Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
1981. augusztus 4., kedd Szemléltetőeszközök a tanításban A múlt hét végi pop- és táncdalfesztivál egyik zsűritagja volt Bodrogi Gyula színművész is, akinek a széke üresen állt, mégis részt vett a szavazásban. A kitűnő színész most a várszínházban játszik, ezért nem tudott a helyszínen lenni. A gyulai posta műszaki gárdája rekord idő alatt épített ki vonalat a várból, így sikerült Bodrogi Gyulának is Gyuláról leadni időben szavazatait Fotó: Béla Ottó Céltámogatás a közművelődés fejlesztését szolgáló terveknek Sokszor vetődik fel a szülők részéről — személyes beszélgetések vagy szülői értekezletek alkalmával — a tanítási órák alatti szemléltetés fontossága. Sokan úgy nyilatkoznak, hogy az iskolában ne ezekkel a „haszontalan dolgokkal” foglalkozzanak, hanem igenis, „álljon oda a tanár a gyerekek elé, és magyarázza meg a tananyagot, verje beléjük a szorzótáblát, kérdezze fel a leckét, és kész”. A későbbiek folyamán azonban kiderül, hogy a jelenlevő szülők közül majdnem mindenkinek volt kedvenc tanára, akiről szívesen vagy szeretettel anekdotázik. Nem azért, mert a fent említett módon oktatott, hanem azért, mert érdekesek, változatosak és színesek voltak az órái. Élvezettel hallgatták történeteit, és izgalommal lesték kísérleteit. Mindebből az is világosan kitűnik, hogy a tanulókban maradandóbb nyomot hagytak azok a tanárok, akik magyarázataikat sokoldalú szemléltetéssel tették érthetőbbé, színesebbé. Amint látjuk, a szemléltetésnek fontos szerepe van az oktatás folyamatában. Nem újkeletű felfedezés ez, hiszen Coménius, az 1600-as évek nagy pedagógusa vallója, hogy „mindent az érzékek elé kell állítani, ameny- nyire csak lehet, a láthatókat a látás elé, a hallhatókat a hallás elé stb., és ami egyszerre több érzék által is érzékelhető, azt több érzék által is kell érzékeltetni.” Örök érvényű szavak ezek, amit a mai, fejlett pedagógia is alátámaszt. A kutatások során kiderült, hogy ismereteinket ízlelés, szaglás, tapintás (6 százalék), hallás (11 százalék) és látás (83 százalék) útján szerezzük meg. Mivel legnagyobb a hallás és látás útján megszerzett információk meny- nyisége, a következő lépésben azt kutatták, hogy mikor tartósabb a megszerzett tudás. A kutatás eredménye röviden a következő: az olvasott anyag 10 százaléka, a hallott anyag 20 százaléka, a látott anyag 30 százaléka, a hallott és látott anyag 50 százaléka, a Az Alföld augusztusi számának élén Baránszky Jób László cikke áll: a nyolcvan- éves Barta Jánost köszönti, akit Négyesy László, Riedl Frigyes és Horváth János méltó utódjának tekint. Ezután maga az ünnepelt, a debreceni iskola megteremtője mondja el irodalomtörténészi hitvallását. A cikk voltaképpen az a beszéd, amelyet Barta János díszdoktorrá avatása alkalmával mondott el a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Szépirodalmi anyagot Sándor Istvántól, Határ Győzőtől, Kibédi Varga Árontól, hallott, látott és megtárgyalt anyag 70 százaléka marad meg tartósan az emlékezetünkben. (Dr. Bartalis, 1972.) Világos tehát, hogy Comé- niusnak igaza volt, és igazuk van azoknak a pedagógusoknak is, akik szívesen, és fáradságot nem kímélve törekszenek a • sokoldalú szemléltetésre. Természetesen a szemléltetés módszéreiben, és eszközeiben is óriási fejlődés ment végbe, mint ahogy az iskola feladata is változott aj évek során. Míg a régi iskola jó adag lexikális anyaggal terhelte meg a tanulókat, addig a ma iskolája elsősorban logikus gondolkodásra nevel, felkészíti a tanulókat az önképzésre. Ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben a technika rohamos fejlődése miatt minden tudomány hatalmas fejlődésnek indult, akkor könnyen beláthatjuk, hogy olyan nagy mennyiségű anyag halmozódott fel, amit az iskola — szűk időkeretei miatt — nem tud tanulóival elsajátítani. Ezért inkább az vált időszerű feladattá, hogy felkészítsük a tanulókat arra, hogy az iskolát elhagyva, lépést tudjanak tartani a változó világgal. A szemléltetés módszereiben is változott. Míg régen egy-egy kísérletet a tanár egyedül végzett el, ma minden iskola arra törekszik, hogy annyi eszközt tudjon beszerezni, amennyivel a kísérleteket maguk a tanulók végezhetik el. A hagyományos eszközök mellett megjelent a film, a dia, a rádió, a magnetofon, a lemezjátszó és a televízió. Amíg a természettudományokban a kísérlet és a bemutatás lehetőségével élhettek a tanárok, addig a társadalomtudományi és a művészeti tárgyakban nagyon szegényes lehetőség nyílt a szemléltetésre. , A felsorolt újabb eszközök segítségével olyan lehetőség birtokába jutott az iskola, amelyet kihasználatlanul hagyni nagy hiba lenne. Ezek _ segítségével olyan tájakat, eseményeket, embereket, élővilágot ismerhetnek meg a tanulók, melyeket a képzelőerőre bízva megismerni. nem lehet. Legfőbb támogatói e Bakucz Józseftől és Baránszky Lászlótól közöl a folyóirat, az utóbbi négy alkotó Nyugaton élő költő. Róluk szól Béládi Miklós jegyzete. A szépirodalmi összeállításhoz tartozik Aczél Géza Költészet és modernség című cikke, mely Somlyó György költészetéhez kapcsolódik. A Fórum rovatban a 45-ös antifasiszta hadseregről készült tv-dokumentumműsor szövegét olvashatjuk, továbbá Varga Lajos Márton beszélgetését a nemzeti önismeretről Hanák Péter történésszel. Sz. Lukács Imre esz- széje az ötvenes évek gyakorlatába világít be. szemléltetési lehetőségnek a Magyar Rádió és a televízió, amelyek külön programokkal segítik az oktató-nevelő munkát. A korszerű audiovizuális eszközök mellett, fontos a tanulás játékos formája, és a gyűjtemények készítése. Nincs olyan tanuló, aki ne szeretne játszani, szerepelni, versenyezni. Ezt a játékosságot használják ki a nevelők, ha a megtanítandó anyag erre lehetőséget nyújt. Nemcsak testnevelési órákon lehet játszani, hanem matematikaórán is, a logikai készletekkel vagy játékos feladatok megoldásával. Magyarórán rendezhetnek nyelvtani versenyeket, verset, prózát dramatizálhatnak, s előadhatják bábokkal vagy a tanulókból álló alkalmi szereplőkkel. Nagyon is komoly játék ez. Figyelmesen el kell olvasni a megjelenítendő anyagot, ki kell választani a megfelelő szereplőket, meg kell tanulni a szöveget, át kell érezni a szereplők helyzetét' és a többiek előtt szerepelni kell! Ha egy-egy makacsul hallgató, félrehúzódó, gátlásos gyerek részt vesz a játékban, feloldódhat, és lassan beilleszkedhet a közösségbe. Ezenkívül fejleszti szókincsét, beszédtechnikáját, képzelőerejét, gondolkodásra nevel, fejlődik mozgástechnikája, bátrabbá válik, és jelleme formálódik. Elég ennyit is felsorolni, hogy érezzük, nem a szórakozás kedvéért alkalmazzák a nevelők a tanulásnak ezt a formáját. A játszva tanulás legnagyobb érdeme, hogy a tanulók nem passzív hallgatói, hanem aktív résztvevői a tanítási óráknak. A szemléltetőeszközök önmagukban semmit sem érnek. Nagyon fontos a tanár személye, aki megfelelő tapasztalattal, szaktudással választja ki az osztály színvonalához, a tanítandó anyaghoz a legmegfelelőbbet, hogy végül sokoldalúan képzett, az órákra szívesen visszaemlékező tanuló hagyja el az iskolát. Gábor Áron, a megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet munkatársa A kritikai rovatban főképp a könyvhétre megjelent könyvekről olvashatunk kritikát Balogh Ernő, Kovács Kálmán, Velky János, Köteles Pál, Simon Zoltán, Vigh Károly, Varga Pál, Fülöp László, Bartha Zoltán és Bar ranyi Béla tollából. A Figyelő rovatban Bakó Endre fűz megjegyzéséket a Csokonai Színház elmúlt évadjához, Ablonczy László pedig Dráma színpadra című sorozatában ezúttal Tamási Áron Ördögölő Józsiás című színpadi játékot ajánlja a rendezők figyelmébe. Az Alföld augusztusi számának képanyagát a Csokonai Színház idei évadjának díszletei és jelenetfotói szolgáltatják. Csaknem 20 millió forinttal támogatják az idén a közművelődés fejlesztését célzó elképzelések megvalósítását, az új kulturális szolgáltatások tárgyi feltételeinek megteremtését a közművelődési alapból. Az Országos Közművelődési Tanács nemrég döntött a rendelkezésre álló összeg elosztásáról, azokat az igényeket részesítve