Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-07 / 184. szám
1981, augusztus 7., péntek JgNiUMTcj Tovább növekszik az idegenforgalom Gyulán Az elmúlt évi stagnálás után újra fellendült az idegenforgalom Gyulán. A Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal gyulai irodájának vezetője, Petrovszky Pálné elégedetten beszél arról, hogy az év első hét hónapjában forgalmuk elérte a tavalyi év egészét. A vendégek — számuk meghaladta a hatezret — ötvennégyezer vendégéjszakát töltöttek a városban. A vendéglátásnak koflátot szab az egyre égetőbb szállodahiány. Ezen enyhít valamit a jól kiépített fizetőven- dég-szolgálat, amely jelenleg nyolcszáz ágyat tart nyilván, csaknem százzal többet, mint tavaly. Kevesebb az illegális szálláshely, hiszen hivatalosan is szép árat kapnak a tulajdonosok, és nem is fenyegeti őket, hogy szabálytalanságon érik. Továbbá az idegenforgalmi hivatal bérbe vett öt évre egy nagy házat, amelyet berendezve, negyvenöt vendégnek teremtenek elszállásolási lehetőséget. Árnyas utcarészlet Gyuláról dig háromezer vendégéjszakát töltöttek el Gyulán. De nemcsak a vendégek száma emelkedett, hanem a tartózkodási idejük is: átlagosan kilenc éjszakát töltenek a városban. A gyulai iroda kapcsolata egyre szélesedő. A kassai CSEDOK-iroda szervezésé- ben rendszeresen érkeznek vendégek: július közepétől szeptember végéig 45 fős csoportokban egy-egy hetet töltenek el itt. A sikerek mellett vannak gondjaik is. Első helyen természetesen a szálláshely hiánya áll, de jelenlegi irodahelyiségüket is kinőtték, nincs telexgépük, pedig a kapcsolattartás és gyors intézkedés egyik feltétele lenne. Nem tudnak rövid várostörténetet az érdeklődők kezébe adni. Hiány volt a várostérkép is, de azon már égy új kiadással segítettek. Sokrétű, nagy figyelmet, udvariasságot igénylő munka vendégekkel foglalkozni. Szinte nincs két egyforma közöttük. De ez is a munka szépsége, -és az, hogy mind többen szívesen térnek vissza az árnyas, a kulturált pihenést nyújtó alföldi városba. B. O. Bővítették a szolgáltatások körét is. A Gyulán üdülőknek rendszeresen szerveznek Aradra, Temesvárra, Nagyváradra autóbuszkirándulásokat, sétákat a szarvasi arborétumba, s hangulatos esti szórakozást a kondorosi betyárcsárdába. A Gyulára érkező országjáró csoportoknak is hasznos elfoglaltságokat biztosítanak. Az idén már hatvan ilyen csoport látogatott a városba, s edAz energia- gazdálkodásról: KNEB-vizsgálat és népfrontfórum Újabb állomásához érkezett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Hazafias Népfront együttműködése. A mozgalom országos tanácsánál az MTI tudósítójának elmondották, hogy hat megyében és Budapesten megkezdték azoknak a társadalmi vitáknak a szervezését, amelyeken az energiagazdálkodási és racionalizálási intézkedések és azok megvalósítása kerül napirendre. A téma a KNEB 1981. évi programjában szerepel, s a népi ellenőrök e hónap végéig elkészítik a kedvező, illetve a követésre méltó példák elemzéseit, az összegzéseket. Ezek az anyagok kerülnek majd szeptember első felében Borsod, Heves, Komárom, Pest, Szolnok és Tolna megyében, illetve a fővárosban megrendezendő társadalmi fórumok elé. Ezzel tehát szakmailag megalapozott, objektív felmérésekről, a népi ellenőrök adta, a laikusoknak is érthető információkról nyithatnak vitát. A fórumokra meghívják az MTESZ, a SZOT, és a KISZ területi szerveinek képviselőit is, tehát valóban a legkülönbözőbb foglalkozási rétegek. korosztályok véleményét summázhatják majd. Ugyancsak bekerülnek az összegzésbe azok az észrevételek, amelyek a Hazafias Népfrontban az energiagazdálkodás kérdéseiről már megtartott szakmai tanácskozáson kristályosodtak ki. Hansági ősgyepből sportpálya Ózdon, park Ausztriában A hansági ösgyep honosítására vállalkozott a Győri Városgazdálkodási Vállalat: szerződést kötve a farádi Felszabadulás Termelőszövetkezettel kitermelik, meghatározott mérétre vágják és hazai, valamint külföldi felhasználóknak szállítják a hansági ösgyepet. Az idén eddig már több. mint 300 ezer harmincszor hatvan centiméteres táblát szállítottak el egy délhansági ősgyepes területről. Játszóterek, parkok, díszkertek, sportpályák zöld területét építik meg a hansági gyepKOckák- ból. A