap hatodik oldalán. Minikörkép Tóth Ernő békéscsabai festőművésszel találkozott a minap egyik munkatársunk. Beszélgetésükről, a művész véleményéről; bizonyos tünetekről, a háláról, a festészet dolgairól szól írásunk lapunk 11. oldalán. Ugyanezen az oldalon közlünk írást Azat Rafikov színházi rendezőről, aki a 111. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál Penza megyei küldötteként járt Békés megyében. A Mi­nimagazinban olvashatnak arról is, hogyan zajlanak az ifjúsági parlament előkészületei a szarvasi Szirén Ipari Szövetkezetben. A csabai dinnyevásárról készült képriportunk a 7. ol­dalon Fotó: Martin Gábor Tájékoztató

Next

/
Oldalképek
Tartalom