előnyben, amelyek a legfontosabb művelődéspolitikai feladatokhoz kapcsolódnak, s a művelődési intézményekkel kevésbé ellátott települések lakosságának kulturális lehetőségeit javítják majd. így jelentős segítséget adnak azoknak a tervéknek a valóra váltásához, amelyek az oktatás és a közművelődés kapcsolatának erősítését, a két intézményhálózat lehetőségeinek kölcsönös kihasználását szorgalmazzák. Országszerte sok gondot okoz az aprófalvakban, illetve az újonnan épült lakótelepeken élők közművelődési igényeinek kielégítése. Ezért az ezzel összefüggő elképzelésekre különösen nagy figyelmet fordított az OKT. így a főváros és 14 megye csaknem 6 millió forint cél- támogatást kapott ahhoz. hogy gyorsabbá, rendszeresebbé tegye a szellemi értékek eljuttatását a kis településekre, illetve közreműködjék a lakótelepek sokszínű, tartalmas klubéletének megteremtésében, az erre alkalmas helyiségek hasznosításában. Az amatőr művészeti mozgalom továbbfejlődését segítő szakmai-módszertani központok létrehozására, a műkedvelő együttesek színvonalasabb munkafeltételeinek megteremtésére ugyancsak számottevő összeget fordítanak — a helyi forrásokat kiegészítve — az alapból. Az idén több olyan tervet is támogat az OKT, amely egy sajátos helyzetű réteg, a testi fogyatékosok kulturálódási lehetőségeinek szélesítését tűzi ki célul, annak érdekében, hogy a művelődés eszközeivel is segítsék a rokkantak mind harmonikusabb beilleszkedését a társadalomba. A tanácsi művelődési otthonok hálózata mellett számos más intézmény is részesül az alap pénzeszközeiből. így például több járási, illetve megyei könyvtár külön zenei részleg kialakításához kap hozzájárulást. KÉPERNYŐ Csak az őszben bízunk... Az elmúlt heti televíziós kínálatban tallózva, zömüket végignézve úgy tűnik, a tévé műsorszerkesztősége már meg sem kíséreli a konkur- rálást a nyár megannyi más szórakoztató és kikapcsolódást nyújtó lehetőségével. Egy kis malíciával azt is mondhatnék: a tévések is bizonyára a nyaralás kelle- meit választották ... S _ akiknek szórakozásul mindössze a képernyő marad, igencsak szűk és egysíkú skálából választhatnak. , Az elmúlt hét azért a sport- és természetkedvelőknek mégiscsak jelentős műsorokat adott. Alighogy véget ért a bukaresti Universiade (sokszor a közvetítés lényegesen jobb volt, mint a kép, de hát ennek több és más oka van ...), máris atlétikai versenyek vették át a helyet. Illően és valóban a nem éppen sportszakértőknek is érdekes dolgokat felvillantva adja a tévé ezeket a közvetítéseket. Mint önálló produkció, ami az értékelésre számot tarthat, egyedül a Hatvanhat című sorozat csütörtök esti része volt. A sportról, Buda István államtitkár közreműködésével. Azért nem főszereplésével, mert nemegyszer, mi, a nézők szerettük volna megadni őhelyette a válaszokat. .. Azokra a kérdésekre, amelyek úgymond „cikisek” ... Csak egy kérdés maradt igazán kimondatlanul és így megválaszolatlanul : miért kell unos-untalan azt a bizonyos forró kását kerülgetni ? ... Amiben soha nem csalódunk, ez a természetfilm. Hűséges és magas színvonalú. Mint éppen a Hatvanhat előtt újból sugárzott A tenger titkai című kétrészes dokumentumfilm első darabja, a talán mindenki által igen csodált Jacques Cousteau készítésében. Talán nem egyedüli az a vélemény, miszerint Cousteau tengeralatti filmjeit mindig szívesen nézzük; a régieket is. Ebből valahogy több kellene. Ahogy izgalmas és érdekes tévéjátékokból, filmekből is, amiből egyetlen egy említésre méltót nem láthattunk az elmúlt héten. Mert a „nyári uborkaszezonra” tartalékolt bűnügyi és más sorozatocskák oly vérszegények és idétlenek, hogy az ember szándéka ellenére is a kikapcsológomb felé nyúl... És furamód még szerda -délelőtt meg is ismételik az előző esti részt... De aggodalomra semmi ok! Már csak egy szűk hónap, vége a nyárnak, a szabadságnak. S bizonyára az őszi kínálat érdekesebb lesz. (N. L.) Az Alföld augusztusi száma MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mexikó — a csodák országa. 8.55: Nótacsokor. 