Hanságból áttelepített fü zöldell a budapesti Gunriel étterem kertjében, s az ózdi Kohász labdarúgó-stadionjában is e vidékről telepítik át a gyepszönyeget a bajnoki rajtra. Az exportszállítmányok rendeltetési helye Ausztria. Az ősgyepet mielőtt kitermelik, rendszeresen kaszálják, öntözik és műtrágyázzák, hogy jól megerősödjék. A kopár terepét később a termelőszövetkezet újból füvesíti. Vaddisznóriadó Borsodban Lehúzódtak a hegyekből a vaddisznók, s a héten föltűntek Borsod alföldi jellegű vidékén, így a dél-bükki részeken. Szin, Szinpetri környékén csakúgy. mint a Bodrogközben. A már érő kukorica, valamint a burgonyaföldek csábítják a dúvadakat erdei otthonuk elhagyására. Az idén már olyan helyeken is megjelentek, mint például Tiszaluc, Ároktő környéke, ahol a korábbi | években nem mutatkoztak. Kártételük megakadályozására most ,, riadót” rendeltek el a vadásztársaságok. A vadjárások mentén éjszaka tüzet gyújtanak, ko- lompolással igyekeznek távol tartani a hívatlan vendégeket. Védekeznek a dúvadak ellen a zempléni vidéken fekvő úgynevezett hegyközi községekben is. itt az erdő szinte a kertekig ér, és a vaddisznók még a háztájiból is kitúrják a burgonyát, dézsmálják a kukoricát. Borsodban az idei szaporulattal együtt több, mint kétezerre becsülik a vaddisznók számát. Ez több, mint a terület vadeltartó képessége, ezért rendszeres vadászattal apasztják az állományt. B vendéglátóipar is csatlakozik Salátaéttermek — halbisztrók A „három millió” kövér ember országa” lettünk, e szellemes, találó kijelentés azon a tényen alapul, hogy hazánkban minden harmadik ember nagyobb súllyal rendelkezik, mint amennyi a normálsúlya lenne. Táplálkozásunknak évszázados hagyományai vannak, éppen ezért nehezen alakítható. Változatlanul kedvenc ételeink: a pörkölt és a rántott hús. Mindezek következményeként logikus, hogy a szépségideál kritériumai is a gömbölyded formáknál kezdődtek, falvainkban még ma is azt tartják, hogy a jó húsban levő ember az egészséges. az tetszik. Manapság egyre többen kezdik' felismerni a mértéktelen táplálkozás veszélyeit. Talán azért, mert a halálozási statisztikánkban vezető helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus, és az is elég megdöbbentő, hogy jelenleg már 300 ezer cukorbeteget tartanak számon hazánkban. Ezek a betegségek pedig nagymértékben a helytelen étkezési szokások rovására írhatók. Ma már a kövér embert potenciálisan betegnek tekintik az orvosok; a táppénzesek között is egyre többen vannak, akik életvitelükben elkövetett hibák miatt betegek. Hogy nem vagyunk azért egészen tétlenek és tehetetlenek ezekkel szemben, az bizonyítja, hogy a fővárosban évek óta kiterjedt egészségnevelési propagandatevékenység folyik a korszerű táplálkozás népszerűsítéséért. Ennek egyik lehetősége a vendéglátókkal való összefogás. Az egészségügyi és a vendéglátóipari szakemberek együttműködése teremti meg majd annak a feltételét, hogy a vendéglőkben, éttermekben, bisztrókban étkezőket korszerű választék- bővítéssel neveljék rá az egészséges táplálkozásra. Speciális éttermek létrehozását tervezik. Lesz olyan, ahol csak olajjal főznek majd, de találhatunk salátaéttermeket, halbisztrókat, alacsony kalóriaértékű menüket kínáló vendéglőket, ahol sok. hazánkban eddig ismeretlen étel is kapható lesz. A közös cél olyan szemléletváltozás megvalósítása, melynek eredményeként javul az emberek egészség- kultúrája, ezen belül is elsősorban táplálkozási kultúrája. Oravecz Éva Egészségesebbé válna táplálkozásunk, ha tejtermékeket is lehetne kapni éttermeinkben Utazási irodák VI. Mit ígérnek az utószezonra? BUDAPEST TOURIST: A nyári forró napok elmúltával megjön az emberek ki- rándglókedve, a több mozgás, a nagy erdei séták hozzátartoznak az egészséges életmódhoz. Belföldi túraajánlataink épp ezért a testi és szellemi felfrissülést kínálják. Szolnokon, a folyó partján 130 hektáron fekszik Tisza- liget, mely négymedencés strandjával, finn-rendszerű szaunával, sportcsarnokkal, erdei tornapályával várja augusztustól a kondicionáló túra résztvevőit. A sportkedvelő turisták az egy hét alatt motelben laknak, az ellátás félpanziós. Ugyancsak itt helyezzük el az evezőstáborba jövőket augusztus 22-től. Soprontól alig pár kilométerre van Fertőhöz, a csendre vágyók paradicsoma. Az idősebb korosztály, nászutasok és családok kedvelt üdülőhelye. A Gloriette-fogadó 2-3 ágyas szobáiban foglaltunk helyet az egyénileg utazó turistáknak'. Augusztus 16-tól október végéig nyolcnapos turnusok váltják itt egymást. Őszi kikapcsolódásra jugoszláv útjainkat ajánljuk — autósoknak. Rabacba és Po- recba nyolc-, illetve tizenkét napos tengerparti üdülést szervezünk augusztus végén és szeptember elején, teljes ellátással és összkomfortos elhelyezéssel. Aki fényűzőbb helyre vágyik, az a Dubrov- niki-rivierát válassza: Kupa- riban a Hotel Grand szállodakomplexumban lakhat. Ide augusztus 27-től indítunk 14 napos turnust egyéni utazóknak. — ha — Evezősök a Tiszán Változó idő, változó társadalom Az egyén, a család időnként számot vet azzal, mit ért el, hová jutott, hogy ennek figyelembevételével tervez- * hesse további céljait. A társadalom ilyen számvetése a statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent Magyarország, 1981 című kiadványa lehetőséget ad arra, hogy értékeljük hazánk fejlődését a hetvenes évtizedben. Ez a tájékoztató fejlődésünk tükre, melybe belepillantva a számok objektív nyelvén vizsgálhatjuk eredményeinket. Úgy hiszem, érdemes néhány pillantást vetni ebbe a tükörbe, hogy lássuk: takargatnivalónk nincsen, de tennivalóink bőven akadnak. Az ember természetes tulajdonsága a kíváncsiság. Születésünktől kezdve kíváncsiak vagyunk a bennünket körülvevő világra, szeretnénk ebből minél többet megismerni. Ez a kíváncsiság hajt bennünket, amikor felülünk a repülőre, beülünk a vonatba, autóbuszba, kocsiba, és gyakran feladva megszokott kényelmünket, elindulunk „felfedezni a világot”. Az életszínvonal alakulása hazánkban milliók számára teszi lehetővé, hogy külföldre látogassanak. Talán mégis meglepő, hogy 1980-ban hazánk teljes lakosságának a fele, azaz 5 millió 164 ezer magyar látogatott külföldre. A fejlődést jól érzékelhetjük, ha tudjuk, hogy ez a szám 1970-ben még alig haladta meg az 1 milliót. Az elmúlt években legtöbben Csehszlovákiában jártak, de egy évtized alatt több, mint a négyszeresére nőtt az NDK- ban járt magyar turisták száma is. A nem szocialista országok közül Ausztriában háromszor annyian jártak, mint az évtized elején. A hetvenes években a Magyarországra látogató külföldiek száma is rohamosan emelkedett. Míg 1970-ben összesen 6 millió 320 ezer külföldi látogatónk volt, ez a szám 1980-ra 13 millió 996 ezerre emelkedett, és ebből 9 millió 413 ezer turistaként jött hazánkba. Ezek a számok azt is mutatják, hogy országunk nemzetközi kereskedelmi és kulturális kapcsolatai is jelentősen fejlődtek, hiszen az ide látogató külföldiek között mintegy ^,5 millió kereskedelmi partner és kulturális esemény vendége volt. A legtöbb turista Csehszlovákiából és Lengyelországból jött, de az elmúlt évtizedben az NSZK-ból hozzánk látogató turisták száma is megkétszereződött. Mindez szükségessé teszi, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten egyre többet fordítsunk új szálláshelyek létesítésére, vendéglátó- iparunk kulturáltabbá tételére, a szíves vendéglátás meghonosítására. Ezen a téren azonban még sok a tennivalónk. A szállodai férőhelyek száma az évtized folyamán 28 ezerről 34 ezerre emelkedett, de a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje nem változott : 2,6 éjszaka volt az évtized elején, és ennyi maradt 1980-ban is a szállodákban. Az egyéb szálláshelyeken tartózkodó külföldi vendégek száma tíz év alatt jelentősen növekedett, itt az átlagos tartózkodási idő 3,5- ről 5,7 éjszakára növekedett. A számok azt sugallják, hogy a szálláslehetőségek bővítése mellett színvonalas kulturális események szervezésével, a kulturált szórakozás biztosításával jó lenne elérni, hogy a külföldi vendég ne csak „átutazó” legyen, hanem hosszabb időt- itt tölt- vg jól. érezze magát nálunk, és az évente ismétlődő fesztiválok, nyári egyetemek, folklórbemutatók kedvet ébresszenek benne a visszatéréshez is. Mindez a népgazdaság érdeke, mert az idegenforgalom jelentős deviza- bevételt hoz, de személyes érdekünk is, mert a vendég- fogádás arányában mi is többet utazhatunk külföldre. Márpedig utazni jó, utazni érdemes ... ! Gyertyános Zoltán