9.44: Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa. 10.05: MR 10—14. 10.35: Zenekari muzsika.. 11,40: Abel a rengetegben. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Világhírű, énekesek Johann Strauss-félvételeiből. 13.17: Himnusz minden időben. 14.10: Daloló, muzsikáló tájak. 14.40: Négy levél. 15.10: Zenélő Dominó. 16.05: Támadás több „fronton”. 16.20: Magyar előadóművészek. 16.39: Nóták. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Angelo Sphrikian együttese Gesualdo-madrigálokat énekel. 17.45: A Szabó család. 19.15: Udvardy Tiborra ' emlékezünk. 20.03: Tudomány és gyakorlat. 20.33: Világhírű zongoraművészek. 21.05: Húszas stúdió. 21.50: Couperin: A győzelem. 22.20: A szertefoszló remények évei. 22.30: Toronyzene. 22.48: Helyettesek. 22.58: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekart. 0.10: Mészáros Agnes táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel. 8.20: Tíz pere külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.32: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Válogatott felvételek. 19.23: „Az emberélet keveset ér ... ” 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Rengeteg pénz. 20.59: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 22.00: Országos amatőr pop- dzsessz-rock találkozó. 23.15: A csárdáskirálynő. III. MŰSOR 9.00: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 10.3V: A Beatles együttes összes felvételei. 11.05: A bagdadi borbély. 11.59: Hans Deinzer és a Collegium vAureum vonósnégyes felvételeiből. 13.07: Zenekari muzsika. 14.10: A századelő irodalmának hetei. 14.30: Enescu: Oidipusz. 17.17: Labirintus. 17.32: Harminc perc alatt a föld körül. 18.02: Haydn-kamaraművek magyar előadóművészek tolmácsolásában. 19.05: A zeneirodalom remekműveiből. 20.31: Újdonságainkból — külföldi táncdalok. 21.11: Corelli: Hat szonáta az Op. 5-ös sorozatból. 22.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos Lajos műveiből énekel. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Háromnegyed ütemben. Klasszikus keringők. 17.20: Döcög a szekér! Riporter: Balogh György. 17.45: Részletek a békéstarhosi zenei napok kórusversenyének gálakoncertjéből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Hungária együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Testünk. (ism.) 16.30: A Magyar Televízió tánc- és popdalfesztiválja, fiam.) 17.45: Tv-mozaik. (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Sakk-matt. (f.-f.) 18.20: Másfél millió lépés Magyarországon. 1Ü.O0: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A „Fekete Macska” bandája. 21.20: Panoráma. 21.40: Hazalátogatók. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Angol nyelvű hírek, (f.-f.) 20.05: Kapás Dezső: Prolifilm. (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Orosz nyelvű hírek, (f.-f.) 21.20: Magyarország kulturális értékei. 21.40: A félsziget. 22.00: Német nyelvű hírek, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Szünidei matiné. 17.10: Román tájakon. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági híradó. 19.45: Az egészséges életmód. 20.05: Romániai körkép. 20.25: A7 el felejthetetlen nyár. Román tv-játék. 21.45: Költészet. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Úttörő tv-stúdió. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm.» 19.27: Ma este. 20.00: Témák — belpolitika. 20.50: A testőr. II. MŰSOR 18.45: Szóljon a zene. 19.00: Nagy kiállítások. 19.2.7: Ma este. 20.00: Külföldi szórakoztató zene. 20.55: Legendák ma. 21.55: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Zugügyvéd zavarban. 6 és 8 órakor: A túlélés ára. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Sivatagi show. Békéscsabai Terv: A Pogány Madonna. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Pokoli torony I., II. rész. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: A rejtélyes bankbetét, 8 órakor: Hét tonna dollár. Orosházi Partizán: Rally. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Az emberevő medve, 22 órakor: Fehér telefonok.
